Cseppfolyósított földgázt, illetve nyersolajat szállítanak. A tengeri átjárónál még így is több száz hajó vesztegel.
Két cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tartályhajó hagyta el hétfőn a Hormuzi-szorost, a hajók Pakisztán, illetve Kína felé tartottak, szombaton pedig egy iraki nyersolajat szállító tanker haladt át a szoroson, mely közel három hónapig vesztegelt a tengeri átjáróban.
Izrael és az Egyesült Államok február 28-án támadta meg Iránt, válaszul Teherán lezárta a globális gáz- és olajkereskedelem kulcsfontosságú helyszínének számító Hormuzi-szorost. Az utóbbi három napban áthaladó hajók azon kevés tankerek közé tartoznak, melyek az iráni hajók által használt útvonalat használták. A múlt héten ugyanezen az útvonalon három, összesen 6 millió hordó nyersolajat szállító hajó indult útnak Kínába és Dél-Koreába.
A Reuters emlékeztet: a bahamai zászló alatt közlekedő Fuwairit néven ismert LNG-tartályhajót március 28-a körül rakodták meg a katari Ras Laffan kikötőben. A hajó hétfőn kelt át a szoroson, és várhatóan kedden pakolja ki rakományát Pakisztánban. A hírügynökség szerint a másik hajó a QatarEnergy tulajdonában lévő Al Rayyan: szintén LNG-t szállít, és a Fuwairithez hasonlóan Katarban rakodták fel, GPS-e pedig hétfőn már a szoroson kívül jelet sugárzott, és várhatóan június 27-én rakodják ki Kínában.
Az iráni háború kezdete előtt a szoroson naponta átlagosan 125–140 hajó kelt át, a blokád miatt viszont most több száz hajó vesztegel a régióban, a fedélzeten mintegy 20 ezer tengerésszel.
Donald Trump amerikai elnök és külügyminisztere, Marco Rubio az utóbbi két napban többször is bejelentették, hogy az iráni–amerikai béketárgyalások jól haladnak, de végső egyezségről még nem esett szó. A Hormuzi-szoros blokádja miatt az utóbbi közel három hónapban az olajárak elszálltak, szakértők szerint pedig a blokád feloldását követően is hónapok kellenek majd ahhoz, hogy a piac visszatérjen a háború előtti állapotokhoz.
Kuba korábban Venezuelából kapta a legtöbb olajat, de a szállítmányok leálltak, amikor az Egyesült Államok január elején elfogta és letartóztatta Nicolás Maduró venezuelai elnököt.
Egy orosz tartályhajó 730 000 hordó olajat szállítva kedden kikötött a kubai Matanzas kikötőjében, ami három hónap óta az első alkalom, hogy egy olajszállító tartályhajó elérte a szigetet.
Donald Trump elnök kormánya engedélyezte, hogy az Anatolij Kolodkin az Egyesült Államok folyamatban lévő energiablokádja ellenére továbbhajózhasson.
A kubaiak, köztük Vicente de la O Levy energetikai és bányászati miniszter, ujjongtak a hajó érkezése miatt. A kőolajhiány súlyosbította a mély gazdasági válságot, amely miatt a lakosságot hosszú áramszünetek sújtják, és súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal kell szembenéznie.
„Hálánkat fejezzük ki Oroszország kormányának és népének a támogatásért, amelyet kapunk. Értékes szállítmány, amely a jelenlegi bonyolult energetikai helyzetünk közepette érkezik” – írta de la O Levy az X-en.
Kuba a szükséges üzemanyag alig 40%-át állítja elő, és az energiahálózat fenntartása érdekében importra szorul. Szakértők szerint a várható szállítmány körülbelül 180 000 hordó gázolajat termelhet, ami elegendő ahhoz, hogy Kuba napi szükségletét kilenc-tíz napig ellássa.
„Egy olajszállító tartályhajó érkezése egy országba valószínűleg még soha nem generált annyi hírt, mint az oroszoké Kubába” – írta Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes az X-en.
„Ez annak a brutális ostromnak a jele, amelyet a kubaiak hősiesen és sztoikusan elviselnek. Ez az imperializmus bűnös kegyetlenségének demonstrációja egy olyan nemzet ellen, amely megtagadja, hogy uralkodjon rajta.”
