Egy hamis tranzitrendszer segítségével semmibe vehetik az USA és az EU korlátozásait. Az orosz piacot pedig elárasztották azok az áruk, amelyeket eredetileg Közép-Ázsiába és a Kaukázusba szántak volna a gyártók.
2023-ban 5 milliárd dollár értékű, szankciókkal sújtott áru tűnt el az Oroszországon keresztül történő átutazás során – derült ki az IStories adataiból. Bár az Európai Unióból érkező szállítmányokat közép-ázsiai és kaukázusi országoknak szánták, de soha nem jutottak el a végső vásárlóikhoz, mivel egy hamis tranzitrendszer segít Moszkvának kijátszani a korlátozásokat, ráadásul ez más importmódszerekhez képest elképesztően jövedelmező.
A szankciók több tízezer termék Oroszországba történő exportját tiltják. De csak egy kis részüknek – többnyire kettős felhasználású áruknak – tilos az áthaladás az országon keresztül.
Ez az egyszerű, ám óriási kiskapu lehetővé tegye, hogy Moszkva kényelmesen kijátssza a nyugati korlátozásokat, a hazai piacra pedig minden termék eljut, amely a háború előtt megtalálható volt a boltok polcain.
Amikor egy szállítmány átlépi a határt, a fuvarozók egyszerűen átírják a kézbesítési helyet, és ezeket a dokumentumokat adják át a hatóságoknak, akiknek nem érdeke, hogy ezt kérdőre vonják.
Az orosz vámadatbázisban emiatt gyakran szokatlan kép figyelhető meg:
a rakomány feladójaként egy olyan országban bejegyzett vállalat szerepel, ahol lehetséges az Oroszországon keresztüli szárazföldi tranzit, például Kínában, Kazahsztánban vagy Azerbajdzsánban;
de az a vámhivatal, amelyen keresztül a rakomány belépett az országba , Oroszország vagy Fehéroroszország és az Európai Unió határán lesz.
Nem egyeznek az orosz adatok
2023-ban több mint 14 milliárd dollár értékben szállítottak az Európai Unióból szankcionált árukat Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba, Türkmenisztánba, Mongóliába, Örményországba, Azerbajdzsánba és Grúziába – Oroszországon keresztül.
Ugyanakkor az ezen orosz szomszédok importjára vonatkozó adatok szerint alig 9 milliárd dollár értékű áru érkezett hozzájuk.
Ebből arra lehet következtetni, hogy mintegy 5 milliárd dollárnyi árut útközben elnyelt a föld – vagy egyszerűen kipakolták őket Oroszországban, a kézbesítés valódi célállomásán.
A Coca-Cola Rt. két éve az első multinacionális vállalatok között tett ígéretet arra, hogy a támadás miatti tiltakozásul kilép Oroszországból. Arra kérte partnereit, hogy vegyék ki dobozait és palackjait az üzletekből, hagyják abba a szirup üdítőitalokba történő szállítását, és állítsák le az italok gyártását.
Ennek ellenére a Coke jellegzetes piros logója máig ott virít az orosz boltokban – írja a Bloomberg.
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy közben az oroszok piacra dobták a helyi változatot, a Dobry Colát is, amelyet szintén a jól ismert lángvörös dobozban árulnak, sőt, az íze is igen hasonlít az eredetire, nem túlzás azt állítani: a kóla bizonyos mértékig továbbra is Oroszország vezető szénsavas italgyártója.
Mindez annak köszönhető, hogy az Oroszországban működő Coke palackozó egy, a londoni tőzsdén jegyzett cég, a Coca-Cola HBC tulajdona. Ebben pedig az amerikai anyavállalat 21 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Amikor a HBC leállította a kóla gyártását, a palackozó cég – a Multon Partners – bemutatta az ital orosz változatát, a Dobry Colát. Piaci kutatások szerint ma ez Oroszország legnépszerűbb üdítője, és végső soron nyereségével a Coca-Cola HBC-t gazdagítja.
