Az orosz vállalkozási szektor a szankciók nyomása és az adóemelések miatt az irányított összeomlás állapotában lépett be 2026-os évbe – számolt be az Ukrán Külföldi Hírszerző Szolgálat, jelentette az Ukrinform.
A hírszerzés megjegyezte, „az Oroszországi Föderáció legnagyobb vállalatainak háromnegyede bevétel- és nyereségcsökkenést vagy közvetlen veszteséget könyvelt el 2025-ben. Az osztalék olyan luxuscikké vált, amelyet a legtöbben már nem engedhetnek meg maguknak”.
Az orosz vállalatok több mint fele, 53%-a, 2026-ban pénzhiányról számolt be. 27%-uk számára ez egy új valóság. Az olaj- és gázipar, valamint a nyersanyagszektor, a nagy- és kiskereskedelem, valamint a nehézipar érezte meg a válságot a legfájdalmasabban. A Gazprom, amely a közelmúltig a Kreml pénzügyi hatalmának szimbóluma volt, másodszor egymás után hagyja kifizetések nélkül a részvényeseket. A konszern legutóbb 2022 első félévéért fizetett ki osztalékot.
A Ruszal és az Alrosza, az alumínium- és gyémántágazat két kulcsfontosságú vállalata is megtagadta az osztalék kifizetését. A Ruszal 2022 első fele óta nem fizetett osztalékot a részvényeseknek, és 2026 első negyedévében sem fog. A kohászat is küzd. Az NLMK és az MMK, Oroszország legnagyobb acélgyártói, azt javasolták, hogy a részvényesek felejtsék el a 2025-ös kifizetéseket. Az NLMK utoljára 2023-ban fizetett.
Az ingatlanpiacon a „Szamolet” fejlesztő 2,3 milliárd rubeles nettó veszteséget könyvelt el, míg egy évvel korábban 8,2 milliárdos nyereséget könyvelt el. A „Korablik” gyermekáru-kiskereskedő, amely a szegmensében az egyik legnagyobb, a csőd szélén egyensúlyozik, mivel nem bírja elviselni az adósságterhet és a csökkenő keresletet. A Rosztelecom 20 ezer alkalmazottat bocsátott el. Az „United Confectioners” édességgyártó holding a csökkenő eladások miatt elvesztette alkalmazottai negyedét. A Bork-Retail nyeresége 90%-kal zuhant 2024-hez képest.
A Volga Avtodor az egyik legrosszabb eredményt produkálta: a bevétel 96%-kal csökkent, a hitelezőkkel szembeni adósságok pedig elérték a 3 milliárd rubelt, ami ötször több, mint a vállalat teljes éves bevétele.
A Magnit, az Uralkalij, a Szeligdar, a Fix Price, az Eurotrans, az Unipro, az Europlan és a Whoosh szolgáltatás részvényesei, amelyek több mint 2,9 milliárd rubel nettó veszteséget könyveltek el, szintén osztalék nélkül maradnak.
A Vlagyimir Kirijenko, Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének fia által vezetett VK Holding nem tett közzé nyereség-veszteség adatokat a negyedéves pénzügyi eredményeit bemutató prezentációjában. Ez azt jelenti, hogy a VK nettó nyeresége valószínűleg ismét negatív lesz.
Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve – számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség azt írta, hogy Oroszország 3 trillió dolláros, árualapú gazdaságának növekedése tavaly körülbelül 1%-ra lassult – a 2024-es 4,9%-ról –, és 0,2%-kal zsugorodott 2026 első negyedévében. Az idei évre vonatkozó előrejelzés 0,4%. Az orosz tisztviselők a csökkenést a magas kamatlábaknak, a szankcióknak és az erős rubelnek tulajdonítják.
Az orosz finomítók, műtrágyagyártás és kikötők elleni ukrán dróntámadások a Reuters szerint a gazdaság jelentős részét megbénították, és az olajfinomító kapacitás negyedét érintették. Putyin utasította a tisztviselőket, hogy keressék a növekedés helyreállításának módjait, de a vállalkozások szerint ennek legjobb módja az ukrajnai háború befejezése lenne.
