Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a közel-keleti partnerek képesek teljes mértékben megoldani Ukrajna dízelolaj-hiányát – jelentette ki az Unian beszámolója szerint.
„Norvégiával a gázról tárgyalunk. Romániával már befejezzük a szükséges infrastruktúra kiépítését – szintén gáz és villamos energia. Közel-keleti partnereink teljes mértékben fedezni tudják az olaj- és dízelolaj-hiányt” – mondta Zelenszkij.
Az elnök elmondta, hogy Ukrajnának évente 8 millió tonna dízelolajra van szüksége, és erre a mennyiségre már megállapodások születtek a közel-keleti partnerekkel.
India a közel hat év legnagyobb mennyiségű venezuelai nyersolaj-importjára készül, ami lehetővé teszi a világ harmadik legnagyobb olajimportőre számára, hogy részben helyettesítse a közel-keleti olajtípusokat – jelentette a Bloomberg.
A Kpler adatai szerint ebben a hónapban több mint 12 millió hordó olaj érkezik India nyugati partvidékére, ami 2020 februárja óta a legnagyobb szállítmány. Az áprilisi szállítmányok valószínűleg még a Közel-Keletet érintő ellátási zavarok előtt kerültek szerződésbe, ami hosszú távú stratégiai elmozdulásra utal, nem pedig rövid távú döntésre – mondta Sumit Ritolia elemző.
India, amely az olajszükségletének mintegy 90%-át importálja, alternatívákat keres, miután az iráni háború megzavarta a szállításokat a Hormuzi-szoroson keresztül. Venezuela hasonló kéntartalmú olajtípusokat termel, és korábban India egyik kulcsfontosságú vásárlója volt, amíg az amerikai szankciók korlátozták a kereskedelmet.
A közel-keleti válság az energiaszállításokra is kihat: Katar az LNG-rakományok késését vagy törlését sem zárja ki. A lengyel Orlen szerint azonban egyelőre kezelhető a helyzet.
Katar vis maiorra hivatkozva figyelmeztette a lengyel Orlent, hogy két tavaszi gázszállítmány késhet vagy akár el is maradhat. A gyorsan eszkalálódó közel-keleti konfliktus teljesen elvágta a legfontosabb kereskedelmi útvonalakat, amely egy újabb európai energiaválságot indított el.
A katari állami energiacég, a QatarEnergy vis maiorról értesítette egyik európai partnerét, a lengyel Orlen energiavállalatot, ami alapján bizonytalanná vált két LNG-szállítmány érkezése Lengyelországba.
A katari beszállító jelezte, hogy az áprilisra, illetve május elejére tervezett cseppfolyósított földgáz-rakományok késhetnek, de akár teljesen el is maradhatnak.
A vállalat szerdán jelentette be, hogy vis maior helyzet állt elő a gázexportjában.
A figyelmeztetés a közel-keleti geopolitikai helyzet gyors romlásának közepette érkezett. Az amerikai, izraeli és iráni erők közötti összecsapások egyre nagyobb hatással vannak a térség energiaellátási láncaira is, a gázpiaci szereplők attól tartanak, hogy a konfliktus további zavarokat okozhat a világ egyik legfontosabb LNG-exportőrének számító Katar szállításaiban.
A lengyel Orlen ugyanakkor igyekezett lehűteni az aggodalmakat. A társaság közleményében hangsúlyozta, hogy az esetleges kiesés nem jelent azonnali veszélyt Lengyelország gázellátására.
A vállalat szerint az LNG-beszerzési portfóliójuk földrajzilag diverzifikált, vagyis több különböző forrásból vásárolnak cseppfolyósított földgázt. Emellett rugalmas kereskedelmi eszközökkel is rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik az ellátás kiegyensúlyozását, például alternatív szállítási útvonalak vagy más beszállítók bevonásával a globális piacon.
Fontos részlet az is, hogy az egyik, erre a hónapra tervezett katari LNG-szállítmány továbbra is a menetrend szerint érkezik.
A bizonytalanság tehát egyelőre csak a későbbi rakományokat érinti.
A számok alapján Katar nem tartozik a lengyel import legnagyobb forrásai közé. Tavaly a katari szállítások az Orlen LNG-importjának kevesebb mint tíz százalékát tették ki, így egy esetleges fennakadás kezelhetőnek tűnik.
Az Egyesült Államok venezuelai olajat foglal le és értékesít „a venezuelai és az amerikai nép javára” Donald Trump amerikai elnök Truth Social közösségi platformon közzétett üzenete szerint.
