Oroszország az idei év végére legalább 37 milliárd dollár költségvetési bevételtől esik el az olaj- és gáziparban – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Facebookon.
„Fontos eredményeket értünk el a partnereinkkel közösen gyakorolt nyomás révén Oroszország ellen. Idén először a háború kezdete óta jelentős visszaesést tapasztalunk az orosz olajkitermelésben és -feldolgozásban. Az orosz költségvetés olaj- és gázipari bevételei csökkennek, és az év végére Oroszország legalább 37 milliárd dollárt veszít. Emellett az orosz olajvállalatok és az egész energetikai szektor további több tízmilliárd dollártól esik el. Mindez korlátozza az orosz katonai gépezetet” – írta Zelenszkij.
Az elnök szerint hatékonyan működnek a hagyományos szankciók Oroszország ellen, valamint az „ukrán hosszú távú szankciók” is.
Oroszország olajtermékeinek exportja a 2022-es év eleje óta a legalacsonyabb szintre zuhant, miután több finomító leállt, és nyugati szankciók tovább szigorodtak – számolt be a Bloomberg a Vortexa elemzőcég adataira hivatkozva.
A hónap első 26 napjában a tengeri úton szállított olajtermékek mennyisége napi 1,89 millió hordó körül alakult, ami a teljes háború kezdete óta a legalacsonyabb érték. Bár a dízelexport kissé nőtt, az összmennyiség jelentősen visszaesett az olaj- és olajtermék-szállítások csökkenése miatt a balti kikötőkből – különösen az Uszty-Luga exportközpont elleni támadások után.
Az export visszaeséséhez több tényező is hozzájárult:
az ukrán dróntámadások az orosz finomítók és energetikai létesítmények ellen,
a Rosznyefty és a Lukoil elleni szigorúbb szankciók,
a fizetési és szállítási logisztika bonyolódása az új amerikai szankciók előtt, amelyek november 21-én lépnek életbe.
Jelenleg a dízelkivitel viszonylag stabil, mivel a fő vásárlók – Törökország és afrikai országok – földrajzilag közel vannak, így az orosz hajók még a szankciók életbe lépése előtt képesek teljesíteni a szállításokat. Ezzel szemben az Ázsiába irányuló olaj- és fűtőolaj-export a hosszabb útvonalak miatt kudarcba fulladhat.
A hajdanán 1600 kutat számláló Privat kútlánc maradék 400 töltőállomását is valószínűleg értékesítik. A valamikor vezető töltőállomás-hálózat a piac harmadát fedte le.
Néhány évvel ezelőttig Ihor Kolomojszkij Privat csoportja vezető szerepet töltött be az ukrán üzemanyagpiacon. Az Ukrnafta vállalat és a Kremencsuk olajfinomító, elvesztése után a kútlánc is omladozni kezdett. Az egykor több mint 1500 kútról mára körülbelül 600 maradt Kolomojszkij csoportjának irányítása alatt, de az elmúlt hónapokban Kolomojszkij üzleti partnere, Mihajlo Kiperman aktívan tárgyal üzletemberekkel, és vizsgálja a megmaradt üzemanyag-üzletág eladásának lehetőségét.
Az Ekonomicsna Pravda forrásai szerint a fő érdeklődő Volodimir Petrenko, az UPG hálózat tulajdonosa, aki kész megvásárolni körülbelül 400 ANP/Aviash benzinkutat. A felek a folyamatot kisebb lépésekkel már el is kezdték: Kijev környékén több mint 30 kutat bérbe is adtak.
Kútlánc: szétesett az oligarcha olajbirodalma
A háború előtt Kolomojszkij Ukrajna egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb oligarchája volt, aki különböző iparágakban rendelkezett részesedésekkel: 2003-ban az általa birtokolt Privat csoport megszerezte az Ukrnafta – az ország legnagyobb olajkitermelőjének – irányítását. Akkoriban azonban az államé volt a társaság 51 százaléka.
Kolomojszkij később elismerte, hogy 2003-tól kezdve havonta 5 millió dollár (összesen 110 millió dollár) kenőpénzt fizetett Leonyid Kucsma akkori elnök vejének, Viktor Pincsuk oligarchának az Ukrnafta irányításáért.