„Az orosz tőzsdén tapasztalható növekedés és lelkesedés az ukrajnai, USA közvetítésével zajló béketárgyalásokról szóló minden egyes pozitív hír után rámutat arra, hogy milyennek kellene lennie a valódi válaszuknak” – mondta a Reutersnek egy magas rangú vállalati vezető névtelenséget kérve.
A Kreml közölte, hogy a tavaly februárban megkezdett béketárgyalásokat felfüggesztették – az Egyesült Államok a közel-keleti háborúra összpontosít. A Reuters szerint velük együtt „befagyasztották” az orosz gazdaságba irányuló több milliárd dollárnyi potenciális amerikai befektetést, valamint a szankciók enyhítéséről szóló tárgyalásokat is. Ez pesszimizmust kelt az üzleti körökben. Egy magas rangú orosz bankár névtelenül nyilatkozva azt mondta a hírügynökségnek, hogy Putyin már tavaly is elszalasztott egy jó lehetőséget egy üzletkötésre, és most a gazdaság az instabilitás jeleit mutatja.
A Szentpétervári Fórum június 3. és 6. között kerül megrendezésre, fő témája a növekedés. Oleg Vjugin, az orosz jegybank korábbi alelnöke azonban a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a kétszámjegyű alapkamat, a háború finanszírozására szolgáló adóemelés és a beruházások csökkenése miatt egyszerűen nincsenek elképzelések a növekedésre. „A kormánynak lényegében semmije sincs, amit fel tudna ajánlani a növekedés helyreállítására” – mondta.
A közel-keleti háború miatti olajár-emelkedés átmeneti hatása a Reuters szerint rövid életű lesz. Ritka nyilvános kritikájában a kommunista párt képviselője, Renat Szulejmenov kijelentette, hogy a gazdaság nem élné túl a „különleges katonai művelet” elhúzódó meghosszabbítását. „Milyen fejlesztésekről, beruházásokról és tőkekiadásokról beszélhetünk? Sem a tankoknak, sem a lövedékeknek nincs fogyasztói értékük: a gazdaság termeli őket, de a lakosság nem tudja elfogyasztani őket” – mondta.
A kiadvány szerint Oroszország – 140 milliós lakosságával, sekély hazai részvény- és hitelpiacaival, valamint külföldi befektetések hiányával – nem támaszkodhat olyan hazai növekedési motorokra, mint India vagy Kína. „A gazdaságnak külső ösztönzőre van szüksége. Ez sem az állami költségvetésből, sem a bankrendszerből nem fog érkezni” – összegezte Mihajlo Matovnikov, az Oscsadbank pénzügyi elemző központjának vezetője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780332600
[modified] => 1780325079
)
[title] => Oroszország azért beszél a háború befejezéséről, hogy megmentse a gazdaságát – Reuters
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71516&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71516
[uk] => 71519
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71517
[image] => Array
(
[id] => 71517
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[original_lng] => 28497
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780316315:8
[_thumbnail_id] => 71517
[_edit_last] => 12
[views_count] => 355
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 108917102000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 33854
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33922
[1] => 1584785
[2] => 33104
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => háború befejezése
[2] => orosz gazdaság
[3] => Oroszország
)
)
[2] => Array
(
[id] => 71194
[content] =>
Renat Szulejmanov, az Orosz Kommunista Párt képviselője, az Állami Duma tagja kijelentette, hogy az orosz gazdaság nem lesz képes elviselni egy elhúzódó háborút Ukrajna ellen, és hangsúlyozta annak mielőbbi befejezése szükségességét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Agency.News orgánum Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint az Állami Dumában először fogalmazódnak meg kétségek a gazdaság fenntarthatóságával kapcsolatban. Egy, a helyzetet ismerő forrás szerint ez az első alkalom az orosz parlamentben ezen a szinten, hogy felmerült az orosz gazdaság esetleges képtelensége egy elhúzódó háború elviselésére. A beszélgetőpartner szerint Renat Szulejmanov ezen kijelentése a Continent Siberia kiadványnak adott interjújában hangzott el.
