Donald Trump amerikai elnök hétfőn 25 százalékos vám kivetésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat és gázt vásárolnak Venezuelától, a dél-amerikai országtól, amellyel vitába keveredett a bevándorlás ügyében. Két tényt érdemes előre kiemelni: Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, és legnagyobb vásárlói közé tartozik Kína – valamint az orosz olajtól önmagát megfosztó Európa is.
Az intézkedés, amely Trump Truth Social-posztja szerint április 2-án már életbe is lépne, egyszerre csap le Nicolás Maduro elnök caracasi rezsimjének egyik fő jövedelemforrására és Kínára, amelynek áruira már korábban kivetettek 20 százalék vámot. A csavar: a venezuelai olaj nagy vásárlói közé tartozik maga az Egyesült Államok is.
Trump a Venezuelával kapcsolatos intézkedést „másodlagos vámnak” nevezte, ami azt jelzi, hogy az elnök által elindított vámkivetési hullám még annál is bonyolultabb lehet, mint amire korábban gondolhattunk. Venezuelával korábban sem volt ideálisnak nevezhető az amerikaiak kapcsolata, de Joe Biden elnöksége alatt a vizsgálódásokon és szankciókon valamelyest enyhítettek.
A bejelentés egyébként azt is követi, hogy februárban öt hónapos csúcsra emelkedett Venezuela nyersolajexportja, amire a Trump-adminisztráció azzal reagált, hogy rákényszerítette a Chevron Corp. olajvállalatot: április 3-ra szabaduljon meg venezuelai tevékenységeitől. A Chevron halasztásért lobbizott.
Az orosz állami olajvállalat, a Rosznyefty megállapodott 500 000 hordó olaj napi szállításáról az indiai Reliance olajfinomító társaságnak, ezzel létrehozva a két ország közötti legnagyobb energetikai megállapodást. Erről a Reuters számolt be.
A megállapodás 10 évre szól, és évente körülbelül 13 milliárd dollár értékű, az aktuális árakon számolva, ami a globális olajszállítmányok 0,5%-át teszi ki.
A hírek szerint ez a lépés tovább erősíti az orosz–indiai energetikai kapcsolatokat, ami kiemeli a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, annak ellenére, hogy a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai agresszió miatt. A Rosznyefty nem kommentálta a megállapodást, míg a Reliance közölte, hogy nemzetközi beszállítókkal, köztük Oroszországgal is együttműködik, és a piaci körülményekhez igazodva dolgozik.
A szankciók következtében India lett Oroszország legnagyobb olajimportőre az Európai Unió után, amely az orosz katonai agresszióra válaszul korlátozta az orosz olajimportot. Az orosz olaj 3-4 dollárral olcsóbb lett, mint más típusú olajok, ami kedvező lehetőséget kínált az indiai olajfinomítóknak.
India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
Ki gondolná, hogy az olaj kereskedelmében probléma lehet a fizetés: stratégiai fontosságú árucikk, amelyért a világ legkeményebb valutáival fizetnek, leginkább dollárral vagy euróval. Csakhogy Oroszországot Ukrajna megtámadása óta szankciók sújtják, amik a nemzetközi fizetési rendszerben való részvétételét is nehezítik.
Szankciós kellemetlenségek
Így a dollár és az euró nem vonzó számára, hisz korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja használni, mondhatni ezek barátságtalan országok pénznemei. Egyúttal importálni sem tud az adott országokból a szankciók miatt, így szinte mindent Kínából vásárol meg, amire szüksége van. Ehhez viszont jüanra van szüksége, ugyanakkor idén rengeteg indiai rúpiához jutott a megnövekedett indiai olajeladások révén.
A rúpiával viszont már nem tud mit kezdeni, mivel sokkal kevesebbet vásárol Indiában, mint az oda eladott olaj értéke. Ezért felszólította Indiát, hogy fizessen jüanban. Normális körülmények között ezek a problémák kezelhetők, hisz egyszerűen átváltják a piacon egyik devizát a másikra, azonban a rúpia még nem teljesen konvertibilis a nemzetközi kereskedelemben.
