Ukrajnában nem tervezik a nyugdíjkorhatár emelését. Ugyanakkor a kormány számos módosítást készít elő a nyugdíjrendszerben, amelyek a speciális nyugdíjakat, a megérdemelt pihenés feltételeit és a felhalmozási szint bevezetését érintik, számolt be az RBC-Ukrajina Denisz Uljutyin szociálpolitikai miniszter az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújára hivatkozva.
Szolidaritási rendszer védelem alatt áll
A miniszter hangsúlyozta, hogy a nyugdíjkorhatár emelésének kérdését nem vizsgálják. Elmondása szerint a változások a szolidaritási rendszerbe való belépést érintik majd. „Egy személy nem léphet be a szolidaritási rendszerbe, ha a speciális törvények értelmében joga van korábban nyugdíjba vonulni” – magyarázta Uljutyin. A speciális nyugdíjakról a szakmai nyugdíjakra való áttérésről van szó. Az új törvény előírja, hogy az ilyen kifizetéseket további forrásokból finanszírozzák, és nem a Nyugdíjalap költségvetéséből. „Arra törekszünk, hogy megvédjük a szolidaritási rendszert, helyreállítsuk a bizalmat iránta” – tette hozzá a miniszter.
Ki és mikor mehet nyugdíjba?
Jelenleg az ukránok 60, 63 vagy 65 éves korukban igényelhetik a nyugdíjat, a szolgálati időtől függően. 2025-ben a 60 éves nyugdíjba vonuláshoz legalább 32 év szolgálati idő szükséges. A 63 éves nyugdíjba vonuláshoz 22 év szolgálati idő szükséges. 65 évesen legkevesebb 15 év szolgálati idő után lehet nyugdíjba menni.
A 60 évesek szolgálati idejére vonatkozó követelmény évente egy évvel nő, és 2028-ban 35 év lesz. A 63 éves korban való nyugdíjba vonuláshoz 25 év szolgálati idő szükséges. Ha nincs elegendő szolgálati idő, önkéntes járulékfizetéssel „megvásárolhatja”. A minimális befizetés jelenleg havi 1760 hrivnya (a 8000 hrivnyás minimálbér 22%-a).
Korábbi reformkísérletek
A nyugdíjrendszer reformjára vonatkozó elképzelésekről már korábban is szó esett. Okszana Zsolnovics egykori miniszter egy olyan modellt helyezett kilátásba, amely a szolidaritási, a felhalmozási és az önkéntes szintek ötvözését célozta volna. A tervek szerint egy ilyen rendszerben a nyugdíj a kereset akár 80%-át is elérhetné. Összehasonlításképpen: jelenleg a szolidaritási rendszerből származó kifizetések csak körülbelül 27%-ot fedeznek. A miniszteri kabinet prioritásnak tekinti a reformot. Többször is próbálkoztak a tőkefedezeti (felhalmozási) nyugdíjak bevezetésével, de egyik sem járt sikerrel.
Hogyan működik a szolidaritási modell?
A jelenlegi rendszer előírja, hogy minden hivatalosan foglalkoztatott állampolgárnak egységes társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A befolyt összeg a Nyugdíjalapba kerül, amelyből a jelenlegi nyugdíjasok kapják nyugdíjaikat.
A Nyugdíjalap 2025-ös első negyedévi adatai szerint Ukrajnában 10,3 millió nyugdíjas van. Az átlagos kifizetés 6341 hrivnya volt. Az alap havonta körülbelül 63,5 milliárd hrivnyát költött nyugdíjakra, ami negyedévente 190,7 milliárd hrivnyát jelent. A Társadalombiztosítási Alap bevételei, beleértve a volt köztisztviselőknek járó állami kifizetéseket is, 143 milliárd hrivnyát tettek ki. Így a bevételek nem fedezik a kiadásokat, a hiányt pedig állami költségvetési forrásokból kell fedezni. Borisz Kusnyiruk közgazdász így magyarázza: „Amikor ezt a rendszert több mint száz évvel ezelőtt bevezették, a munkavállalók és a nyugdíjasok aránya más volt. Kevesen éltek meg a nyugdíjat, és ők 5-10 évig éltek. Most gyökeresen más a helyzet”.
