Oroszország, Putyin kínai látogatása előtt az elmúlt hat év legalacsonyabb szintjére csökkentette a gáz árát Kína számára. Az orosz kormány a költségvetésben további gázárcsökkentést tervez Kínának, számolt be a Reuters, az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium 2029-ig terjedő makrogazdasági előrejelzésére hivatkozva.
Egy május 12-én, egy héttel Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi látogatása előtt közzétett dokumentum szerint jövőre a Kínába irányuló gázszállítmányok ára a „Szibéria Ereje” vezetéken keresztül ezer köbméterenként 223,9 dollár lesz. Ez a legalacsonyabb ár 2021 óta, amikor Kína 145 dollárért vásárolta a gázt.
Az idei évhez képest az ár 14%-kal, azaz 34,9 dollárral csökken, és 34%-kal alacsonyabb lesz, mint a távoli külföldi Gazprom-ügyfelek esetében (336,3 dollár). 2028-ban a kínai ár várhatóan 229,7 dollárra emelkedik ezer köbméterenként, míg 2029-ben 235,6 dollárra. A többi Gazprom-ügyfélhez képest a kedvezmény 30%, illetve 28% lesz.
A Reuters megjegyezte, hogy az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium előző szeptemberi makrogazdasági előrejelzéséhez képest a kínai gáz hároméves ára körülbelül 7%-kal csökkent. A kínai gázszállítás várhatóan 47%-kal, 56 milliárd köbméterre nő 2029-re. További szállítást a Távol-Keleti útvonal (évi 12 milliárd köbméter) és a Szibéria Ereje kapacitásának növelése (6 milliárd köbméter) biztosít.
Eközben a Szibéria Ereje-2 vezeték, amelyet a Kreml több mint 10 éve kínál Pekingnek, az orosz minisztérium előrejelzése szerint csak az évtized végén kezdi meg működését.
Miközben az Európai Unió hivatalosan továbbra is az orosz energiahordozókról való leválást hirdeti, a valóságban rekordmennyiségű orosz LNG érkezik Nyugat-Európába. Franciaország, Spanyolország és Belgium az idei első hónapokban történelmi mennyiségben vásárolt cseppfolyósított földgázt Oroszországtól. Az üzleten Moszkva milliárdokat keres, miközben az európai energiapiac egyre kiszolgáltatottabb a globális válságoknak.
Az Európai Unió látványosan növeli az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, miközben hivatalosan továbbra is azt ígéri, hogy 2027-ig teljesen leválik az orosz energiahordozókról. Az amerikai IEEFA elemzőközpont friss kutatása szerint az EU-tagállamok 2026 első negyedévében 6,9 milliárd köbméter orosz gázt vásároltak, ami 16 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szinthez képest. Ez a legmagasabb adat azóta, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen.
A növekedés ráadásul nem állt meg tavasszal sem. Elemzők szerint áprilisban éves összevetésben további 17 százalékkal emelkedett az orosz LNG behozatala az Európai Unióba. Ez azt jelenti, hogy Moszkva továbbra is meghatározó szereplő az európai energiapiacon annak ellenére, hogy Brüsszel az elmúlt években többször is stratégiai célnak nevezte az orosz energiafüggőség felszámolását.
Jelenleg Oroszország a második legnagyobb LNG-beszállítója az Európai Uniónak.
A legtöbb orosz cseppfolyósított gázt Franciaország vásárolta az idei első negyedévben, de Spanyolország és Belgium is a legnagyobb importőrök között szerepel. Különösen figyelemreméltó Madrid szerepe, mert Spanyolország márciusban rekordmennyiségű orosz gázt szerzett be, részben a közel-keleti konfliktusok miatt kialakult piaci bizonytalanság következtében.
Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly az LNG már az uniós gázimport 45 százalékát adta, a fennmaradó mennyiség vezetékeken érkezett. Az EU teljes gázimportját nézve továbbra is Norvégia a legnagyobb beszállító 31 százalékos részesedéssel, őt az Egyesült Államok követi 28 százalékkal, Oroszország pedig 14 százalékon áll.
Ez első látásra azt mutathatja, hogy az európai leválási stratégia működik, a részletek azonban ennél jóval összetettebbek. Az orosz vezetékes gáz szerepe valóban jelentősen visszaesett, de ezt részben nem európai alternatív forrásokkal, hanem más típusú orosz energiahordozókkal váltották ki. A cseppfolyósított földgáz esetében ugyanis az EU sokáig nem vezetett be teljes körű szankciókat, mert több tagállam attól tartott, hogy az ellátási problémák és az árrobbanás újabb gazdasági sokkot okozhatna.