India szempontjai
India szabadabban végezhetné tranzakciót ezzel együtt is, hisz mondjuk devizatartalékaiból vásárolhatna dollárt, de a Bloomberg értesülése szerint India ezt nem szívesen tenné, mivel Kínával egyrészt feszült a viszonya határkérdések miatt, másrészt szeretné saját devizája regionális szerepét növelni. Ez, ha a gazdasága erősödik és a jelenleginél sokkal komolyabb súlya lesz, magától is megvalósul, rövidtávon viszont érdekes kérdés lesz, hogy találnak-e megoldást, vagy Oroszország elveszti legnagyobb vevőjét, India pedig vásárolhatja a drágább közel-keleti olajat.
[type] => post
[excerpt] => India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697889720
[modified] => 1697858657
)
[title] => Beintett India Oroszországnak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=42812&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42812
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 42813
[image] => Array
(
[id] => 42813
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[original_lng] => 123962
[original_w] => 800
[original_h] => 601
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-768x577.webp
[width] => 768
[height] => 577
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1697847858:12
[_thumbnail_id] => 42813
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2410
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az orosz nyersanyag-orientált gazdaság számára kulcsfontosságú olaj- és gázértékesítésből származó bevétel 7,5%-kal nőtt éves összevetésben.
Oroszország állami olaj- és gázbevételei szeptemberben 15%-kal nőttek az előző hónaphoz képest – 739,9 milliárd rubelre. (7,44 milliárd dollár). Erről a Reuters számolt be az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériumának adataira hivatkozva. Megjegyzik, hogy ennek oka az ásványkitermelési adóból származó bevételek növekedése volt.
Oroszország energiabevételeit azonban csökkentették a nyugati szankciók, például a tengeri olajexportra vonatkozó árplafonok és embargók, valamint a 2022 szeptemberében felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték lezárása.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A G7 országok fenntartják a tengeri szállítású orosz olajra vonatkozó 60 dolláros hordónkénti árplafont annak ellenére, hogy a nyersolaj világpiaci ára emelkedik – közölte a koalíció egyik tisztviselője a Reutersszel.
A G7-ek és Ausztrália a 60 dolláros ár felülvizsgálatát követően döntöttek a felső határ fenntartásáról, amelyet decemberben állapítottak meg azzal a céllal, hogy csökkentsék Moszkva lehetőségeit az ukrajnai háború finanszírozására – mondta a tisztviselő névtelenséget kérve.
A döntés azután született, hogy az olajárak négy hete emelkednek az OPEC+ által bejelentett termeléscsökkentés, valamint a kínai fogyasztás élénkülése következtében. A piac hétfőn konszolidálódott, a Brent az amerikai nyersolaj határidős jegyzései hordónként 80 dollár felett tartották magukat.
Az orosz nyersolaj a Brenthez képest 30 dollár körüli árengedménnyel érhető el.
A koalíció tisztviselői arra a következtetésre jutottak, hogy az árplafon működik az orosz bevételek korlátozása és az energiapiac stabilitásának fenntartása szempontjából, de a tisztviselő hozzátette, hogy folytatják az egyeztetést a hatékony ellenőrzés és végrehajtás biztosítása érdekében.
A koalíció fokozni fogja az árplafon és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kijátszása elleni küzdelmet is, beleértve a megtévesztő gyakorlatok alkalmazását a biztosításhoz és más koalíciós szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében a plafon felett forgalmazott kőolaj esetében.
A G7 országok azt tervezik, hogy útmutatást adnak a szolgáltatóknak, hogy segítsenek azonosítani a kijátszásra utaló jeleket, mint például a hajók helymeghatározásának manipulálása vagy a szállítási, fuvarozási, vám- és biztosítási költségek különválasztása magától az olajtól – mondta a tisztviselő.
Hétfőn az amerikai pénzügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az amerikai vállalatoknak az árplafon lehetséges kijátszására vonatkozóan. Azt ajánlotta, hogy a kereskedők őrizzék meg azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az orosz olajat és olajtermékeket a plafonon vagy az alatt vásárolták.
