Ukrajna a szerződések lejártáig maradéktalanul teljesíti az orosz kőolaj Európába történő tranzitjára vonatkozó kötelezettségeit – helyesbítette Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója pénteken korábbi kijelentését.
„Ukrajna teljes mértékben teljesítette és teljesíteni is fogja szerződéses kötelezettségeit az adott szerződések érvényességének előre meghatározott lejártáig, mert ez érinti az európai országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkat” – hangsúlyozta Podoljak a Mi-Ukrajina hírportálon megjelent nyilatkozatában.
Az ukrán Ukrtransznafta és az orosz Transznyefty vállalat 2019 decemberében írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében meghosszabbították az orosz kőolaj Ukrajnán keresztüli tranzitját 2020. január 1-jétől újabb tíz évre. A megállapodást Zágrábban egy nemzetközi energetikai konferencia keretében írta alá Mikola Havrilenko, az Ukrtransznafta akkori vezérigazgatója és Szergej Andronov, az orosz vállalat alelnöke.
A tanácsadó egyúttal kiemelte: Ukrajna támogatja az Európai Bizottságot abban a törekvésében, hogy diverzifikálja a térség egyes országainak olajellátását, és csökkenjen, vagy teljesen megszűnjön az orosz kőolaj jelenléte az uniós piacon.
Podoljak korábban – a Novoni.Live ukrán hírportálnak adott, pénteken megjelent interjújában – azt mondta, hogy 2025. január 1-jétől megszűnik az orosz kőolaj tranzitja Ukrajna területén a Barátság olajvezetéken keresztül.
Regionális logisztikai központ megépítéséről állapodott meg a tálibok vezette Afganisztán Kazahsztánnal és Türkmenisztánnal, ezen a nyugat-afganisztáni központon keresztül áramolna egyebek között Dél-Ázsiába az orosz kőolaj – jelentette be Núruddin Azizi ügyvivő afgán ipari és kereskedelmi miniszter.
A központ tervének két hónapon belül készül el a részletes írott változata, a megvalósítást pedig közösen finanszírozza a három ország – közölte Azizi a felek múlt heti tárgyalásaival kapcsolatban.
Az Afganisztánba érkező külföldi segélyek csökkenése és a mezőgazdaságra támaszkodó országot tartósan sújtó aszályok miatt
a nemzetközileg el nem ismert tálib vezetés számára súlyos kérdés, hogy miből és hogyan finanszírozza az ország fejlesztését, és miként kerülje el a gazdaság stagnálását.
Azizi elmondása szerint a Herát tartományban felépülő központ azon erőfeszítések részét képezi, hogy Afganisztán kihasználja kedvező földrajzi elhelyezkedését, nevezetesen, hogy Közép- és Dél-Ázsia között helyezkedik el, valamint hogy határos Kínával és Iránnal is.
A tálibok arra a várakozásra építenek, hogy Oroszország a következő években több millió tonna kőolajat akar majd dél-ázsiai országokba, különösen Pakisztánba exportálni.
A miniszter szerint az orosz olaj Pakisztánba a legészszerűbben Afganisztánon keresztül juthat el. Kazahsztán pedig szintén Heráton keresztül szeretné exportálni áruit Dél-Ázsiába. A központnak lesz egy olajtárolója, kezdetben egymillió tonna kapacitással – tette hozzá.
A kazah kereskedelmi minisztérium a Reuters hírügynökségnek elküldött közleményében kifejtette, hogy a közút- és a vasúthálózat fejlesztésével Afganisztánon keresztül akarják elérni Dél-Ázsiát és a Perzsa-öblöt.
Pakisztán Afganisztán egyik legfontosabb regionális kereskedőpartnere, azonban a tálibok hatalomra kerülése óta feszültté vált a kapcsolatuk. Pakisztán az orosz kőolaj egyik fontos importőre lett, mert bár pénzszűkében van, a nyugati szankciók miatt Oroszország diszkontált áron értékesíti olaját harmadik világbeli piacokon. Afganisztán szintén kedvező áron jut orosz kőolajhoz és földgázhoz.
