Az Európai Unió az orosz olajárplafon ideiglenes befagyasztását fontolgatja a közel-keleti háború miatt, írta a Bloomberg a helyzetet ismerő forrásokra hivatkozva, közölte a Jevropejszka Pravda.
Tavaly az EU jóváhagyott egy dinamikus mechanizmust, amely biztosítja, hogy félévente automatikusan, az orosz Ural nyersolaj átlagos piaci árához képest 15%-kal alacsonyabb árplafont állítsanak be. A jelenlegi árplafon hordónként 44,1 dollár, és a nyár végén felülvizsgálatra kerül.
A korlátozás értelmében az európai vállalatoknak tilos olyan szolgáltatásokat nyújtaniuk, mint a biztosítás és a szállítás, az adott árfekvés felett értékesített olaj esetében.
Az olajárak az iráni háború és a Hormuzi-szoros gyakorlatilag lezárása után az egekbe szöktek. A névtelenséget kérő források szerint az árplafon következő, júliusi felülvizsgálata valószínűleg legalább 65 dollárra emeli azt, ami meghaladja a G7 által közösen meghatározott korábbi 60 dolláros küszöböt.
A befagyasztás az árplafont a jelenlegi szinten tartaná.
A források szerint további lehetőségek között szerepel a dinamikus és automatikus emelés felfüggesztése az év végéig a közel-keleti kivételes körülmények miatt, vagy az emelés 60 dollárban történő korlátozása, a G7-szinttel összhangban.
A lépés az EU legújabb szankciócsomagjának része lenne, amely a 21. Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta. Az EU célja, hogy június elején véglegesítse és hivatalosan is javaslatot tegyen egy új intézkedéscsomagra. Az EU-tagállamok nagyköveteit a múlt héten tájékoztatták a tervekről.
Moszkva más útvonalakon keresztül fogja biztosítani Asztana érdekeit, miután leáll a kazah olaj Németországba szállítása a Barátság olajvezetéken – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak csütörtökön Moszkvában.
„Ez a (Barátság vezetéken való szállítás) leállítás technikai okokkal függ össze. Számunkra a legfontosabb az, hogy kazahsztáni partnereink, a kazahsztáni fél érdekeit más irányokban, más útvonalakon fogjuk biztosítani” – hangoztatta.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettese szerdán közölte, hogy május 1-jétől a Németországba irányuló kazahsztáni olajszállítás a Barátság csővezeték megkerülésével fog történni, amit meg nem nevezett technikai okokkal indokolt.
Peszkov csütörtökön azt hangoztatta, hogy Oroszország folytatja az olaj exportját, miközben a piacai kínálat csökken, amivel hozzájárul az árak stabilizálásához, valamint ahhoz, hogy minimálisra csökkenjen a közel-keleti válságnak a globális energetikai ágazatra gyakorolt hatása. Közölte, hogy az OPEC+ keretében egyelőre nincs napirenden semmilyen kezdeményezés az olajtermelés mennyiségének megváltoztatására.
Donald Trump amerikai elnök kormánya meghosszabbíthatja azt az engedélyt, amely alapján az országok olajat vásárolhatnak Oroszországtól, számolt be a Reuters saját forrásaira hivatkozva.
Az ügynökség forrásai szerint Scott Bessant pénzügyminiszter Trumppal tárgyalt az orosz olaj vásárlására vonatkozó engedély más országok számára történő meghosszabbításáról, és egyetértettek abban, hogy ez jó ötlet.
Ezenkívül a Bloomberg cikke szerint több ázsiai ország, köztük India és a Fülöp-szigetek, arra kéri az Egyesült Államokat, hogy hosszabbítsa meg az orosz olaj vásárlására vonatkozó engedélyt a nyersanyagok elérhetőségének növelése érdekében.
Korábban Kirilo Dmitrijev orosz különmegbízott az Amerikai Egyesült Államokba érkezett, hogy találkozzon a Trump-adminisztrációval. A Reuters azt feltételezi, hogy Dmitrijev azt tervezi, hogy az amerikai elnök csapatával megvitatja az orosz olajra vonatkozó szankciók enyhítésének meghosszabbítását, mielőtt az engedély lejár.
