Berlin azért nem képes a kormányzásra, mert a baloldali koalíció semmiben sem tud egyetérteni. A Német Takarékpénztárak Szövetségének elnöke ezért azt követeli a kancellártól, hogy tegyen végre rendet a házában, és kezdje el vezetni az országot.
A német hárompárti kormánykoalíció politikusainak félre kellene tenniük nézeteltéréseiket, hogy az ország stagnáló növekedésével foglalkozzanak – mondta Ulrich Reuter, a Német Takarékpénztárak Szövetségének (DSGV) elnöke a Reutersnek adott interjúban.
A német gazdaság tavaly zsugorodott, és a kormány előrejelzése szerint idén is ezt teszi, miközben a Nemzetközi Valutaalap a múlt héten szintén csökkentette az országra vonatkozó előrejelzését.
Nagyon aggódunk a németországi gazdasági helyzet miatt, azt látjuk, hogy Berlin semmit sem tesz a válság megoldására – közölte a DSGV elnöke pénteken a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves találkozójának alkalmából. Szerinte, ha Németország valaha vissza akar térni a növekedés útjára, az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíciónak
véget kell vetnie a politikusok közti folyamatos háborúzásnak,
meg kell szabadulnia a bürokratikus akadályoktól, valamint
világos és jövőorientált tervet kell bemutatnia a nagyobb versenyképesség érdekében.
A kormány felelős a német gazdasági összeomlásért
A balközép szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a szabad demokraták (FDP) úgynevezett közlekedésilámpa-koalíciójának három pártja – amely 2021 óta kormányozza Európa legnagyobb gazdaságát – eltérő nézeteket vall a növekedés ösztönzésének módjáról.
Az SPD-s kancellár és a zöldpárti Robert Habeck gazdasági miniszter például nemrég ismertette a gazdasági programjukat, melyek merőben eltérő pontokat tartalmaztak, miközben az FDP-s Christian Lindner pénzügyminiszter elmondta, hogy ő is dolgozik a saját javaslatain, melyeket hamarosan bemutatna.
A kormány papíron „keményen dolgozik” a vérszegény növekedés élénkítésén, azonban kudarcot kudarcra halmoz, és a 2025 szeptemberére esedékes választáshoz közeledve még mindig nem tudott egyértelmű utat kijelölni a gazdaságnak.
Olvastam a programokat, és beszéltem Lindnerrel, mindegyik javaslatban látok fantáziát. De az ökör három irányba húz, és még a pártokon belül is súlyos nézeteltérések vannak, így mindenki attól retteg, hogy mikor borul fel a szekér – kommentálta a koalíció munkáját Reuter, aki évek óta könyörög Berlinben, hogy a kormány szedje össze magát.
A DSGV négy németországi vállalatból hárommal áll üzleti kapcsolatban, és nagy szerepet játszik a Mittelstand néven ismert kis- és középvállalkozások finanszírozásában, amelyek együttesen a németországi munkahelyek 55 százalékát adják.
Az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés katasztrofális károkat okozott a Mittlestandon belül, a túlélő vállalatok pedig egyre óvatosabbak a hiteligénylésben, ami Reuter szerint megölte az innovációt és ellehetetleníti a jövőbeli beruházásokat.
Olaf Sholz kancellár az új IRIS-T légvédelmi rakéták hadrendbe állításakor azzal vádolta Vlagyimir Putyint, hogy megszegte a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat.
Az első Iris-T rendszert a Hamburg közeli Todendorfban, szerdán állították hadrendbe – számolt be a a The Defence Post. Az eseményen Olaf Sholz kancellár arról beszélt, hogy Oroszország évek óta gyorsított ütemben fegyverkezik, és főleg a rakéták, illetve a cirkáló-rakéták számát növeli.
Ezek közül jó néhányat a Kalinyingrádi exklávé területére telepítettek az oroszok, ami alig 530 kilométerre található Berlintől. Vlagyimir Putyin ezzel megszegte a fegyverzetkorlátozási megállapodásokat ‒ hangoztatta a kancellár. Olaf Sholz úgy fogalmazott: „Bűnös hanyagság lenne, ha ezt válasz nélkül hagynánk.”
Azt is mondta, hogy az új Iris-T üteg a közös európai légvédelmi rendszer része. (A Sky Shield Initiative elnevezésű, 2022-ben indított programhoz eddig már 22 állam, köztük Magyarország is csatlakozott.) A Bundeswehr hat Iris-T SLM-rendszert rendelt, 950 millió euróért a Diehl Defence vállalattól, amelyeket 2027 májusáig kell leszállítani. Ez a légvédelmi rendszer az egyik legkorszerűbb és eddig csak az ukrán hadsereg használta. Berlin, mint Kijev a második legnagyobb támogatója, már négy Iris-T SLM rendszert szállított Ukrajnának, és további nyolcat ígért.
