Az OPEC+ napi 206 ezer hordóval emelné a kitermelési kvótákat májustól, de a többlet a jelenlegi helyzetben nem jut el a piacra, mert a Hormuzi-szoros körüli háborús zavarok visszafogják az exportot. Az olajtermelő országok döntése így inkább jelzés a piac felé, miközben a kínálatból már most napi 12-15 millió hordó esik ki, ami tartósan magas olajárakat vetít előre.
Az OPEC+ vasárnapi egyeztetésén a tagok elvi megállapodásra jutottak a kvóták emeléséről, ugyanakkor a legfontosabb termelők – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak – jelenleg nem képesek növelni a kitermelést. A február vége óta akadozó forgalom a szoros térségében visszafogta az exportot, miközben a régióban olajipari létesítmények is megsérültek rakéta- és dróntámadásokban – írja a Reuters.
A kínálati oldal más szereplői sem tudják ellensúlyozni a kiesést: Oroszország termelését továbbra is szankciók és a háborús károk korlátozzák, így a kartellen belül gyakorlatilag nincs olyan szereplő, mely rövid távon érdemben növelni tudná a kitermelést.
Öböl menti források szerint még a harcok azonnali leállása esetén is hónapokba telne a termelési kapacitások helyreállítása. A piaci szereplők számára nem az a kérdés, hogy technikailag átjárható-e a Hormuzi-szoros, hanem az, hogy vállalható-e a kockázat, ami önmagában is visszafogja a forgalmat.
A kiesés mértéke történelmi: becslések szerint napi 12-15 millió hordó, vagyis a globális kínálat akár 15 százaléka tűnt el a piacról néhány hét alatt. Ez azonnal megjelent az árakban is: a kőolaj jegyzése hordónként közel 120 dollárra emelkedett, és pénzintézeti előrejelzések szerint 150 dollár fölé is ugorhat, ha a fennakadások május közepéig fennmaradnak.
Ebben a helyzetben a mostani kvótaemelés inkább politikai és piaci üzenet. Az OPEC+ azt próbálja jelezni, hogy készen áll a kínálat növelésére, amint helyreáll a szállítás a Hormuzi-szoroson keresztül. A tényleges hatás azonban addig elmarad, amíg a fizikai ellátási útvonalak nem működnek, így a következő hetekben továbbra is a kínálati szűkösség és az árak emelkedése határozhatja meg a piacot.
Az oroszok napra pontosan megmondták, mikor fogy el az üzemanyag Európából
Az Európai Unió üzemanyag-tartalékai körülbelül április 20-ra teljesen kiürülhetnek – állítja Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatója, egyben az orosz elnök különmegbízottja. A politikus szerint a Hormuzi-szoroson keresztül érkező utolsó olajszállítmányok április 11-ig jutnak el Európába. Szerinte ezt követően a tartalékok várhatóan elfogynak, és onnantól kezdve reálissá válhat a benzin- és dízelhiány kialakulása.
Hozzátette: az EU energiaellátása különösen sebezhetővé vált a korábbi döntések következtében.
Dmitrijev előrejelzése a Közel-Keleten zajló feszültségek és a Hormuzi-szoros lezárása miatt született.
Brüsszel ugyanakkor saját számításokkal készül a lehetséges válságra. Az Európai Unió naponta körülbelül 10,5 millió hordó olajat fogyaszt, ami a globális kereslet mintegy 10 százalékát teszi ki. Ebből Németország napi 2,3 millió, Franciaország 1,6 millió, Olaszország pedig 1,3 millió hordót használ el. Az uniós vészhelyzeti olajtartalékok jelenleg mintegy 100 millió hordót tesznek ki.
Ez a nettó import 90 napjára vagy a teljes fogyasztás nagyjából 61 napjára lenne elegendő. A nagyobb tagállamok saját készletei is jelentősek: Franciaország 120 millió, Németország 110 millió, Olaszország 76 millió hordót tárol. Március 11-én az International Energy Agency (IEA) koordinált akciójában az EU országai összesen 91,7 millió hordót bocsátottak ki a nemzetközi tartalékokból.
Kazahsztán energiaügyi minisztere megerősítette, a jövőben a tervezett 90,3 millió tonnáról csökkenti az olajkitermelést. Ennek oka a kashahani olajmező karbantartása, amely egy hónapig tart.
Almaszadam Szatkalijev kazah energiaügyi miniszter megerősítette az újságíróknak, hogy a 2024-es olajtermelési előrejelzést lefelé módosítják, számolt be a Reuters.
