A német vállalatok közel 2 milliárd dollár (1,72 milliárd euró) adót fizettek Oroszországnak az ukrajnai invázió óta, finanszírozva ezzel a háborús erőfeszítéseket. A kritikusok azonnali kivonulást sürgetnek. Német cégek közel 1,72 milliárd euró adót fizettek a Kremlnek Oroszország ukrajnai inváziója óta – ez elég lenne 10 000 ukrán városokat célzó támadó drón finanszírozására –, mégis a totális háború előtt Oroszországban működő német cégek több mint fele ma is ott van egy új jelentés szerint.
Jogi szempontból mintegy 250, Oroszországban még aktív német vállalat nem tesz semmi rosszat. Ezen cégek közül sok, mint például a Hochland sajtgyártó és a Knauf gipszgyártó, amelyek gyorsan forgó fogyasztási cikkeket gyártanak, elvileg nem sérti az uniós szabályozásokat.
A kritikusok mégis úgy vélik, hogy a Kreml hadikincséhez való hozzájárulás olyan kérdés, amellyel foglalkozni kell.
„A vállalatok az általuk befizetett adókkal támogatják Oroszország háborús gazdaságát” – mondta Nezir Sinani, a B4Ukraine igazgatója, amely egy civil szervezetekből álló globális koalíció, amelynek célja, hogy megakadályozza a hozzáférést az orosz agresszió mögött álló gazdasági erőforrásokhoz.
Azzal, hogy az országban maradnak, azzal – érvelése szerint – közvetlenül hozzájárulnak az orosz gazdasághoz, ami azt jelenti, hogy ők is érintettek Oroszország agresszív háborújában.
„Ezek a külföldi vállalatok egyértelműen továbbra is hozzájárulnak az orosz gazdasághoz, és ezáltal támogatják a háborút” – mondta Sinani.
„Ez egy olyan kiskapu, amit be kell zárni” – hangsúlyozta.
Amióta Oroszország 2022 elején teljes körűen lerohanta Ukrajnát, a teljes összeg meghaladta a 60 milliárd dollárt (51,8 milliárd eurót).
Egy példa jól szemlélteti a mértéket: a B4Ukraine szerint Oroszország szerződésenként körülbelül 18 400 dollárt (16 000 eurót) fizet egy személy toborzásáért katonai szolgálatra az Ukrajna elleni háborúban.
A 60 milliárd dolláros összeg Oroszország 2025-ös védelmi költségvetésének közel fele – 145 milliárd dollár (125 milliárd euró) a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint –, ami több mint 1 millió orosz katona finanszírozására elegendő.
A német cégek a Kreml második legnagyobb adófizetői az amerikai cégek után.
A B4Ukraine-nel és a Squeezing Putin Initiative-nel közösen írt KSE- jelentés szerint 2024-ben az amerikai székhelyű vállalkozások 1,2 milliárd dollár (1 milliárd euró) nyereségadót fizettek a Kremlnek, míg a német cégek 594 millió dollárt (513,5 millió eurót) költöttek .
A KSE becslései szerint 2022 és 2024 között a német vállalatok évente akár 2 milliárd dollárt (1,72 milliárd eurót) is fizettek különféle adók formájában Oroszországnak – ez a pénz Sinani szerint az ukrán városokat pusztító rakétákat és bombákat finanszírozza.
Hogy kontextusba helyezzük a dolgot: ebből a pénzből Oroszország körülbelül 10 000 teheráni tervezésű, Shahed-modell támadó drónt vásárolhatna – ezek az ukrán városok és más civil célpontok elleni terror egyik leggyakoribb eszközei.
Az Euronews több német vállalattal is megkereste a kapcsolatot, hogy megtudja, miért nem vonultak ki teljesen az orosz piacról.
„(Felelősséggel tartozunk) nagyjából 1800 alkalmazottunk és családjaik, valamint a Hochland Csoport régóta fennálló oroszországi partnereink iránt” – nyilatkozta az Euronewsnak a sajtgyártó Hochland.
A Hochland Csoportnak három üzeme van Oroszországban: egy a Moszkvai régióban, egy a Belgorodi régió Prohovka falujában – körülbelül két órányira az ukrán határtól – és egy Belinskiben, egy kisvárosban a Penzai régióban.
A háború ellenére a cég továbbra is működik Oroszországban, mivel a kivonulás nem lehetséges. A családi vállalkozás kijelentette, hogy „határozottan elítéli az orosz kormány igazságtalan háborúját Ukrajna népe ellen”.