Az Ukrajnába küldött Iris-T rendszerek teherautóra szerelt kilövőállásairól 40 kilométer távolságban lévő légi célok ellen is lehet rakétákat indítani. A német kancellár Todendorfban azt mondta: „Ukrajnában az Iris-T eddig több mint 250 rakétát, drónt és cirkálórakétát lőtt le, ezzel számtalan életet megmentve.” Ugyanakkor Olaf Scholz azt is sürgette: Európa ne csak a védelmi rendszereit fejlessze, hanem növelje a precíziós rakétáinak számát is, „hogy Oroszországhoz képest ezen a stratégiailag fontos területen se maradjon veszélyes szakadék”.
A kancellár hangsúlyozta: „A legfőbb feladatunk az, hogy biztosítsuk a békét és megakadályozzuk a háborút. Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy minden ellenünk irányuló fegyveres agresszió súlyos következményekkel járna a támadóra is.”
Júliusban Washington és Berlin bejelentette, hogy 2026-ban megkezdik a nagy hatótávolságú amerikai rakéták, köztük a Tomahawk cirkálórakéták németországi telepítését.
Intézkedéscsomagot fogadott el szerdán a német kormány az ukrajnai újjáépítés támogatására. Ennek részeként hiteleket nyújtanak az ukrán kis- és középvállalatoknak, és garanciát vállalnak a német cégek ukrajnai beruházásaira.
„Az ukrajnai újjáépítésről június 11-12-én Berlinben Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívására tartandó nemzetközi konferenciához való hozzájárulásról van szó” – hangsúlyozta közös közleményében a német gazdasági és fejlesztési minisztérium.
„A háború túléléséhez Ukrajnának nem csak fegyverekre van szüksége. Fontos, hogy a gazdaság továbbra is működjék, és az ország finanszírozni tudja az újjáépítését” – jelentette ki Svenja Schulze fejlesztési miniszter.
Berlin az ukrán kormánnyal közösen pénzintézetet is tervez létrehozni a német állami tulajdonban lévő KfW bank mintájára, amelyet a második világháború után alapítottak meg Nyugat-Németország helyreállítására, majd az újraegyesítés után fontos szerepet játszott a volt NDK korszerűsítésében is.
A mostani terv központi elemét, az Ukrán Fejlesztési Alapot Ukrajna 1999-ben már létrehozta, és a KfW már számos ukrán kis- és középvállalatot is támogatott. Az ország 2022. februári orosz megtámadása óta Ukrajnában mintegy 40 ezer kis- és középvállalat tudott a háború ellenére talpon maradni.
Jelenleg a Világbank mintegy 486 milliárd dollárra becsüli az ukrajnai újjáépítés költségeit, a háború alakulásának függvényében.
Tekintettel arra, hogy az állami pénzek nem lesznek elegendők, a német kormány magánvállalatokat is be akar vonni a terv végrehajtásába – áll a tárcák közleményében.
A megújuló energia az egyik fő témája Olaf Scholz dél-amerikai látogatásának. A német kancellár Argentina után Chilében tárgyalt, a következő állomás pedig Brazília, ahol első nyugati vezetőként találkozik a nemrég beiktatott elnökkel.
Chilébe utazott a német kancellár, hogy főként megújuló energiáról tárgyaljon. Santiagóban Gabriel Boric elnök fogadta. Chile Olaf Scholz latin-amerikai körútjának második állomása.
A látogatás része annak a német tervnek, hogy fellendítsék az együttműködést Latin-Amerikával a „megújuló energiák és a zöld hidrogén” terén. A német vállalkozások az Ukrajna elleni orosz invázió okozta gazdasági sokkot követően a tengerentúlon is új lehetőségeket keresnek.
A német kancellár előtte Argentínában járt, ahol Alberto Fernandez elnökkel megerősítette az Európai Unió és az Argentínát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás jelentőségét.
A következő állomás Brazília, ahol Scholz lesz az első nyugati vezető, aki beiktatása után találkozik Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnökkel. Németország és az Európai Unió igyekszik helyreállítani a kapcsolatokat most, hogy Lula ismét hatalomra került a szélsőjobboldali vezető, Jair Bolsonaro megosztó kormányzása után.
A német pénzügyminisztérium elutasítja Franciaország és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azon felvetését, hogy az Európai Uniónak közös hitelt kell felvennie a pénzügyi stabilitás érdekében.
A német pénzügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy szerintük az EU-nak az EU-szerte emelkedő kamatlábak és a magas infláció időszakában költségvetési stabilitásra van szüksége, nem pedig adósságra. Megjegyzik: a hitel eleve ellentmond az Európai Központi Bank szigorított monetáris politikájának, mellyel az infláció megfékezését tűzték ki célul.