A venezuelai ideiglenes hatóságok 30 és 50 millió hordó kiváló minőségű, szankcionált olajat adnak át az Amerikai Egyesült Államoknak. Ez az olaj piaci áron kerül értékesítésre, és az ebből származó pénzt én, az Amerikai Egyesült Államok elnöke fogom ellenőrizni, hogy biztosan a venezuelai és az amerikai nép javát szolgálja! Megkértem Chris Wright energiaügyi minisztert, hogy haladéktalanul hajtsa végre ezt a tervet – fogalmazott Donald Trump a Truth Social közösségi platformon közzétett üzenetében.
Piaci becslések szerint – az amerikai WTI olaj februári jegyzését alapul véve – az értékesítésből származó bevétel 2,9 milliárd dollár lehet, de a venezuelai olaj tényleges ára a világpiaci szint alatt is maradhat.
A dpa szerint egyelőre nem tisztázott, milyen időtávon adnák át a megjelölt olajmennyiséget. A 30-50 millió hordó nagyjából Venezuela teljes olajtermelésének egy-két hónapját teszi ki. Az olajexport az ország legfontosabb bevételi és devizaforrása, így a kiesés súlyosan érintheti a gazdaságot, miközben az Egyesült Államok számára az érintett volumen csekély jelentőségű a napi mintegy 14 millió hordós hazai termeléshez képest.
Venezuela a világ legnagyobb, mintegy 303 milliárd hordóra becsült kőolajkészletével rendelkezik, ám a termelés jelenleg alacsony, napi körülbelül egymillió hordó.
Mintegy egy tucat, venezuelai nyersolajjal és fűtőolajjal megrakott tanker hagyta el az ország vizeit az év eleje óta, látványosan dacolva az Egyesült Államok által elrendelt exportblokáddal. A Reuters által látott dokumentumok és iparági források – köztük a TankerTrackers.com hajómegfigyelő szolgálat – szerint az érintett hajók mindegyike szankciók alatt áll. Trump korábban egyértelművé tette: az olajembargó továbbra is teljes egészében érvényben marad.
Nagy fordulatot jelent tehát, hogy Trump nyíltan a venezuelai olaj értékesítésébe kezd. Az amerikai elnök ezzel a saját, néhány nappal ezelőtti kijelentésének – miszerint az embargó továbbra is érvényben van – mond ellent.
A Fehér Ház elrendelte a hadseregnek, hogy a következő két hónapban a venezuelai olaj „karanténjára” (blokádjára) összpontosítson – jelentette a Reuters egy amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A döntés arra utal, hogy Washington most már inkább gazdasági, mint katonai eszközökkel kíván nyomást gyakorolni Caracasra.
„Bár a katonai lehetőségek továbbra is fennállnak, a hangsúly elsősorban a gazdasági nyomásgyakorláson van szankciókon keresztül, hogy elérjék a Fehér Ház által kívánt eredményt” – mondta az amerikai tisztviselő. A forrás hozzátette, hogy Washington jelenlegi erőfeszítései „óriási nyomást gyakorolnak Maduróra, és úgy vélik, hogy Venezuela január végére gazdasági katasztrófával néz szembe, hacsak nem egyezik bele jelentős amerikai engedményekbe.”
Oroszország az idei év végére legalább 37 milliárd dollár költségvetési bevételtől esik el az olaj- és gáziparban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Facebookon.
„Fontos eredményeket értünk el a partnereinkkel közösen gyakorolt nyomás révén Oroszország ellen. Idén először a háború kezdete óta jelentős visszaesést tapasztalunk az orosz olajkitermelésben és -feldolgozásban. Az orosz költségvetés olaj- és gázipari bevételei csökkennek, és az év végére Oroszország legalább 37 milliárd dollárt veszít. Emellett az orosz olajvállalatok és az egész energetikai szektor további több tízmilliárd dollártól esik el. Mindez korlátozza az orosz katonai gépezetet” – írta Zelenszkij.
Az elnök szerint hatékonyan működnek a hagyományos szankciók Oroszország ellen, valamint az „ukrán hosszú távú szankciók” is.
Oroszország olajtermékeinek exportja a 2022-es év eleje óta a legalacsonyabb szintre zuhant, miután több finomító leállt, és nyugati szankciók tovább szigorodtak – számolt be a Bloomberg a Vortexa elemzőcég adataira hivatkozva.
A hónap első 26 napjában a tengeri úton szállított olajtermékek mennyisége napi 1,89 millió hordó körül alakult, ami a teljes háború kezdete óta a legalacsonyabb érték. Bár a dízelexport kissé nőtt, az összmennyiség jelentősen visszaesett az olaj- és olajtermék-szállítások csökkenése miatt a balti kikötőkből – különösen az Uszty-Luga exportközpont elleni támadások után.