Az olajárplafon megtiltja a G7-ek és az Európai Unió vállalatainak, hogy szállítási, biztosítási és finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak orosz olajra és olajtermékekre, ha azokat a plafon felett adják el. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szintén korlátozásokat vezetett be az orosz olajimportra.
A tisztviselő megjegyezte, hogy a Nemzetközi Energiaügyi Hivatal (IEA) egy nemrégiben készült jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a G7-ek szankciórendszere „korlátozta a globális nyersolaj- és termékellátást, ugyanakkor korlátozta Oroszország exportbevételi képességét”.
Az IEA pénteken közölte, hogy Oroszország márciusi olajbevétele az előző havihoz képest 1 milliárd dollárral 12,7 milliárd dollárra nőtt, de még így is 43%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az orosz nyersolajexport tartósan napi 3 millió hordó felett volt, és a globális piacok stabilan működtek – mondta a G7 tisztségviselője.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az OPEC termeléscsökkentési megállapodása hatalmas lendületet adott a fekete arany piacának, mind a WTI, mind a Brent kurzusa kapaszkodik felfelé.
Mióta múlt vasárnap a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) bejelentette, hogy napi kitermelését 1,1 millió hordóval visszafogja, a fekete arany globális piaca valósággal felrobbant.
A kőolaj-kitermelők kínálatcsökkentési lépésének nyomán mind a WTI, mind a Brent olajkeverék árfolyama dinamikus emelkedésnek indult: a WTI kurzusa a bankpánik okozta árfolyamszakadása mélypontjától már több mint 6 százalékkal távolodott el, átlépve a 80 dolláros lélektani határt is, míg a Brent kurzusa, gyakorlatilag lekövetve amerikai társát, szintén erősödni tudott, jelenleg 84 dollár körül adják hordóját.
Az olajpiac a mostani ralijával egymást követő harmadik hete folytatja felfutó pályáját.
A fekete arany árának emelkedése nem csak az olajjal kereskedő felek számára fontos, a jegybankok is közelről követik az alakulását, ugyanis a drágulás jelentős inflációnövelő hatással járhat. Miró József, az Erste vezető elemzője a Világgazdaságban megjelent cikkében rámutatott: az OPEC+ döntése a szakemberek számára is nehezen értelmezhető, sokak szerint egyenesen politikai töltetű, ugyanis a lépés a várható, s részben már bekövetkezett olajár-emelkedésen keresztül növeli az inflációt, feljebb nyomja a kamatokat, csökkenti a gazdasági aktivitást, növekedést, így végső soron negatív hatással van az év második felében várt fellendülésre és olajkeresletre is.
Az OPEC kartell de facto vezetője, Szaúd-Arábia a globális kitermeléscsökkentő lépésen felül nemrég azt is bejelentette, az állami tulajdonú vállalata, a Saudi Aramco az Arab Light olajkeverékének májusban érvényes felárát hordónként 30 centtel 2,8 dollárra növeli az ázsiai partnereinek, annak ellenére, hogy az elemzői várakozások 43 centes csökkentéssel számoltak.
A Saudi Aramco ezzel egymást követő harmadik hónapja növelte árait a partnereinek.
A szakemberek szerint az ázsiai vevőknek bejelentett áremelés rámutat a távol-keleti felvevőpiacok erejére: az ázsiai gazdaságok ugyanis a szaúdi kínálat több mint 60 százalékát felveszik, a pandémiás sokkból kilábaló piacok pedig még az emelt áron is zavartalanul képesek lehetnek eddigi felvásárlási ütemük fenntartására.
A szaúdi vállalat az európai vevőknek továbbra is a Brent világpiaci árához képest egydolláros prémiummal értékesíti az olajat.
A cég igazgatója, Szerhij Koreckij megjegyezte, hogy az Ukrnafta az Orlennel is tárgyal az olajexportról.