Azizi elmondta, hogy Kabul a kínai hatóságokkal is tárgyal egy Kínába vezető közút megépítéséről, amely reményeik szerint idővel Iránnal kötné össze Kínát.
Bulgáriában péntektől teljes tilalom lépett életbe az orosz kőolaj behozatalára – számolt be a BGNES bolgár hírügynökség.
A tilalom oka Oroszország Ukrajna elleni háborúja. Az Európai Bizottság már két éve embargót rendelt el az orosz kőolajjal szemben, hogy csökkentse a Kreml háborús bevételeit, Bulgária azonban könnyítést kért, amit meg is kapott.
A bolgár parlamentben 2023 közepe óta folytak viták az orosz kőolaj behozataláról, egyes pártok az import teljes betiltását szorgalmazták. A parlament végül úgy döntött, hogy az év elejétől fokozatosan csökkenti a Bulgáriába érkező orosz olajimport mennyiségét.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál a hírhez hozzáfűzte: tavaly júniusban vált ismertté, hogy a bolgár energiaügyi minisztérium választott bírósági keresetet készít a Gazprom orosz gázvállalattal szemben, miután Oroszország 2022 áprilisában felfüggesztette a Bulgáriába irányuló gázszállításokat.
Bulgária megpróbálta felvenni a kapcsolatot a Gazprommal, és kérte a gázszállítás újraindítását, de az orosz cég nem volt hajlandó erre egyértelmű választ adni. A bolgár energiaügyi minisztérium szerdán közölte, hogy a kormány nem tett le arról, hogy beperelje a Gazpromot, amiért az Ukrajna ellen indított orosz invázió 2002. februári kezdete után két hónappal leállította a gázszállításokat Bulgáriába.
Az orosz kőolaj Pakisztánba irányuló importja az első tétel megérkezése után eléri a napi 100 000 barrelt.
Az Iszlámábád és Moszkva között létrejött új megállapodás részeként megérkezett az első kőolajszállítmány a pakisztáni Karacsi városba. Shehbaz Sharif pakisztáni miniszterelnök egy nappal korábban a Twitteren jelentette be a hírt.
„Ez az első orosz olajszállítás Pakisztánba, és új kapcsolatok kezdete Pakisztán és az Oroszországi Föderáció között” – jegyezte meg Sharif.
Pakisztán nemrég jelentette be, hogy engedélyezi az Oroszországgal, Afganisztánnal és Iránnal folytatott cserekereskedelmet, ami elemzők szerint csökkentheti dollárigényét és a határokon átnyúló csempészet kockázatát.
Az olaszországi kőolajszállítások 2025-től teljes mértékben fedezni fogják Csehország szükségleteit, Csehország függősége az orosz kőolajtól ezzel megszűnik – jelentette be Petr Fiala cseh kormányfő kedden az észak-csehországi Nelahozevesben, amikor meglátogatta a csehországi gáz és kőolajvezetékeket kezelő Mero állami vállalat központi telepét.
A kormányfő szerint az ehhez szükséges megállapodás a Mero és a Transalpoki Kőolajvezetéket (TAL) működtető konzorcium között már létrejött.
Petr Fiala elmondta: a TAL kötelezte magát, hogy 2025-re évi négymillió tonnával növeli a Csehországba irányuló kőolaj mennyiségét vezetékeiben. Így évente mintegy 8 millió tonna kőolaj érkezhet a TAL vezetékeken keresztül Csehországba. A projekt megvalósításának költségei 1,6 milliárd koronát (26,4 mld forint) tesznek ki, ezt a Mero állja.
A TAL kőolajvezeték az olaszországi Triesztből a bajor Ingolstadtba vezet, onnan az IKL elágazás a csehországi Kralupyba. Eddig Csehország a kőolajszükségletének jelentős részét a Barátság vezetéken keresztül Oroszországból szerezte be.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtökön megállapodtak abban, hogy folytatják az Oroszország elleni szankciós nyomást, többek között a kőolaj árának korlátozásával, hogy megbüntesse Ukrajna teljes körű inváziója miatt – áll az EU-csúcs Ukrajnával kapcsolatos következtetéseiben, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A dokumentumban foglaltak szerint az Európai Unió támogatja az Oroszországra nehezedő kollektív nyomás megerősítését, esetleges újabb korlátozó intézkedések bevezetésével, valamint a partnerekkel közösen a kőolaj árának korlátozása révén.