Az export visszaeséséhez több tényező is hozzájárult:
az ukrán dróntámadások az orosz finomítók és energetikai létesítmények ellen,
a Rosznyefty és a Lukoil elleni szigorúbb szankciók,
a fizetési és szállítási logisztika bonyolódása az új amerikai szankciók előtt, amelyek november 21-én lépnek életbe.
Jelenleg a dízelkivitel viszonylag stabil, mivel a fő vásárlók – Törökország és afrikai országok – földrajzilag közel vannak, így az orosz hajók még a szankciók életbe lépése előtt képesek teljesíteni a szállításokat. Ezzel szemben az Ázsiába irányuló olaj- és fűtőolaj-export a hosszabb útvonalak miatt kudarcba fulladhat.
A hajdanán 1600 kutat számláló Privat kútlánc maradék 400 töltőállomását is valószínűleg értékesítik. A valamikor vezető töltőállomás-hálózat a piac harmadát fedte le.
Néhány évvel ezelőttig Ihor Kolomojszkij Privat csoportja vezető szerepet töltött be az ukrán üzemanyagpiacon. Az Ukrnafta vállalat és a Kremencsuk olajfinomító, elvesztése után a kútlánc is omladozni kezdett. Az egykor több mint 1500 kútról mára körülbelül 600 maradt Kolomojszkij csoportjának irányítása alatt, de az elmúlt hónapokban Kolomojszkij üzleti partnere, Mihajlo Kiperman aktívan tárgyal üzletemberekkel, és vizsgálja a megmaradt üzemanyag-üzletág eladásának lehetőségét.
Az Ekonomicsna Pravda forrásai szerint a fő érdeklődő Volodimir Petrenko, az UPG hálózat tulajdonosa, aki kész megvásárolni körülbelül 400 ANP/Aviash benzinkutat. A felek a folyamatot kisebb lépésekkel már el is kezdték: Kijev környékén több mint 30 kutat bérbe is adtak.
Kútlánc: szétesett az oligarcha olajbirodalma
A háború előtt Kolomojszkij Ukrajna egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb oligarchája volt, aki különböző iparágakban rendelkezett részesedésekkel: 2003-ban az általa birtokolt Privat csoport megszerezte az Ukrnafta – az ország legnagyobb olajkitermelőjének – irányítását. Akkoriban azonban az államé volt a társaság 51 százaléka.
Kolomojszkij később elismerte, hogy 2003-tól kezdve havonta 5 millió dollár (összesen 110 millió dollár) kenőpénzt fizetett Leonyid Kucsma akkori elnök vejének, Viktor Pincsuk oligarchának az Ukrnafta irányításáért.
2007-ben Kolomojszkij és partnerei erőszakos módon átvették az Ukrtransznafta irányítását, a vállalat vezetését innentől kezdve évekig a Privat csoport menedzserei végezték.
Az üzleti modell úgy működött, hogy a fő nyereséget az állami Ukrnafta nyersanyagának alacsony áron való kivonása és a Kremencsuk olajfinomítóban történő feldolgozása biztosította. A profit legnagyobb részét a benzinkúthálózaton keresztül vonták ki, amely két évtized alatt az ország legnagyobb hálózatává nőtte ki magát, csúcspontján több mint 1600 kúttal.
Minden megváltozott 2022 őszén, amikor az állam úgy döntött, hogy államosítja az Ukrnaftát és az Ukrtransznaftát, Kolomojszkijt pedig letartóztatták. Az Ukrnafta új vezetője, Szerhij Koreckij azt állította, hogy Kolomojszkij és menedzserei miatt az állam akár 100 milliárd hrivnyát is veszíthetett – így aztán Kolomojszkij előzetes letartóztatásban maradt.
Az oligarcha olajbirodalma szétesett, az államosítás során 537 benzinkutat vett vissza az immár állami Ukrnafta. További 245 kút a Privatbank zálogában volt, és az állami bank valamint Kolomojszkij képviselői közötti jogi viták tárgyát képezte.
Aztán 2024 októberében ezeket a komplexumokat egy aukción a kevéssé ismert Max Energo Resource cég vásárolta meg, azonban az új tulajdonos nem kapott engedélyt az eszközök koncentrációjára.
Jelenleg körülbelül 600, Kolomojszkij üzleti partnerei irányítása alatt álló komplexum működése is leállt az üzemanyag hiánya miatt. A munkavállalók nem kaptak fizetést, pereket indítottak – írja a lap.