2007-ben Kolomojszkij és partnerei erőszakos módon átvették az Ukrtransznafta irányítását, a vállalat vezetését innentől kezdve évekig a Privat csoport menedzserei végezték.
Az üzleti modell úgy működött, hogy a fő nyereséget az állami Ukrnafta nyersanyagának alacsony áron való kivonása és a Kremencsuk olajfinomítóban történő feldolgozása biztosította. A profit legnagyobb részét a benzinkúthálózaton keresztül vonták ki, amely két évtized alatt az ország legnagyobb hálózatává nőtte ki magát, csúcspontján több mint 1600 kúttal.
Minden megváltozott 2022 őszén, amikor az állam úgy döntött, hogy államosítja az Ukrnaftát és az Ukrtransznaftát, Kolomojszkijt pedig letartóztatták. Az Ukrnafta új vezetője, Szerhij Koreckij azt állította, hogy Kolomojszkij és menedzserei miatt az állam akár 100 milliárd hrivnyát is veszíthetett – így aztán Kolomojszkij előzetes letartóztatásban maradt.
Az oligarcha olajbirodalma szétesett, az államosítás során 537 benzinkutat vett vissza az immár állami Ukrnafta. További 245 kút a Privatbank zálogában volt, és az állami bank valamint Kolomojszkij képviselői közötti jogi viták tárgyát képezte.
Aztán 2024 októberében ezeket a komplexumokat egy aukción a kevéssé ismert Max Energo Resource cég vásárolta meg, azonban az új tulajdonos nem kapott engedélyt az eszközök koncentrációjára.
Jelenleg körülbelül 600, Kolomojszkij üzleti partnerei irányítása alatt álló komplexum működése is leállt az üzemanyag hiánya miatt. A munkavállalók nem kaptak fizetést, pereket indítottak – írja a lap.
Évekig élősködött a csoport az államon, olcsó olajhoz és feldolgozáshoz jutva, a benzinkutak pedig készpénztermelő eszközként szolgáltak. Amikor kivették alólunk a finomítót, képtelenek voltak a piacról megélni.
Napjainkban a talponmaradás, és a legégetőbb tartozások kiegyenlítése érdekében havonta eladnak néhány benzinkutat.
Mennyit is adnak el?
A Privat csoport olajüzletágának kurátora, Mihajlo Kiperman állítólag a megmaradt benzinkutak eladásának lehetőségeit vizsgálja. Többször tárgyalt a belorusz üzemanyag fő importőrének, így a Lukasenka-rezsim nagy támogatójának tartott
Volodimir Petrenko üzletemberrel. Kiperman régóta külföldön tartózkodik, Ukrajnában több büntetőeljárásban is érintett, 400–420 benzinkút eladását fontolgatja, míg körülbelül 200-at a Privat csoport tulajdonában tervez megtartani. A Pravda informátorai szerint Petrenko azonban inkább a bérlés lehetőségét fontolgatja, elsősorban a Kijev-környéki, viszonylag jól menő töltőállomások érdeklik.
A bérleti díj 3-10 ezer dollárig terjedhet, de egy kiemelt helyen lévő töltőállomás havidíja a 25 ezer dollár is elérheti. Ha vásárlásról van szó, akkor egy fővárosi kútért akár 1 millió dollárt is kérhetnek az informátor szerint.
Persze az üzlet teljesen bizonytalan, egyrészt versenyhatóság jóváhagyása sem borítékolható, másrészt maguk a tárgyalópartnerek is kiszámíthatatlanok – teszik hozzá.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn 25 százalékos vám kivetésével fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat és gázt vásárolnak Venezuelától, a dél-amerikai országtól, amellyel vitába keveredett a bevándorlás ügyében. Két tényt érdemes előre kiemelni: Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, és legnagyobb vásárlói közé tartozik Kína – valamint az orosz olajtól önmagát megfosztó Európa is.
Az intézkedés, amely Trump Truth Social-posztja szerint április 2-án már életbe is lépne, egyszerre csap le Nicolás Maduro elnök caracasi rezsimjének egyik fő jövedelemforrására és Kínára, amelynek áruira már korábban kivetettek 20 százalék vámot. A csavar: a venezuelai olaj nagy vásárlói közé tartozik maga az Egyesült Államok is.