A forrás megjegyezte, hogy a képviselő rámutatott a szövetségi költségvetésre nehezedő magas terhekre, amelynek jelentős része – mintegy 40%-a – szerinte a védelemre és a biztonságra hárul. A beszélgetőpartner szerint Szulejmanov hangsúlyozta, hogy az ilyen kiadások támogatják a foglalkoztatást a védelmi szektorban, de egyúttal fokozzák az inflációs folyamatokat és korlátozzák a beruházásokat más területeken. Ahogy a forrás pontosította, az orosz képviselő kijelentette, hogy a gazdaság a kiadások szerkezetében torzulásokkal néz szembe, ami kihat a hosszú távú fejlődésre.
A forrás szerint a képviselő felhívta a figyelmet a katonai kiadások csökkentése esetén felmerülő lehetséges nehézségekre is. A beszélgetőpartner azt állította, hogy a vita a védelmi iparban és a katonai szférában foglalkoztatottak nagy számának foglalkoztatási és társadalmi alkalmazkodási kockázatairól szólt. A forrás szerint Szulejmanov megemlítette a megsemmisült infrastruktúra és lakóházak helyreállításának jelentős költségeit is.
Források szerint a kommunista képviselő korábban keményebb álláspontot képviselt a konfliktussal kapcsolatban, de most megváltozott a retorikája. A beszélgetőpartnerek szerint ez összefüggésben lehet az általános politikai folyamatokkal és a közeledő választási ciklussal. Források szerint az orosz politikai környezetben általánosságban a nyilvános nyilatkozatok óvatos kiigazítása figyelhető meg, ami a közhangulat változását tükrözheti.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Renat Szulejmanov, az Orosz Kommunista Párt képviselője, az Állami Duma tagja kijelentette, hogy az orosz gazdaság nem lesz képes elviselni egy elhúzódó háborút Ukrajna ellen, és hangsúlyozta annak mielőbbi befejezése szükségességét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779268500
[modified] => 1779218321
)
[title] => Az orosz Állami Dumában először ismerték el, hogy Oroszország nem bírná ki az Ukrajna elleni hosszú háborút
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71194&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71194
[uk] => 71204
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71195
[image] => Array
(
[id] => 71195
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[original_lng] => 22974
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1779211652:8
[_thumbnail_id] => 71195
[_edit_last] => 12
[views_count] => 990
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 900361897002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 33854
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1145482
[1] => 33104
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború elhúzódása
[1] => orosz gazdaság
[2] => Oroszország
)
)
[3] => Array
(
[id] => 71158
[content] =>
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az ukrán hírszerzés belső orosz dokumentumokhoz jutott, amelyek súlyos problémákra utalnak az orosz gazdaságban – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az államfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök jelezte, hogy ez az orosz kormány belső értékelése, amelyet Moszkva megpróbál eltitkolni mind a nemzetközi közösség, mind saját lakossága elől. A beszámolója szerint a romló helyzet egyik fő jele az aktív olajkutak számának csökkenése. Elmondása szerint egyetlen orosz olajtársaságot már mintegy 400 kút bezárására kényszerítettek. „Tekintettel az orosz olajtermelés sajátosságaira, ezek jelentős veszteségek, mivel a kutak újraindítása Oroszországban sokkal nehezebb, mint más olajtermelő országokban” – magyarázta.
A hírszerzési adatok szerint az olajfinomítás Oroszországban idén mindössze néhány hónap alatt legalább 10%-kal csökkent. „Látjuk, hogy az ukrán nagy hatótávolságú szankcióink valóban működnek, és fokozni fogjuk aktív fellépéseink ezen irányát” – hangsúlyozta az államfő.