Németország ellenzi az Európai Unió azon törekvéseit, hogy lezárják azt a kiskaput, amely lehetővé teszi, hogy a csúcskategóriás áruk, köztük a luxusautók Fehéroroszországon keresztül juthassanak el Oroszországba – mondta négy uniós diplomata a Politicónak.
Berlin és Párizs arra kényszeríti Brüsszelt, hogy mérlegelje: kettéválasszák-e az Oroszország elleni 14. szankciócsomagot a Fehéroroszország elleni hasonló intézkedésektől – mondta három diplomata. A kérdés azért került napirendre, mert nagyban folynak az előkészületek a G7-országok júliusi csúcstalálkozójára, amelyen a további szankciókat vitatják meg.
Az EU szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot, még mielőtt Moszkva megtámadta Ukrajnát, és megbüntette Minszket a 2020-as elnökválasztás miatt. Ám a Minszk elleni szankciók nem olyan nagy horderejűek, mint a Moszkva ellen azóta bevezetett intézkedések, így megvan a lehetőség arra, hogy az oroszok Fehéroroszországon keresztül kerüljék meg a brüsszeli szankciókat.
Nevetséges, hogy gyenge intézkedéseket teszünk Fehéroroszországgal szemben, miközben tudjuk, hogy az áruk Minszken keresztül érkeznek Moszkvába – mondta az egyik EU-diplomata a brüsszeli lapnak.
A csúcskategóriás Mercedes autók abszolút státuszszimbólumnak számítanak minden önmagát valamire is tartó orosz oligarcha vagy apparatcsik számára.
A holland-angol multinacionális olajipari vállalat több mint egy évvel azután, hogy ígéretet tett arra, hogy kivonul az orosz energiapiacról, még mindig kereskedik orosz gázzal.
A Global Witness kampánycsoport elemzése szerint a Shell 2022-ben az oroszországi hajón szállított gázexport közel nyolcadában vett részt – írja a BBC.
Oleg Usztenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azzal vádolta a Shellt, hogy „vérdíjat” fogad el.
A Shell szerint a kereskedelem „hosszú távú szerződéses kötelezettségvállalások” eredménye, és nem sérti a törvényeket vagy a szankciókat.
Nemrég, május 9-én egy hatalmas tartályhajó, amely több mint 160 ezer köbméter folyékony sűrített gáz – cseppfolyósított földgáz vagy LNG – szállítására képes, kihajózott az Oroszország messzi északi részén található Jamal-félszigeten lévő Sabetta kikötőjéből.
A rakományt a Shell vásárolta meg, mielőtt továbbindult volna végső célállomására, Hongkongba.
Ez egyike annak a nyolc LNG-szállítmánynak, amelyet a Shell idén Jamalról vásárolt a Kpler adatbázisának a Global Witness által elemzett adatai szerint.
A Global Witness számításai szerint tavaly a Shell az oroszországi tengeri LNG-kereskedelem 12%-át tette ki, és abban az évben az orosz eredetű LNG öt legnagyobb kereskedője között volt.
2022 márciusában, az ukrajnai inváziót követő hetekben a Shell bocsánatot kért egy rakomány orosz olaj megvásárlásáért, és közölte, hogy ki kíván vonulni az orosz olaj- és gáziparból.
Azt közölte, hogy felhagy az orosz olajvásárlással, eladja oroszországi töltőállomásait és egyéb üzleteit, amit meg is tett. Megszüntette a Gazprom állami energiaipari óriáscéggel közös vállalkozásait is.
És azt mondta, hogy megkezdi „az orosz kőolajtermékekből, a vezetékes gázból és az LNG-ből való fokozatos kivonulást”. De figyelmeztetett, hogy ez „összetett kihívás” lesz.
Azóta továbbra is két orosz kikötőből, a Jamalból és a távol-keleti Szahalinból vesz át LNG-szállítmányokat.
A Shell korábban kisebbségi befektető volt a szahalini gázprojektben, de tavaly szeptemberben lemondott erről az igényéről, miután az orosz kormány átruházta részvényeit egy helyi vállalkozásra – és azóta nem vesz át gázt Szahalinról.