Az Ukrnafta kőolajtermékek Ukrajnába történő importjáról kötött szerződést a lengyel Orlen céggel. A cég igazgatója, Szerhij Koreckij ezt a Facebookon jelentette be március 8-án, szerdán.
Koreckij kifejtette: ez azért fontos, mert Ukrajnának saját szükségleteire és a hazai piacra közvetlenül a termelőtől kell megkapnia az olajtermékeket a legkedvezőbb áron.
Az arab olajmonarchia jelentősen növelni tervezi az idén az Európába irányuló dízel- és kerozinexportot, hogy pótolja az orosz szállítások kiesése miatt keletkező hiányt.
Kuvait az idén várhatóan a tavalyi mennyiség ötszörösét, 2,5 millió tonna dízelt szállít Európába; ez napi ötvenezer hordónak felel meg a Bloomberg megbízható forrásból származó értesülése szerint. Emellett tervezik, hogy megduplázzák a repülőgép-üzemanyag exportját is, amely megközelítené az ötmillió tonnát.
A hírügynökség emlékeztet, hogy az Európai Unió február 5-től megtiltja a feldolgozott orosz olajtermékek behozatalát az ukrajnai invázió miatt Moszkvára kivetett szankciók részeként. A dízel ára a Bank of Amerikai előrejelzése szerint hordónként 200 dollárra ugorhat az év első felében, mert az uniós tilalom globális hiányt okozhat. (Egy dollár 373 forint.) Az EU ugyanis napi közel 1,3 millió hordónyi olajterméket vásárolt tavaly Oroszországtól, és ennek megközelítőleg a fele volt dízel.
A kieső mennyiséget máshonnan próbálják beszerezni.
Az egyik forrás India lehet, amely nagy mennyiségben vásárolja a diszkontáron kínált orosz olajat, és nem csupán önellátó gázolajból, de felesleget is termel, mivel ez az ottani finomítók legfőbb terméke. Ráadásul Dél-Korea mellett Kuvait az egyetlen ázsiai ország, amely képes télen, hideg éghajlatú országokban is használható dízelt gyártani.
Az arab ország az elmúlt években több tízmilliárd dollárt költött új finomítók építésére és a régiek modernizálására.
Az egyik legnagyobb befektetése az Al-Zour komplexum, a világ egyik legnagyobb finomítója volt, amely teljes kapacitásnál napi 615 ezer hordó nyersolaj feldolgozására lesz képes. Ezt a tervek szerint áprilisra éri el, jelenleg napi 205 ezer hordónyi mennyiséget dolgoz fel, de ez első, 66 ezer tonnás exportszállítmányt tavaly év végén már útnak is indította.
Kuvait napi másfél millió hordó nyersolaj finomítására lesz képes, amint az Al-Zour teljes kapacitással működik majd.
Az állami tulajdonban lévő Kuwait National Petroleum Company (KNPC) nem tervez repülőgép-üzemanyagot értékesíteni az azonnali piacon, így a Bloomberg forrása szerint az Európába küldött tényleges mennyiség végül több lehet, mint ötmillió tonna. Kuvait mellett más közel-keleti olajtermelők, így Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is növelni fogják Európába irányuló üzemanyagexportjukat.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a rendeletet, amely különleges gazdasági intézkedéseket léptet életbe arra válaszul, hogy nyugati államok árplafont vezettek be az orosz kőolajtermékekre és kőolajra.
A vonatkozó dokumentumot kedden a hivatalos jogi információk portálján tették közzé.
A február 1-jén hatályba lépő és 2023. július 1-jéig érvényes rendeletben Putyin megtiltotta a „plafonáron” történő olajszállítást. Az elnök kizárta az olajeladást külföldi vevőknek abban az esetben is, ha a szerződés árrögzítési mechanizmust alkalmaz. A tilalom meghosszabbításáról az orosz kormány dönthet majd.
Orosz kőolaj és kőolajtermékek szállítása az árplafont bevezető országokba kizárólag az orosz elnök külön döntése alapján lesz lehetséges. Általánosságban a rendelet végrehajtásának rendszeres ellenőrzése az energiaügyi minisztérium feladata.