Miért nem bírja el a rendszer?
A várható élettartam növekedésével és a demográfiai változásokkal drámaian megnőtt a nyugdíjasok száma. A háború súlyosbította a problémát: sok munkaképes ember külföldre távozott, és a gazdaság jelentős része árnyékban van. Ennek eredményeként az adófizetők és a nyugdíjasok aránya hirtelen romlott. „Szinte az egész világon veszteségesek a szolidaritási nyugdíjrendszerek. Ukrajnában a helyzetet bonyolítja a háború és az árnyékgazdaság”, teszi hozzá Kusnyiruk.
A felhalmozási rendszer: hogyan és miért
A kormány a második pillér – a tőkefedezeti (felhalmozási) nyugdíjak bevezetését tartja a probléma megoldásának kulcsának. Az elképzelés az, hogy mindenki folyósít a személyes számlájára, és a felhalmozott összegeket pénzügyi eszközökbe fektetik be az értékük megőrzése érdekében. Idővel a nyugdíjas kiegészítő kifizetést kap a szolidaritási számlán.
Ez azonban időbe telik. „A felhalmozási rendszer hatása csak 10–15 év múlva lesz látható, mert időbe telik a felhalmozás és a befektetés” – magyarázza Oleh Hetyman, a Gazdasági Szakértői Platform koordinátora. Elmondása szerint a fő probléma a számlák feltöltésének forrása. „A társadalombiztosítási alap 2%-ának lecsípése azt jelenti, hogy több tízmilliárddal növeljük a nyugdíjalap hiányát. Ezért lassult mindig a reform. De most Ukrajna évente körülbelül 40 milliárd dollárnyi segélyt kap. Tehát további egy-két milliárdot kérhetünk partnereinktől, csak hogy elindítsuk a nyugdíjreformot”, teszi hozzá Hetyman.
Hová fektessük be a megtakarításainkat
A szociálpolitikai miniszter elismeri, hogy a pénzügyi eszközök megválasztása összetett kérdés. „Amikor a közpénzügyekből kivonjuk a források egy részét, és államkötvényekbe fektetjük be, egy késleltetett problémát hozunk létre” – jegyezte meg Uljutyin.
Hrihorij Ovcsarenko, az ICU lokális vagyonkezelési igazgatója így magyarázza: „A nyugdíjalapok a világ legnagyobb befektetői. A kanadai alapok például repülőtereket birtokolnak Brüsszelben és Koppenhágában. Az ukrán nyugdíjalap a jövőben szintén befektethet nagy létesítményekbe, de ehhez infrastruktúrára és tőkepiacra van szükség.”
Ilja Nyeshodovszkij közgazdász figyelmeztet: „Ha a Nyugdíjalap csak államkötvényeket vásárol, akkor valójában a jövőbeli nyugdíjasok pénzéből finanszírozzuk a költségvetési hiányt. Az állam ebből semmit sem nyer.”
Önkéntes alapítványok: tapasztalatok és mértékek
Ukrajnában már működnek nem állami nyugdíjalapok. Darja Marcsak, a szociálpolitikáért felelős volt első miniszterhelyettes szerint szolgáltatásaikat mintegy 50 ezer ember veszi igénybe, akik már most is kapnak kifizetéseket. Bár a résztvevők száma kevés, fokozatosan növekszik. Az ilyen alapok nemcsak betétekbe vagy államkötvényekbe fektethetnek be, hanem külföldi eszközökbe is – a technológiai vállalatok részvényeitől az ingatlanokig. Jelenleg a Nemzeti Bank korlátozza az Ukrajnán kívüli befektetéseket, de ezek a háborús időszak átmeneti intézkedései.
Itt az ideje a reformnak?