Trump a Venezuelával kapcsolatos intézkedést „másodlagos vámnak” nevezte, ami azt jelzi, hogy az elnök által elindított vámkivetési hullám még annál is bonyolultabb lehet, mint amire korábban gondolhattunk. Venezuelával korábban sem volt ideálisnak nevezhető az amerikaiak kapcsolata, de Joe Biden elnöksége alatt a vizsgálódásokon és szankciókon valamelyest enyhítettek.
A bejelentés egyébként azt is követi, hogy februárban öt hónapos csúcsra emelkedett Venezuela nyersolajexportja, amire a Trump-adminisztráció azzal reagált, hogy rákényszerítette a Chevron Corp. olajvállalatot: április 3-ra szabaduljon meg venezuelai tevékenységeitől. A Chevron halasztásért lobbizott.
Az orosz állami olajvállalat, a Rosznyefty megállapodott 500 000 hordó olaj napi szállításáról az indiai Reliance olajfinomító társaságnak, ezzel létrehozva a két ország közötti legnagyobb energetikai megállapodást. Erről a Reuters számolt be.
A megállapodás 10 évre szól, és évente körülbelül 13 milliárd dollár értékű, az aktuális árakon számolva, ami a globális olajszállítmányok 0,5%-át teszi ki.
A hírek szerint ez a lépés tovább erősíti az orosz–indiai energetikai kapcsolatokat, ami kiemeli a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, annak ellenére, hogy a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai agresszió miatt. A Rosznyefty nem kommentálta a megállapodást, míg a Reliance közölte, hogy nemzetközi beszállítókkal, köztük Oroszországgal is együttműködik, és a piaci körülményekhez igazodva dolgozik.
A szankciók következtében India lett Oroszország legnagyobb olajimportőre az Európai Unió után, amely az orosz katonai agresszióra válaszul korlátozta az orosz olajimportot. Az orosz olaj 3-4 dollárral olcsóbb lett, mint más típusú olajok, ami kedvező lehetőséget kínált az indiai olajfinomítóknak.
India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
Ki gondolná, hogy az olaj kereskedelmében probléma lehet a fizetés: stratégiai fontosságú árucikk, amelyért a világ legkeményebb valutáival fizetnek, leginkább dollárral vagy euróval. Csakhogy Oroszországot Ukrajna megtámadása óta szankciók sújtják, amik a nemzetközi fizetési rendszerben való részvétételét is nehezítik.
Szankciós kellemetlenségek
Így a dollár és az euró nem vonzó számára, hisz korlátozottan, vagy egyáltalán nem tudja használni, mondhatni ezek barátságtalan országok pénznemei. Egyúttal importálni sem tud az adott országokból a szankciók miatt, így szinte mindent Kínából vásárol meg, amire szüksége van. Ehhez viszont jüanra van szüksége, ugyanakkor idén rengeteg indiai rúpiához jutott a megnövekedett indiai olajeladások révén.
A rúpiával viszont már nem tud mit kezdeni, mivel sokkal kevesebbet vásárol Indiában, mint az oda eladott olaj értéke. Ezért felszólította Indiát, hogy fizessen jüanban. Normális körülmények között ezek a problémák kezelhetők, hisz egyszerűen átváltják a piacon egyik devizát a másikra, azonban a rúpia még nem teljesen konvertibilis a nemzetközi kereskedelemben.
India szempontjai
India szabadabban végezhetné tranzakciót ezzel együtt is, hisz mondjuk devizatartalékaiból vásárolhatna dollárt, de a Bloomberg értesülése szerint India ezt nem szívesen tenné, mivel Kínával egyrészt feszült a viszonya határkérdések miatt, másrészt szeretné saját devizája regionális szerepét növelni. Ez, ha a gazdasága erősödik és a jelenleginél sokkal komolyabb súlya lesz, magától is megvalósul, rövidtávon viszont érdekes kérdés lesz, hogy találnak-e megoldást, vagy Oroszország elveszti legnagyobb vevőjét, India pedig vásárolhatja a drágább közel-keleti olajat.