Évekig élősködött a csoport az államon, olcsó olajhoz és feldolgozáshoz jutva, a benzinkutak pedig készpénztermelő eszközként szolgáltak. Amikor kivették alólunk a finomítót, képtelenek voltak a piacról megélni.
Napjainkban a talponmaradás, és a legégetőbb tartozások kiegyenlítése érdekében havonta eladnak néhány benzinkutat.
Mennyit is adnak el?
A Privat csoport olajüzletágának kurátora, Mihajlo Kiperman állítólag a megmaradt benzinkutak eladásának lehetőségeit vizsgálja. Többször tárgyalt a belorusz üzemanyag fő importőrének, így a Lukasenka-rezsim nagy támogatójának tartott
Volodimir Petrenko üzletemberrel. Kiperman régóta külföldön tartózkodik, Ukrajnában több büntetőeljárásban is érintett, 400–420 benzinkút eladását fontolgatja, míg körülbelül 200-at a Privat csoport tulajdonában tervez megtartani. A Pravda informátorai szerint Petrenko azonban inkább a bérlés lehetőségét fontolgatja, elsősorban a Kijev-környéki, viszonylag jól menő töltőállomások érdeklik.
A bérleti díj 3-10 ezer dollárig terjedhet, de egy kiemelt helyen lévő töltőállomás havidíja a 25 ezer dollár is elérheti. Ha vásárlásról van szó, akkor egy fővárosi kútért akár 1 millió dollárt is kérhetnek az informátor szerint.
Persze az üzlet teljesen bizonytalan, egyrészt versenyhatóság jóváhagyása sem borítékolható, másrészt maguk a tárgyalópartnerek is kiszámíthatatlanok – teszik hozzá.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn 25 százalékos vám kivetésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat és gázt vásárolnak Venezuelától, a dél-amerikai országtól, amellyel vitába keveredett a bevándorlás ügyében. Két tényt érdemes előre kiemelni: Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, és legnagyobb vásárlói közé tartozik Kína – valamint az orosz olajtól önmagát megfosztó Európa is.
Az intézkedés, amely Trump Truth Social-posztja szerint április 2-án már életbe is lépne, egyszerre csap le Nicolás Maduro elnök caracasi rezsimjének egyik fő jövedelemforrására és Kínára, amelynek áruira már korábban kivetettek 20 százalék vámot. A csavar: a venezuelai olaj nagy vásárlói közé tartozik maga az Egyesült Államok is.
Trump a Venezuelával kapcsolatos intézkedést „másodlagos vámnak” nevezte, ami azt jelzi, hogy az elnök által elindított vámkivetési hullám még annál is bonyolultabb lehet, mint amire korábban gondolhattunk. Venezuelával korábban sem volt ideálisnak nevezhető az amerikaiak kapcsolata, de Joe Biden elnöksége alatt a vizsgálódásokon és szankciókon valamelyest enyhítettek.
A bejelentés egyébként azt is követi, hogy februárban öt hónapos csúcsra emelkedett Venezuela nyersolajexportja, amire a Trump-adminisztráció azzal reagált, hogy rákényszerítette a Chevron Corp. olajvállalatot: április 3-ra szabaduljon meg venezuelai tevékenységeitől. A Chevron halasztásért lobbizott.
Az orosz állami olajvállalat, a Rosznyefty megállapodott 500 000 hordó olaj napi szállításáról az indiai Reliance olajfinomító társaságnak, ezzel létrehozva a két ország közötti legnagyobb energetikai megállapodást. Erről a Reuters számolt be.
A megállapodás 10 évre szól, és évente körülbelül 13 milliárd dollár értékű, az aktuális árakon számolva, ami a globális olajszállítmányok 0,5%-át teszi ki.
A hírek szerint ez a lépés tovább erősíti az orosz–indiai energetikai kapcsolatokat, ami kiemeli a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, annak ellenére, hogy a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai agresszió miatt. A Rosznyefty nem kommentálta a megállapodást, míg a Reliance közölte, hogy nemzetközi beszállítókkal, köztük Oroszországgal is együttműködik, és a piaci körülményekhez igazodva dolgozik.
A szankciók következtében India lett Oroszország legnagyobb olajimportőre az Európai Unió után, amely az orosz katonai agresszióra válaszul korlátozta az orosz olajimportot. Az orosz olaj 3-4 dollárral olcsóbb lett, mint más típusú olajok, ami kedvező lehetőséget kínált az indiai olajfinomítóknak.
