Kuba teljesen kifogyott a dízelből és a fűtőolajból az Egyesült Államok által bevezetett olajblokád következtében – közölte szerdán Vicente de la O Levy kubai energiaügyi és bányászati miniszter. A kialakult helyzet miatt Havannában az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gördülő áramszünetei alakultak ki.
A miniszter az állami médiában úgy fogalmazott: „Egyáltalán nincs üzemanyagunk és dízelünk, a nemzeti villamosenergia-hálózat pedig kritikus állapotban van, tartalékok nélkül.”
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli. A kubai villamosenergia-rendszer jelenleg kizárólag hazai kitermelésű nyersolajra, földgázra és megújuló energiaforrásokra támaszkodik.
A miniszter szerint Kuba az elmúlt két évben 1300 megawattnyi naperőművi kapacitást telepített, de az üzemanyaghiány miatti hálózati instabilitás jelentősen rontja ezek hatékonyságát.
A miniszter közölte: Havanna továbbra is tárgyal üzemanyagimportokról, ugyanakkor az amerikai-izraeli–iráni konfliktus miatt emelkedő világpiaci olaj- és szállítási költségek tovább nehezítik a beszerzéseket.
Mexikó és Venezuela – Kuba korábbi fő olajszállítói – Donald Trump amerikai elnök januári rendelete óta nem küldött üzemanyagot a szigetországba. Trump vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek olajat exportálnak Kubának.
A Reuters szerint december óta mindössze egyetlen nagyobb tanker, az orosz zászló alatt közlekedő Anatoly Kolodkin szállított nyersolajat Kubába, ami áprilisban csak átmeneti enyhülést hozott.
Az ENSZ emberi jogi szakértői a múlt héten jogellenesnek nevezték az amerikai üzemanyagblokádot, arra figyelmeztetve, hogy az akadályozza a kubai lakosság fejlődéshez, valamint az élelmiszerhez, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és az ivóvízhez való jogát.
Soha nem látott ütemben apadnak a globális olajkészletek az iráni háború miatt, miközben a világ lassan elveszíti azt a biztonsági puffert, amely normál esetben megvédené a gazdaságot az ellátási sokkoktól. Elemzők szerint akkor sem tér vissza gyorsan a normalitás, ha a konfliktus rövid időn belül lezárul: hónapokig tarthat, mire helyreáll az olajellátás, és újratöltik a kiürülő tartalékokat.
A Bloomberg beszámolója szerint a világ olajkészletei rekordtempóban csökkennek, miután az iráni háború gyakorlatilag megbénította a Hormuzi-szoros forgalmát. A Morgan Stanley becslése szerint március eleje és április vége között napi 4,8 millió hordóval csökkentek a globális készletek, ami minden korábbi negyedéves visszaesést meghalad. A kiesés nagyságrendjét jól mutatja, hogy a világpiacról eddig mintegy 600 millió hordó olaj tűnhetett el, de egyes becslések szerint ez akár 1,2-2 milliárd hordóra is nőhet, mire a készletszintek újra normalizálódnak.
A hiány nem akkor kezdődik, amikor leáll a kitermelés
A szakértők szerint a piac most érkezik el a legveszélyesebb szakaszhoz. Natasha Kaneva, a JPMorgan nyersanyagpiaci kutatási vezetője arra figyelmeztetett: az olajrendszernek létezik egy úgynevezett „operatív minimumszintje”, vagyis az a pont, amely alatt már a tárolók, vezetékek és exportterminálok normális működése is veszélybe kerül.
Nem minden hordó használható fel – fogalmazott Kaneva.
Vagyis a tényleges válság jóval azelőtt elkezdődhet, hogy a készletek fizikailag kifogynának. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a készleteket éppen akkor élik fel rekordtempóban, amikor a finomítók normál esetben a nyári csúcsszezonra készülve töltenék fel tartalékaikat. Az északi féltekén a következő hónapokban hagyományosan megugrik az autós, légi és mezőgazdasági üzemanyag-felhasználás.