A karibi ország alig 40%-át állítja elő a szükséges üzemanyagnak, és importra szorul, hogy fenntartsa az omladozó energiahálózatot.
Oroszország azt tervezi, hogy egy második olajszállító tartályhajót küld Kubába – közölte Szergej Civiljov energiaügyi miniszter a szigetország folyamatban lévő energiablokádjára hivatkozva, egyben újfent hangsúlyozva Moszkva szolidaritását a karibi országgal.
A bejelentés mindössze két nappal azután történt, hogy a szankciókkal sújtott Anatolij Kolodkin orosz tankhajó 730 ezer hordó olajat szállítva kikötött a kubai Matanzas kikötőjében, ami három hónap óta az első alkalom volt, hogy egy olajtanker elérte a szigetet.
Szakértők szerint ez a szállítmány körülbelül 180 000 hordó gázolajat termelhet, ami elegendő ahhoz, hogy Kuba napi szükségletét kilenc vagy tíz napig kielégítse.
Január végén Donald Trump amerikai elnök vámokkal fenyegetett meg minden olyan országot, amely olajat ad el vagy szállít Kubának, bár nemrég azt mondta, hogy „nincs problémája az Anatolij Kolodkin tanker Kubába érkezésével” mondván, nem hiszi, hogy ez segítene a kubai kormányon.
„Kubának vége” – mondta Trump újságíróknak nemrég. „Rossz rezsimjük van. Nagyon rossz és korrupt vezetésük van, és akár kapnak egy olajhajót, akár nem, ez nem fog számítani”.
Kuba a szükséges üzemanyag alig 40%-át termeli meg, és importra szorul, hogy fenntartsa omladozó energiahálózatát.
A Venezuelából érkező olajszállítások leálltak, amikor az USA megtámadta a dél-amerikai országot és letartóztatta vezetőjét, Nicolás Madurót. Azóta Mexikó is leállította a Kubába irányuló olajtranszportjait.
Az amerikai energiablokád elmélyítette Kuba energetikai és gazdasági válságát, ami súlyos áramszünetekhez, az állami élelmiszer-adagolási rendszer leépítéséhez, valamint víz- és gyógyszerhiányhoz vezetett.
Kuba korábban Venezuelából kapta a legtöbb olajat, de a szállítmányok leálltak, amikor az Egyesült Államok január elején elfogta és letartóztatta Nicolás Maduró venezuelai elnököt.
Egy orosz tartályhajó 730 000 hordó olajat szállítva kedden kikötött a kubai Matanzas kikötőjében, ami három hónap óta az első alkalom, hogy egy olajszállító tartályhajó elérte a szigetet.
Donald Trump elnök kormánya engedélyezte, hogy az Anatolij Kolodkin az Egyesült Államok folyamatban lévő energiablokádja ellenére továbbhajózhasson.
A kubaiak, köztük Vicente de la O Levy energetikai és bányászati miniszter, ujjongtak a hajó érkezése miatt. A kőolajhiány súlyosbította a mély gazdasági válságot, amely miatt a lakosságot hosszú áramszünetek sújtják, és súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal kell szembenéznie.
„Hálánkat fejezzük ki Oroszország kormányának és népének a támogatásért, amelyet kapunk. Értékes szállítmány, amely a jelenlegi bonyolult energetikai helyzetünk közepette érkezik” – írta de la O Levy az X-en.
Kuba a szükséges üzemanyag alig 40%-át állítja elő, és az energiahálózat fenntartása érdekében importra szorul. Szakértők szerint a várható szállítmány körülbelül 180 000 hordó gázolajat termelhet, ami elegendő ahhoz, hogy Kuba napi szükségletét kilenc-tíz napig ellássa.
„Egy olajszállító tartályhajó érkezése egy országba valószínűleg még soha nem generált annyi hírt, mint az oroszoké Kubába” – írta Carlos Fernández de Cossío kubai külügyminiszter-helyettes az X-en.
