Az Európai Unió országai még mindig Oroszországból importálják a gáz 13%-át. Eurómilliárdokból finanszírozzák az orosz katonai költségvetést.
Az Európai Unió országai által vásárolt gáz mintegy 13%-a továbbra is Oroszországból származik, jelentette be Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője, közölte a Jevropejszka Pravda.
Elmondása szerint az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta az EU következetesen próbálja csökkenteni az orosz energiaforrásoktól való függőségét, és azóta jelentősen diverzifikálta ellátásait.
„Teljesen leállítottuk az orosz szén importját, az orosz olaj importjának nagy részét és az orosz gázimport több mint kétharmadát a Repower EU-terv keretein belül”, emlékeztetett Itkonen.
Ugyanakkor elismerte, hogy az orosz gáz valóban még mindig bekerül az európai piacra, és a közeljövőben az Európai Bizottság olyan jogszabályt szeretne javasolni, amely segíti a tagállamokat, hogy lemondjanak róla.
„Gázunk 13%-át továbbra is Oroszországból importáljuk. Ez azt jelenti, hogy eurómilliárdokkal finanszírozzák Putyin katonai költségvetését… Erre nincs magyarázat, indok, és nincs érv az ellátás biztonságáról. A globális LNG-piac rugalmas, és nincs hiány. Tehát itt van miért aggódni, és ezért a bizottság ütemtervet készít, hogy teljesen le lehessen mondani az Oroszországból származó importról”, jelentette ki Itkonen.
A szlovák állami gázművek (SPP) február elsejétől a Török Áramlat gázvezetéken keresztül kezdte importálni az orosz gázt, és az így behozott gáz mennyiségét áprilistól megduplázzák − jelentette be Vojtech Ferencz, az SPP igazgatótanácsának elnöke pozsonyi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
A Török Áramlaton keresztül Szlovákiába behozott gáz mennyiségét a gázművek vezetője nem pontosította, ugyanakkor rámutatott: az SPP-nek érvényes szerződése van a Gazprom orosz gázvállalattal és a tőlük vásárolt gáz ára jelentősen alacsonyabb más forrásokénál.
Robert Fico szlovák miniszterelnök már januárban jelezte, hogy Oroszország le fogja szállítani Szlovákiának azt a gázt, amelyre a vonatkozó szerződésekben kötelezettséget vállalt, és erre az ukrajnai gáztranzit leállítása után alternatív útvonalakon, például Magyarországon keresztül kerül majd sor. A szlovák kormányfő akkor még nem tett említést arról, hogy ez az alternatív útvonalakon történő gázszállítás mikor indulhat meg.
A szlovák gázművek képviselői által csütörtökön tartott sajtótájékoztatón a cég kereskedelmi divíziójának vezetője, Michal Lalík a helyzetet ismertetve elmondta: a Török Áramlaton keresztül történő gázszállításról született megegyezés ellenére Szlovákiának valószínűleg más útvonalakra is szüksége lesz, mert a magyarországi gázvezeték kapacitása nem tudja lefedni a teljes szükségletet. Hozzátette: erre a célra a Németországon és Csehországon keresztüli útvonal tűnik valószínűnek, ahol az SPP-nek lekötött kapacitásai vannak.
Európa 2025-ben soha nem látott mértékű orosz LNG-gázt vásárol, és az ebből szerzett dollármilliárdokat a Kreml az Ukrajnában folyó háború finanszírozására fordíthatja – írja a Politico.
Mindezt úgy, hogy épp néhány hete, január elsejével járt le egy jelentős tranzitmegállapodás, ami felkeltette a reményt, hogy a kontinens elvághatja a Moszkvától való függőségét.
A Kpler kereskedelmi hírszerzési cég által gyűjtött és a brüsszeli lap által elemzett adatokból kiderül, hogy 2025 első 15 napjában az Európai Unió 27 országa 837 300 tonna cseppfolyósított földgázt importált Oroszországból.
Ez a gázéhség pedig rekordot jelent a tavalyi év azonos időszakában behozott 760 100 tonnához képest.
Mindezzel fokozódnak azon aggodalmak, hogy miközben a Vlagyimir Putyin irányította ország háborúja lassan a negyedik évébe lép, a nyugati országok nem tesznek kellő lépést az orosz alapok megszorítása érdekében.
