Az orosz központi bank 199,5 milliárd rubel nyereséget ért el 2024-ben, ami 42 százalékkal felülmúlta a 2023. évi 140,4 milliárd rubelt.
A központi bank éves jelentése szerint a pénzügyi eredményét befolyásolta a bankszektor likviditási többletének csökkenése és az irányadó ráta emelkedése mellett a refinanszírozási műveletekből származó kamatbevételek jelentős bővülése 2023-hoz képest.
A helyi törvények értelemében nyereségének 75 százalékát a szövetségi költségvetésbe utalja át a jegybank, míg a fennmaradó részt a korábbi évek veszteségeinek ellensúlyozására, illetve a központi bank szociális és tartalékalapjába utalják át.
A jegybank alkalmazottainak a száma tavaly átlagosan 43 ezer 770 volt, 1460 fővel (3,2 százalékkal) csökkent 2023-hoz képest.
Az orosz jegybank vesztesége 2022-ben 721,7 milliárd rubelre ugrott a 2021. évi 26,3 milliárd mínuszról.
Az orosz központi bank 7,4 milliárd svájci frank (8,3 milliárd dollár) összegű tartaléka és egyéb vagyona található Svájcban – közölte szerdán a berni gazdasági minisztérium.
A tárca arról is tájékoztatott, hogy Svájc az Oroszország ellen elrendelt szankciók keretében eddig 7,5 milliárd svájci frank (8,4 milliárd dollár) értékben zárolt orosz vagyont a büntetőintézkedések hatálya alá került oligarcháktól és szervezetektől.
A minisztérium közölte, hogy 2022. március 25-i hatállyal – vagyis egy hónappal az ukrajnai orosz hadművelet megindultát követően – „betiltottak minden tranzakciót, amely az Oroszországi Föderáció Központi Bankjának tartalékai és vagyontárgyai kezelésével kapcsolatos”.
A berni vezetés idén március végén döntött arról, hogy a helyi szervezeteknek, intézményeknek és érintett magánszemélyeknek április 12-ig nyilatkozatot kell tenniük az orosz központi bank általuk kezelt vagyontárgyairól.
Most ezeket az adatokat tették közzé. Svájc elkötelezte magát, hogy követi az Európai Unió szankcióit, amelyeket Oroszország február 24-én kezdődött ukrajnai inváziója után vezetett be.
Az alpesi ország pénzintézeteit továbbra is bejelentési kötelezettség terheli az általuk kezelt – szankciók hatálya alá eső – orosz vagyon tekintetében.
A berni gazdasági minisztérium mindemellett közölte, az EU berkeiben megbeszélések folynak arról, hogy az orosz központi bank vagyonát esetleg Ukrajna újjáépítését célzó beruházásokra használják fel. „Svájc szorosan nyomon követi ezeket a vitákat” – hangsúlyozta a tárca állásfoglalásában.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Gyakorlaton próbálták el a múlt héten a Szberbanknál, hogy milyen lenne a működés abban az esetben, ha Oroszországot leválasztanák az amerikai informatikai infrastruktúráról – közölte kedden a Kommerszant című napilap kormányzati és számítástechnikai piaci forrásokra hivatkozva.
A technológiai tesztet a lap szerint azt követően tartották meg az orosz állami bank- és pénzügyi szolgáltatónál, hogy jelentések szerint az Egyesült Államok fontolóra vette az új IT-technológiák oroszországi szállításának és a korábbiak támogatásának leállítását abban az esetben, ha Moszkva támadást indítana Ukrajna ellen.
A Szberbank a publikáció szerint az olyan informatikai cégek programjairól történő lekapcsolást próbálta el, mint a Microsoft, az Nvidia, a VMware, az SAP, az Oracle és az Intel. A cikkben említett informatikai vállalatok, valamint a Szberbank és más nagy orosz bankok nem kívánták kommentálni az értesülést. Az SAP azt közölte, hogy nem tudott a gyakorlatról, az Nvidia pedig azt hangoztatta, hogy „az üzlet nem tartozik a politikához”.
A Reuters brit hírügynökség január közepén jelentette, hogy az amerikai hatóságok figyelmeztették a mikroelektronikai gyártókat: Ukrajna lerohanása esetén betilthatják az Oroszországba irányuló szállításokat. A korlátozások nemcsak az Egyesült Államokban gyártott termékeket érinthetik, hanem azokat is, amelyeket máshol amerikai technológiával gyártanak. A Kommerszant forrásai szerint ezek a kijelentések aggodalmat keltettek az orosz kormányban.