Ennek ellenére a Hochland nem tervezi eladni oroszországi tevékenységét, annak ellenére, hogy „jelentős mértékben visszaesett a jövedelmezősége 2024-ben” – közölte a vállalat az Euronews-szal.
A cég hozzátette, hogy ha kilépnek, „az orosz állam még többet profitálna belőle”, kijelentve, hogy Hochland „még nem adta fel a reményt, hogy Oroszország végül visszatér a nyugati értékek közösségébe”.
Oroszország elhagyása egyre költségesebbé válik. 2024-ben Oroszország bejelentette, hogy drágább lesz a külföldi vállalatok kilépési folyamata – jelentette Anton Sziluanov pénzügyminiszter az Interfax állami hírügynökség beszámolója szerint. Az üzleti eladások értékére kivetett adó 15%-ról 35%-ra emelkedett.
Az eszközértékesítések esetén a vállalatok által kínált kötelező kedvezmények is emelkedtek, 50%-ról 60%-ra. Az RBK orosz üzleti hírportál jelentése szerint az 50 milliárd rubelt (körülbelül 526 millió amerikai dollárt) meghaladó tranzakciókhoz a vállalatoknak mostantól Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyására van szükségük.
A Hochland további telephelyeket üzemeltet Európa-szerte: négyet Németországban, hármat Lengyelországban, kettőt Romániában, valamint egyet-egyet Bulgáriában, Belgiumban és Spanyolországban.
Az Euronews kérdésére Hochland nem árulta el, hogy teljes bevételének mekkora része származik Oroszországból, illetve mennyi adót fizet ott.
Az orosz szövetségi adóhivatal adatai szerint a külföldi vállalatokra vonatkozó társasági adókulcs 25%, ami megegyezik a belföldi vállalatokra vonatkozóval.
De az oroszországi vállalatok nemcsak adóznak, hanem profitot is termelnek. A KSE becslései szerint a német vállalatok teljes oroszországi forgalma 2024-ben körülbelül 21,7 milliárd dollárt tett ki.
A KSE jelentése szerint július elejéig mindössze 503 nemzetközi vállalat, azaz a vállalatok 12%-a vonult ki teljesen Oroszországból tevékenységének eladása vagy felszámolása révén.
Közel egyharmaduk (33,2%, azaz 1387 vállalat) felfüggesztette működését, vagy bejelentette a kivonulás tervét. Eközben 2287 vállalat (54,8%) továbbra is aktív az orosz piacon.
A B4Ukraine adatai szerint a német vállalatok 55%-a, amelyek az invázió előtt aktívak voltak, továbbra is Oroszországban működik. További 135 vállalkozás jelentette be hivatalosan, hogy beszünteti működését vagy ideiglenesen visszafogja tevékenységét. Csupán 74 fejezte be a kivonulását eladás vagy felszámolás révén.
Sinani azonban figyelmeztet, hogy a német vállalatok részvétele messze túlmutat a puszta adófizetéseken. „Oroszországban maradva ezek a vállalatok kockáztatják, hogy begabalyodnak az ország háborús gépezetébe” – magyarázta.
Pontosan ezzel vádolják a Knaufot. Az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató politikai magazinjának, a Monitornak a kutatása szerint a cég részt vett Mariupol oroszországi újjáépítésében, ahol egy Knauf-forgalmazó állítólag egy lakóépületet épített a cég anyagaiból az orosz védelmi minisztérium megbízásából, és azt nyilvánosan reklámozta is.
Oroszország 2022 tavaszi pusztító ostroma után az ukrán Azovi-tenger kikötővárosa romokban hevert, és több tucat civilt öltek meg vagy száműztek.
Az orosz média ma hatalmas építkezésként ábrázolja a várost, mivel Moszkva azt tervezi, hogy orosz várossá alakítja Mariupolt. Az építkezésekről készült képeken gyakran láthatók a Knauf logóját viselő zsákok, amely az egyik legaktívabb német vállalat Oroszországban.
„Határozottan elutasítunk minden olyan állítást, miszerint közvetlenül vagy közvetve támogatnánk ezt a háborút vagy az orosz hadsereg felfegyverzését” – mondta Knauf az Euronewsnak.
„A Knaufnak nincsenek szerződéses kapcsolatai az orosz védelmi minisztériummal vagy annak alárendelt hatóságaival” – nyilatkozta a cég.