Az IEEFA energetikai szakértője, Ana Maria Jaller-Makarewicz szerint Európa eredetileg azért épített az LNG-re, hogy diverzifikálja energiaforrásait és növelje az ellátásbiztonságot. A közel-keleti konfliktusok és az amerikai LNG-től való növekvő függés azonban megmutatták ennek a stratégiának a gyenge pontjait. Úgy fogalmazott: a cseppfolyósított földgáz mára az európai energiabiztonsági stratégia Achilles-sarkává vált.
Európa lebukott, ezt vállalnia kell: minden gázt megvesz Oroszországtól
A függőség mértékét jól mutatja, hogy az Európai Unió 2026 első négy hónapjában rekordmennyiségű LNG-t vásárolt az orosz Jamal LNG-projektből. Az uniós országok január és április között 91 szállítmányt fogadtak 6,69 millió tonna összmennyiségben, ami a projekt 2017-es indulása óta a legerősebb évkezdetnek számít.
A beszerzések értéke piaci árakon számolva elérte a 3,88 milliárd eurót, részben azért, mert a közel-keleti háborús helyzet és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság jelentősen felhajtotta a világpiaci gázárakat. Az európai TTF-gázár januári 35 euró körüli szintről márciusra 52,87 euróra emelkedett megawattóránként, ami érezhetően drágábbá tette az orosz LNG-importot is. Az adatok szerint az EU gyakorlatilag a Jamal LNG teljes exportját felszívta, az időszakban az orosz projekt szállítmányainak 98 százaléka Európába érkezett.
Különösen fontos szerepet játszik Belgium, ahol a zeebruggei LNG-terminál az egyik legfontosabb európai belépési ponttá vált az orosz gáz számára. Elemzők szerint az európai kikötői infrastruktúra nélkül a Jamal LNG éves exportkapacitása akár a felére is visszaeshetne, ami jól mutatja, hogy az EU és az orosz LNG-export kölcsönösen függ egymástól.
Az Európai Unió szombaton rövid távú tilalmat vezetett be az orosz cseppfolyósított földgáz importjára, jelentette a Bloomberg.
A kiadvány megjegyezte, hogy a hosszú távú szerződések szerinti szállítások az év végéig is eltarthatnak.
Az EU gázszükségletének körülbelül 12%-ban Oroszországtól függ, amelynek egy része csővezetéken keresztül érkezik.
A Wood Mackenzie Ltd. és az Energy Aspects Ltd. becslései szerint a spot piaci tilalom évi 2,8-3,5 millió tonnával csökkentheti az orosz LNG-ellátást. Ez a blokk teljes LNG-importjának körülbelül 3%-a a tavalyi évben.
„A szállítás korlátozására olyan időszakban kerül sor, amikor a régióban a gáz ára már mintegy 40%-kal emelkedett a közel-keleti konfliktus miatt. Európának a következő hónapokban több üzemanyagot kell vásárolnia, hogy a következő tél előtt feltöltse a kimerült tartalékokat” – áll a jelentésben. Európában jelenleg rengeteg gáz van, részben a globális kereslet önkéntes csökkentéseinek köszönhetően. A régió lassan megkezdte a gáz földalatti tárolókba történő pumpálását, míg az ázsiai fogyasztók, akik versenyezhetnének a készletekért, úgy döntöttek, hogy korlátozzák fogyasztásukat a Hormuzi-szoros blokádjára válaszul.
Az EU tisztviselői kijelentették, hogy nem akarnak visszatérni Európa az orosz energiaimporttól való függőségéhez, amely jelentősen csökkent Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója óta. Ugyanakkor következetesen sürgetik a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a tárolók feltöltését. Ha a helyzet rosszabbodik, az Európai Bizottságnak joga van szükségállapotot kihirdetni, és ideiglenesen megújítani az orosz üzemanyag spot piacon történő vásárlásának engedélyét – mondta az Energy Aspects LNG-elemzője.
Az orosz energia legfőbb vevője továbbra is Kína, a vezetékes szállítás nem az egyedüli megoldás. Kína lett az orosz LNG legnagyobb piaca is a múlt hónapban.
Csúcsra járatta az orosz LNG behozatalát Kína novemberben, így Oroszország a hónap során Katar után már az ázsiai ország második legnagyobb beszállítójává vált a vámadatok szerint.