„Az Európai Tanács hangsúlyozza a szankciók európai és nemzeti szintű hatékony végrehajtásának biztosítására irányuló erőfeszítések fokozásának fontosságát és sürgősségét, és határozottan elkötelezett amellett, hogy hatékonyan megakadályozza a szankciók harmadik országok általi megkerülését” – hangsúlyozták az EU vezetői.
Az Európai Tanács felkéri az EU Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy erősítsék meg a szükséges végrehajtási eszközöket, és a tagállamokkal együtt dolgozzanak ki egy teljesen összehangolt megközelítést ennek érdekében.
„Az Európai Unió megerősíti a partnereivel folytatott közös munkáját a háborúval kapcsolatos hamis orosz narratívák és dezinformációk ellen” – áll a következtetésekben.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió tagállamainak vezetői csütörtökön megállapodtak abban, hogy folytatják az Oroszország elleni szankciós nyomást, többek között a kőolaj árának korlátozásával, hogy megbüntesse Ukrajna teljes körű inváziója miatt. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1679957040 [modified] => 1679929718 ) [title] => Az Európa Tanács támogatta az orosz kőolaj árának korlátozását és a szankciók megszigorítását [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36516&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 36516 [uk] => 36404 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 36405 [image] => Array ( [id] => 36405 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/239273-oil-sanction-gettyimages.png [original_lng] => 770546 [original_w] => 960 [original_h] => 500 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/239273-oil-sanction-gettyimages-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/239273-oil-sanction-gettyimages-300x156.png [width] => 300 [height] => 156 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/239273-oil-sanction-gettyimages-768x400.png [width] => 768 [height] => 400 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/239273-oil-sanction-gettyimages.png [width] => 960 [height] => 500 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/239273-oil-sanction-gettyimages.png [width] => 960 [height] => 500 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/239273-oil-sanction-gettyimages.png [width] => 960 [height] => 500 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/239273-oil-sanction-gettyimages.png [width] => 960 [height] => 500 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1679918918:12 [_thumbnail_id] => 36405 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1396 [_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] =>
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Oroszország az utolsó, érvényes szerződés értelmében leszállított tétellel végleg leállította a kőolajexportot Lengyelországba a Barátság vezetéken – közölte a PKN Orlen lengyel kőolajipari nagyvállalat.
Az AFP francia hírügynökséghez eljuttatott közlemény szerint a „PKN Orlen nem kap (több) Oroszországból származó kőolajat”.
Daniel Obajtek, a PKN Orlen vezérigazgatója a Twitteren közölte, hogy felkészültek a leállásra. „A nyersolaj mindössze 10 százaléka érkezik Oroszországból, és más forrásokból származó olajjal fogjuk pótolni” – írta.
A PKN Orlen egy éve állította le a tengeri úton érkező orosz kőolaj fogadását. A lengyel nagyvállalat arról biztosította lengyel vásárlóit, hogy a leállás nem lesz hatással ellátásukra, és az összes szállítás, más beszállítók révén, immár tengeri úton történik.
A tengeri kikötőkkel rendelkező Lengyelország évekkel korábban tért át a különböző forrásokból történő beszerzésekre. Az Északi-tengerről, Nyugat-Afrikából, a Földközi-tenger medencéjéből, a Perzsa-öbölből és a Mexikói-öbölből importál kőolajat tengeri úton. A PKN Orlen tavaly a szaúdi Aramco céggel írt alá stratégiai kőolajszállítási szerződést.
A G7-ek csúcstalálkozóján az országok vezetői széleskörű megállapodást kötöttek, miszerint „keresik az orosz kőolaj árkorlátozása bevezetésének lehetséges útjait” Franciaország ellenvetése ellenére, egyben egy átfogó világszintű rendszer létrehozását is szorgalmazták.