[type] => post
[excerpt] => India rengeteg orosz olajat vett idén, miután jóval olcsóbb, mint a többi olajtípus, és a szankciók sem kötik érdemben az országot. Most azonban probléma akadt a fizetéssel: India saját pénzével fizet, az oroszok viszont kínai jüant akarnak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697889720
[modified] => 1697858657
)
[title] => Beintett India Oroszországnak
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=42812&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 42812
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 42813
[image] => Array
(
[id] => 42813
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[original_lng] => 123962
[original_w] => 800
[original_h] => 601
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-300x225.webp
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan-768x577.webp
[width] => 768
[height] => 577
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/dollar-juan.webp
[width] => 800
[height] => 601
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1697847858:12
[_thumbnail_id] => 42813
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 3447
[translation_required_done] => 1
[_oembed_16a67c8b4ef313e87a6be9e01d34f7fb] =>
US President Donald Trump:
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az orosz nyersanyag-orientált gazdaság számára kulcsfontosságú olaj- és gázértékesítésből származó bevétel 7,5%-kal nőtt éves összevetésben.
Oroszország állami olaj- és gázbevételei szeptemberben 15%-kal nőttek az előző hónaphoz képest – 739,9 milliárd rubelre. (7,44 milliárd dollár). Erről a Reuters számolt be az Oroszországi Föderáció Pénzügyminisztériumának adataira hivatkozva. Megjegyzik, hogy ennek oka az ásványkitermelési adóból származó bevételek növekedése volt.
Oroszország energiabevételeit azonban csökkentették a nyugati szankciók, például a tengeri olajexportra vonatkozó árplafonok és embargók, valamint a 2022 szeptemberében felrobbantott Északi Áramlat gázvezeték lezárása.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A G7 országok fenntartják a tengeri szállítású orosz olajra vonatkozó 60 dolláros hordónkénti árplafont annak ellenére, hogy a nyersolaj világpiaci ára emelkedik – közölte a koalíció egyik tisztviselője a Reutersszel.
A G7-ek és Ausztrália a 60 dolláros ár felülvizsgálatát követően döntöttek a felső határ fenntartásáról, amelyet decemberben állapítottak meg azzal a céllal, hogy csökkentsék Moszkva lehetőségeit az ukrajnai háború finanszírozására – mondta a tisztviselő névtelenséget kérve.
A döntés azután született, hogy az olajárak négy hete emelkednek az OPEC+ által bejelentett termeléscsökkentés, valamint a kínai fogyasztás élénkülése következtében. A piac hétfőn konszolidálódott, a Brent az amerikai nyersolaj határidős jegyzései hordónként 80 dollár felett tartották magukat.
Az orosz nyersolaj a Brenthez képest 30 dollár körüli árengedménnyel érhető el.
A koalíció tisztviselői arra a következtetésre jutottak, hogy az árplafon működik az orosz bevételek korlátozása és az energiapiac stabilitásának fenntartása szempontjából, de a tisztviselő hozzátette, hogy folytatják az egyeztetést a hatékony ellenőrzés és végrehajtás biztosítása érdekében.
A koalíció fokozni fogja az árplafon és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kijátszása elleni küzdelmet is, beleértve a megtévesztő gyakorlatok alkalmazását a biztosításhoz és más koalíciós szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében a plafon felett forgalmazott kőolaj esetében.
A G7 országok azt tervezik, hogy útmutatást adnak a szolgáltatóknak, hogy segítsenek azonosítani a kijátszásra utaló jeleket, mint például a hajók helymeghatározásának manipulálása vagy a szállítási, fuvarozási, vám- és biztosítási költségek különválasztása magától az olajtól – mondta a tisztviselő.
Hétfőn az amerikai pénzügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az amerikai vállalatoknak az árplafon lehetséges kijátszására vonatkozóan. Azt ajánlotta, hogy a kereskedők őrizzék meg azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy az orosz olajat és olajtermékeket a plafonon vagy az alatt vásárolták.
Az olajárplafon megtiltja a G7-ek és az Európai Unió vállalatainak, hogy szállítási, biztosítási és finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak orosz olajra és olajtermékekre, ha azokat a plafon felett adják el. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szintén korlátozásokat vezetett be az orosz olajimportra.