A Knauf ragaszkodik ahhoz, hogy orosz leányvállalatai nem szállítanak termékeket állami szervezeteknek. A cég azt állítja, hogy Oroszországban gyártott anyagait szinte kizárólag független építőipari kiskereskedőknek értékesítik. A vállalat azt állítja, hogy nincs módja annak ellenőrzésére, hogy a kiskereskedők a termékek megvásárlása után mely ügyfeleknek értékesítenek.
2024-ben a Knauf bejelentette szándékát, hogy kivonul az orosz piacról. A potenciális vevővel folytatott tárgyalások azonban sajnos kudarcot vallottak – közölte a vállalat az Euronews-szal. „A tárgyalópartner megszakította a tárgyalásokat” – mondta a Knauf. A vállalat jelenleg más lehetőségeket keres a kilépés megvalósítására.
„Amióta bejelentettük a kilépésünket, a Knauf Csoport nem realizált nyereséget oroszországi tevékenységeiből” – közölte a vállalat. Az oroszországi üzletágat a helyi vezetés külön kezeli.
A Knauf hangsúlyozta elkötelezettségét Ukrajna újjáépítése iránt is. Kijevben üzemeltet egy 420 alkalmazottat foglalkoztató üzemet, és két új létesítményt épít Nyugat-Ukrajnában. A vállalat termékadományokkal és iskolák, klinikák és egyéb létesítmények felújítási projektjeivel támogatja Ukrajnát – közölte az Euronews.
„Add át a kulcsokat és azonnal távozz!” A német kormány és nép eddig 44 milliárd euró értékű katonai, humanitárius és pénzügyi segélyt nyújtott Ukrajnának. Mégis számos, Oroszországban még mindig aktív német vállalat aláássa ezt a támogatást folyamatos jelenlétével – mondta Sinani.
Az Oroszország elleni gazdasági szankciók kevésbé hatékonyak, mivel a nemzetközi vállalatok továbbra is táplálják az orosz gazdaságot.
A vállalatok nemcsak adókkal támogatják Oroszország hadigazdaságát – magyarázta –, hanem az ellátási láncokon, a technológián és az általuk nyújtott képzésen keresztül is.
Oroszország 2022. február 24-i totális háborújának kezdete óta az EU hatalmas szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, a 2014-ben a Krím annektálása, a donbászi háború támogatása és a minszki megállapodások végrehajtásának elmulasztása miatt bevezetett szankciókon felül.
Ezek az intézkedések magukban foglalják a magánszemélyekkel szembeni szankciókat, a diplomáciai és vízumkorlátozásokat, valamint a gazdasági szankciókat, amelyek célja az Oroszországra gyakorolt maximális nyomásgyakorlás.
De közel három évvel később a háború folytatódik. Miért nem érték el a szankciók a kívánt hatást?
„Az egyetlen ok, amiért egyesek úgy gondolják, hogy a szankciók nem működnek, az az, hogy nem hajtották végre teljes mértékben őket” – mondja Sinani. Véleménye szerint azok a vállalatok, amelyek nem szerepelnek az EU szankciós listáján, mégis hozzájárulnak az orosz gazdasághoz – és közvetve a háborúhoz.
„Indokolatlanul magas a német vállalatok száma, amelyek az orosz gazdaságot támogatják” – mondja a B4Ukraine igazgatója. Nincs elegendő kormányzati nyomás vagy támogatás ahhoz, hogy ezeket a vállalatokat gyorsan kivonják az orosz piacról – érvel.
„Tizenegy évvel azután, hogy Oroszország elkezdte Ukrajna elleni agresszióját, nagyon kevés előrelépést látunk a vállalatok kivonásában egy olyan piacról, amely közvetlenül kapcsolódik az orosz háborús gépezet finanszírozásához” – mondta Sinani az Euronewsnak.
Teljes kivonulást követel. Hogyan? „Adják le a kulcsokat, és azonnal távozzanak.” Most már elég példa van arra, hogy más cégek hogyan tették ezt meg, mondja. Sinani meg van győződve: nincs ok arra, hogy folytassák az üzleti tevékenységüket Oroszországban.
„A vállalatok által fizetett ár sokkal magasabb, mint az ország elhagyásának költsége, mert ez több százezer emberéletben mérhető” – vonta le a következtetést.