A gáztranzitnak befellegzett, de ez is az LNG felé terelt
Külön érdekességként hat, hogy a fenti adatok azután keletkeztek, hogy január 1-jén lejárt az a tranzitszerződés, amely lehetővé tette Oroszország számára, hogy Ukrajnán átvezető vezetékeken keresztül gázt szivattyúzzon az EU-ba, Kijev pedig közölte, nem tárgyal a megállapodás meghosszabbításáról. Így még nagyobb nyomás helyeződött az egyes országokra, hogy az orosz kikötőkből tankereken szállított LNG-t vásároljanak.
Az ukrajnai útvonaltól függő energiaellátás miatt Magyarország és Szlovákia is azt sürgette, hogy hosszabbítsák meg a megállapodást, figyelmeztetve, hogy annak megszűnése esetén drágább cseppfolyósított földgázért kellene fizetniük.
Robert Fico szlovák miniszterelnök még azzal is fenyegetőzött, hogy leállítja az Ukrajnába irányuló áramszállítást, és csökkenti a menekülteknek nyújtott támogatást, ha Kijev nem hátrál meg, és nem engedélyezi a tranzit folytatását. Fico az orosz gázáramlás megszüntetését Volodimir Zelenszkij „szabotázsának” titulálta.
Az ukrajnai gáztranzit leállításából eredő fő probléma nem az, hogy hiány lesz gázból, hanem az, hogy magas lesz az ára – hangsúlyozta Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a tárca honlapján megjelent közleményben.
A szlovák tárcavezető közleménye szerint a gáztranzit leállításának következtében főként a közép-európai végfelhasználók kerülnek nehéz helyzetbe. Ez a jelenség nem csak Szlovákiát érinti, hanem más országokat is, hiszen a gáz Szlovákia területén át más országokba is áramlott.
Megmutatkozik, hogy a legfőbb probléma jelenleg nem a gáz hiánya lesz, hanem annak emelkedő ára. És ezt az államnak kell majd kompenzálnia, viszont az államnak ugyancsak bevételkiesései lesznek a tranzitdíj elmaradásából, ami legkevesebb 500 millió eurót tesz majd ki, és ez az összeg fog hiányozni ahhoz, hogy a megemelkedő árak ne gyűrűzzenek be a háztartásokba – mutatott rá Juraj Blanár a közleményben.
Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök is többször bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon egyoldalú döntését, amely alapján január elsejétől leállt az ukrán gáztranzit. Robert Fico akkor hangsúlyozta:
„Volodimir Zelenszkij döntése a tranzitbevételek kiesése miatt évente 500 millió eurós közvetlen veszteséget okoz Szlovákiának, az Európai Unió tagállamainak pedig csak a gázárak növekedése következtében 60-70 milliárd eurós többletkiadást eredményez, miközben a döntés Oroszországnak gyakorlatilag semmilyen kárt sem okoz.”
Az ukrajnai gáztranzit leállítása után kialakult helyzetről keddre háromoldalú egyeztetést terveztek Brüsszelben az Európai Bizottság (EB), a szlovák kormány és Ukrajna küldöttségeinek részvételével, ezt azonban hétfőn az EB lemondta, tekintettel arra, hogy a találkozón az ukrán fél nem készült részt venni.
Kedden a pozsonyi kormányhivatal sajtóközleményben tudatta: a találkozónak új időpontot találtak, arra január 9-én Brüsszelben kerül sor. Az ezúttal bilaterálisnak tervezett találkozón Robert Fico miniszterelnök és Denisa Saková gazdasági miniszter, illetve az EB küldöttsége vesz majd részt.
Ukrajna leállította az orosz földgáz szállítását saját gázszállító rendszerén keresztül, a döntést nemzetbiztonsági érdekek alapján hozták – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a tranzit 2025. január 1-jén 07:00 órakor leállt. Ukrajna erről megfelelően tájékoztatta nemzetközi partnereit. „Leállítottuk az orosz gáz tranzitját, ez történelmi esemény. Oroszország piacokat veszít, pénzügyi veszteségeket fog szenvedni. Európa már döntött az orosz gáz elhagyásáról. A Repower EU európai kezdeményezés pedig pontosan azt vetíti előre, amit ma Ukrajna tett” – mutatott rá Herman Haluscsenko energetikai miniszter.
Az Energetikai Minisztérium megjegyezte, hogy Ukrajna gázszállító rendszere január 1-jétől az orosz gáz tranzitja nélküli üzemmódban működik. Az ukrán infrastruktúra előre fel van készítve a nulla tranzit módban való működésre és az ukrán fogyasztók megbízható gázellátására.