A tisztviselő megjegyezte, hogy a Nemzetközi Energiaügyi Hivatal (IEA) egy nemrégiben készült jelentése arra a következtetésre jutott, hogy a G7-ek szankciórendszere „korlátozta a globális nyersolaj- és termékellátást, ugyanakkor korlátozta Oroszország exportbevételi képességét”.
Az IEA pénteken közölte, hogy Oroszország márciusi olajbevétele az előző havihoz képest 1 milliárd dollárral 12,7 milliárd dollárra nőtt, de még így is 43%-kal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Az orosz nyersolajexport tartósan napi 3 millió hordó felett volt, és a globális piacok stabilan működtek – mondta a G7 tisztségviselője.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az OPEC termeléscsökkentési megállapodása hatalmas lendületet adott a fekete arany piacának, mind a WTI, mind a Brent kurzusa kapaszkodik felfelé.
Mióta múlt vasárnap a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) bejelentette, hogy napi kitermelését 1,1 millió hordóval visszafogja, a fekete arany globális piaca valósággal felrobbant.
A kőolaj-kitermelők kínálatcsökkentési lépésének nyomán mind a WTI, mind a Brent olajkeverék árfolyama dinamikus emelkedésnek indult: a WTI kurzusa a bankpánik okozta árfolyamszakadása mélypontjától már több mint 6 százalékkal távolodott el, átlépve a 80 dolláros lélektani határt is, míg a Brent kurzusa, gyakorlatilag lekövetve amerikai társát, szintén erősödni tudott, jelenleg 84 dollár körül adják hordóját.
Az olajpiac a mostani ralijával egymást követő harmadik hete folytatja felfutó pályáját.
A fekete arany árának emelkedése nem csak az olajjal kereskedő felek számára fontos, a jegybankok is közelről követik az alakulását, ugyanis a drágulás jelentős inflációnövelő hatással járhat. Miró József, az Erste vezető elemzője a Világgazdaságban megjelent cikkében rámutatott: az OPEC+ döntése a szakemberek számára is nehezen értelmezhető, sokak szerint egyenesen politikai töltetű, ugyanis a lépés a várható, s részben már bekövetkezett olajár-emelkedésen keresztül növeli az inflációt, feljebb nyomja a kamatokat, csökkenti a gazdasági aktivitást, növekedést, így végső soron negatív hatással van az év második felében várt fellendülésre és olajkeresletre is.
Az OPEC kartell de facto vezetője, Szaúd-Arábia a globális kitermeléscsökkentő lépésen felül nemrég azt is bejelentette, az állami tulajdonú vállalata, a Saudi Aramco az Arab Light olajkeverékének májusban érvényes felárát hordónként 30 centtel 2,8 dollárra növeli az ázsiai partnereinek, annak ellenére, hogy az elemzői várakozások 43 centes csökkentéssel számoltak.
A Saudi Aramco ezzel egymást követő harmadik hónapja növelte árait a partnereinek.
A szakemberek szerint az ázsiai vevőknek bejelentett áremelés rámutat a távol-keleti felvevőpiacok erejére: az ázsiai gazdaságok ugyanis a szaúdi kínálat több mint 60 százalékát felveszik, a pandémiás sokkból kilábaló piacok pedig még az emelt áron is zavartalanul képesek lehetnek eddigi felvásárlási ütemük fenntartására.
A szaúdi vállalat az európai vevőknek továbbra is a Brent világpiaci árához képest egydolláros prémiummal értékesíti az olajat.
A cég igazgatója, Szerhij Koreckij megjegyezte, hogy az Ukrnafta az Orlennel is tárgyal az olajexportról.
Az Ukrnafta kőolajtermékek Ukrajnába történő importjáról kötött szerződést a lengyel Orlen céggel. A cég igazgatója, Szerhij Koreckij ezt a Facebookon jelentette be március 8-án, szerdán.
Koreckij kifejtette: ez azért fontos, mert Ukrajnának saját szükségleteire és a hazai piacra közvetlenül a termelőtől kell megkapnia az olajtermékeket a legkedvezőbb áron.