A Reuters hírügynökség szerint azonban továbbra is betartja a Novatek orosz LNG-vállalattal kötött szerződést, amely arra kötelezi, hogy a 2030-as évekig évi 900 ezer tonnát vásároljon Jamalról.
A Novatek Oroszország második legnagyobb gázipari vállalata, és az általa fizetett adók jelentősen hozzájárulnak az orosz kormány költségvetéséhez.
Oleg Ustenko, az ukrán elnök tanácsadója elmondta: „A dolog nagyon egyszerű: azzal, hogy a Shell továbbra is orosz gázzal kereskedik, pénzt tesz Putyin zsebébe, és hozzájárul Oroszországnak az ukrán nép elleni brutális agressziójához annak finanszírozásával.
„A hatalmas összegeket, amelyeket a Shell és az egész olajipar Oroszországban keresett, Ukrajna újjáépítésének finanszírozására kellene fordítani, ahelyett, hogy a részvényeseik zsebét tömnék”.
A Mondelez International – a többek között a Milka csokoládét gyártó vállalat – elnöke a héten kijelentette, hogy a vállalatot „kipécézték”és másként kezelik, mint azokat a rivális vállalatokat, melyek szintén folytatják az élelmiszer- és italértékesítést Oroszországban – jelentette a Reuters.
Az alkalmazottaknak csütörtökön küldött feljegyzésében Vinzenz Gruber a skandináv vállalatok által a Mondelez ellen kezdeményezett bojkottokról írt, amiért a vállalat úgy döntött, hogy Oroszországban marad, ahol törvényesen működhet, a szankciók ugyanis az élelmiszeriparra nem terjednek ki.
„Mindannyiunk számára nehéz azt látni, hogy vállalatunkat kiemelik és másként kezelik, mint konkurenseinket, a helyzet realitásai ellenére” – mondta Gruber a Mondelez alkalmazottainak küldött feljegyzésében.
„Ha a legtöbb konyhaszekrénybe belenézünk, számos olyan élelmiszer- és italgyártó cégtől származó terméket találunk, amelyek nem vonultak ki Oroszországból. Ha bojkottálnának minden olyan márkát, melynek anyavállalata Oroszországban tevékenykedik, akkor élelmiszer-ellátási problémával néznénk szembe” – mondta Gruber, anélkül, hogy konkrét márkákat említett volna.
A bojkott – melyet többek között a SAS légitársaság kezdeményezett – a múlt héten kezdődött Svédországban és Norvégiában, miután az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség májusban „a háború nemzetközi támogatójának” nevezte a Mondelezt, amiért továbbra is árulja termékeit Oroszországban.
A Mondelez csokoládéipari versenytársai, köztük a Nestlé, még mindig jelen vannak Oroszországban, ahogyan számos más fogyasztási cikkeket gyártó vállalat is. A Nestlé legutóbbi éves jelentésében közölte, hogy hat gyára van Oroszországban, beleértve az édességeket gyártó üzemeket is.
Csak ígéret maradt az aktivitás csökkentése
A Mondelez 2022. március 9-én, az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően ígéretet tett arra, hogy visszavágja a nem létfontosságú tevékenységeit Oroszországban, és az alapvető kínálatra összpontosít. Csütörtökön a Mondelez közölte, hogy „csökkentette tevékenységeit, leállította az új tőkebefektetéseket, az új termékek bevezetését és az oroszországi reklámmédia-költéseket”.
Ugyanakkor nyoma sincs annak, hogy visszavágták volna az üzleti tevékenységet Oroszországban, sőt összességében növelték a termékek Oroszországba irányuló szállítását – derül ki a 2021. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakra vonatkozó vámadatokból.
Az olyan termékek Oroszországba irányuló szállítmányai, amelyek leírásában kifejezetten a Milka csokoládétáblák szerepelnek, 131%-kal, 22,4 millió kilogrammra emelkedtek a háború kirobbanását követő évben, 2022 áprilisától 2023 március végéig, az előző 12 hónap 9,7 millió kilogrammjáról a Reuters által a vámadatok kereskedelmi szolgáltatójától megszerzett nyilvántartások szerint.