A Kínába tartó orosz LNG-szállítások éves alapon több mint duplázódtak és elérték az 1,6 millió tonnát (2,1 milliárd köbméter), így Oroszország megelőzte Ausztráliát is. A Kyiv Independent összefoglalója rámutat, hogy a növekedés annak ellenére következett be, hogy Donald Trump amerikai elnök igyekszik csökkenteni az orosz energiabevételeket, miután a kínai vevők számára az orosz diszkont fontosabbnak bizonyult a nyugati szankciók keltette aggodalomnál.
Az orosz energia számára Kína egyre fontosabb piac, amit az LNG mellett a vezetékes eladások is jeleznek, és hamarosan megépülhet a Szibéria Ereje 2. gázvezeték is a két ország között, ami tovább növelheti a kínai gázvásárlásokat.
Az orosz energia már nem Európába, hanem Ázsiába tart
Az Ukrajna elleni inváziót követően Oroszország egyre inkább Ázsia felé tereli energiaeladásait, miután Európa szinte teljesen kitiltotta az orosz olajat a kontinensről, amihez hamarosan a földgáz is csatlakozhat. Az európai leváláshoz hozzájárult az is, hogy Oroszország már a háború előtt is visszafogta a gázszállításokat a kontinens felé, amit az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása is tetézett, majd az idei évben Ukrajna is leállította az orosz gáz tranzitját az országon keresztül futó vezetéken.
Az Ukrajna elleni háború előtt még Európa volt az orosz gáz legnagyobb piaca, ám mára már Kína átvette ezt a szerepet, míg Európa főként LNG-szállításokkal pótolta a hiányt. Az orosz eredetű cseppfolyósított nyersanyag azonban szintén tiltott lesz az unióban a következő év derekától.
Mindeközben Kína mind a kőolaj, mind a földgáz vásárlásában egyre fontosabb piaca lesz Oroszországnak, azonban Peking megkéri a segítség árát, csak nyomott áron hajlandó orosz energiahordozókat vásárolni, amit a nyugati ársapka és a szankciók is segítenek. Kína mellett India is fontos vevője lett az orosz energiának, Újdelhi főként az orosz olaj vásárlását pörgette fel az elmúlt években.
A Gazprommal kötött szerződések meghosszabbítása ellenére Törökország növeli az LNG-importot, és beruházásokat tervez az Egyesült Államokbeli gáztermelésbe. Törökország egy évvel meghosszabbította a 2025 végén lejáró, összesen 22 milliárd köbméter orosz gáz szállítására vonatkozó szerződéseket – közölte Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter, számolt be a Reuters.
Ankara, amely továbbra is az orosz gáz utolsó jelentős importőre Európában, egy sor hosszú távú LNG-szállítási megállapodást is aláírt, számolva a várható globális kínálati többletre az elkövetkező években. Az új szállítmányok jelentős része az Egyesült Államokból származik majd.
A BOTAS állami tulajdonú vállalat meghosszabbította az Oroszországgal kötött szerződését, közölte Bayraktar.
„A Gazprom szállításai jövőre is folytatódnak, de rövidebb, körülbelül egyéves időtartamra koncentrálunk” – mondta Bayraktar.
Törökország tárgyalásokat folytat egy 10 milliárd köbméternyi gáz importjáról Iránból, amely 2026 júliusában jár le – tette hozzá a miniszter. Megjegyezte, hogy többek között az Iránon átáramló türkmén gáz mennyiségének növeléséről is tárgyalnak.
Bayraktar közölte, hogy Törökország az Egyesült Államokban való gázkitermelésbe kíván befektetni, hogy fedezze azt a kötelezettségét, hogy 15 év alatt akár 1500 LNG-szállítmányt is vásárol az Egyesült Államoktól.
Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelentette ki az energiaügyi biztosa szerdán, írta a Jevropejszka Pravda.
Jørgensen hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin fegyverként használja az energiát az EU ellen, és a profitot egy szörnyű háború finanszírozására fordítja Ukrajna ellen.
„Ma azt mondjuk: »Elég! És soha többé!«. Soha többé nem térünk vissza az Oroszországtól való veszélyes függőséghez. Az instabil ellátáshoz és a piaci manipulációhoz. Az energiazsaroláshoz és a gazdasági kiszolgáltatottsághoz”, jelentette ki az EU energiaügyi biztosa.
Elmondta, hogy az EU ehelyett „egy új jövőt, az energiabiztonságot és a függetlenséget választja Európa számára”.
