Az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaforrások importját, de továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokért, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Von der Leyen az Európai Unió korábbi, az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes elutasításáról szóló döntését egy „új korszak” kezdetének nevezte – Európa Oroszországtól való teljes energiafüggetlenségének időszakának.
„Sokan kételkedtek abban, hogy ez lehetséges. De a számok magukért beszélnek. Ma az orosz gázimport – mind a cseppfolyósított, mind a vezetékes gázé – 45%-ról 13%-ra, a szénkészletek 51%-ról nullára, a nyersolajimport pedig 26%-ról 2%-ra esett vissza” – mondta. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az orosz energiaimport csökkenése jelentősen csökkentette Oroszország költségvetési bevételeit, amelyeket az Ukrajna elleni háborújára fordít.
„A teljes körű invázió kezdetén az EU havi 12 milliárd eurót fizetett Oroszországnak a fosszilis tüzelőanyagokért. Most ezt az összeget havi 1,5 milliárd euróra csökkentették – bár ez még mindig túl sok. A célunk az, hogy ezt a számot nullára csökkentsük” – hangsúlyozta von der Leyen.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió jelentősen csökkentette az orosz energiaforrások importját, de továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokért, jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764953880
[modified] => 1764918064
)
[title] => Ursula von der Leyen: az EU továbbra is havi 1,5 milliárd eurót fizet Oroszországnak fosszilis tüzelőanyagokért
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66169&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66169
[uk] => 66093
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 66094
[image] => Array
(
[id] => 66094
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[original_lng] => 100677
[original_w] => 939
[original_h] => 613
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-300x196.jpg
[width] => 300
[height] => 196
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large-768x501.jpg
[width] => 768
[height] => 501
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[width] => 939
[height] => 613
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[width] => 939
[height] => 613
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[width] => 939
[height] => 613
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/228875-1-large.jpg
[width] => 939
[height] => 613
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1764910864:12
[_thumbnail_id] => 66094
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1376
[_algolia_sync] => 557438202002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 36216
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz energia
)
)
[1] => Array
(
[id] => 63927
[content] =>
Szlovákia elutasította az orosz energia beszerzésének csökkentésére irányuló nyomást, ellenben Pozsony kész a kérdés megvitatására, jelentette be Juraj Blanar szlovák külügyminiszter a Reutersnek adott interjújában.
Mint megjegyezték, a szlovák miniszter New Yorkban az ENSZ Közgyűlése keretein belül tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
„Nincsenek más, stabil és egyben elfogadható árú lehetőségek. Ennek a folyamatnak a diverzifikálása időt vesz igénybe. Ezért egy bizonyos szintű empátiára szólítunk fel”, fogalmazott Blanar.
Megjegyezte, hogy „a szankciók nem befolyásolták az orosz-ukrán háború lefolyását”.
Blanar hozzátette, hogy Szlovákia közel 10 milliárd eurót is veszíthet, ha megszegi néhány, 2034-ig szóló szerződését. Javasolta, hogy fontolóra kellene venni a lehetséges kivételeket és a jövőbeni kártérítéseket, valamint hozzátette, hogy az EU-nak foglalkoznia kellene a villamosenergia magas árának problémájával.
Elmondása szerinte Szlovákia kritizálása némileg képmutató dolog, mivel az elmúlt évben 30%-kal nőtt a cseppfolyósított földgáz Oroszországból Nyugat-Európába való beszerzése.
„Franciaország, Spanyolország és Hollandia… tehát láthatják, hogy a kép inkább színes, mint fekete-fehér” – mondta.
„A nemzetközileg elismert határok bármilyen erőszakos megváltoztatása elfogadhatatlan a Szlovák Köztársaság számára, és mi már a kezdetektől fogva kijelentettük, hogy ennek a háborúnak nincs katonai megoldása. Folytassuk a diplomáciai erőfeszítéseket. Több mint három és fél éve ezt szorgalmazzuk. És ismét világosan ki kell jelentenem: ha Trump nem lett volna, a béketárgyalások soha nem kezdődtek volna el” – mondta.