A Mondelez összes termékének Oroszországba irányuló szállítása pedig 45 millió kilogrammra ugrott az előző időszakban mért 28,7 millió kilogrammról az adatok szerint.
Az Oreo és a Toblerone mögött álló vállalatot egyre szélesebb körben bojkottálják a skandináv régióban az oroszországi jelenléte miatt – írja a Sky News. A Mondelez International találkozót kért a norvég kormánytól, hogy megvédje helyi vállalkozását.
Néhány nyugati vállalat az invázió után eladta oroszországi érdekeltségeit, de a Mondelez azok közé tartozott, amelyek a más országokban dolgozó alkalmazottak tiltakozása ellenére maradtak.
A Mondelez közölte, hogy nem árul orosz gyártmányú termékeket Norvégiában, és „korlátozott” tevékenységet folytat Oroszországban, miközben leállította a beruházásokat és a reklámozást, valamint elítélte a háborút.
A tajvani székhelyű Acer számítógépgyártó 2022 áprilisa és 2023 márciusa között több mint 70 millió dollár értékben szállított hardvert és csipeket Oroszországba, annak ellenére, hogy az ukrajnai invázió elindítása után bejelentette, hogy elhagyja az országot – derül ki a Reuters jelentéséből.
Bár nem illegális, de az Acer lépései nemcsak a nyugati országok kereskedelmi korlátozásaival mentek szembe, hanem az olyan kulcsfontosságú riválisoknak is keresztbe tettek, mint a Dell és a HP, amelyek 2022 februárjában, illetve áprilisában leállították a szállításokat, miután Moszkva megtámadta Ukrajnát.
Az Acer több nyilatkozatában is kiemelte, hogy tavaly április 8. óta semmiféle terméket nem szállított Oroszországba, és a szankciókat is szigorúan betartják.
A vámjegyzékek szerint az Acer egy Svájcban bejegyzett leányvállalatát, valamint számos fuvarozó céget használt közvetítőként a szállításra, így ezzel papíron nem sértették meg Tajpej szankcióit, és csak olyan termékeket exportáltak, amelyeket az EU sem korlátozott.
A vállalat döntése üzleti szempontból érthető volna, mivel a termékeik az orosz piacon nagyon népszerűek, és az országban erősebb a jelenléte, mint a amerikai versenytársainak. Az IDC Russia tanácsadó cég szerint az Acer az Oroszországban 2021 negyedik negyedévében eladott PC-k 18,5 százalékát adta, míg a HP és a Dell együttesen 20,8 százalékot.
Belsős információk szerint az Acer 2022 áprilisa után elsősorban monitorokat és laptopokat szállított Oroszországba, valamint kiegészítőket és javításhoz használt eszközöket, amelyeket a polgári piacon forgalmaztak. Ezeknek a termékeknek nagy részét nem feltétlenül lehet felhasználni az orosz hadiiparban.
Az eset újabb példája annak, hogy bár a nyugati országok kereskedelmi korlátozásokkal próbálnak meg kárt okozni az orosz gazdaságnak, a vállalatok és a „baráti” nemzetek továbbra is szabadon szállíthatnak az országba.
A szankciók azonban így is komoly akadályt jelentenek: az orosz vámadatok szerint 2022. április 8. és 2023. március 31. között az Acer termékeiből legalább 744 szállítmány érkezett Oroszországba, szemben az egy évvel korábbi időszak 3735 szállítmányával, amely 244,3 millió dollárt értékű volt.
Miután Tajpej 2022. február 25-én csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz, a kormány nyitva hagyott maga számára egy kiskaput, és egy különleges engedély segítségével a tajvani vállalatok szállíthattak elektronikai cikkeket és más korlátozott termékeket.
A gazdasági minisztérium szerint azonban az Acer erre még egyszer sem nyújtott be igényt, nyilván a szállítmányok svájci kitérőjével megúszva a kiviteli engedélyezési procedúrát.