A kínai autómárkák 65 ezer személygépkocsit értékesítettek júliusban Oroszországban, ezzel megszerezve a piac 55 százalékát – közölte a Gazprombank Autoleasing tanulmányára hivatkozva a TASSZSZ.
Legnagyobb mértékben, 78 százalékkal a GAC növelte eladásait, miután júliusban 2800 autót adott el.
A Chery 52 százalékkal több gépkocsit értékesített, így 13 500 autót adott el.
A kínai vállalatok első öt helyezettje között eladások alapján még a Geely (8400 autó, +36 százalék), a Changan (7900 autó, +26 százalék) és a fehérorosz állam és a kínai Geely vegyes vállalkozásában készülő BelGee (6500 autó, +60 százalék) szerepel.
A Gazprombank Autoleasing jelentése augusztusra 110-115 ezer autó eladását jósolja az orosz piacon, amiből 60-62 ezer lehet kínai márka. A kínai autók dömpingje ellen újabban már Oroszország is igyekszik fellépni a helyi gyártók védelme érdekében, ám úgy tűnik egyelőre csak kevés sikerrel.
Az Ukrajna elleni orosz háború esetleges befejezése és a szankciók feloldása ellenére a német nagyvállalatok nem tervezik, hogy visszatérnek az orosz piacra, számolt be a Deutsche Welle.
A világ egyik legnagyobb szerszámgépgyártója, a Trump képviselője kijelentette, hogy semmilyen körülmények között nem fontolgatják a visszatérést. A Volkswagen autókonszern sem tervezi tevékenységének újraindítását Oroszországban. A Bosch megjegyezte, hogy jelenleg nincsenek ilyen terveik, és úgy vélik, hogy még korai erről tárgyalni.
Az Oroszországban 170 éve működő, 2700 alkalmazottat foglalkoztató Siemens ipari konszern képviselője megjegyezte, hogy jelenleg nem tervezik az orosz piacon való részvételt. Az Adidas sportruházatot gyártó cég bezárta az összes oroszországi üzletét, leállította az online értékesítést és felfüggesztette a szponzori tevékenységet az orosz hadsereg ukrajnai invázióját követően. A cég képviselője szerint semmi sem változott, és az Adidas az orosz piacra nem is gondol.
A Yale Egyetem adatai szerint a háború kitörése után több mint 1000 transznacionális vállalat szűnt meg Oroszországban. Egyes cégek fontolgatják a visszatérést, de tömeges folyamatról szó sincs.
Az Amerikai Kereskedelmi Kamara oroszországi vezetője, Robert Agee feltételezi, hogy ha a háború befejezéséről szóló tárgyalások sikerrel járnak, ez év végéig 4-5 külföldi cég folytathatja tevékenységét az orosz piacon.
A cseh sörgyárak nem szállítanak sört Oroszországba, többségük már 2022 tavaszán, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás megindítása után leállította az oroszországi exportot – írta a CTK hírügynökség szerdán.
A CTK azért szólította meg a sörgyárakat, mert az orosz RIA Novosztyi hírügynökség hétfőn statisztikai kimutatásokra hivatkozva azt jelentette, hogy tavaly a német és a cseh sörgyárak szállították a legtöbb sört Oroszországba, és nekik voltak ebből a legnagyobb bevételeik is. A cégek szerint az ital alapvetően viszonteladókon keresztül jut el az orosz piacra.
Abban a pillanatban, amikor a sörünket valakinek eladjuk, már nincs lehetőségünk befolyásolni, hogy az hová kerül. Ezért van az, hogy a cseh sör ma Oroszországban is kapható – magyarázta a helyzetet Radek Tulis, a humpoleci sörgyár szóvivője a hírügynökségnek. A Cseh Statisztikai Hivatal kimutatásaiból kitűnik, hogy tavaly január és október között az Oroszországba került cseh sör értéke több mint 819 millió koronát tett ki, ami 63 millióval több, mint 2021 hasonló időszakában.
A cseh statisztikusok szerint Németország és Szlovákia után Oroszország volt a harmadik legnagyobb fogyasztója a nedűnek. A cseh sörgyáraknak a hazai, cseh piac a döntő, mert itt fogy el a termékek 75-80 százaléka, illetve az uniós országok piacai – közölte a hírügynökséggel Tomás Slunecka, a cseh söripari szövetség elnöke.