Litvánia szombaton próbaképpen tízórás időtartamra teljesen leválasztotta saját villamosenergia-hálózatát az orosz hálózatról – közölte a Litgrid hálózati üzemeltető.
A nap folyamán, mialatt a tesztelés zajlik, a balti ország energiaellátását kizárólag belföldi forrásokból, valamint svédországi és lengyelországi importból biztosítják.
Litvánia előző évben már beszüntette az orosz gáz importját, azonban – akárcsak Észtországban és Lettországban – Litvániában is jelen van az a szinkronizált, közös energiahálózat, amely még a szovjet korszakból eredően köti össze a három balti országot Oroszországgal és Fehéroroszországgal.
Az öt országot összekötő BRELL-gyűrűrendszer miatt a Baltikum energiahálózata bizonyos mértékben továbbra is ki van szolgáltatva Moszkvának és Minszknek, ez pedig erős biztonsági kockázatot jelent Tallinn, Riga és Vilnius számára.
A három balti állam már a tavalyi év során lépéseket tett annak érdekében, hogy 2025-re összekösse villamosenergia-hálózatát Nyugat-Európával, Litvánia azonban korábban szeretné elérni ezt a célt.
A másik két balti állam, Észtország és Lettország üzemeltetői közölték, hogy a technikai feltételek jelenleg még nem adottak ahhoz, hogy a kitűzött céldátumnál hamarabb leváljanak az orosz hálózatról.
We are currently building 3 new military campuses in ??. They will provide excellent conditions for our troops and our allies. This will make a significant contribution to our national security. pic.twitter.com/mCEUWom3Hs
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Az ázsiai óriás Szaúd-Arábiára fókuszál, miközben ázsiai, afrikai és latin-amerikai érdekeltségei csődhullámmal küzdenek.
Peking továbbra is nagy vásárlója az orosz olajnak és gáznak, ugyanakkor érezhetően tart a nyugati szankcióktól is. Erre utal az is, hogy az idei első fél évben gyakorlatilag leállította az Új selyemúthoz (BRI) kapcsolódó beruházásai finanszírozását Oroszországban a Fudan Egyetem sanghaji székhelyű, zöldfinanszírozással és beruházásokkal foglalkozó kutatóintézetének jelentése szerint.
A Fincancial Times által megismert elemzés megállapítja, hogy a kínai beruházások egyre nagyobb arányban célozzák a közel-keleti országokat. A jelentés szerint az orosz invesztíciók leállítása valószínűleg átmeneti, hiszen Hszi Csin-ping kínai elnök prioritásai közé tartozott a Moszkvával ápolt szoros viszony – legalábbis az ukrán invázió kezdetéig.
A BRI 2013-as kezdete óta a kínai állam 932 milliárd dollár értékű elkötelezettséget vállalt. Ebből 561 milliárddal részesednek az építési szerződések, 371 milliárd tényleges tőkebefektetést hajtottak végre.
Tavaly az év egészében orosz partnerekkel 2 milliárd dollár értékű szerződést kötöttek. 2000 és 2017 között Oroszország és Kína összesen 125,4 milliárd dollár értékben vállalt különböző célú pénzügyi kötelezettségeket, beleértve a BRI-t is. A Kínai Fejlesztési Bank 58 milliárd, a Kínai Eximbank 15 milliárd dollárral részesedik ebből.
Az ázsiai óriás olajszükséglete 15 százalékát, gázfelhasználása 8 százalékát szerzi be orosz forrásokból.
A februárban indult ukrán invázió óta Peking folyamatosan kritizálja a Moszkvát büntető nyugati szankciókat, viszont óvakodik azok megsértésétől.