Számtalan vállalatra tette rá a kezét Moszkva az ideiglenesen megszállt területeken, a gyáraktól a mezőgazdasági üzemeken át a gyógyszertárakig és a piacokig. A Novaja Gazeta Europe újságírói 1150 olyan vállalatot azonosítottak ezeken a területeken, amelyeket már orosz fennhatóság alatt tartanak nyilván.
A vizsgált cégek 80 százaléka ukrán jogi személyek nyilvántartásában szerepel, vagyis már a megszállás előtt is léteztek, majd átkerültek az orosz fennhatóság alá. Ezek között vannak mezőgazdasági üzemek, pékségek, bányavállalatok, gyárak, élelmiszer-feldolgozó cégek, piacok, gyógyszertárláncok, bevásárlóközpontok és sok más vállalkozás – írja a független orosz Meduza hírportál.
A Novaja Gazeta Europe újságírói 1150 olyan vállalatot azonosítottak ezeken a megszállt ukrajnai területeken, amelyeket már orosz fennhatóság alatt tartanak nyilván. A vállalatok új tulajdonosai általában oroszok. Az elcsatolt területeken új termelőüzemeket nyitnak, vagy bővítik a megszerzett vállalatokat. Leggyakrabban moszkvai, rosztovi és krími üzletemberek.
A Novaja Gazeta Europe azonban rámutatott, hogy ezer cégből csak 260-ban szerepel a tulajdonos. Mint Ilja Sumanov, a Transparency International Oroszország főigazgatója elmondta, ennek fő oka az üzletemberek azon kísérlete, hogy elkerüljék a szankciókat.
A megszállási adminisztrációk által gazdátlannak nyilvánított ingatlanok új tulajdonosai gyakran kérdésesek.
Különösen igaz ez a zaporizzsjai terület elfoglalt részén: az oroszok által kinevezett hatóságok júniusban bejelentették azon ingatlanok „államosítását”, amelyek tulajdonosai nem jelentkeztek be az orosz adóhatóságnál. Az ilyen vagyontárgyakat vagy az államnak vagy új tulajdonosnak adják át.
Orosz fosztogatás, lopás és banditizmus
Ivan Fjodorov, az ukrajnai Melitopol közigazgatásának vezetője szerint több száz üzletember fordult a rendőrséghez és az Ukrán Biztonsági Szolgálathoz (SZBU), hogy a megszállást követően a vagyonelkobzást regisztrálják. A tulajdonjog igazolásához dokumentumokat kell bemutatni, ám ez nem garantálja, hogy az ingatlant nem veszik majd el.
Amikor Oroszország jóvátételt fizet, az biztosan fedezni fogja az összes kárt, amit az üzleti életben okozott, mert ami ma történik, az puszta fosztogatás, lopás és banditizmus – hangsúlyozta Ivan Fjodorov.
A megszállt területeken a tulajdonost váltó vállalkozásokat átirányítják, hogy azok az orosz piacnak dolgozzanak, míg egyes gyárakat közvetlenül a hadsereg igényeinek megfelelően használnak. Például a Berdjansk Harvesters, amely korábban mezőgazdasági gépeket gyártott, most páncéltörő sünöket és főzőberendezéseket készít az orosz hadsereg számára.
Az elcsatolt területeken található vállalkozások egy részének termékeit és berendezéseit lefoglalták, és Oroszországba vitték. Számos forrás gabonafélék és más mezőgazdasági termékek elszállításáról számolt be.
Mindent elfoglaltak, vagy elloptak – mondta az egyik ilyen érintett vállalat, az Agroalliance vezetője a lapnak.
Az ukrán üzletemberek büntetőügyekben rögzítik az elcsatolt területeken történt vagyonvesztést, sőt, Ivan Fjodorov szerint a nagyvállalatok tulajdonosai az Emberi Jogok Európai Bíróságához és nemzetközi döntőbíróságokhoz is fordultak perekkel.
Az IKEA-nak végre sikerülhet eladnia az oroszországi gyárait közel egy év várakozás után. A nagyvállalat ezzel végleg kivonul a helyi piacról. A multik jó része még mindig üzemeltet gyárakat és üzleteket is a keleti országban.