Egy hamis tranzitrendszer segítségével semmibe vehetik az USA és az EU korlátozásait. Az orosz piacot pedig elárasztották azok az áruk, amelyeket eredetileg Közép-Ázsiába és a Kaukázusba szántak volna a gyártók.
2023-ban 5 milliárd dollár értékű, szankciókkal sújtott áru tűnt el az Oroszországon keresztül történő átutazás során – derült ki az IStories adataiból. Bár az Európai Unióból érkező szállítmányokat közép-ázsiai és kaukázusi országoknak szánták, de soha nem jutottak el a végső vásárlóikhoz, mivel egy hamis tranzitrendszer segít Moszkvának kijátszani a korlátozásokat, ráadásul ez más importmódszerekhez képest elképesztően jövedelmező.
A szankciók több tízezer termék Oroszországba történő exportját tiltják. De csak egy kis részüknek – többnyire kettős felhasználású áruknak – tilos az áthaladás az országon keresztül.
Ez az egyszerű, ám óriási kiskapu lehetővé tegye, hogy Moszkva kényelmesen kijátssza a nyugati korlátozásokat, a hazai piacra pedig minden termék eljut, amely a háború előtt megtalálható volt a boltok polcain.
Amikor egy szállítmány átlépi a határt, a fuvarozók egyszerűen átírják a kézbesítési helyet, és ezeket a dokumentumokat adják át a hatóságoknak, akiknek nem érdeke, hogy ezt kérdőre vonják.
Az orosz vámadatbázisban emiatt gyakran szokatlan kép figyelhető meg:
a rakomány feladójaként egy olyan országban bejegyzett vállalat szerepel, ahol lehetséges az Oroszországon keresztüli szárazföldi tranzit, például Kínában, Kazahsztánban vagy Azerbajdzsánban;
de az a vámhivatal, amelyen keresztül a rakomány belépett az országba , Oroszország vagy Fehéroroszország és az Európai Unió határán lesz.
Nem egyeznek az orosz adatok
2023-ban több mint 14 milliárd dollár értékben szállítottak az Európai Unióból szankcionált árukat Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Üzbegisztánba, Tádzsikisztánba, Türkmenisztánba, Mongóliába, Örményországba, Azerbajdzsánba és Grúziába – Oroszországon keresztül.
Ugyanakkor az ezen orosz szomszédok importjára vonatkozó adatok szerint alig 9 milliárd dollár értékű áru érkezett hozzájuk.
Ebből arra lehet következtetni, hogy mintegy 5 milliárd dollárnyi árut útközben elnyelt a föld – vagy egyszerűen kipakolták őket Oroszországban, a kézbesítés valódi célállomásán.
A Coca-Cola Rt. két éve az első multinacionális vállalatok között tett ígéretet arra, hogy a támadás miatti tiltakozásul kilép Oroszországból. Arra kérte partnereit, hogy vegyék ki dobozait és palackjait az üzletekből, hagyják abba a szirup üdítőitalokba történő szállítását, és állítsák le az italok gyártását.
Ennek ellenére a Coke jellegzetes piros logója máig ott virít az orosz boltokban – írja a Bloomberg.
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy közben az oroszok piacra dobták a helyi változatot, a Dobry Colát is, amelyet szintén a jól ismert lángvörös dobozban árulnak, sőt, az íze is igen hasonlít az eredetire, nem túlzás azt állítani: a kóla bizonyos mértékig továbbra is Oroszország vezető szénsavas italgyártója.
Mindez annak köszönhető, hogy az Oroszországban működő Coke palackozó egy, a londoni tőzsdén jegyzett cég, a Coca-Cola HBC tulajdona. Ebben pedig az amerikai anyavállalat 21 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Amikor a HBC leállította a kóla gyártását, a palackozó cég – a Multon Partners – bemutatta az ital orosz változatát, a Dobry Colát. Piaci kutatások szerint ma ez Oroszország legnépszerűbb üdítője, és végső soron nyereségével a Coca-Cola HBC-t gazdagítja.
Németország ellenzi az Európai Unió azon törekvéseit, hogy lezárják azt a kiskaput, amely lehetővé teszi, hogy a csúcskategóriás áruk, köztük a luxusautók Fehéroroszországon keresztül juthassanak el Oroszországba – mondta négy uniós diplomata a Politicónak.
Berlin és Párizs arra kényszeríti Brüsszelt, hogy mérlegelje: kettéválasszák-e az Oroszország elleni 14. szankciócsomagot a Fehéroroszország elleni hasonló intézkedésektől – mondta három diplomata. A kérdés azért került napirendre, mert nagyban folynak az előkészületek a G7-országok júliusi csúcstalálkozójára, amelyen a további szankciókat vitatják meg.