A G7-tagok feladata ezek után a megállapodás technikai megvalósítása módjainak kidolgozása. „Ez egy nagyon ambiciózus és összetett projekt, és még rengeteg munka vár ránk” – emelte ki Olaf Scholz német kancellár, a csúcs „házigazdája” a zárókonferencián.
A megállapodás annak az eredménye, hogy egyre nőtt a nyugati országok csalódása amiatt, hogy az orosz kőolajellátás embargója az ellenkező hatást váltotta ki – a kőolaj világpiaci árának emelkedését eredményezte.
Ennek köszönhetően Moszkva még több bevételre tett szert háborús költségvetésébe, a kőolajpiac ingadozásai szintén hozzájárulnak az infláció további emelkedéséhez.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke a csúcstalálkozót követően kijelentette: „Nagyon jó ötlet a korlátozás bevezetése”, de véleménye szerint „technikai nehézségei vannak” a megvalósításában.
Joe Biden amerikai elnök kezdetben ragaszkodott az ár korlátozásához, amit a megállapodásban foglalt alacsonyabb árért cserébe a kőolajat szállító orosz teherhajókra kivetett vámok eltörlésével lehetne biztosítani.
Az USA terve értelmében, ezek a szankciók megszűnnének azon országok esetében, amelyek beleegyeznének abba, hogy az orosz kőolajat csak a megállapított maximális áron vásárolják meg, ami ösztönzőleg hatna az árplafon betartására. A G7 vezetőinek nyilatkozatában ezt a megközelítést nevezték a legjobbnak.
„Számos lehetőséget megvizsgálunk, beleértve az orosz kőolaj és kőolajtermékek tengeri úton történő szállításának engedélyezését világszerte abban az esetben, ha csak az kőolajat nem olyan vagy alacsonyabb áron vásárolják meg, mint amiről a nemzetközi partnerekkel való konzultációk során megállapodnak” – áll a csúcstalálkozó eredményeit ismertető közleményben.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke ugyanakkor szorgalmazta „a fix olajár bevezetését az egész világon”, és nem csak az orosz kőolaj esetében, de ez a kezdeményezés kritikát váltott ki az USA és Németország részéről. Végül a francia elnök lemondott ajánlatáról.
Mario Draghi, Olaszország miniszterelnöke viszont ahhoz ragaszkodott, hogy a G7-ek bővítsék ki a tervet az orosz vezetékes gáz árának korlátozására is – arra az energiaforrásra, amelytől Európa jobban függ, mint az orosz kőolajtól.
A zárónyilatkozatban azonban közvetlenül nem esik szó a földgázról, bár továbbra is valószínű, hogy a vele kapcsolatos korlátozásokról a későbbiekben tárgyalnak a G7 vezetői.
„Ugyanezt szeretnénk megtenni az orosz gázzal kapcsolatban is” – hangsúlyozta Emmanuel Macron, elismerve, hogy ezt a nagyon aktuális kérdést a következő hetekben tárgyalják meg a G7 vezetői.
Richard Sulik szlovák gazdasági miniszter kijelentette, hogy országa kész támogatni az orosz kőolajra vonatkozó embargót, de hároméves átmeneti időszakot követelt az import teljes felmondáshoz – adta hírül az rbc.ua hírportál szerdán a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint ma az Európai Unió végrehajtó testülete azt javasolta, hogy az orosz nyersolaj importját hat hónapra, a kőolajtermékek importját pedig az év végéig tiltsák be az EU-ban. Ugyanakkor Magyarországnak és Szlovákiának hosszabb időszakot ajánlottak fel az embargó bevezetésére. Ezek az országok 2023 végéig folytathatják az orosz kőolaj vásárlását.
Szlovákia ugyanakkor beleegyezett az embargóba, de ehhez három éves átmeneti időszakot követelt. Az orosz kőolaj részaránya Szlovákia importjában 96 %, Magyarországé 65 %.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