„Ez egy olyan változás, amelyre Európa készen áll. Ez egy olyan lépés, amelyet készen állunk megtenni. A fokozatos kivezetés óvatos, fokozatos és összehangolt lesz” – hangsúlyozta Jørgensen.
[type] => post
[excerpt] => Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa történelmi jelentőségűnek nevezte az EU döntését, miszerint 2027 végéig leállítja az orosz gázimportot, és megfogadta, hogy a blokk soha többé nem fog Oroszország energiaügyi zsarolásához folyamodni, jelent...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1764800280
[modified] => 1764787195
)
[title] => EU-biztos: az EU soha többé nem fogja hagyni, hogy Oroszország olajjal és gázzal zsarolja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=66103&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66103
[uk] => 66096
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 66097
[image] => Array
(
[id] => 66097
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[original_lng] => 6395
[original_w] => 300
[original_h] => 168
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/images.jpeg
[width] => 300
[height] => 168
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1764779999:12
[_thumbnail_id] => 66097
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2090
[_algolia_sync] => 554029367002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 26719
[2] => 40674
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz gáz
[2] => orosz olaj
)
)
[6] => Array
(
[id] => 65542
[content] =>
Szeptemberben az Európai Unió országai 830 millió eurót költöttek orosz gázra – ez a legalacsonyabb összeg 2023 augusztusa óta. 2025 szeptemberében az Európai Unió a 2023 augusztusa óta minimális összeget fizetett az orosz vezetékes és cseppfolyósított földgázért. Ezt bizonyítják az Eurostat adatai.
Szeptemberben az EU összesen 830 millió euró értékben importált orosz gázt. A vezetékes gázvásárlások 478 millió eurót tettek ki. Ezenkívül szeptemberben az uniós országok 352 millió eurót fizettek az orosz LNG-ért, ami a legalacsonyabb összeg 2023 augusztusa óta.
Megjegyezték, hogy a Török Áramlat gázvezeték továbbra is az egyetlen aktív útvonal az orosz vezetékes gáz Európába történő szállítására.
Hiába a nyugati szankciók, az energiaéhség továbbra sem csökken. Németország látszólag elhatárolódott az orosz gáztól, ám a valóság mást mutat: az LNG-t Belgiumon keresztül juttatják be az unió szívébe.
Miközben Brüsszel a magyar energiaellátást támadja, Németország a saját hátsó kertjén keresztül veszi semmibe a nyugati szankciókat: a Berliner Zeitung szerint ugyanis az orosz gáz belga kikötőkön keresztül táplálja Európa legnagyobb gazdaságát – a kormány azonban mindent tagad.
Németország továbbra is orosz gázforrásokra támaszkodik – bár ezúttal közvetetten: az orosz LNG a belgiumi Zeebrugge kikötőjén keresztül folyik bele a német gázhálózatba.
Az EU március 2025-ben bevezetett szállítási tilalma nyomán a belgiumi gázexport harmadára esett vissza, ugyanakkor a Németországba irányuló importja jelentősen nőtt: napi 650 gigawattóra között mozog, szemben a tavalyi 436 gigawattórával.
Az adatokból látszik a „eltolódás” hatása: kevesebb gáz hagyja el Belgiumot harmadik országok felé, viszont a szomszédos országok, különösen Németország felé több jut belőle. A belga kormány 2025 első három negyedévében 20 százalékos növekedést jelentett a Németországba áramló gáz mennyiségében, összesen 148 terawattórát.
„Németország gyakorlatilag tisztára mossa az orosz gázt a Belgiumon keresztül érkező gázzal” – fogalmazott Angelos Koutsis, a belga környezetvédelmi szervezet, a Bond Beter Leefmilieu képviselője. Hozzátette, hogy a részt vevő országok így hárítják felelősségüket az orosz LNG iránti folyamatos kereslet miatt.
Berlin: szó sincs orosz gázról
A német kormány tagadja, hogy ilyen ügyletek folynának Belgiumon keresztül. A Katherina Reiche vezette gazdasági és energiaügyi minisztérium hangsúlyozza, hogy Németország független az orosz energiától, és a hálózatban esetleg jelen lévő orosz eredetű gáz összetételét „megbízhatóan nem lehet meghatározni”.
Elemzők szerint az orosz gáz pontos eredetének nyomon követése illúzió – hasonlóan a zöld és szürke villamos energia megkülönböztetéséhez. A német állami gázimportőr, a Sefe (korábban Gazprom Germania) ugyan hosszú távú szerződéssel rendelkezik a Jamal LNG-projekttel 2040-ig, de portfólióját diverzifikálta az EU szankcióinak megfelelően.