„Ez annak a brutális ostromnak a jele, amelyet a kubaiak hősiesen és sztoikusan elviselnek. Ez az imperializmus bűnös kegyetlenségének demonstrációja egy olyan nemzet ellen, amely megtagadja, hogy uralkodjon rajta.”
Februárban a kőolaj- és gázipari vállalatok 423,3 milliárd rubelt utaltak át a szövetségi kincstárnak, ami 44%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az alacsony olajárak és az erős rubel továbbra is csökkentik az orosz költségvetés nyersanyag-bevételeit, írta a TMT.
Az orosz pénzügyminisztérium adatai szerint az olaj- és gázipari vállalatok februárban 423,3 milliárd rubelt utaltak át a szövetségi kincstárnak, ami 44%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kormány a nyersanyagbevételek kétszeresét regisztrálta sorozatban második hónapja, miközben a két hónap összesített eredménye 47%-kal alacsonyabbnak bizonyult, mint tavaly ilyenkor – 826 milliárd rubel az 1,56 billió rubelhez képest.
A kulcsfontosságú ásványkincs-kitermelési adóból származó bevételek februárban még a januárinál is alacsonyabbak voltak – 437,7 milliárd rubel a 440,3 milliárddal szemben, bár az orosz Urál olaj átlagára kismértékben emelkedett – hordónként 41 dollárról 45 dollárra. A közgazdászok magyarázata szerint ez nyilvánvalóan a termelés csökkenésének eredménye: a tavalyi év végén az olajtársaságok az Indiába irányuló értékesítéssel kapcsolatos problémák miatt elkezdték csökkenteni a termelést.
Ennek eredményeként a szövetségi költségvetés hiánya februárban körülbelül 1,5 billió rubelt, két hónap múlva pedig 3,2 billiót is elérhet, ami közel van az egész éves tervhez (3,8 billió rubel) – becsülik az elemzők.
Tehát most – hangsúlyozzák a közgazdászok – az orosz pénzügyminisztérium minden reménye Teheránra irányul. A háború miatt a Brent olaj ára egy hét alatt 30%-kal emelkedett, és meghaladja a hordónkénti 90 dollárt, míg az orosz Ural márka már közel 70 dollárt ér. Ha Irán folytatni tudja az ellenállását, és a Hormuzi-szoros blokádja legalább három hónapig tart, az orosz költségvetés elég sokat „kereshet” ezen.
Márciusban az olaj- és gázbevételek 800-900 milliárd rubelre emelkedhetnek, átlagosan 50-60 dolláros uráli áron. Az általános költségvetési helyzet azonban nem biztos, hogy radikálisan javulni fog, mivel a kormány ismét aktívan költekezik: két hónap alatt a kiadások elérték az éves terv 19%-át, míg a bevételek – mindössze 15%-ot.
„Az a tény, hogy az orosz olajárak hirtelen megemelkedtek az Irán elleni csapások és a Hormuzi-szoros lezárása miatt, semmilyen módon nem befolyásolja a márciusi bevételeket – ez az áprilisi bevételekben fog tükröződni” – magyarázzák a közgazdászok. Ebben a hónapban a becslések szerint az orosz költségvetésbe további mindössze 45-50 milliárd rubel folyik be, összesen pedig az első negyedévben – 1,5 billió, ami 42%-kal alacsonyabb, mint tavaly.
Az indiai területen működő olajfinomítók 30 napos kivételt kaptak az Egyesült Államok szankciói alól az orosz olaj vásárlására vonatkozóan.
Erről az Ukrinform beszámolója szerint az X közösségi hálón számolt be Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere.
„Annak érdekében, hogy az olaj továbbra is eljusson a globális piacra, a Pénzügyminisztérium ideiglenes, 30 napos kivételt vezetett be a szankciók alól, amely lehetővé teszi az indiai olajfinomítók számára, hogy orosz olajat vásároljanak” – írta.
Bessent szerint ez a rövid távú lépés „nem hoz jelentős pénzügyi előnyt az orosz kormány számára”, mivel csak olyan olajjal kapcsolatos tranzakciókat engedélyez, amely már a tengeren rekedt.