Az EU szankciókkal sújtotta Fehéroroszországot, még mielőtt Moszkva megtámadta Ukrajnát, és megbüntette Minszket a 2020-as elnökválasztás miatt. Ám a Minszk elleni szankciók nem olyan nagy horderejűek, mint a Moszkva ellen azóta bevezetett intézkedések, így megvan a lehetőség arra, hogy az oroszok Fehéroroszországon keresztül kerüljék meg a brüsszeli szankciókat.
Nevetséges, hogy gyenge intézkedéseket teszünk Fehéroroszországgal szemben, miközben tudjuk, hogy az áruk Minszken keresztül érkeznek Moszkvába – mondta az egyik EU-diplomata a brüsszeli lapnak.
A csúcskategóriás Mercedes autók abszolút státuszszimbólumnak számítanak minden önmagát valamire is tartó orosz oligarcha vagy apparatcsik számára.
A holland-angol multinacionális olajipari vállalat több mint egy évvel azután, hogy ígéretet tett arra, hogy kivonul az orosz energiapiacról, még mindig kereskedik orosz gázzal.
A Global Witness kampánycsoport elemzése szerint a Shell 2022-ben az oroszországi hajón szállított gázexport közel nyolcadában vett részt – írja a BBC.
Oleg Usztenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója azzal vádolta a Shellt, hogy „vérdíjat” fogad el.
A Shell szerint a kereskedelem „hosszú távú szerződéses kötelezettségvállalások” eredménye, és nem sérti a törvényeket vagy a szankciókat.
Nemrég, május 9-én egy hatalmas tartályhajó, amely több mint 160 ezer köbméter folyékony sűrített gáz – cseppfolyósított földgáz vagy LNG – szállítására képes, kihajózott az Oroszország messzi északi részén található Jamal-félszigeten lévő Sabetta kikötőjéből.
A rakományt a Shell vásárolta meg, mielőtt továbbindult volna végső célállomására, Hongkongba.
Ez egyike annak a nyolc LNG-szállítmánynak, amelyet a Shell idén Jamalról vásárolt a Kpler adatbázisának a Global Witness által elemzett adatai szerint.
A Global Witness számításai szerint tavaly a Shell az oroszországi tengeri LNG-kereskedelem 12%-át tette ki, és abban az évben az orosz eredetű LNG öt legnagyobb kereskedője között volt.
2022 márciusában, az ukrajnai inváziót követő hetekben a Shell bocsánatot kért egy rakomány orosz olaj megvásárlásáért, és közölte, hogy ki kíván vonulni az orosz olaj- és gáziparból.
Azt közölte, hogy felhagy az orosz olajvásárlással, eladja oroszországi töltőállomásait és egyéb üzleteit, amit meg is tett. Megszüntette a Gazprom állami energiaipari óriáscéggel közös vállalkozásait is.
És azt mondta, hogy megkezdi „az orosz kőolajtermékekből, a vezetékes gázból és az LNG-ből való fokozatos kivonulást”. De figyelmeztetett, hogy ez „összetett kihívás” lesz.
Azóta továbbra is két orosz kikötőből, a Jamalból és a távol-keleti Szahalinból vesz át LNG-szállítmányokat.
A Shell korábban kisebbségi befektető volt a szahalini gázprojektben, de tavaly szeptemberben lemondott erről az igényéről, miután az orosz kormány átruházta részvényeit egy helyi vállalkozásra – és azóta nem vesz át gázt Szahalinról.
A Reuters hírügynökség szerint azonban továbbra is betartja a Novatek orosz LNG-vállalattal kötött szerződést, amely arra kötelezi, hogy a 2030-as évekig évi 900 ezer tonnát vásároljon Jamalról.
A Novatek Oroszország második legnagyobb gázipari vállalata, és az általa fizetett adók jelentősen hozzájárulnak az orosz kormány költségvetéséhez.
Oleg Ustenko, az ukrán elnök tanácsadója elmondta: „A dolog nagyon egyszerű: azzal, hogy a Shell továbbra is orosz gázzal kereskedik, pénzt tesz Putyin zsebébe, és hozzájárul Oroszországnak az ukrán nép elleni brutális agressziójához annak finanszírozásával.