A dokumentum szerint az intézkedéseket az Egyesült Államok és a hozzá csatlakozott külföldi államok és nemzetközi szervezetek barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes cselekedeteivel összefüggésben, valamint Oroszország nemzeti érdekeinek védelmében vezetik be.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a múlt héten jelezte Moszkva készségét arra, hogy – válaszul az orosz energiahordozókra vonatkozó árplafon bevezetésére – részlegesen, napi 500-700 ezer hordóval csökkentse az olajkitermelést, ami az összmennyiség öt-hét százaléka.
A nyugati országok olajszankciói december 5-én léptek életbe: az Európai Unió leállította a tengeri úton szállított orosz olaj átvételét, a legfejlettebb országok (G7), Ausztrália és az EU pedig hordónként 60 dolláros árplafont szabott meg a tengeri szállítmányokra. Ennél drágább olajat szállítani vagy biztosítani tilos.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Flinders Egyetem munkatársai keményen dolgoznak a klasszikus építőanyag, a tégla fenntarthatóságán, mivel azok a modern társadalom szó szerinti építőkövei. Az egyetem munkatársai ezúttal egy új ötlettel álltak elő: az olcsóbb és környezetbarátabb téglák előállításához a habarcs és cement helyett hulladéktermékeket használnak fel.
Habarcs és cement helyett hulladéktermékeket használnak fel az olcsóbb és környezetbarátabb téglák előállításához Fotó: JUSTIN SEBASTIAN PHOTOGRAPHY
A világtörténelem legkorábbi téglái napon szárított szalma- és sárcsomók voltak. Később kemencében égetett agyagtömbökké formálódtak, míg a modern időkben már egyre modernebb eljárásokkal alakítják ki őket.
A Macromolecular Chemistry and Physics folyóiratban publikált, új tanulmány középpontjában az alacsony költségű, hulladék alapanyagok felhasználása áll, amiből könnyű, de tartós polimer téglákat állítanának elő. A szakemberek szerint az ilyen típusú téglák kémiai reakcióval is összeilleszthetők és rögzíthetők, tovább csökkentve az előállítás és használat költségeit, illetve bonyolultságát.
„Ebben a tanulmányban egy új típusú téglát teszteltünk, amelyet kénnel és diciklopentadiénnel (DCPD) kevert hulladék étolajból készíthetünk” – magyarázta Justin Chalker kémiaprofesszor a ZME Science online tudományos portálnak. – A téglák habarcs nélkül kötődnek össze, ami a része lehet egy nagyobb erőfeszítésnek, amely a fenntartható épített környezet felé való elmozdulást célozza meg.
Hozzátette: ezek a nyersanyagok olcsók, bőségesen rendelkezésre állnak és ipari hulladéknak minősülnek, így az eljárással nemcsak olcsóbb téglákat állíthatnak elő, hanem lehetőséget kínál bizonyos hulladéktermékek újrahasznosítására is, ráadásul jóval környezetbarátabb módon, mint a manapság használt ártalmatlanítási módszerek.
A fenntartható építőanyagok fejlesztésére ugyanis egyre nagyobb szükség van, mivel a cement, a vas és az acél gyártása – a jelenleg világszerte használt fő anyagok – a felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás több mint 15 százalékáért.
A tanulmányban a tudósok tesztelték a hulladék étolajból, kénből és DCPD-ből előállított polimerek szilárdságát, de megvizsgálták azt is, hogyan lehet az anyagot megerősíteni és az építőiparban felhasználni.
Az új tégla erőssége a polimerben lévő kén-kötésekből adódik, … a különböző téglák további habarcs használata nélkül egymáshoz tapadjanak.
A laboratóriumi vizsgálat kimutatta, hogy a téglák közötti kötés így erősebb, mint ha mindaz egy szuperragasztóval történt volna.
A csapat most együttműködik a Clean Earth Technologies vállalattal, hogy a téglákat piacképes árucikké fejlessze, majd növelje a termelést és piacra vigye azokat.