Amerika rekordtempóban exportál, miközben apadnak a tartalékok
Az Egyesült Államok jelenleg a világ „végső menedék” olajszállítójává vált, csakhogy ennek ára van. Az amerikai export rekordokat dönt: áprilisban napi 5,2 millió hordó nyersolajat exportáltak, miközben az üzemanyagkivitel meghaladta a napi 8,2 millió hordót. A következmény az, hogy az amerikai készletek is gyorsan olvadnak.
A dízelkészletek például húszéves mélypontra estek, míg az amerikai stratégiai olajtartalék a teljes tervezett felszabadítás után az 1980-as évek eleje óta nem látott szintre csökkenhet.
Donald Trump ennek ellenére egyelőre nem hajlandó korlátozni az exportot. Az amerikai elnök szerint „fantasztikusan sok olaj” áll rendelkezésre, miközben a magas árak az amerikai energiavállalatoknak is óriási profitot termelnek. Csakhogy az amerikai fogyasztók közben egyre drágábban tankolnak.
Az Egyesült Államokban a benzin ára már gallononként 4,5 dollár körül mozog, ami közel kétéves rekordnak számít, és politikailag is érzékeny lehet a republikánusok számára az őszi választások előtt.
Ázsia kerülhet először bajba
A Bloomberg és több nagybank elemzői szerint a legkritikusabb helyzet Ázsiában alakulhat ki. Indonézia, Vietnám, Pakisztán és a Fülöp-szigetek különösen sérülékenyek, mert erősen függnek az importált üzemanyagoktól. Pakisztán például mindössze húsznapnyi kereskedelmi üzemanyag-tartalékkal rendelkezik. Az elemzők szerint, ha a Hormuzi-szoros június elejéig nem nyílik meg teljesen, több ország már a nyár folyamán súlyos hiánnyal szembesülhet. Európában egyelőre valamivel stabilabb a helyzet, de a repülőgép-üzemanyag készletei gyorsan apadnak. Az amszterdam–rotterdam–antwerpeni térség tárolóiban a kerozinkészletek harmadával csökkentek a háború kezdete óta, és elemzők szerint a nyári turistaszezon tovább fokozhatja a nyomást.
A háború után is drága maradhat az olaj
A piac egyik legnagyobb problémája, hogy még a konfliktus lezárása után sem állna helyre gyorsan az egyensúly. A tankereknek hetekre van szükségük ahhoz, hogy újra elérjék a finomítókat, ráadásul a világ országai és energetikai cégei egyszerre próbálnák majd feltölteni kiürült készleteiket. Ez újabb keresleti hullámot indíthat el, ami tartósan magasan tarthatja az árakat. A Reuters által idézett elemzők szerint a Brent olaj hordónkénti ára idén átlagosan 86 dollár körül maradhat, miközben januárban még alig 62 dolláros előrejelzésekkel számoltak.
Az amerikai kormány hamarosan feloldhatja a tengeren lévő iráni olajra kivetett szankciókat, hogy alacsonyan tartsa a „fekete arany” árát a világban – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a Fox Business adásában, közölte az Ukrinform.
„A következő napokban feloldhatjuk a tengeren lévő iráni olajra vonatkozó szankciókat. Ez körülbelül 140 millió hordót jelent, tehát attól függően, hogyan számoljuk, ez 10 napra-2 hétre elegendő készlet, amit az irániak termeltek, és ez az egész Kínába kerülne” – mondta a miniszter.
Bessent elmondása szerint egy ilyen döntés „rövid távon” visszafogná a globális olajárakat.
„Lényegében iráni hordókat használnánk az irániak ellen, hogy a következő 10 vagy 14 napban visszaszorítsuk az árat, miközben folytatjuk a (katonai – szerk.) hadjáratot. Tehát nagy befolyásunk van” – tette hozzá a kormánytisztviselő.