„A közeljövőben készek leszünk a számok ismertetésére. Valószínűleg csökkenteni fogjuk…”, mondta Almaszadam Szatkalijev az újságíróknak.
Így beigazolódik, hogy a korábban tervezett 90,3 millió tonnás mennyiséghez képest csökkenéssel lehet számolni. Ez valószínűleg összefügg a kashahani lelőhely tervezett karbantartásával, amely október 7-én kezdődött és egy hónapig tart.
Az OPEC-nek nem kell növelnie a termelését az ígért napi 500 ezer hordós orosz termeléscsökkentés pótlására – tájékoztatta szertán José Barroso angolai olaj és gázipari miniszter a Reuters hírügynökséget.
Oroszország korábban bejelentette, hogy márciustól napi 500 ezer hordóval csökkenti a termelését. „Meggyőződésünk szerint az orosz olaj továbbra is ott van a piacon és megtalálja az utat az új vevőkhöz” – fogalmazott José Barroso, hozzátéve: „a piac egyensúlyban van”.
Barroso szerint ha például Kína több orosz olajat importál, akkor kevesebbet vásárol máshonnan. „Véleményünk szerint egyelőre nincs szükség az OPEC-tagországok termelésének növelésére” – mondta.
A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta az első alkalommal csökkent tavaly az előző évihez képest és a 2011-es szintre esett vissza az orosz olajtermelés az OPEC+ keretében vállalt termeléskorlátozás és a koronavírus-válság okán bekövetkezett keresletcsökkenés miatt – írja a Világgazdaság.
A moszkvai energiaügyi minisztérium Interfax hírügynökség által idézett adatai alapján Oroszország tavaly napi 10,27 millió hordó kőolajat és hordó-egyenérték gázkondezátumot termelt ki a 2019-es napi 11,25 millió hordó után.
Tonnában kifejezve a termelés 512,68 millió tonnára csökkent 560,2 millió tonnáról, ami a Szovjetunió felbomlása utáni rekordnak számított.
A 2020-ban kitermelt 512,68 millió tonna nyersolaj és gázkondenzátum a legkisebb tétel a 2011-es 511,42 millió tonna óta és az első éves termeléscsökkenés a 2008-as nemzetközi pénzügyi válság által okozott kereslet- és árcsökkenés hatása óta.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok informális közössége, az OPEC+ tavaly áprilisban a termelés napi 9,7 millió hordós, a globális kereslet mintegy 10 százalékát kitevő csökkentésében állapodott meg. Oroszországra ebből napi mintegy 2 millió hordós csökkentés jutott. A korlátozási keretet augusztustól decemberig fokozatosan napi 7,7 millió hordóra csökkentették.
Az OPEC+ januárban a piaci várakozások szerint napi 500 ezer hordóval csökkenti a korlátozási keretet, azaz növeli a kitermelést.
Oroszországra ebből napi 125 ezer hordós termelésnövelés jut. Az OPEC+ februártól további napi 500 ezer hordóval növeli a kitermelést.
(vg.hu)
[type] => post
[excerpt] => A 2008-as nemzetközi pénzügyi válság óta az első alkalommal csökkent tavaly az előző évihez képest és a 2011-es szintre esett vissza az orosz olajtermelés az OPEC+ keretében vállalt termeléskorlátozás és a koronavírus-válság okán bekövetkezett ker...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1609676040
[modified] => 1609618750
)
[title] => Egy évtizeddel korábbi szintre vetette vissza az orosz olajtermelést a járvány
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=9291&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 9291
[uk] => 9315
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 9292
[image] => Array
(
[id] => 9292
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[original_lng] => 78950
[original_w] => 810
[original_h] => 548
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-300x203.jpg
[width] => 300
[height] => 203
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo-768x520.jpg
[width] => 768
[height] => 520
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/tanker-hajo.jpg
[width] => 810
[height] => 548
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1609747309:2
[_thumbnail_id] => 9292
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5373
[translation_required_done] => 1
[_oembed_b7b87f99ee59e036e5b79bf3e0f76053] =>
[_oembed_time_b7b87f99ee59e036e5b79bf3e0f76053] => 1612576196
[_oembed_d9af959e02ed8bcf471ece99437b7836] =>
[_oembed_time_d9af959e02ed8bcf471ece99437b7836] => 1646998268
[_oembed_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] =>
[_oembed_time_49569661c6bf6fda259109407e1a1b78] => 1653057775
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1678384285
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] =>
These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