„A hatalmas összegeket, amelyeket a Shell és az egész olajipar Oroszországban keresett, Ukrajna újjáépítésének finanszírozására kellene fordítani, ahelyett, hogy a részvényeseik zsebét tömnék”.
A Mondelez International – a többek között a Milka csokoládét gyártó vállalat – elnöke a héten kijelentette, hogy a vállalatot „kipécézték”és másként kezelik, mint azokat a rivális vállalatokat, melyek szintén folytatják az élelmiszer- és italértékesítést Oroszországban – jelentette a Reuters.
Az alkalmazottaknak csütörtökön küldött feljegyzésében Vinzenz Gruber a skandináv vállalatok által a Mondelez ellen kezdeményezett bojkottokról írt, amiért a vállalat úgy döntött, hogy Oroszországban marad, ahol törvényesen működhet, a szankciók ugyanis az élelmiszeriparra nem terjednek ki.
„Mindannyiunk számára nehéz azt látni, hogy vállalatunkat kiemelik és másként kezelik, mint konkurenseinket, a helyzet realitásai ellenére” – mondta Gruber a Mondelez alkalmazottainak küldött feljegyzésében.
„Ha a legtöbb konyhaszekrénybe belenézünk, számos olyan élelmiszer- és italgyártó cégtől származó terméket találunk, amelyek nem vonultak ki Oroszországból. Ha bojkottálnának minden olyan márkát, melynek anyavállalata Oroszországban tevékenykedik, akkor élelmiszer-ellátási problémával néznénk szembe” – mondta Gruber, anélkül, hogy konkrét márkákat említett volna.
A bojkott – melyet többek között a SAS légitársaság kezdeményezett – a múlt héten kezdődött Svédországban és Norvégiában, miután az ukrán Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség májusban „a háború nemzetközi támogatójának” nevezte a Mondelezt, amiért továbbra is árulja termékeit Oroszországban.
A Mondelez csokoládéipari versenytársai, köztük a Nestlé, még mindig jelen vannak Oroszországban, ahogyan számos más fogyasztási cikkeket gyártó vállalat is. A Nestlé legutóbbi éves jelentésében közölte, hogy hat gyára van Oroszországban, beleértve az édességeket gyártó üzemeket is.
Csak ígéret maradt az aktivitás csökkentése
A Mondelez 2022. március 9-én, az ukrajnai orosz invázió kezdetét követően ígéretet tett arra, hogy visszavágja a nem létfontosságú tevékenységeit Oroszországban, és az alapvető kínálatra összpontosít. Csütörtökön a Mondelez közölte, hogy „csökkentette tevékenységeit, leállította az új tőkebefektetéseket, az új termékek bevezetését és az oroszországi reklámmédia-költéseket”.
Ugyanakkor nyoma sincs annak, hogy visszavágták volna az üzleti tevékenységet Oroszországban, sőt összességében növelték a termékek Oroszországba irányuló szállítását – derül ki a 2021. január 1. és 2023. március 31. közötti időszakra vonatkozó vámadatokból.
Az olyan termékek Oroszországba irányuló szállítmányai, amelyek leírásában kifejezetten a Milka csokoládétáblák szerepelnek, 131%-kal, 22,4 millió kilogrammra emelkedtek a háború kirobbanását követő évben, 2022 áprilisától 2023 március végéig, az előző 12 hónap 9,7 millió kilogrammjáról a Reuters által a vámadatok kereskedelmi szolgáltatójától megszerzett nyilvántartások szerint.
A Mondelez összes termékének Oroszországba irányuló szállítása pedig 45 millió kilogrammra ugrott az előző időszakban mért 28,7 millió kilogrammról az adatok szerint.
Az Oreo és a Toblerone mögött álló vállalatot egyre szélesebb körben bojkottálják a skandináv régióban az oroszországi jelenléte miatt – írja a Sky News. A Mondelez International találkozót kért a norvég kormánytól, hogy megvédje helyi vállalkozását.
Néhány nyugati vállalat az invázió után eladta oroszországi érdekeltségeit, de a Mondelez azok közé tartozott, amelyek a más országokban dolgozó alkalmazottak tiltakozása ellenére maradtak.
A Mondelez közölte, hogy nem árul orosz gyártmányú termékeket Norvégiában, és „korlátozott” tevékenységet folytat Oroszországban, miközben leállította a beruházásokat és a reklámozást, valamint elítélte a háborút.