Egyes szakértők úgy vélik, hogy most a jelenlegi szolidaritási rendszer támogatásának kell a prioritásnak lennie. „Fenn kell tartanunk a rugalmasságát. Például felül kell vizsgálni a bírák és ügyészek maximális nyugdíját, a minimálnyugdíj háromszorosára-ötszörösére korlátozva azokat” – mondja Oleh Usztenko, az elnök korábbi gazdasági tanácsadója. Nyeszhodovszkij „feltételesen felhalmozódó” számlák bevezetését javasolja a szolidaritási rendszeren belül, hogy minden állampolgár láthassa, milyen járulékokat fizet és mekkora nyugdíjat fog kapni. Véleménye szerint ez ösztönözné a fegyelmet és növelné a bizalmat.
Perspektíva és a „lehetőségek ablaka”
Minden nehézség ellenére a kormány a jelenlegi pillanatot esélynek tekinti a megtakarítási, felhalmozási rendszer bevezetésére. „Talán most jött el a lehetőség, amikor a nemzetközi partnerek készen állnak arra, hogy segítsenek Ukrajnának elindítani a második szintet” – hangsúlyozza Oleh Hetyman. A közgazdászok hozzáteszik: a nyugdíjalapok a világ fő befektetői, és a megtakarítási rendszer bevezetése lendületet adhat az ukrán pénzügyi piac fejlődésének. Ehhez azonban politikai akaratra, átlátható ellenőrzési rendszerre és a megtakarítások védelmének egyértelmű garanciáira van szükség.
A baby boomer generáció nyugdíjba vonulásával jelentősen megterhelődnek a nyugdíjkasszák, ezért a német gazdaságkutató intézet (DIW) új javaslattal állt elő.
A német nyugdíjrendszer komoly nyomás alá került. A berlini székhelyű intézet szakértői most egy úgynevezett „Boomer-Soli”, azaz boomer szolidaritási adó bevezetését vetették fel, amellyel enyhíteni lehetne a nyugdíj korhatárba lépő, nagy létszámú baby boomer generáció (1946–1964 között született emberek) által okozott terheket. A javaslat célja, hogy a nyugdíjrendszer stabilitását úgy lehessen biztosítani, hogy az ne rójon további terhet a fiatalabb generációkra – írja a német Welt.
A DIW szerint a javasolt reform két lehetséges változatban valósulhatna meg, amelyek mindegyike az idősebb generáció tagjai közötti újraelosztást célozza.
Az egyik megoldás egy „Boomer-Soli” különadó bevezetése, amely a bizonyos szint feletti nyugdíj- és időskori jövedelmekre vonatkozna.
Ez a megoldás viszonylag gyorsan bevezethető lenne. A befolyt összeget nem az általános költségvetésbe, hanem egy célzott külön alapba irányítanák, amelyet kizárólag az időskori jövedelmek újraelosztására lehetne felhasználni. A tervezet szerint adómentességi határokat is bevezetnének, így elsősorban a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók fizetnének.
A másik javaslat szerint a jövőbeli nyugdíjjogosultságokat lehetne igazságosabban elosztani: az alacsonyabb nyugdíjakat növelni, míg a magasabbakat csökkenteni.
Ez a megoldás viszont csak hosszabb távon lenne megvalósítható.
„A politikának az elkövetkező években bátor és átfogó nyugdíjreformokat kell végrehajtania” – írják a DIW szakértői. A nyugdíj biztosító funkciójának megőrzése, a méltó időskori életszínvonal garantálása és a rendszer finanszírozhatósága egyszerre óriási kihívást jelent. Egy, az időskori jövedelmekre kivetett különadó fontos eleme lehet ennek a megoldásnak.
A CDU/CSU és az SPD a következő hetekben szeretne döntést hozni a nyugdíjszint jövőbeli biztosításáról.
Emellett új nyugdíjreform-bizottság felállítását is tervezik, amely hosszú távú javaslatokat dolgozna ki a rendszer fenntarthatósága érdekében.