Zelenszkij külön felhívta a figyelmet az orosz pénzügyi szektor helyzetére. Megjegyezte, hogy 11 orosz bank már teljes felszámolásra készül kritikus problémák miatt, további nyolc pénzintézet pedig olyan nehézségekkel küzd, amelyeket külső támogatás nélkül nem lehet megoldani. Emellett jelentős hiányt jelentett be az orosz szövetségi költségvetésben. „Az idei szövetségi költségvetés hiányadatai is optimisták számunkra, nevezetesen közel 80 milliárd dollár az év ötödik hónapjában, és mindez az orosz regionális költségvetések jelentős részének csődje mellett történt” – tette hozzá.
Az elnök azt is bejelentette, hogy utasította Oleh Luhovszkijt a Külső Hírszerzés vezetőjét, hogy a beérkezett információk egy részét terjessze a nemzetközi partnerek között olyan formátumban, amely nem árt a hírszerzési forrásoknak. Ukrajna elsősorban azt dokumentálta, hogy Oroszország külföldi vállalatokat próbál bevonni a szankciók megkerülésébe és a gazdasági helyzet stabilizálásába. Zelenszkij szerint ezek a kísérletek a megszállt Krím gabonaexportjának megszervezésére, valamint a félsziget egyéb gazdasági kiaknázására irányulnak az Egyesült Államok szervezeteinek részvételével.
„Azt is észleljük, hogy a demokratikus világ országaiból próbálnak befektetéseket és technológiákat bevonni az orosz sarkvidéki olaj- és gázprojektekbe. Tudjuk, hogyan kell ellensúlyozni ezeket. Köszönjük mindenkinek, aki segít! Köszönjük minden ukrán hírszerző tisztünknek” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az év második hónapjában 1,5 százalékkal csökkent az orosz gazdaság teljesítménye, miután januárban 2,1 százalékkal zsugorodott – áll a gazdaságfejlesztési minisztérium jelentésében.
A minisztérium számításai szerint az év első két hónapjában a gazdaság teljesítménye 1,8 százalékkal csökkent – adta hírül az MTI.
A gazdaságfejlesztési minisztérium nagyrészt naptári tényezőkkel indokolta a GDP-csökkenést. Jelentése szerint ugyanis februárban egy, januárban két munkanappal volt kevesebb, mint egy évvel korábban.
Oroszország GDP-növekedése tavaly 1 százalékra lassult a 2024. évi 4,9 százalékról.
A gazdaságfejlesztési minisztérium legutóbbi, még tavaly szeptemberi előrejelzésében 1,3 százalékos idei GDP-növekedés szerepelt. A múlt héten Makszim Reszetnyikov gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy ezt az előrejelzést áprilisban lefelé módosítják.
A jegybank 0,5–1,5 százalék közötti gazdasági növekedésre számít Oroszországban az idén.
Az orosz kikötők és kőolajtárolók ellen végrehajtott ukrán dróntámadások nagyobb gazdasági károkat eredményeztek Oroszország számára, mint a Európai Unió szankciói – állította a Konsztantyin Krivolap légi közlekedési szakértő a Radio NV műsorában.
Fotó: Vantor / Reuters
„A találatok nem csupán az Uszt-Luga környékét érintették, hanem az orosz export egyik legfontosabb helyszínét is. Utóbbinak szinte teljes egészét tengeren szállítják. Hatvan százalékát a Balti-tengerre, 25-25 százalékát pedig Novorosszijszkba a Fekete-tengeren és Kozminóba a Távol-Keleten. A Dezinformációellenes Központ adatai szerint Oroszország exportkapacitásának 48 százaléka semmisült meg” − közölte a szakértő.