Jóváhagyta az IKEA bútorgyártó orosz területen lévő gyárainak eladását egy orosz kormánybizottság – írja a Reuters. A Kreml tájékoztatása szerint két orosz befektető vásárolhatja meg az üzemeket:
a konyhai munkalapokat gyártó Slotex,
és a fűrészárukkal foglalkozó Luzales.
Az értékesítési folyamat kötelező jóváhagyási eljárás tárgyát képezi – közölte az Inter IKEA. A folyamatban ugyanis nemcsak a jelenlegi tulajdonos (IKEA) és a potenciális vevők vesznek részt, hanem a kormány részéről egy ezért felelős bizottság is.
A testületet azért hozták létre, hogy az orosz kormány által „barátságtalan országnak” tartott államok vállalatai ne tudják könnyen eladni gyáraikat.
Viktor Jevtuhov, az orosz kormány ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese azt mondta, hogy kormánya számára fontos, hogy a termelés ne álljon le és minden munkahely megmaradhasson.
Az új tulajdonosok szükség esetén állami támogatásokra is számíthatnak – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Maradni vagy menni Oroszországból?
A nyugati vállalatok sorra jelentették be a háború kezdetétől, hogy távoznak az orosz piacról.
Csak néhány vállalat volt olyan határozott, mint a McDonald’s, amely már három hónappal a háború kezdete után, tavaly májusban eladta az orosz éttermeit.
Azóta több cég is próbálkozott az értékesítéssel. Többek között az IKEA is, amely már a háború kezdetekor bezárta üzleteit.
A tranzakció azonban eddig nem valósult meg a következő okokból:
egyre kevesebb a potenciális vásárlók száma, akikre nem vonatkoznak szankciók;
illetve a Kreml sokszor nem hajlandó engedélyezni a nyugati vételi ajánlatokat.
Most azonban úgy néz ki, hogy örülhet az IKEA vezetése, ugyanis végbe mehet az ügylet, amelyre már régóta várnak.
A Financial Times decemberi kutatása szerint azonban a külföldi vállalatok mindössze 8,5 százaléka hagyta el az orosz piacot, ami még mindig alacsonynak mondható.
Leállította az oroszországi Viagra-szállítmányokat az eredeti amerikai gyártó, a Viatris. Helyette az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közlése alapján állami forrásból pörgetnék fel a helyi orosz Viagra-gyártást.
Az amerikai Viatris felfüggesztette a Viagra tabletta szállítását Oroszországba – jelentette be az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.
Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy technológiailag ettől függetlenül kivitelezhető, hogy hasonló hatóanyagú gyógyszerek kerüljenek az orosz piacra.
A gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok alapján a Viagra-hatóanyagával már más gyógyszercégek is készíthetnek hasonló szereket, ugyanakkor Oroszországban erre egyelőre egyetlen helyi gyártó sem tett kísérletet.
Egyúttal az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium arról is tájékoztatott, hely a helyi Viagra-készítés feltételei elvileg adottak technikai értelemben. Az orosz Viagra-üzletet ráadásul állami forrásból oldanák meg.
2022 tavaszán, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát, számos nyugati vállalat bejelentette, hogy beszünteti oroszországi tevékenységét, valamint leállítja termékei szállítását az orosz piacra.
A globális gyógyszercégek közül a Bayer és a Pfizer például leállította oroszországi beruházásait, akárcsak az oroszországi területeken zajló, már megkezdett klinikai vizsgálatait. Az ő példájukat követte hamarosan az MSD, illetve a Novartis.
2023 január végén derült ki, hogy bizonyos antibiotikumokból, továbbá rákgyógyszerekből hiány tapasztalható az orosz piacon. A gyógyszerhiányra reagálva Vlagyimir Putyin orosz elnök szúrópróbaszerű ellenőrzéseket rendelt el az orosz gyógyszertárakban, amelyek során valóban készlethiányt és éremelkedést is azonosítottak.