Ennek létrehozásáról a kormánykoalíció már a koalíciós szerződésben is megállapodott.
A második olvasat előtt áll Ukrajna 2025-ös állami költségvetéséről szóló törvénytervezete, amely tartalmaz egy rendelkezést a jövő év júliusától bevezetendő nyugdíjreformról – számolt be az rbc.ua hírportál az 12000. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint költségvetés-tervezet 31. bekezdése szerint a kormánynak „intézkedéseket kell hoznia a nyugdíjreform 2025. július 1-jétől történő bevezetése érdekében”. Ezenkívül a kormánynak 2025. július 1-jéig ki kell dolgoznia és a Legfelső Tanács elé kell terjesztenie a törvénymódosítások tervezetét az olyan személyek nyugdíjátutalásának egységes megközelítéséről, akiknek a „különleges” törvények alapján nyugdíjat állapítanak meg, függetlenül az ilyen személyek a bérének (jövedelmének), pénzügyi támogatásának változásaitól.
A Szociálpolitikai Minisztérium törvényjavaslatot készített a nyugdíjreformról. Azt javasolja, hogy a munkavállalók és a munkáltatók számára kötelező befizetést vezessenek be az állami vagy nem állami nyugdíjpénztárakba. A dokumentum szerint a munkavállalók kötelező felhalmozási hozzájárulása az általános kötelező felhalmozási céltartalék rendszerébe történő felhalmozási járulékfizetés megkezdésének időpontjától számított első évben a felhalmozási járulékalap 1%-a, a második évben 2%-a, a harmadik és az azt követő években 3%-a.
A munkáltatók kötelező felhalmozási hozzájárulása az első évben a felhalmozási járulékalap 1%-a, a második évben 2%-a, a harmadik és az azt követő években 3%-a. A projekt a rendszer bevezetésének első évében a kötelező állami társadalombiztosítási egyszeri járulék mértékét 22%-ról 17%-ra, a második évben 16%-ra a harmadik évtől kezdődően, az azt követő években 15%-ra javasolja csökkenteni.
Ukrajna szociálpolitikai minisztériuma új törvénytervezetet dolgozott ki a kötelező halmozódó nyugdíjellátásról, amely a munkavállalók és a munkaadók számára kötelező nyugdíjalap-befizetéseket ír elő – vált ismertté az Ukrajna Szakszervezetei Szövetsége honlapján közzétett anyagokból, számolt be az RBC-Ukrajina.
A dokumentum az egységes szociális illeték mértékének fokozatos csökkentését javasolja. Többek között a halmozódó nyugdíjrendszer bevezetését követő első évben a társadalombiztosítás mértéke 22%-ról 17%-ra, a második évben 16%-ra, a harmadik évtől pedig 15%-ra csökken.
A munkavállalói járulékokat szintén fokozatosan emelik. Az első évben a munkavállalók a járulékalap 1%-át utalják a felhalmozási rendszerbe, a második évben 2%-ot, a harmadik évtől pedig 3%-ot. Ezen túlmenően a munkavállalók az első évben 1%-os, a második évben 2%-os, a harmadik évtől pedig 3%-os további önkéntes hozzájárulást tehetnek.
A projekt rugalmas feltételeket is biztosít a kiegészítő hozzájárulások tekintetében. A Szakszervezetek Szövetsége projektje értelmében a munkavállalók megtagadhatják vagy megújíthatják ezeket a jótékony járulékokat a munkáltatóhoz intézett kérelemmel.
A munkáltatók számára is kötelező lesz a halmozódó hozzájárulás befizetése
A szociálpolitikai minisztérium által készített törvénytervezet új kötelező halmozódó hozzájárulást ír elő a munkáltatók számára. A dokumentum szerint az első három évben a munkáltatók számára az illeték mértéke az első évben a járulékalap 1 százaléka, a második évben 2 százalék, a harmadik évben és azt követő években pedig 3 százalék. A munkaadók a negyedik évtől az egyszeri társadalombiztosítási járulék egy részét is félreteszik a halmozódó járulékokra, ha a munkavállaló saját jövedelméből fizeti a pótjárulékot. Ha a munkavállaló megtagadja a járulék befizetését, a munkáltató az egyszeri járulék egy részét nem utalja ki.