A Fudan Egyetem elemzése szerint Kína az idei első fél évben 5,5 milliárd dollár értékben kötött Szaúd-Arábiában üzleteket, ez kimagasló érték az idén. Tavaly Irak volt hasonló helyzetben, a BRI-hez köthető ügyletek – főleg építkezések – értéke elérte a 10,5 milliárd dollárt.
Jól megfigyelhető tendencia, hogy amint az Egyesült Államok befejezte hadműveleteit Irakban, és kivonult Afganisztánból, Kína egyre jobban igyekszik erősíteni térségbeli pozícióit.
Joe Biden – meglehetősen megkésve – júliusi rijádi látogatásán közölte:
Az USA nem távozik, és nem hagy olyan vákuumot, amelyet Kína, Oroszország vagy Irán tölthetne be.
Az adatokból kiszűrhető az is, hogy a válság nyomán a BRI-re kevesebbet költ Kína. Az idei első fél évben az ügyletek összértéke 28,4 milliárd dollárra csökkent az egy évvel korábbi 29,6 milliárdról. A projektben összesen 147 ország vesz részt.
Peking elsősorban a közlekedési útvonalakra, az infrastruktúrára és az alapanyag-ellátásra fókuszál, főleg a feltörekvő országokban. A Hszi Csin-ping által az évszázad projektjének nevezett program válságidőszakban mutatta meg valódi kockázatait.
Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok az elmúlt évek válságidőszakai nyomán fizetési problémákkal szembesültek.
Ezeket várhatóan tovább rontja a zöldhasú erősödése, aminek nyomán a tőke a magas dollárkamat csábításának engedve biztonságos és magas hozamú dollárbefektetésekbe áramlik. Az amerikai Rhodium Group összesítése szerint
2020-ban és 2021-ben összesen 52 milliárd dollár értékű, BRI-hez köthető hitelprogramot kellett újratárgyalni. Ez több mint háromszorosa a megelőző két évre kimutatott 16 milliárd dollárnak. Az átütemezés alatt álló, Kínával szemben fennálló, 2001 óta felvett adósság a teljes, 118 milliárdos érték 16 százalékára emelkedett.
Peking többféle technikával próbálkozik: adósságokat írnak le, fizetési határidőket tolnak ki, csökkentik a kamat terheket. Gyakran előfordul az is, hogy az adóssággondokkal küzdő feltörekvő államoknak közvetlenül nyújt mentő hiteleket, hogy ne egy államcsőd lehetetlenítse el az ottani kínai érdekeltségeket. Az elmúlt évek, évtizedek rekordalacsony kamatszintje, a likviditásbőség után
Kína most szembesül azzal, hogy a BRI egyik alapproblémája nem a likviditás, hanem a fizetőképesség.
A BRI beruházási és infrastruktúra-finanszírozási projektjeiben eddig a hasonló globális funkciót végző Világbankkal versenyzett. Most, ahogy bajba kerülnek projektjei, kénytelen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepét játszani, vészhelyzeti kölcsönökkel, programokkal kénytelen megvédeni külföldi beruházásait. Volt erre példa Pakisztán, Argentína, Belarusz, Egyiptom, Mongólia, Nigéria, Törökország, Ukrajna és Srí Lanka esetében is. Ezeknek az államoknak az adóssága a nemzetközi hitelminősítőknél a bóvli kategóriájában van.
A probléma persze a Nyugat számára sem ismeretlen. Olaf Scholz német kancellár az afrikai érdekeltségek kockázataira hívta fel nemrég a figyelmet:
Nagyon komoly veszélye van annak, hogy a következő globális adósságválságot a Kína által a déli félteke országainak folyósított hitelek robbantják ki.
A Világbank egy júniusi elemzése szerint a fejlődő országok az 1980-as évek óta nem látott adósságválság felé sodródnak.