Az EU az orosz gáz importját 2027 végéig teljesen betiltotta, a rövid távú szerződéseket hat hónapon belül fel kell mondani. Ennek ellenére a gyakorlatban az orosz LNG Belgiumon és más uniós országokon keresztül továbbra is bejut az európai piacra, ami a szakértők szerint ismét rámutat a hivatalos uniós célok és a valós energiaellátási struktúrák közötti ellentmondásra.
Az Európai Parlament bizottságai támogatták az EU az orosz gáz- és kőolajszállítmányok elutasításáról szóló projekteket – írta a Jevropejszka Pravda az EP sajtószolgálatára hivatkozva.
Október 16-án az ipar, a tudományos kutatások és az energetika kérdéseivel foglalkozó, valamint a nemzetközi kereskedelmi bizottságok jóváhagyták azokat a tervezeteket, amelyek 2026. január 1-jétől betiltják az orosz gáz, beleértve az LNG-t is, importját az EU-ba. Néhány kivétel csak a meglévő rövid távú szerződésekre (június 17-ig) és a 2027. január 1-jéig érvényes hosszú távú szerződésekre vonatkozik, feltéve, hogy ezeket a szerződéseket 2025. június 17-e előtt kötötték meg.
A javasolt intézkedések lehetővé tennék az energiaszolgáltatók számára, hogy vis maior körülményekre hivatkozva felmondják a szerződéseket – ami magában foglalhatná a további import jogilag kötelező érvényű tilalmát is.
Azt is javasolják, hogy 2026. január 1-jétől tiltsák meg az orosz eredetű gáz ideiglenes tárolását az EU-ban.
A kiskapuk bezárása és a szabályok megkerülésének kockázatának csökkentése érdekében a gazdasági szereplőknek részletesebb bizonyítékot kell szolgáltatniuk a származási országról.
Ugyanettől a naptól kezdődően az összes orosz kőolaj és kőolajtermék importjának tilalmát javasolják, további megelőző intézkedésekkel és a szabályok megkerülésének súlyosbított büntetéseivel együtt.
Ezenkívül a képviselők töröltek egy rendelkezést, amely lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy ideiglenesen felfüggessze az import tilalmát olyan helyzetekben, amikor veszély fenyegeti az EU energiabiztonságát.
A projekteket 83 igen, 9 nem szavazatával hagyták jóvá, 1 személy pedig tartózkodott.
A közleményben megjegyezték, hogy az európai parlamenti képviselők támogatták ezt a döntést, tekintettel arra, hogy Oroszország két évtizede szisztematikusan fegyverként használja energiaforrásait, és ez még súlyosabbá vált az Ukrajna elleni nyílt támadás után.
Annak ellenére sem akar Törökország lemondani az orosz olajról, hogy Donald Trump a Moszkvával való energetikai kapcsolatok megszakítását szorgalmazza.
„Ez alapvetően a magáncégek, forgalmazók és finomítók döntése” – hangsúlyozta Alparslan Bayraktar török energiaügyi miniszter a CNNTurk televíziónak.
A miniszter rámutatott, hogy a török finomítókat a közeli forrásokból származó nyersolaj feldolgozására építették, ezért az orosz import nemcsak kereskedelmi döntés, hanem technikai szükségszerűség is.
A miniszter nyilatkozata válasz is az orosz energiakereskedelem visszaszorítását szorgalmazó washingtoni nyomásgyakorlásra – mutatott rá a Bloomberg.
„Szeretném, ha leállítaná az olajvásárlást Moszkvától, addig amíg Oroszország folytatja az ámokfutást Ukrajna ellen” – mondta az Egyesült Államok elnöke múlt héten a török kollégájával folytatott találkozón.
Moszkva egyik legnagyobb olaj-és gázvásárlója Törökország, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokkal kötött új, hosszú távú LNG-megállapodásokkal is igyekszik diverzifikálni ellátását.
Irak újraindította az olajexportot Törökországba egy amerikai támogatású megállapodás keretében, amely alternatív ellátási forrást kínálhat Ankarának.
Törökország azonban vonakodva viszonyul az amerikai iránymutatáshoz.
A török energiaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a közelgő téli hónapokra tekintettel Törökországnak különböző forrásokból kell biztosítania az energiaellátást.
„Oroszországból, Azerbajdzsánból, Iránból, Türkmenisztánból, bárhonnan, ahonnan csak tudunk, gázt kell vásárolnunk” – szögezte le Alparslan Bayraktar.