Hasonló követelményeket támasztanak az egyéni vállalkozókkal szemben is: a kötelező halmozódó hozzájárulás az első évi 1 százalékról a harmadik évtől 3 százalékra emelkedik. A munkaadók és az egyéni vállalkozók járulékait egységes szociális járulékkal együtt fizetik be, de a jelentésben külön jelölik meg. A halmozódó vagy egységes szociális járulék befizetésének elmulasztása az összeg 20%-ának megfelelő bírságot von maga után.
A halmozódó nyugdíjrendszer résztvevői választhatnak majd, hogy melyik állami vagy nem állami nyugdíjpénztárba kerüljenek befizetéseik. Állami alapot hoznak létre a bizonytalanok számára.
Emlékeztetőül, a 2000-es évek eleje óta tartó korábbi, halmozódó nyugdíjrendszer bevezetésére tett kísérletek Ukrajnában kudarcot vallottak, elsősorban a stabil tőzsde és a pénzeszközök inflációtól való megmentésére szolgáló megbízható pénzügyi eszközök hiánya miatt.
Ukrajnában a nyugdíjszámítás elvének módosítását tervezzük, pontrendszert vezetünk be a nyugdíjbiztosítás éveinek száma és a fizetés alapján – jelentette be pénteken Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter a Szociális Portál bemutatásán tett nyilatkozatában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zsolnovics elmondta: „A nyugdíjreform részeként olyan változtatásokat szeretnénk végrehajtani, amelyek egy nagyon egyszerű mechanizmust biztosítanának a nyugdíjak kiszámításához és kifizetéséhez.” Szerinte fontos, hogy egy ember hány évet dolgozott, és mennyi járulékot fizetett be a biztosítási rendszerbe. Ezen kell alapulnia a nyugdíj kiszámításának – tette hozzá.
„Ezt a két kritériumot olyan pontokba foglaljuk, amelyeket minden hónapban összeadunk. És nyugdíjba vonuláskor minden embernek lesz egy olyan pontszáma, amely az ukrajnai átlagkereset százalékát jelenti” – mutatott rá a tárcavezető.
A szociálpolitikai miniszter megjegyezte, hogy ez a „legrelevánsabb kategória, amely megmutatja a pénz valóságát. Amit mi ukránok az átlagfizetés keretein belül keresünk, vagyis azt az összeget, amiből egy adott évben megélünk”. „Ezért ez lesz a szolidáris nyugdíjjárulékaink legméltányosabb formája és felhalmozása” – magyarázta Okszana Zsolnovics.
A Szociálpolitikai Minisztérium nyugdíjreform elindítását javasolja, és reméli, hogy az 2025 júliusáig befejeződik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a tárca sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter részt vett a Szociális Portál bemutatóján. „A rendezvényen bejelentette a jövő év júliusától életbe lépő nyugdíjbiztosítási változások bevezetését” – áll a közleményben.
A sajtószolgálat szerint az új nyugdíjtörvény három kulcselemet tartalmaz: a szolidaritási nyugdíjat, a halmozott nyugdíjat és az önkéntes nyugdíj-megtakarítást. „A szolidaritási és megtakarítási rendszerek kombinációja lehetővé teszi, hogy egy ember az élete során a keresete 60%-át megspórolja, ami hozzájárul az állampolgárok nyugdíjba vonulás utáni pénzügyi stabilitásának növeléséhez” – olvasható a jelentésben.