Németország szerint a piacok nem vennék jó néven a közös adósságot, a tárca pedig eleve úgy véli, hogy a közös hitelre a költségvetés szempontjából sincs szükség. Olaf Scholz német kancellár ezzel kapcsolatban leszögezte: a tagországok még mindig több mint 200 milliárd eurót nem használtak fel az EU koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapjából, és míg az megvan, felesleges újabb finanszírozási eszközökről tárgyalni.
Meghatározott fogyasztási küszöb alatt jár majd a kedvezményes ár jövő év elejétől egy éven át. Előtte egyszeri fűtéstámogatást is kaphatnak decemberben a háztartások és a kkv-k.
Árstopot vezet be 2023 elején a német kormány a lakossági energiaárakra. Az intézkedés egy 200 milliárd eurós csomag része, amivel az elszabaduló inflációt igyekeznek kordában tartani. A német háztartások a tavalyihoz képest átlagosan két és félszeres árat kell fizessenek a gázért, a lépéssel ezen szeretnének könnyíteni.
Az ügyben korábban egy szakbizottság tett javaslatokat, amelyek részleteit a Reuters is ismertette. Ennek értelmében a háztartások saját, 2021-es fogyasztásuk 80 százaléka erejéig fizethetnének kedvezményes, kilowattonként 12 eurócentes árat a földgázért jövő március 1-től, de még februárra visszamenőlegesen.
Az intézkedést január 1-től vezetik be az ipari fogyasztóknál, itt kilowattonként 7 eurócentes árat javasolt a bizottság, a 2021-es fogyasztás 70 százalékáig. Hasonló elv alapján járnának el az elektromos áram esetében is.
Az intézkedés a javaslat értelmében 2024 áprilisáig lesz érvényben. A kormány várhatóan a bizottság által javasolt elemek közül többet is megtart majd a végleges változatban.
Az intézkedéssel úgy szeretnék elérni az energiaköltségek miatt emelkedő terhek enyhítését, hogy közben energiatakarékosságra is biztatnak.
Ezen kívül egyszeri fűtési támogatást is juttatnak a háztartásoknak és a kkv-knak még idén decemberben, erről várhatóan szerdán dönt is a kormány.
Ugyancsak szerdán egyeztet az árstopos tervekről Olaf Scholz kancellár egyes tartományok vezetőivel. Utóbbiak ugyanakkor előzőleg jelezték: szeretnék, ha a lakosságnál a tervezettnél hamarabb lépne életbe a kedvezmény.
Egy egész nemzedékre szóló feladat lesz Ukrajna újjáépítése, amelyet úgy kell végrehajtani, hogy a jövendő EU-s tagország az egységes belső piac részévé válhasson – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár hétfőn Berlinben.
A kormányfő az 5. német–ukrán üzleti fórumon kiemelte, hogy minél koordináltabb és átláthatóbb lesz Ukrajna újjáépítésé, annál nagyobb lesz a magánvállalatok hajlandósága arra, hogy beruházzanak az országban.
Ugyanakkor a befektetők azt is tudják, hogy olyan országba viszik a pénzüket, amely nemcsak jó befektetési környezetet, mindenekelőtt jól képzett és erősen motivált munkaerőt kínál, hanem megszerzi az EU-tagságot – tette hozzá Olaf Scholz. „Aki Ukrajnában végez beruházást, az az Európai Unió jövőjébe fektet be” – fogalmazott a német kancellár.
Az orosz elnök Vlagyimir „Putyin háborúja összeforrasztott bennünket, soha nem volt még világosabb Ukrajna európai jövője” – tette hozzá. Aláhúzta, hogy Ukrajnának remek adottságai vannak, például az energetika területén megfelelő beruházásokkal tranzitországból a fenntartható módon megtermelt energia exportőrévé fejlődhet.
Azonban a kijevi vezetésnek is vannak tennivalói, erősíteni kell a jogállamiságot és az átláthatóságot, és „még elszántabban kell küzdeni a korrupció ellen” – mondta Olaf Scholz.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök kiemelte, hogy az Oroszország által a hazája ellen indított háború már mintegy 750 milliárd dollár kárt okozott, ami önmagában is jelzi az újjáépítés feladatának nagyságát.
Azonban az újjáépítés nem egyszerűen helyreállítás, hanem átalakítás, „rekonstrukció helyett transzformáció” lesz, vagyis a modern, EU-tag Ukrajna felépítése – fejtette ki Denisz Szmihal, hozzátéve, hogy Ukrajna a mezőgazdaságtól a közlekedésen át az iparig „hihetetlen lehetőségeket” kínál minden cégnek, amely bekapcsolódik ebbe a munkába.
