A GDP és a szolgáltatóipar is lassult Oroszországban. A romlás a mezőgazdaság visszaesésére vezethető vissza. A szeptemberi BMI-adat is a zsugorodást jelzi.
Lassult az orosz gazdaság teljesítményének növekedése augusztusban éves szinten, részben a mezőgazdaság gyengébb teljesítménye miatt – közölte az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium csütörtökön. A minisztérium számításai szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,4 százalékkal nőtt augusztusban éves összevetésben a júliusi 3,5 százalékos növekedést követően.
Lassult az orosz gazdaság
A GDP júniusban 3,2 százalékkal, májusban 4,7 százalékkal, áprilisban 4,6 százalékkal, márciusban 4,2 százalékkal, februárban 7,6 százalékkal, januárban pedig 4,8 százalékkal nőtt éves szinten. A gazdaságfejlesztési minisztérium szerint az orosz GDP 4,2 százalékkal nőtt az idei első nyolc hónapban a tavalyi azonos időszakkal összevetve.
Az orosz statisztikai hivatal kimutatásában az szerepelt, hogy augusztusban a mezőgazdaság teljesítménye 14,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az idei első nyolc hónapban a mezőgazdasági termelés 3,2 százalékkal csökkent éves szinten. A szaktárca szeptemberben az idei orosz GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését 2,8 százalékról 3,9 százalékra, a jövő évit pedig 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelte. Az orosz központi bank pedig idénre 3,5-4 százalékos, jövőre 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedést vár.
A szolgáltatóipar sem szárnyal
Szeptemberben lassult az orosz szolgáltatóipar teljesítménynövekedése augusztushoz képest elsősorban a gyengébb keresletnövekedés miatt – derül ki az S&P Global gazdaságkutató intézet csütörtökön ismertetett felméréséből. Az oroszországi szolgáltatószektor üzleti aktivitásának alakulását jelző mutató 50,5 pontra esett szeptemberben, miután augusztusban még héthavi csúcson, 52,3 ponton állt.
A BMI 50 pont fölötti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
Az orosz szolgáltatóipari és a kedden ismertetett feldolgozói beszerzésimenedzser-indexből képzett kompozit BMI 49,4 pontra süllyedt szeptemberben az augusztusi 52,1 pontról.
Az idei orosz gabonatermés 2021 óta a legalacsonyabb lehet – áll a SovEcon, a mezőgazdasági piacok tanulmányozására szakosodott orosz gazdaságkutató cég szerdán ismertetett jelentésében.
A SovEcon szakértői szerint az idei orosz gabonatermés 127,4 millió tonna lesz, elmarad a tavalyi 144,9 millió tonnától és a 2022-es 157,6 millió tonnától. 2021-ben 121,2 millió tonna gabonát takarítottak be Oroszországban.
Az orosz intézet előrejelzése szerint tavalyhoz képest idén búzából 13 százalékkal kevesebbet, 80,7 millió tonnát aratna le, árpából 18,6 millió tonnát, ami 12 százalék csökkenés 2023-hoz viszonyítva, míg a kukoricatermés várhatón 12 százalékkal marad el a tavalyitól, és 14,6 millió tonna lesz.
A SovEcon a csökkenő gabonatermést részben arra vezette vissza, hogy tavalyhoz képest 3 százalékkal, 46,4 millió hektárra csökkent a gabona vetésterülete, az árpa esetében a legnagyobb csökkenés: 7,3 millió hektár a tavalyi 7,9 millió hektár után. A jelentés a negatív tényezők között említette továbbá, hogy az elmúlt három hónapban lehullott csapadék mennyisége az ilyenkor szokásos 60-80 százaléka volt, miközben májusban több területen komoly fagykár volt.
Az Európai Bizottság az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélék és olajos magvak, köztük a búza, a kukorica és a napraforgó, valamint az ezekből származó termékek uniós behozatali vámjának emelését javasolja – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.
A Bizottság közleménye szerint az intézkedés célja egyebek mellett az EU piaca destabilizációjának megelőzése az orosz gabonatermékek jelentős mennyiségű uniós behozatala esetén. Gátat kíván vetni az Ukrajna területén termelt, jogellenesen kisajátított, majd megtévesztő módon orosz származásúként felcímkézett gabona uniós importjának, valamint meg kívánja akadályozni, hogy az elkobzott ukrán gabona eladásából származó bevételt Oroszország az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordítsa – írták.
„Mivel Oroszország 2023 folyamán mintegy 1,3 milliárd euró értékben exportált legalább 4,2 millió tonna gabonatermékeket az Európai Unióba, a megemelt uniós vámok a profit fontos forrását fogják elzárni az orosz gazdaság és ezen belül az orosz hadigépezet elől” – fogalmaztak.
Közölték továbbá: annak ellenére, hogy a vonatkozó vámok már most is elég magasak ahhoz, hogy visszaszorítsák az orosz gabonafélék uniós importját, az új vámtarifák nem fogják érinteni az unión kívüli országokba irányuló exportot.
A brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a vámok megemelésének célja az unió piacait és az európai gazdálkodókat fenyegető növekvő kockázatok csökkentése. A megemelt vámok le fogják törni Oroszország azon képességét, hogy kizsákmányolja az EU-t a hadigépezete javára, ugyanakkor – mint fogalmazott – „fenntartjuk elkötelezettségünket a globális élelmezésbiztonság megőrzése mellett, különösen a fejlődő országok esetében”.
Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete közölte, a megemelt vámok Fehéroroszországra is vonatkoznának, tekintettel az ország Oroszországhoz fűződő szoros politikai és gazdasági kapcsolataira. Azáltal, hogy az EU bevonja Fehéroroszországot az új intézkedésbe, megakadályozza, hogy Oroszország Fehéroroszországot használja fel az új vámtarifák megkerülésére, és áruit ilyen módon az EU piacára terelje – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
A Louis Dreyfus globális gabonakereskedő egyik leányvállalata 2023. július 1-jétől nem exportál több gabonát Oroszországból – tájékoztatott az orosz mezőgazdasági minisztérium sajtószolgálata.
A vállalat jelenleg vizsgálja meglévő oroszországi üzletágának és gabonavagyonának új tulajdonosokhoz való átruházásának lehetőségeit – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A mezőgazdasági minisztérium megnyugtatott mindenkit, hogy a Louis Dreyfus Company, valamint más külföldi gabonakereskedők távozása nem befolyásolja az orosz élelmiszerexport mennyiségét és dinamikáját.