Ukrajna nyugdíjrendszere gyakori és kiterjedt változásokon ment keresztül, amelyek miatt a nyugdíjszámítás bonyolultabbá vált, a szociálpolitikai tárca egyszerűsíteni akarja a mechanizmust – jelentette ki szerdán Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter az Ukrinform hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter megjegyezte, hogy a nyugdíjrendszer jelenleg nagyon sok pótlékot, hosszabbítást tartalmaz, figyelembe veszi például a létminimumhoz való felzárkóztatást, a szolgálati idő meghosszabbítását stb. „Az emberek kénytelenek szakemberekhez fordulni a nyugdíj kiszámításához, mert ezt szinte lehetetlen saját maguknak elvégezni” – tette hozzá.
Zsolnovics beszámolt az új rendszer projektjéről, amely két kritériumot vesz majd figyelembe: a ledolgozott évek számát és a havonta befizetett járulékok összegét. Ez bizonyos számú ponttá konvertálódik. Ennek megfelelően az egyes pontok értéke az adott évi átlagkereset 30%-a lesz.
„Tehát, ha valaki 35 évig dolgozott, és minden hónapban átlagos fizetést kapott, akkor a keresete legalább 30%-ára számíthat a szolidaritási nyugdíjrendszerben. Ezen felül garanciát vállalunk, ha a legalább 15 éves munkaviszonya van, és csatlakozott a nyugdíjrendszerhez, akkor mindenképpen joga van az évi minimálbér 30%-ára” – mondta a miniszter. „Ez összességében csak a szolidáris nyugdíjrendszerben jelenti majd az egyén keresetének 40%-át” – mutatott rá Okszana Zsolnovics.
Az Állami Nyugdíjalap adatai szerint 2024. augusztus 1-jén Ukrajnában a nyugdíjasok teljes száma 10,271 millió fő volt. A nyugdíj átlagos összege 2024. július 1-jén 5816,62 hrivnyát tett ki, és az év eleje óta 431,37 hrivnyával, azaz 8,0%-kal nőtt.
Benyújtották a Parlament elé a 9212. számú, „A kötelező felhalmozó nyugdíj biztosításáról” szóló törvénytervezetet, amely szerint az ukránok lehetőségük nyílik a megtakarítási számlájukra befizetni a jövedelmük bizonyos százalékát az időskori nyugdíjuk javára. Ugyanakkor megmarad a szolidáris nyugdíjrendszer.
Jogi szinten háromszintű nyugdíjrendszer van előírva Ukrajnában. Valójában azonban csak az első szintje működik – a szolidáris nyugdíjrendszer, amelynek fő elve az, hogy a munkaképes polgárok adót fizetnek, és a nyugdíjasoknak a nyugdíjalapon keresztül történik a kifizetés.
2022 novemberében a parlament elnapolta a felhalmozási rendszer kérdését, mert békeidőben is sok nehézség megoldását igényli a szolidáris nyugdíjrendszerről a felhalmozási rendszerre való átállás. Miért tértek most vissza a mégis a megvalósításának kérdéséhez?
A szolidáris rendszer fő problémája, hogy az év elején 10,8 millió nyugdíjas volt Ukrajnában, majd a háború után soraik bővülnek katonai és rokkantnyugdíjasokkal, valamint azon nyugdíjasokkal, akik az eltartó halálát követően jogosultak az kifizetésre. Ezért ha most egy dolgozó egy nyugdíjast tart el, akkor idővel ez csak nőni fog. A befizetett adók már most sem elegendőek, ezért Ukrajna nyugdíjalapja támogatott. Emiatt Ukrajnában a minimálnyugdíj 2304 UAH, ami körülbelül 60 eurónak felel meg, és ez nyilvánvalóan nem elég az élethez sem a háború idején, sem békeidőben.
A felhalmozó rendszer azt helyezi kilátásba, hogy minden dolgozó személy bizonyos százalékot levon fizetéséből egy állami vagy nem állami nyugdíjalapba. Amint arról a Szlovo i Gyilo beszámolt, ma az ukránok mindössze 9%-a takarít meg pénzt idős korára a nem állami biztosítás segítségével.
