Oroszország árnyékflottája – amely az olajexport árplafonjának kijátszására épült –, jelenleg 1000, többnyire elöregedett tartályhajóból áll. Az Egyesült Államok új szankciói hatására Moszkva rövid távon 15%-os exportcsökkenéssel néz szembe, de az árnyékkereskedelem teljes felszámolásához további intézkedésekre lenne szükség.
Oroszország árnyékflottája jelenleg mintegy 1000 elöregedett tartályhajóból áll, amelyek nyugati biztosítás nélkül, az árplafont megkerülve szállítják az orosz kőolajat – írja az RBC Ukraine ukrán titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva.
Az ukrán védelmi hírszerzés szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt költött ezekre a hajókra, amelyek az orosz tengeri olajexport 70%-át biztosítják.
Az árnyékflotta mérete jelentősen nőtt, hiszen 2023-ban még csak 600 ilyen hajót regisztráltak.
A tartályhajók többsége Panama, Gabon, a Cook-szigetek, Libéria és a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózik, míg a tulajdonosok között kínai, indiai, egyesült arab emírségekbeli, görög és seychelle-szigeteki cégek is szerepelnek. A hajók gyakran változtatják regisztrációjukat és nevüket, hogy nehezebb legyen nyomon követni őket, továbbá a nyílt tengeren olajat rakodnak át más hajókra, illetve manipulálják az útvonaladatokat az automatizált azonosítási rendszer (AIS) kikapcsolásával. Az orosz eredet elrejtése érdekében az olajat más típusokkal keverik össze a tartályokban.
Az orosz olajra továbbra is jelentős a kereslet, különösen Kína, India és Törökország részéről, mivel az árplafon csak a nyersolajra vonatkozik, a feldolgozott olajtermékek exportja viszont nem esik korlátozás alá.
Az Egyesült Államok januárban új szankciókat vetett ki az árnyékflotta egy részére, 183 tartályhajót és több biztosítótársaságot érintve.
A büntetőintézkedések miatt India és Kína leállította az ilyen hajókról történő olajvásárlást, attól tartva, hogy másodlagos szankciókkal sújtják őket.
A DIU szerint az intézkedések hatására Oroszország rövid távon 15%-os exportcsökkenésre számíthat, valamint további árengedményekre kényszerülhet a vásárlók számára. Ugyanakkor a jelenlegi szankciók csak az árnyékflotta egy részét érintik, így az orosz olajkereskedelem teljes blokkolásához további lépésekre lenne szükség.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint az elöregedett orosz tankerflotta biztonsági kockázatot jelent az EU számára, és az európai kikötőkbe történő bejutásuk teljes tiltása lehetne az egyik hatékony megoldás.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az olajszállítások Oroszországból Kínába 2024-ben rekordmennyiségűek voltak, összesen 108,5 millió tonna, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg. Az import 1%-kal nőtt 2023-hoz képest, elérve a rekord szintet. Erről a Reuters számolt be.
Ezzel párhuzamosan a szaúdi import 9%-kal csökkent.
A Kínai Vámhatóság adatai szerint az Oroszországból érkező szállítmányok, beleértve a vezetékes és tengeri szállítmányokat, összesen 108,5 millió tonnát tettek ki, ami napi 2,17 millió hordónak felel meg.
Eközben az Oroszországból érkező tengeri szállítmányokat a független finomítók és a nagy állami olajvállalatok kereslete támogatta, valamint a kormányzati utasítások, amelyek az olajkészletek felhalmozását irányozták elő.
Szaúd-Arábia, az OPEC legnagyobb olajtermelője, 78,64 millió tonna olajat szállított, ami napi körülbelül 1,57 millió hordónak felel meg, ami alacsonyabb, mint az 1,72 millió hordó napi szállítása 2023-ban.
A malajziai import, amely az Iránból és Venezuelából származó szankcionált olaj egyik fő tranzitcsomópontja, 28%-kal nőtt, és elérte a 70,38 millió tonnát, ami napi 1,41 millió hordónak felel meg, így Malajzia a harmadik helyre került Szaúd-Arábia után.
Az uniós szankcióknak köszönhetően az olajból származó orosz adóbevételek 2023-ban 30 százalékkal csökkentek, az EU sikeresen megtalálta az egyensúlyt saját szükségletei és az orosz hadigépezet megbénításának szükségessége között – jelentette ki Didier Reynders igazságügyi biztos szerdán Strasbourgban.
Az orosz árnyékflották elleni uniós intézkedések és az Oroszországgal szembeni szankciók teljes körű végrehajtásának biztosításáról szóló uniós parlamenti vitában Reynders elmondta: az Európai Unió számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni illegális háború folytatására.
„Szankcióinkkal Oroszország bevételi forrásait akarjuk csökkenteni, különösen az energiaágazatban. Az Oroszországgal szembeni olajimporttilalom hatása jelentős, mivel az Oroszországból származó uniós olajimport 90 százalékát érintette. Ennek a jövedelmező piacnak az elvesztése komoly hatással volt Oroszországra, amelynek költségvetése jelentős mértékben az olajbevételekre támaszkodik” – mutatott rá. Véleménye szerint, ha az EU nem hozott volna határozott intézkedéseket az orosz olajtól való függetlenedés érdekében, Moszkva lényegesen jobb pénzügyi helyzetben tudná feltölteni háborús gépezetét.
Hozzátette: aggodalomra adnak okot az árnyékflotta módjára működő orosz tankerhajók, amelyek az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve szállítanak nyersolajat és cseppfolyósított földgázt.
„Illegális olajkibocsátásokról vagy akár balesetekről van szó, ezek a hajók kikapcsolják navigációs nyomkövető rendszereiket (…) Erős kétségeink vannak az árnyékflottát jelenleg biztosító biztosítók pénzügyi szilárdságával kapcsolatban.