Konsztantyin Krivolap szerint a becslések alapján 8-12 milliárd dollár bevételtől esik el így Oroszország. „Vannak adatok arra, hogy Uszt-Luga már szinte nem is létezik, ott leégett a terminál és az összes tartály, és ott egyáltalán nincs hol tárolni a kőolajtermékeket” – jelentette ki a szakértő. Emlékeztetett arra, hogy az ukrán fegyveres erők csapásokat mértek a jaroszlavli és a kirovi olajfinomítókra, ahol a támadások következtében szintén súlyos károk keletkeztek – számolt be az Index.
Oroszország költségvetése komoly nyomás alá kerülhet, ha az Egyesült Államok megszerzi az ellenőrzést Venezuela olajtermelése felett – erre figyelmeztetett Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos, a Ruszal alumíniumipari vállalat alapítója, Oroszország egyik legnagyobb oligarchája az Ukranews szerint.
Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos, a Ruszal alumíniumipari vállalat alapítója szerint Oroszország újabb költségvetési nehézségekkel nézhet szembe, ha az Egyesült Államok tényleges befolyást szerez Venezuela olajtermelése felett.
Ha az amerikai partnereink eljutnak Venezuela olajmezőiig – és Guyanában már ott vannak –, akkor a világ olajtartalékainak több mint felét fogják ellenőrizni – írja.
Szerinte az Egyesült Államok célja az, hogy az orosz olaj ára ne emelkedhessen hordónként 50 dollár fölé, ami alapjaiban veszélyezteti Oroszország jelenlegi gazdasági modelljét.
A milliárdos úgy véli, ebben a helyzetben az orosz „államkapitalizmus” számára egyre nehezebbé válik a status quo fenntartása. Elkerülhetetlenné válnak a költségcsökkentések, a melléktevékenységek leépítése, és a nagyszabású beruházásokhoz a magánszektor tőkéjét és részvételét is be kell vonni.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy novemberben az orosz olaj átlagos exportára hordónként mintegy 45 dollár volt, decemberben pedig 34 dollárra esett vissza. Az orosz jegybank már most költségvetési megszorításokra figyelmeztetett. A szövetségi költségvetésben erre az évre még 59 dolláros referenciaszinttel számoltak, amelyet 2030-ig évente 1 dollárral terveznek csökkenteni.
Szergej Alekszaszenko, az orosz jegybank korábbi első alelnöke szerint jelenleg senki sem látja világosan, hogyan fogja a pénzügyminisztérium pótolni a kieső olaj- és gázbevételeket. Kirill Rogyionov orosz közgazdász arra figyelmeztetett, hogy a kedvezőtlen forgatókönyv akár már 2026 első negyedévében valóra válhat.
A Putyin-kormány decemberben jóváhagyott hosszú távú költségvetési terve egyébként azzal számol, hogy az olaj- és gázbevételek aránya a GDP-hez viszonyítva a jelenlegi mintegy 4 százalékról 2042-re 1,9 százalékra esik vissza. Ez a 2000-es évek eleje óta a legalacsonyabb szintet jelentené, és tartósan átalakíthatja Oroszország költségvetési szerkezetét.
Még a Kremlhez hű elemzők is a recesszió kockázatának hirtelen növekedését jelzik 2026-ban, azaz nemcsak a gazdaság leállását, hanem visszaesését is. 2025 novemberében az orosz GDP mindössze 0,1%-kal nőtt éves szinten, amint azt az orosz Gazdaságfejlesztési Minisztérium adatai is bizonyítják. Ez a legrosszabb mutató 2023 eleje óta, és de facto jelzi, hogy a gazdaság stagnál. Erről január 1-jén, csütörtökön számolt be az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központja.
Megjegyzendő, hogy kilenc hónap után először az ipari termelés veszteséges volt (-0,7%).
„Nyilvánvaló, hogy nem szezonális ingadozásokról van szó, mivel az ipar volt a »háborús növekedés« alapja, amely formálisan fenntartotta a gazdasági mutatókat 2023–2024-ben” – írja a Dezinformáció Elleni Központ.
Az ügynökség megjegyezte, hogy még a Kremlhez lojális elemzők is a recesszió kockázatának meredek növekedését jelzik 2026-ban. Kijelentették: a három pilléren – a költségvetés felpumpálásán, az importhelyettesítésen és a kényszerhiteleken – alapuló gazdasági modell kimerítette önmagát.