Az új törvény előírja, hogy az ukránok 55 éves korukig kötelezően részt vegyenek a felhalmozó nyugdíjrendszerben. Az ilyen munkavállalók javára a munkáltatók nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni, az állam pedig paritásos alapon társfinanszírozza az állami költségvetésből.
A felhalmozó rendszer működésének első évében havonta a bér 1%-át vonják le a dolgozóktól és ugyanennyit az államtól. A második évben 1,5%, a harmadik és az azt követő években pedig havonta 2%-ot vonnak le a munkavállaló fizetéséből, és ugyanennyit az állam terhére.
Fontos szempont, hogy a munkavállaló önkéntes hozzájárulást tudjon tenni a nyugdíjcélú megtakarításhoz. Nyugdíjba vonuláskor a felhalmozott összegről saját belátása szerint rendelkezhet: azonnal felveheti, részletfizetésben beállíthatja magának a kifizetéseket, ajándékba adhatja vagy örökségként továbbadhatja. 2026-ig az állampolgárok befizetései az állami nyugdíjalapban halmozódnak fel, és 2026 után az ukrán állampolgárok nem állami nyugdíjalapot választhatják a járulék befizetéséhez.
Okszana Zsolnovics, Ukrajna szociálpolitikai minisztere azonban a telemaraton adásában elmondta, hogy az összes kiadás fedezéséhez és ezeknek a pénzeszközöknek a megtakarításához a keresetek legalább 8-10 százalékát kell levonni a felhalmozó nyugdíjrendszerbe. A törvényjavaslatban meghatározott 3% pedig nem lesz elég, számolt be az Ukrinform.
Ahhoz, hogy a kötelező nyugdíj-felhalmozás működjön, először ki kell alakítani a megfelelő infrastruktúrát. Okszana Zsolnovics megjegyezte, hogy létre kell hozni egy állami felhalmozó pénztárat, és ki kell építeni egy digitális rendszert a pénzeszközök begyűjtésére és kezelésére. Később a magánstruktúrák és a nem állami nyugdíjbankok is csatlakozhatnak a rendszerhez. Azonban még a törvény elfogadása és végrehajtásának megkezdése sem jelenti a befizetések begyűjtésének kezdetét, mert először mindent elő kell készíteni – hangsúlyozta a szociálpolitikai miniszter.
Borisz Kusnyiruk közgazdász, elemző elmondása szerint a kötelező rendszer kötelező többletbefizetést jelent, ami plusz terhet jelent a nyugdíjalapnak és plusz költségvetési hiányt okoz. A Szlovo i Gyilo-nak adott kommentárjában a szakember szkeptikusan fogadja a törvényjavaslat előkészítőinek azt az elképzelését is, hogy a felhalmozott pénzt az ukrán gazdaságba fektessék, mert jelenleg a hadviselő országban nincs stabilitása a befektetéseknek. A szakértő megkérdőjelezi ezen pénzügyek kezelésének eredményességét, a visszaélések és korrupció kockázatának, illetve a nem hatékony gazdálkodás kockázatának hiányát.
A nyugdíjreformról szóló törvényjavaslat az ukrán fizetések 3 %-ának megfelelő kötelező járulékbefizetést irányoz elő a megtakarítási rendszerbe, de a kormány szerint ez kevés, ezért 7-10 %-ra emelné az összeget – közölte kedden Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter egy televíziós műsorban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tárcavezető az ukrán televízió non-stop háborús adásában nyilatkozva hangsúlyozta: „Az átlagos járulék, amely fedezi az összes szükséges kiadást, és pénzt takarít meg a személy számára megfelelő összegben, legalább a fizetések 7-10 %-a.” Mint megjegyezte, a törvénytervezet kötelező befizetést ír elő mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Kezdetben csak a munkaadók lesznek kötelesek fizetni, de a munkavállalók önként is fizethetnek – tette hozzá.