Ukrajna segíthet Európának abban, hogy lemondjon az orosz energiaforrásokról, amennyiben villamos energiáját az európai uniós országokba exportálja – jelentette ki Makszim Timcsenko, a DTEK energetikai holding vezérigazgatója egy pénteki tanácskozáson, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Timcsenko az amerikai Atlantic Council (Atlanti Tanács) konferenciáján felszólalva azt mondta: „az ukránok több mint 100 nap alatt bebizonyították, hogy nemcsak a harctéren vagyunk erősek, hanem az energiafronton is képesek vagyunk stabil munkát biztosítani. Sőt, még villamos energiát is tudunk exportálni, és ezzel erősítjük az ország energiabiztonságát.” Hozzátette: „ezért meg vagyok győződve arról, hogy Ukrajna szerepe az energiabiztonságban jelentős, és Ukrajna képes segíteni az európai energiaszektor oroszmentesítésének folyamatában.”
A vezérigazgató megjegyezte, Ukrajna nagyon fontos a világ élelmezésbiztonsága szempontjából, és az ellátási láncok szereplőjeként is fontos feladatot lát el, mert Ukrajna képes az EU számára lokalizálni az élelmiszertermelést. „Mindezek az elemek megerősítik, hogy Ukrajna fontos az Európai Unió számára. Ezek a gazdasági előnyök képezik az európai tisztviselők politikai döntéseinek alapját. Ukrajna részvétele a Három Tenger kezdeményezésben világos példája lehet annak, hogyan járul hozzá országunk az államközi egyesülésekhez” – mutatott rá Makszim Timcsenko.
A hírportál emlékeztetett rá, hogy a davosi Világgazdasági Fórumon a DTEK projektet kezdeményezett a zöld energia kapacitásának növelésére Ukrajnában. Ahogy akkor Timcsenko kiemelte, Ukrajna a zöld villamos energia legnagyobb szállítójává válhat európai partnerei számára.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Recessziót hozna az európai és a német gazdaságra az oroszországi energiaimport leállítása esetén a német bankszövetség, a Bundesverband deutscher Banken (BdB) elnöke, a Deutsche Bank igazgatója szerint.
Christian Sewing egy hétfői videokonferencián annak a véleményének adott hangot, hogy recesszióval fenyegeti a német és az európai gazdaságot az orosz energiaimport leállása.
„Érzelmileg meg lehet ugyan érteni minden embargóra vonatkozó felhívást” – mondta, rámutatva egyúttal, hogy ha erre kerülne sor, az nagy valószínűséggel a német gazdaságot és minden bizonnyal az európai gazdaságot is recesszióba taszítaná, amelynek aztán hosszú távú következményei lennének.”
Ezért „kiegyensúlyozott és jól átgondolt döntésre van szükség” – tette hozzá Sewing. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni egy ilyen lépés hosszú távú következményeit” – figyelmeztetett. Sewing szerint az oroszországi gáz- és olajszállítások leállása esetén aligha lehetne elkerülni a recessziót Németországban.
Az exportorientált német gazdaság viszonylag nagy mértékben függ az Oroszországból származó energiától. Az ukrajnai háború kitörése előtt például Németország földgázszükségletének több mint felét Oroszországból fedezte.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Határozottan elutasította az orosz kőolaj és földgáz importtilalmát Karl Nehammer osztrák kancellár a Brüsszelben tartott csütörtöki EU-csúcstalálkozó előtt.
„Nem veszünk részt semmifajta az Oroszországi Föderációt sújtó gázembargóban és olajembargóban” – mondta a konzervatív politikus a dpa-AFX német hírügynökség szerint.
Nehammer hangsúlyozta, hogy az embargó nem csak Ausztria számára irreális. Bulgária, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Magyarország is súlyosan érintett lenne. Fontos, hogy biztosítsuk az emberek energiaellátását – tette hozzá. A hírügynökség úgy tudja, hogy Németország is elutasítja például az Oroszországból érkező földgáz importjának leállítását. Más tagállamok viszont a tilalom mellett állnak ki.