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
6. UKRAINE.$PLTR has just signed the Ukraine Business Compact with @FCDOGovUK stating:
“We're thrilled to share that we've been actively supporting the people of #Ukraine since the beginning of the Russian invasion.” https://t.co/RNgmT9eA8h
Németország nem támogatja az importált földgáz árának európai uniós szintű hatósági korlátozását – jelentette ki Olaf Scholz kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A kancellár az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács délután kezdődő tanácskozására kidolgozott német álláspontot ismertető beszédében kiemelte, hogy a földgáz árának piaci mechanizmusoktól független, politikai korlátozása kockázatos, azzal a veszéllyel jár, hogy a szállítók inkább máshol adják el földgázt, ahol több pénzt kapnak érte, és az EU így végül pórul jár, nem tudja fedezni szükségletét.
Kifejtette, hogy egyoldalú lépések helyett együttműködésre van szükség a világ más nagy fogyasztóival, köztük Japánnal és Dél-Koreával, hogy együtt meggátolják az árfelhajtó hatású versengést a földgázzal.
Tárgyalni kell a földgázkitermelőkkel is arról, hogy hol húzódhat a mindenkinek egyaránt megfelelő árszint. Az olyan nagy földgáztermelő országok, mint az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia „mind kiállnak Ukrajna mellett, velünk együtt, és érdekeltek abban, hogy az energia ne váljon megfizethetetlenné Európában” – mondta a német kancellár.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Németország 880 millió euróval támogatja az éhínség elleni küzdelemben azokat az országokat, amelyeket súlyosan érintenek az Ukrajna elleni orosz háború következményei – jelentette be a német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium.
A 880 millió eurós (352,6 milliárd forint) összeg egy részét az a 430 millió euró teszi ki, amelyet Olaf Scholz német kancellár a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) februári találkozóján ajánlott fel arra a célra, hogy támogassa az ukrajnai háború által leginkább sújtott országokat az éhínség elleni küzdelemben.
Ezekre az országokra vonatkozik a támogatás
A fennmaradó részt, azaz 450 millió eurót a német kormány a hazai pótköltségvetésből finanszírozza – írja az MTI.
A német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium szóvivője szerint az összegből elsősorban a Száhel-övezet országait, az északkelet-afrikai országokat és a Közel-Kelet szegény országait támogatják majd.
Az elmúlt ötven év legnagyobb élelmiszerválsága bontakozik ki a világ legszegényebb országaiban, köztük Szomáliában a koronavírus-járvány, valamint az orosz–ukrán háború gazdasági következményeinek hatásaként. A Világélelmezési Program (WFP) becslései szerint az üzemanyag és az élelmiszer árának drasztikus növekedése további 47 millió embert taszított akut élelmezési bizonytalanságba, így az összlétszám már 345 millió főre nőtt.
Szomáliában, Etiópiában, Dél-Szudánban, Jemenben és Afganisztánban közel 900 ezer ember néz szembe az éhhalállal.
„Az erőművek újraindítása csak átmeneti időszakra szól, hogy így biztosítsuk az energiaforrásokat a tél végéig, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy szembeszálljunk a klímaválsággal” – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton közzétett videoüzenetében.
A kancellár fájdalmát fejezte ki amiatt, hogy az orosz gázszállítások leállása és így az energiaellátás bizonytalansága miatt tizenhat, már korábban leállított olaj- és széntüzelésű erőművet indítanak újra, további tizenegynek pedig a tél végéig meghosszabbították a működési engedélyét.
Noha Scholz „keserűnek” nevezte a helyzetet, hangsúlyozta, hogy ez csupán átmeneti időszakra szól.
Emlékeztetett, hogy Németország az energiaválság közepette sem veszti szem elől a széndioxid-semlegesség elérését, s továbbra is az a cél, hogy 2045-re egyike legyen azon országoknak, amelyek elérték a zéró kibocsátást, ugyanakkor versenyképesek tudnak maradni a világpiacon. „Németország a legsikeresebb iparosodott országok közé tartozik, ez azonban azt jelenti, hogy rengeteg széndioxidot bocsátunk ki. Épp ezért kell még több erőfeszítést tennünk (a klímavédelem érdekében)” – mondta.
Mint elmondta, ilyen intézkedések közé tartozik az a törvényjavaslat is, amely a megújuló energia széleskörű elterjedését segítené elő, s amelyet a parlament nemrégiben fogadott el. Scholz mindemellett Robert Habeck alkancellárral, Németország gazdasági és klímavédelmi miniszterével közösen utasította el három német atomerőmű üzemelésének meghosszabbítását az év végétől, szerintük ugyanis ez nem elégítené ki az ország energiaszükségleteit.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