A szociálpolitikai miniszter szerint a munkáltató számára kötelezően előírt 3 % „kicsit alacsony”. „Nyilvánvaló, hogy a munkavállalónak magának kell a saját forrásával hozzájárulnia ahhoz, hogy a járuléka optimális legyen, és abból profitálni lehessen” – mutatott rá. Azt is jelezte, hogy a szükséges infrastruktúra kialakítása legalább egy évig tart. „A kötelező felhalmozási szintű nyugdíjellátás teljes körű beindítása érdekében a szükséges infrastruktúra fejlesztésén dolgozunk, ezen belül is szükséges az Állami Felhalmozási Alap létrehozása, a digitális befizetési és adminisztrációs rendszer működésének biztosítása. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a változtatások minőségi megvalósításához” – fejezte ki reményét Okszana Zsolnovics.
A legszerényebben élő férfiak negyede nem éri meg a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt, amely mégis 64 évre emelkedne. A francia kormány bemutatta kedden a tervezett nyugdíjreformot, amelynek keretében a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelnék 64-re a nyugdíjkorhatárt, s ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a kormány a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja szavatolni a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülését 2030-ig.
„Mindazoknak, akik képesek rá, azt javasoljuk, hogy dolgozzanak tovább. Ezt a döntést hozta meg valamennyi európai szomszédunk is” – mondta élő televíziós beszédében a kormányfő, mielőtt bejelentette a reform legfőbb javaslatát, a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelését 64 évre 2030-ig.
„Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a nyugdíjrendszerünk fejlesztése félelmeket és kérdéseket vált ki a franciákból. Válaszolni kívánunk ezekre, és meg akarjuk győzni az embereket” – hangsúlyozta Élisabeth Borne, kiemelve, hogy a kormány igazságosságra törekszik a reformmal.
A nyolc legfőbb szakszervezet tüntetésekre és sztrájkokra szólít fel január 19-én és 24-én
a nyugdíjreform ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígért 2017-ben, és amelyet a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozott be, de amelyhez nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel.
Élisabeth Borne miniszterelnök kedden jelezte, hogy a reformon a kormány kész változtatni a lojális és konstruktív parlamenti vitában, amely februárban kezdődik.
Marine Le Pen, a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint igazságtalan a reform, és pártja meg kívánja akadályozni annak elfogadását, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország „súlyos társadalmi regressziónak” minősítette a javaslatot. Az ellenzékhez tartozó jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti azonban jelezte: pártja kész megszavazni az „igazságos reformot”.
„Visszaérünk oda, amit a nagyszüleink megéltek: azaz munka után a temető következik” – jelentette ki Philippe Martinez, az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT vezetője. A francia statisztikai hivatal adatai szerint a legszerényebben élő férfiak negyede nem éri meg a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt.
Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, s valamennyit jelentős szociális tiltakozó megmozdulások kísérték.
Minden 65 évnél idősebb franciára jelenleg 2,6 20 és 64 év közötti jut, de 2030-ban már csak 2,25-en lesznek, 2040-ben pedig már csak ketten, ami a felosztó-kirovó nyugdíjrendszermodell fenntarthatóságát fenyegeti. Ebben a rendszerben a befizetők mindig az aktuális eltartottak nyugdíját finanszírozzák, nem pedig a sajátjukat.
A kormány javaslata szerint a teljes összegű nyugdíjhoz már 2027-től legalább 43 év szolgálati időre lesz szükség az eredetileg tervezett 2035 helyett. Cserébe a kormány minden kisnyugdíjas havi nyugdíjának összegét megemelné a miniszterelnök szerint.
Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.
A közvéleménynek kedden bemutatott javaslatot január 23-i ülésén vitatja meg a kormány, de az ellenzéki baloldali pártszövetség, a NUPES már január 17-re tüntetést hirdetett, az összefogást vezető Engedetlen Franciaország pedig január 21-én is tiltakozó nagygyűlést tart.
A törvénytervezetet január 30-tól vizsgája meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
