Európa közösen fejlesztene olcsó, autonóm drónrendszereket, miközben a NATO eddig több millió eurós vadászgépeket vetett be olyan eszközök ellen, amelyek csupán néhány ezer dollárba kerültek. A Politico beszámolója szerint Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország és az Egyesült Királyság – az úgynevezett E5-csoport – pénteken jelentette be az új kezdeményezést.
A védelmi miniszterek Krakkóban találkoztak, és elindítják a Low-Cost Effectors and Autonomous Platforms (LEAP) nevű programot, amelynek célja, hogy egy éven belül meginduljon a drónok gyártása. A hangsúly az alacsony költségen és az autonóm működésen van. Az elmúlt évben több légi incidens is rámutatott a problémára: az észt légtér felett orosz vadászgépek jelentek meg, Lengyelország légterébe pedig drónrajok hatoltak be. Bár a NATO semlegesítette a fenyegetéseket, komoly kritikát kapott amiatt, hogy több millió eurós repülőgépeket vetett be néhány ezer dolláros eszközök ellen. Luke Pollard brit védelmi miniszterhelyettes a találkozó után úgy fogalmazott: Együttesen a világ legjobb eszközei közül néhánnyal rendelkezünk a légi fenyegetések lelövésére.
Hozzátette: Biztosak vagyunk abban, hogy ez az első lépés egy olyan kezdeményezéssorozatban, amelyet reményeink szerint továbbiak követnek.
Pollard szerint a drónprogram egyértelmű jelzés és egyben felszólítás is az öt ország védelmi ipara számára, hogy reagáljanak a megváltozott biztonsági környezetre és a jelentkező kihívásokra.
A drónprogram és a költségek realitása
A brit politikus a költségek aránytalanságára is rámutatott: A kihívás az, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a viszonylag alacsony költségű rakéták, drónok és más fenyegetések ellen.
Ez után arról beszélt, hogy a védekezés költségeit arányba kell hozni a fenyegetések árával, és jelezte, hogy a kezdeményezés több millió eurós elköteleződést jelent az öt ország részéről. A program elsősorban a drónokhoz kapcsolódó úgynevezett „hatásmérő eszközök” gyártására fókuszálna – ez az a katonai komponens, amely közvetlenül hat a célpontra, például a robbanó töltet.
A kezdeményezés része annak a szélesebb európai törekvésnek is, hogy a kontinens nagyobb felelősséget vállaljon saját védelméért, különösen az amerikai kormányzat részéről érkező nyomás és a NATO iránti washingtoni elköteleződés körüli kételyek közepette. Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerint Európa motivált abban, hogy előrelépjen a védelem terén.
A nagy lendület tehát megvan, a több millió eurós vállalás is, a gyártás azonban – optimista forgatókönyv szerint is – legkorábban egy év múlva indulhat. A háború negyedik évében ez már önmagában is beszédes tempó.