A Dezinformáció Elleni Központ hangsúlyozta, hogy ez a háború és a Kreml vezetői alkalmatlanságának közvetlen következménye.
„Az orosz hatóságok szándékosan folytatják agressziójukat, még akkor is, ha ennek gazdasági alapja már nem elegendő. Az orosz gazdaság a zsákutca felé halad” – jelenti a Központ hozzátéve, hogy minél tovább figyelmen kívül hagyja a Kreml a valóságot, annál fájdalmasabbak lesznek a következmények.
Az orosz GDP növekedése 0,6 százalékra lassult a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévi 1,4 százalékról – közölte nem végleges adatként a statisztikai hivatal.
A hivatal nem közölte, hogy miként alakult a gazdaság teljesítménye az első kilenc hónapban, de a negyedéves adatok alapján a szakértők számítása szerint a GDP 1 százalékkal emelkedett a tavalyi azonos időszakhoz mérten.
Szeptemberben a gazdaságfejlesztési minisztérium 1 százalékra rontotta a gazdaság idei növekedésével kapcsolatos előrejelzését az áprilisi 2,5 százalékról, a jövő évit pedig 2,4 százalékról 1,3 százalékra vitte le.
Októberben a jegybank 0,5-1 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését a júliusi 1,0-2,0 százalékról, a jövő évit 0,5-1,5 százalékon tartotta. Az orosz statisztikai hivatal december 12-én ismerteti részletesebben a harmadik negyedévre vonatkozó GDP-adatokat.
Európában sem jobb a helyzet
Az Eurostat gyorsbecslése szerint a GDP 0,2 százalékkal, a foglalkoztatottság 0,1 százalékkal nőtt az euróövezetben. Az EU egészében a GDP 0,3 százalékkal, a foglalkoztatottság pedig 0,2 százalékkal nőtt. 2025 második negyedévében a GDP az euróövezetben 0,1 százalékkal, az EU egészében pedig 0,2 százalékkal nőtt.
Az ukrán külső hírszerző szolgálat szerint az orosz gazdaság egyre inkább függ az energiahordozók és a fémek exportjától, ezek többségét Kínába adják el – írja az MTI.
A szolgálat hivatalos honlapján szombaton közzétett jelentés szerint 2025 első kilenc hónapjában az Oroszország és Kína közötti kereskedelem volumene 163,6 milliárd dollárra csökkent, ami 9,4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Idén csökkent Kína Oroszországba irányuló exportja – az említett időszakban 11,3 százalékkal 73,6 milliárd dollárra – és az orosz szállítások is Kínába, 7,7 százalékkal 90 milliárd dollárra.
A visszaesés fő oka az ukrán hírszerzés szerint az energiahordozók árának zuhanása volt. Az orosz energetikai export értéke 18,9 százalékkal, vagyis 14 milliárd dollárral csökkent január-szeptember között.
A másik tényező az orosz piac túltelítődése volt kínai autókkal. A 2024-es rekordszállítások után a kereslet 56 százalékkal esett vissza. További gondokat okoztak a logisztikai zavarok: ősszel torlódások alakultak ki a kínai-kazah határon, és megdrágult a szállítás Kínából Oroszországba: vasúton 25 százalékkal, közúton pedig 35 százalékkal. Néhány tengeri fuvarozó – köztük a kínai CStar Line és az STF Shipping – pénzügyi korlátozások miatt csökkentette járatait az orosz kikötőkbe.
„Az orosz gazdaság függősége az energiahordozók és a fémek exportjától, amelyek többségét Kínának adják el, egyre sebezhetőbbé teszi Oroszországot a kínai piaci kereslet ingadozásaival szemben, és tovább növeli Moszkva Pekingtől való kiszolgáltatottságát” – vélekedett az ukrán külső hírszerzés.