Az orosz Gazprom energiaipari óriás szerdán közölte: moszkvai idő szerint 8 órától, vagyis magyar idő szerint 6 órától leállították az Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázexportot, mivel lejárt az erről szóló tranzitmegállapodás.
Az Oroszország és Ukrajna közötti ötéves gáztranzit-megállapodás 2025. január 1-jén, a kora reggeli órákban lejárt, Kijev pedig többször is kijelentette, hogy a háború miatt nem hosszabbítja meg a megállapodást – emlékeztet a Reuters.
„Az ukrán fél ismételt és egyértelműen kifejezett elutasítása miatt, hogy meghosszabbítsa ezeket a megállapodásokat, a Gazpromot megfosztották attól a technikai és jogi lehetőségtől, hogy 2025. január 1-jétől gázszállítást végezzen Ukrajna területén keresztül történő tranzitra” – üzente az orosz energiaipari óriás Telegramon közzétett közleményében.
A Fekete-tenger medrében húzódó török áramlat gázvezetéken keresztül viszont továbbra is exportál gázt Oroszország.
Az Európába vezető legrégebbi orosz gázútvonal leállításával egy évtizedes feszült kapcsolat ér a végéhez, amelyet még a Krím 2014-es oroszországi elfoglalása gerjesztett – jegyzi meg a Reuters.
Az Európai Unió a 2022-ben kirobbant ukrajnai katonai konfliktus kitörése után fokozta erőfeszítéseit, hogy alternatív források felkutatásával csökkentse az orosz energiától való függőségét.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök hétfőn ismételten felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna nem hosszabbítja meg az orosz gáztranzitról szóló, december 31-én lejáró megállapodást.
Smihal a Telegram-üzenetküldő oldalán tett erre vonatkozó bejegyzést, miután a nap folyamán Robert Fico szlovák miniszterelnökkel beszélt. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna hajlandó bármiféle gáz tranzitjáról tárgyalni, kivéve, ha az Oroszországból származik.
„Erre vonatkozóan, ha az Európai Bizottság hivatalosan megkeresi Ukrajnát az orosz gáz kivételével bármilyen gáz tranzitjával kapcsolatban, természetesen hajlandóak vagyunk tárgyalni, és megfelelő megállapodást elérni”
– hangsúlyozta az ukrán kormányfő.
„Nyomatékosítottam, hogy Ukrajna megállapodása a gáztranzitról Oroszországgal véget ér 2025. január elsejével, és nem lesz meghosszabbítva”
– tette hozzá.
Az ukrán miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Oroszország energiaexportját az Ukrajna elleni háború finanszírozására, valamint a többi európai és uniós ország elleni destabilizáló tevékenységének folytatására használja fel. A Ficóval folytatott megbeszélés az áramellátás terén folytatott együttműködés fokozását is érintette, az elmúlt héten az ukrán áramimport 30%-a Szlovákiából származott – mutatott rá Denisz Smihal.
Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten tárgyalásokat kezdeményez a gázszállítások, valamint az üzemanyag Ukrajnán keresztüli tranzitjáról. Szlovákia nem akar geopolitikai okokból többet fizetni a gázért, mint amennyit szükséges – jelentette ki.
Szlovákia rendkívül intenzív nemzetközi tárgyalásokat folytat a 2025-ös gázszállításokról – mondta Fico.
„Ezek a döntések rengeteg buktatót rejtenek magukban, mert ukrán részről politikai nyilatkozatok hangzanak el, és nyomás nehezedik a keletről nyugatra irányuló szállítások megszakítására” – idézi a Bloomberg a szlovák kormányfőt.
Szlovákia az Ukrajnán keresztül áramló orosz gáz egyik legfontosabb vásárlója. A Kreml közel három éve tartó háborúja miatt Ukrajna világossá tette, hogy nem hosszabbítja meg az év végén lejáró gáztranzit-megállapodást. Szlovákia azonban folytatja a tárgyalásokat arról, hogy a gáz január 1-jétől továbbra érkezzen.
Szlovákia elutasítja a nyomást, hogy csak nyugati gázt fogadjon el. Nem látjuk okát annak, hogy geopolitikai okokból többet fizessünk a gázért, mint amennyit szükséges – mondta Fico. „Ezért az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, kivételesen intenzív tárgyalásoknak lehetnek tanúi különböző szinteken és különböző országokban, már a jövő héttől kezdve”.