A Kommerszant által megszólaltatott szakértők úgy vélekedtek, az orosz vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy át kell állniuk az orosz elektronikai és szoftvergyártók termékeire.
„A külpolitikai helyzet súlyosbodásával kapcsolatban már nem egyszerűen az importhelyettesítés szükségességéről beszélünk, hanem arról, hogy mennyi időnk van még hátra ehhez” – mondta Renat Lasin, az orosz szoftverfejlesztők szövetségének (Otyecsesztvennij Szoft) igazgatója.
A Kommerszant szerint a Szberbank már a szankciókkal történt fenyegetések előtt is érdekelt volt abban, hogy csökkentse informatikai infrastruktúráinak függőségét az amerikai cégektől. 2021 októberében a bank felső vezetése IT-cégek vezetőivel zárt ülésen vitatta meg az orosz technológiára történő áttérést a mesterséges intelligencia fejlesztését célzó projektekben.
A Szberbanké Oroszország egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe, a Cristofari, amely az amerikai Nvidia hardverjén fut.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A várakozásokkal összhangban ismét kamatot emelt Oroszország központi bankja az infláció növekedése miatt, és jelezte, hogy további emelésekre lehet számítani.
Az orosz jegybank igazgatótanácsa pénteken tartott ülésén 50 bázisponttal, 5,50 százalékra húzta fel az alapkamatot, miután májusban is jelentősen, a vártnál nagyobb mértékben ugrottak meg a fogyasztói árak.
Idén már harmadik alkalommal hajtott végre emelést a jegybank: márciusban 25 bázisponttal, áprilisban pedig 50 vitte feljebb az alapkamatot, részben az infláció és az inflációs várakozások magas szintje miatt.
Az áprilisi 5,5 százalék után májusban éves szinten 6,02 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Legutóbb 2016 októberében haladta meg a 6 százalékot az éves összevetésű ütem, akkor 6,1 százalékra rúgott, de az alapkamat akkor 10 százalékon állt.
A jegybank arra figyelmeztetett, hogy az infláció tovább gyorsul a következő hónapokban, és fontolóra kell venni a további monetáris szigorítást. Londoni elemzők arra számítanak, hogy az év hátralévő részében 50-75 bázisponttal, 6,00-6,25 százalékra emeli az alapkamatot az orosz jegybank.
„A gazdaság talpra állásának közepette a megnövekedett inflációs nyomás azt eredményezheti, hogy az infláció jelentősebben és hosszabb időre meghaladhatja a célszámot” – hangoztatta az igazgatótanács az ülés után kiadott közleményében, hozzátéve, hogy emiatt tovább kell emelni az irányadó kamatot a következő üléseken.
A jegybank arra számít, hogy csak 2022 közepére lassul az ütem a 4 százalékos jegybanki célra.
A kamatemeléseket még sürgetőbbé tette, hogy az orosz rubel jelentősen gyengült a nyugati szankciók újabb hullámára. Az orosz lakosság körében négyéves csúcsra emelkedtek az inflációs várakozások, miközben a gazdasági növekedési ütem felülmúlta a várakozásokat. A jegybank arra számít, hogy az orosz gazdaság teljesítménye már a folyó negyedévben eléri a járvány előtti szintet.
A kamatdöntés kihirdetése után a rubel tovább erősödött a dollárral és az euróval szemben is. A dollárhoz képest 0,2 százalékkal erősödött a rubel, amikor egy dollárért 71,63 rubelt adtak, de 71,55 rubeles szinten közel egyéves csúcson is járt az árfolyam. Az euróval szemben 0,4 százalékot erősödött az orosz fizetőeszköz, háromhavi csúcson állt, amikor egy euróért 87,00 rubelt adtak.
Az orosz jegybank korábban 2018 decemberében hajtott végre kamatemelést, akkor 25 bázisponttal, 7,75 százalékra vitte fel az alapkamatot az inflációs kockázatokra, a kedvezőtlen külső feltételekre és az általános forgalmi adó emelésére hivatkozva. A kamatcsökkentési ciklus fél évvel később, 2019 júniusában kezdődött el, és tavaly júliusban fejeződött be, amikor 4,25 százalékra, történelmi mélypontra vitte le az alapkamatot a jegybank, hogy támogassa a koronavírus-járvány miatt megroppant gazdaságot.
Az igazgatótanács legközelebb július 23-án tart kamatdöntő ülést.