India fontos partnere az Egyesült Államoknak, ezért arra számítunk, hogy Újdelhi növelni fogja az amerikai olaj vásárlását. Ez az ideiglenes intézkedés segít enyhíteni azt a nyomást, amelyet Iránnak a globális energiaellátás túszul ejtésére irányuló törekvései okoznak
India újraindította az orosz olaj importját, mivel a közel-keleti konfliktus veszélyezteti a globális energiaellátást. A Bloomberg által közzétett hajókövetési adatok szerint két, körülbelül 1,4 millió hordó Ural nyersolajat szállító tartályhajó Kelet-Ázsiából Indiába vette az irányt.
Az Odune és a Matari tartályhajók várhatóan ezen a héten kirakodják a rakományukat, az előbbi India keleti partján található Paradip kikötőjébe, az utóbbi pedig a nyugati parton található Vadinar kikötőjébe érkezik. Egy másik tartályhajó, az Indri, amely korábban Szingapúrba tartott, szintén India felé változtatta meg útvonalát, fedélzetén mintegy 730 000 hordó olajjal.
Korábban az indiai finomítók csökkentették az orosz olaj beszerzését attól tartva, hogy ezzel bonyolítják a kereskedelmi kapcsolataikat az Egyesült Államokkal, ami arra késztette Moszkvát, hogy Kínában keressen vevőket. A közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros gyakorlatilag blokádja azonban arra késztette az indiai importőröket, hogy az orosz készletekhez forduljanak, hogy elkerüljék a nyersanyaghiányt és biztosítsák finomítóik stabil működését.
Az Urals kőolaj, amelyet a Balti- és Fekete-tengeren rakodnak be, hagyományosan népszerű az indiai finomítók körében, de 2026-ban a külső nyomás miatt jelentősen csökkent a készlete. Most, a globális olajhiány kockázatai miatt, India fokozatosan újraindítja a vásárlásokat.
Érdemes megjegyezni, hogy mindhárom hajót – az Odune-t, a Matari-t és az Indri-t – tavaly az Egyesült Királyság és az Európai Unió szankciói sújtották. A hajókezelők és tulajdonosaik egyelőre nem nyilatkoztak a média megkereséseire.
Az elemzők megjegyzik, hogy a tartályhajó-útvonalak további változásai nem kizártak, mivel az olajpiaci helyzet továbbra is instabil.
Görögország és Málta megakadályozta az Európai Unió azon javaslatát, amely az orosz olaj árplafonját a tüzelőanyag-szállításhoz kapcsolódó szolgáltatások betiltásával kívánta kiváltani.
Erről a Bloomberg hírügynökség ír, forrásokra hivatkozva.
Az ügynökség forrásai szerint ez a két dél-európai ország aggodalmát fejezte ki e lépés miatt az EU nagykövetek hétfői találkozóján, ahol bemutatták az Oroszország ellen bevezetett legújabb szankciócsomagot.
Félelmüket fejezték ki, hogy ez a változás hatással lehet az európai hajózási ágazatra és az energiaárakra, állítják a források.
Mindkét ország magyarázatot kért a külföldi kikötőket érintő szankciós javaslatokra, amelyek célja az orosz olaj feldolgozásának korlátozása, valamint a hajóeladók felügyeletének szigorítása annak érdekében, hogy csökkenjen a Moszkva flottájába kerülő hajók száma – tették hozzá a források.
A görög kormány képviselője nem kívánt nyilatkozni. Nestor Laiviera, a máltai kormány brüsszeli képviselője elmondta, hogy az ország „részt vesz a technikai megbeszéléseken, hogy biztosítsa a végső eredmény megvalósításának lehetőségét”.
Mint ismert, az EU új szankciókat akar jóváhagyni az Orosz Föderáció Ukrajna elleni inváziójának negyedik évfordulójára. Eredetileg az Európai Bizottság február 2-án készült bejelenteni az új szankciócsomagot, de a múlt héten az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas bejelentette, hogy Brüsszel február 24-ig szándékozik elfogadni a 20. korlátozó intézkedéscsomagot.
