Az Európai Unió és az Egyesült Államok Kereskedelmi és Technológiai Tanácsa szeptember 29-én tartja első ülését Pittsburghben, ahol szóba kerül a technológiai cégek szabályozása is.
A technológiai óriáscégek megregulázása nem egyszerű feladat, annak sikerére csak nemzetközi együttműködéssel van remény. Úgy tűnik hasonló véleményen van a kérdésben az Egyesült Államok és az Európai Unió is, legalábbis a Reuters birtokába jutott jelentéstervezet szerint, melyről csütörtökön számolt be a hírszolgáltató.
A tervezet várhatóan az Egyesült Államok és az EU közötti Technológiai és Kereskedelmi Tanács szeptember 29-i, pittsburghi találkozón kiadott bejelentések egyike lesz és várhatóan a közös fellépés erősítését fogja hangsúlyozni.
A találkozón az amerikai részről jelen lesz többek között Anthony Blinken külügyminiszter, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter, Katherine Tai kereskedelmi megbízott, míg az EU-t Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős alelnöke és Margrethe Vestager versenyügyi biztos képviseli majd mások mellett a frissen létrehozott tanács első ülésén.
A tervek szerint 10 munkacsoport vitatja meg a két fél közötti ügyeket, olyan témákban, mint a kereskedelem erősítése, a gazdasági viszonyok vagy épp a közös demokratikus értékek.
A technológiai vállalatok szabályozására létrehozott csoport információt cserél az ezen cégek szabályozása kapcsán használt különböző megközelítésekről és ahol lehetséges igyekszik ezek konvergenciája irányába lépéseket tenni. A technológiai cégek piaci erőfölénye és más problémák kapcsán mind a két térség számos eljárást indított az utóbbi időben.
Tekintve, hogy az azonosított problémák az Atlanti-óceán mind a két partján hasonlóak, nem meglepő az sem, hogy a döntéshozók igyekeznek az ezzel kapcsolatos lépéseiket összehangolni. Az elképzelések szerint különös figyelmet kaphat a platformok szerepe a demokratikus folyamatok biztosítása kapcsán.
A klímaváltozással és tiszta technológiákkal foglalkozó munkacsoport az alacsony és zérókibocsátású technológiák kapcsán felmerülő befektetési és kereskedelmi lehetőségeket igyekszik feltárni, míg az ellátási láncokkal foglalkozó a kritikus nyersanyagok, gyógyszerek és a tiszta energia ellátása terén igyekszik biztosítani a kínálatot, de a félvezetők hiányával kapcsolatos kérdésekre is keresi a választ, hogy elkerülhető legyen az állami támogatások versenye.
A találkozó előkészítését célzó megbeszéléseket a Reuters szerdai információi szerint az EU nagykövetei elhalasztották, tiltakozván a franciákat hátbaszúró amerikai–ausztrál tengeralattjáró üzlet kapcsán, ám azóta az akadályok már elhárultak a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa szerint.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Nem titok, hogy a technológiai óriásvállalatok az elmúlt években hatalmasra nőttek, ami meglátszik a piaci értékükön is. Ha azonban összevetjük a társaságok piaci kapitalizációját a világ országainak GDP-jével, akkor döbbenetes adatokat kapunk. Egyes nagyvállalatok ugyanis akkorák, hogy méretben gond nélkül beférnek a világ legnagyobb gazdaságai mellé.
A széleskörű gazdasági tevékenységek és az ügyes diverzifikáció – azaz a gazdasági értelemben vett több lábon állás – eredményeként az olyan gigantikus cégek, mint az Apple, a Microsoft, az Amazon vagy a Google piaci értékei mára bőven meghaladják az 1500 milliárd dollárt is. Ezek szinte elképzelhetetlen, csillagászati értéknek tűnnek, de könnyebb megérteni a számokat, ha összevetjük őket egyes országok GDP-jével. A Mackeeper elemzése megnézte, hogy egyes cégek méretei hogyan viszonyulnak a világ országainak nominális GDP-jéhez.
Módszertani szempontból fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a számok természetesen két különböző dolgot mutatnak. Míg egy cég piaci értéke a nyilvánosan kereskedett részvényeinek összértékét jelenti (ami naponta is jelentősen változhat), addig egy ország GDP-je egy államban megtermelt javak és szolgáltatások összértékét jelenti (általában éves viszonylatban).
Mindazonáltal a számok így is igencsak beszédesek. Ha például az Apple-t nézzük, akkor a techóriás több mint 2100 milliárd dolláros piaci értéke akkora, hogy ha ország lenne, a világ 8. legnagyobb gazdaságának számítana. A hetedik legnagyobb Franciaország nominális GDP-je ugyanis 2716 milliárd dollár. Összevetésképpen, a világ legnagyobb gazdaságának számító Egyesült Államok nominális GDP-je 21 433 milliárd dollár, a második Kína GDP-je 14 343 milliárd dollár, míg a harmadik Japán bruttó hazai terméke 5082 milliárd dollár.
Ezzel együtt is rendkívül látványos, hogy az Apple tehát a világ országainak 96 százalékánál „nagyobb”, beleértve például Olaszországot, Brazíliát, Kanadát vagy Oroszországot.
A Visual Capitalist lenti ábrája jól mutatja az Apple méretét a világban. Ha pedig együtt számoljuk a cégeket és az államokat, akkor a Microsoft lenne a világ 10. legnagyobb gazdasága, több mint 1900 milliárd dolláros értékkel. Az Apple és a Microsoft közé csak Olaszország férne be 2004 milliárd dolláros éves GDP-vel.
Az elmúlt év egyik legnagyobb vállalati nyertesének számító Amazon pedig a maga 1700 milliárd dolláros értékével szintén a világ gazdaságainak 92 százalékán túltenne.
Külön érdekesség viszont a szaúdi állami olajóriás, a Saudi Aramco. A gigantikus társaság piaci értéke ugyanis 1888 milliárd dollár, amellyel a Microsoft mögött állna az egyesített listán. Ez a szám azért különleges, mert így az Aramco piaci értéke több mint kétszer akkora, mint anyaországának, Szaúd-Arábiának a GDP-je.
A kínai óriások szintén nem panaszkodhatnak. A Tencent értéke például olyan országok GDP-jét szorítja maga mögé, mint Svájc vagy Lengyelország. Jól látszik tehát, hogy a globális nagyvállalatok hatalmasak, és bár a piaci kapitalizáció és a GDP két különböző mutató, összevetésük mégis igen jól érzékelteti, hogy milyen gigantikus mérettel és erővel rendelkeznek ezek a társaságok.