Az európai vállalatok nem állnak közel egy olyan megállapodáshoz, amely az Ukrajnán keresztül történő orosz gázimportot Azerbajdzsánból származó szállítással helyettesítené – közölte pénteken a szlovák állami gázcég, az SPP, elutasítva azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint közel volt a megállapodás.
A Moszkva és Kijev közötti, az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázexportról szóló, öt évre szóló jelenlegi megállapodás az év végén lejár, ami arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy alternatív gázforrások után kutasson, többek között Azerbajdzsánból, miközben tárgyalásokat folytat az ukrán útvonal nyitva tartásáról.
Oroszország kijelentette, hogy a szomszédjával vívott háború ellenére hajlandó folytatni az Ukrajnán keresztül történő szállítást, Kijev azonban elutasította, hogy tárgyalásokat folytasson Moszkvával a gázexportról.
A Bloomberg csütörtökön az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy magyar és szlovák vállalatok közel állnak ahhoz, hogy szerződést írjanak alá akár évi 12-14 milliárd köbméter gázra Azerbajdzsánból.
Rendszeresen tárgyalunk a témáról partnereinkkel, de az SPP részvételével készülő gázszállítási szerződés közelgő megkötéséről szóló információ nem igaz – közölte az SPP a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Az SPP vezető szerepet játszott abban, hogy Oroszország és Ukrajna háborúja ellenére is megpróbálja nyitva tartani a tranzitot, mivel az alternatív útvonalak költségesebbek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén szkeptikusan nyilatkozott az egyezségről, amikor pénteken újságírók kérdezték.
Arról, hogyan fognak alakulni az események, hogyan lesz továbbra is biztosított az ellátás, figyelembe véve azt a tényt, hogy Ukrajna már bejelentette, hogy nem hajlandó meghosszabbítani ezt a megállapodást, most nem tudok semmit mondani – mondta.
Az idén várhatóan összesen 14 milliárd köbméter orosz gázt exportáltak Ukrajnán keresztül, ami töredéke a háború előtti szintnek.
Több mint két és fél évvel az Ukrajna elleni háború után Európa még mindig fontos piaca az orosz földgáznak. A Kínába tartó Szibéria Ereje vezeték várhatóan idén eléri a teljes kapacitását, bár a tervek szerint 2027-re újabb vezeték készülhet el.
Az Északi Áramlat földgázvezeték 2022-es leállítása, majd felrobbantása után meglepő, hogy várhatóan az idei lesz az első olyan év, amikor Kína több orosz vezetékes földgázt vásárol, mint Európa.
A Gazprom ugyanis az idei év első kilenc hónapjában 23,7 milliárd köbméter földgázt adott el Kínába, közel 40 százalékkal többet, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyben az ázsiai ország vámadatait és az orosz gazdasági minisztérium árbecsléseit vették alapul. Ezzel szemben Európa felé ugyanebben az időszakban csak 22,5 milliárd köbméter érkezett, részben Ukrajnán, részben a Török Áramlaton keresztül.
Kína felé csak egy vezeték van, amely már működik is
A Gazprom tehát csak fokozatosan növeli a szállításokat Kína felé a Szibéria Ereje nevű, évi 38 milliárd köbméter kapacitású vezetéken. A múlt hónapban az orosz vállalat megállapodott a China National Petroleummal újabb szállításokról, melyek decemberben indulhatnak el, és ez biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél, a következő év elejénél hamarabb éri el teljes kapacitását a 2019-ben átadott gázvezeték.
Kína földgázéhsége továbbra is növekvőben van, idén 8 százalékkal nőhet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint, főként az ipari felhasználás eredményeként. Ugyanakkor az áramtermelés és a lakossági fogyasztás, valamint a közlekedési szektor is fontos szerepet játszik. 2027-től a Gazprom további 10 milliárd köbméter földgázt tervez eladni Kínába az úgynevezett Távolkeleti úton, ám ez még mindig messze van attól, hogy kiváltsa az Ukrajna elleni háborút megelőző időszakban Európába eladott mennyiséget.
Az orosz gáz főként Magyarország, Ausztria és Szlovákia számára maradt fontos, ahol idén 16 százalékkal ugrott meg a vezetéken érkező orosz export mennyisége tavalyhoz képest. Azonban az ukrán tranzitszerződés lejártával ez is tovább csökkenhet, az európai szállítások így lefeleződhetnek. Kína mindeközben a világ legnagyobb importőre a földgáz cseppfolyósított formájának, az LNG-nek is.