Fennáll annak a kockázata, hogy egy esetleges olajszennyezés és más környezeti incidensek költségei nem lennének fedezve, és ez méltánytalan terhet jelentene az államok számára” – jelentette ki.
Mint mondta, az Európai Unió érdemi lépéseket tett az orosz árnyékflotta jelentette veszélyek kezelésére, miközben biztosítja, hogy az olajárplafon továbbra is hatással legyen az orosz bevételekre. Az Európai Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal az összehangolt fellépés érdekében, támogatja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlése által 2023 decemberében elfogadott határozatot, amely az árnyékflotta-hajók illegális gyakorlatát célozza, továbbá segíti a Nemzetközi Olajszennyezési Kártalanítási Alap jelenlegi munkáját is – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet, hogy a lobogó szerinti államok elsődleges felelőssége annak biztosítása, hogy hajóik hajózásra alkalmasak legyenek, és megfeleljenek a biztonsági és szennyezésmegelőzési követelményeknek, és ezeket a kötelezettségeket a lobogó szerinti államok a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben vállalták.
Arra is rámutatott, hogy a használt tartályhajók kereskedelmének átláthatóbbá tétele érdekében az EU egyik szankciócsomagjában bejelentési szabályt vezetett be a tartályhajók bármely harmadik országba történő eladására vonatkozóan, ami lehetővé teszi az árnyékflottába kerülő tartályhajók nyomon követését, továbbá az EU jogi eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy kijelölje azokat a konkrét hajókat, amelyek tevékenysége támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
Moldova korlátozni kívánja az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalát.
A moldovai mezőgazdasági miniszter a moldovai EU-delegáció vezetőjével folytatott beszélgetésben bejelentette, hogy be kívánja vezetni az „egyes EU-országok által az Ukrajnából származó gabona- és olajnövények behozatalára vonatkozó intézkedéseket”.
A moldovai kormány emellett kompenzálni akarja a gazdálkodókat az általuk használt gázolaj jövedéki adója miatt, valamint támogatást kíván bevezetni a növényvédő szerek és műtrágyák vásárlására.
Korábban a Moldovai Gazdák Szövetsége felszólította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy ideiglenesen korlátozza az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát.
2023 márciusának végén Oroszországnak sikerült a 2020 áprilisában – az ukrajnai teljes körű invázió kezdete előtt – rögzített mutató szintjén értékesítenie az olajat.
A CNN nyugtalanító tendenciákról ír a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) havi jelentésére hivatkozva, amelyet a szervezet április 14-én, pénteken tett közzé.
Elemzők szerint 2023 márciusában az orosz nyersolaj és kőolajtermékek exportja 2020 áprilisa óta a legmagasabb szintre emelkedett, napi 600 ezer hordóval ugrott meg. Ez nagyjából 12,7 milliárd dollárra növelte Oroszország olajexport-bevételét a múlt hónapban – írja az Unian ukrán hírügynökség.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Drasztikusan visszaesett augusztusban a hivatalos nigériai olajkitermelés és az export a tolvajoknak köszönhetően, akik a csővezetékeket csapolják meg. A jelenlegi kitermelés így 25 éves mélypontra került, persze vélhetően a tolvajok is piacra dobják a hatalmas mennyiséget.
Nigéria olajkitermelése átlagosan napi 1,18 millió hordóra csökkent augusztusban, ami 1997 óta a legalacsonyabb érték az OPEC szerint. Ez a mennyiség korábban sosem esett napi 1,4 millió alá, még akkor sem, amikor a Niger folyó deltájában 2009–10-ben, majd 2016-ban terroristatámadások zajlottak.
Ennek oka az ipari méretűvé vált lopás, amely az ország elnöke szerint már a költségvetést is súlyosan érinti. A visszaesés mértékét jelzi, hogy a régóta legnagyobb afrikai olajexportőr Nigériát júliusban megelőzte Angola.
A legnagyobb kitermelést az idén Nigéria januárban érte el napi 1,68 millió hordóval, miközben az országnak napi 2 milliós az exportkapacitása.
Augusztusban az állami olajvállalat szerint nagyjából napi 700 ezer hordó hiányzott, vagyis ennyi kerülhetett a tolvajok kezébe. Egyes cégek arról számoltak be, hogy az általuk a csővezetékbe táplált olaj mintegy 80 százaléka eltűnik. Van olyan vállalat, amely emiatt átmenetileg be is szüntette a kitermelést. A tolvajok azonban olyan szervezettek és szemtelenek, hogy ilyen esetben felhívják az olajipari dolgozó szakszervezetét és fenyegetni kezdik őket.
A szakszervezetek csütörtökön országszerte tiltakozó gyűléseket szerveztek, és általános sztrájkkal fenyegetnek arra az esetre, ha a kormány nem lép fel a tolvajokkal szemben.
Orosz kőolajat szállító hajók biztosításának tilalmáról állapodott meg London és az Európai Unió – írta brit és uniós illetékeseket idézve a szerdai Financial Times.
A londoni üzleti napilap hangsúlyozza: a megállapodás erőteljesen korlátozza Oroszország olajexportáló képességét, mivel kizárja Moszkvát a londoni Lloyd’s szindikált biztosítási piacról, amely évszázadok óta a globális tengerhajózás központi biztosítási intézménye.
A Brüsszelben zajló kétnapos EU-csúcsértekezlet első napján megállapodás született az Oroszországgal szembeni hatodik szankciócsomagról, amely megtiltja az orosz nyersolaj és a kőolajtermékek uniós importját, de a politikai megegyezés értelmében a csővezetéken szállított orosz nyersolajra ideiglenes kivétel érvényes – írta az MTI.