Heiko Thoms, Németország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete átadta az ukrán félnek az orosz légitámadások által megrongált vasúti infrastruktúra helyreállítására szolgáló első 13 járművet, hangsúlyozva Berlin stratégiai partnerségét és támogatását – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Németország átadta Ukrzaliznica vasúttársaságnak a segélycsomag első 13 járművét, amely összesen 18 járművet, 32 generátort és 18 egység speciális berendezést tartalmaz. Tizenegy járművet küldtek a régiókba a pályamunkások, energetikai mérnökök és jelzőőrök javítócsapatainak munkájára, és két egységet kap a mozdonygyár személyzet szállítására.
Olekszij Baleszta, Ukrajna közösség- és területfejlesztési miniszterhelyettese megjegyezte, hogy az állandó orosz légicsapások égető igényt teremtenek a hivatalos szállításra. „Partnereinknek köszönhetően a vasúti dolgozók új közlekedési eszközöket kaptak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy gyorsan elérjék az orosz támadások helyszínét, és gyorsan helyreállítsák a sérült infrastruktúrát” – mondta. Az új járművek felgyorsítják a személyzet kiérkezését a sérült területekre, biztosítva a zavartalan vonatközlekedést és az ország logisztikai képességeit.
Heiko Toms hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása hozzájárul a vasút európai hálózatba való integrációjához. „Határozottan elítéljük Oroszország háborús bűneit, beleértve az infrastruktúra és a vasúti dolgozók elleni támadásokat” – mondta a nagykövet, megjegyezve az ipari dolgozók ellenálló képességét, akik a hadiállapot alatt biztosítják a polgárok evakuálását és a humanitárius szállítmányok célba juttatását.
Összehasonlításképpen, a mintegy 220 ezer lakosú Velikij Novgorod város költségvetése 131 millió dollár egy évre – jegyezte meg a Hírszerzési Főosztály. Január 20-án éjjel az orosz csapatok hatalmas légicsapást hajtottak végre Ukrajnában, 372 pusztító eszközzel. A felhasznált fegyverek teljes költsége meghaladja a 131 millió dollárt, számolt be a Hírszerzési Főosztály sajtószolgálata január 23-án, pénteken.
Azon a napon az oroszok Iszkander ballisztikus rakétákat, Zircon hiperszonikus rakétát, X-101 cirkálórakétákat, RM-48U kiképzőrakétákat, valamint Gerany, Harpija és Gerbera drónokat lőttek ki Ukrajna területére.
Összehasonlításképpen, a mintegy 220 000 lakosú Velikij Novgorod évi 131 millió dollárból él. Ez az összeg az Oroszországi Föderáció régióinak, Kalmükföldnek és a Nyenyec Autonóm Körzetnek az éves költségvetésének egyharmadával vetekszik.
„Ilyen összegből egy modern, teljesen felszerelt onkológiai központot lehetne építeni, amely több ezer ember életét menthetné meg. Ezenkívül ezek az alapok elegendőek lennének több száz regionális és országos szociális projekt megvalósítására” – jegyezte meg a hírszerzés.
A minisztérium megjegyezte, hogy az ukrán városok elleni csapásra fordított kiadások Oroszország rekordméretű költségvetési hiányának hátterében történnek – tavaly elérte az 5,6 billió rubelt (70 milliárd dollárt), ami a GDP mintegy 2,6%-át teszi ki.
A kedd hajnali orosz csapások következtében teljes áramszünet volt a zaporizzsjai acélgyárban, így leállt a termelés – számolt be róla az Unian.
Az üzem arról tájékoztatott, hogy a nehezítő körülmények ellenére az alkalmazottak átálltak alternatív energiaforrásokra, így le kellett állítani a termelési folyamatokat.
Hozzátették, a gyors intézkedés által elkerülhetővé vált a nagyobb baleset, és kevesebb káros anyag került a légkörbe. A dolgozók és a lakosság élete nincs veszélyben, a termelés a külső áramellátás helyreállításakor folytatódik.
Az energetikai dolgozók fokozatosan stabilizálják a helyzetet az ukrán energiarendszer elleni keddi újabb hatalmas orosz légitámadás után, három megyében folytatódnak a helyreállítási munkálatok – számolt be az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a tárca azt írta: „Miután Oroszország újabb hatalmas támadást intézett Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, az energetikai dolgozók fokozatosan stabilizálják a helyzetet. A helyreállítási munkálatok folyamatban vannak Rivne, Ternopil és Odessza megyékben.”
Minden megyében áram-fogyasztáskorlátozási intézkedéseket alkalmaznak. Mind óránkénti kikapcsolás van érvényben minden fogyasztói kategóriára vonatkozóan, mind a kapacitáskorlátozási ütemtervek az ipar és az üzleti élet számára.
„A frontvonalban és a határ menti területeken élő fogyasztók hosszú ideig áram nélkül maradnak a harcok miatt. Az itteni helyzet a legnehezebb, mivel az áramszolgáltatás helyreállítását az állandó harcok bonyolítják” – magyarázta az Energetikai Minisztérium.
Az ukránokat arra is figyelmeztették, hogy a korlátozások alkalmazásának jelenlegi ütemterveit kizárólag a megyei energiahatóságok hivatalos forrásaiban teszik közzé.
Vitalij Zajcsenko, az Ukrenerho vezérigazgatója a Jedini Novini telemaraton adásában közölte, hogy a december 6-i orosz csapás után hetekre, nem pedig napokra lesz szükség az ország energiaellátásának stabilizálásához. Zajcsenko elmondása szerint az áramkimaradások várhatóan akár 8 órásak is lehetnek. Az energiarendszer elleni támadások azonban meghosszabbították az áramszünetek időtartamát.
„Sajnos jelenleg a legtöbb régióban az áramszünetek nem 8 óráig tartanak, hanem valószínűleg 12-16 óráig. Az energiarendszert ért csapások miatt a az áramszünetek időtartama megnőtt” – mondta.
Megjegyezte, hogy a helyzet javítása érdekében már dolgoznak az energetikai mérnökökből álló csapatok. A helyzet azonban nehéz, és a helyreállítás több időt vesz igénybe, mint korábban.
„A helyzet meglehetősen nehéz, és a közeljövőben… nem napokról, hanem hetekről beszélünk, amikor helyreállunk” – mondta Zajcsenko. Hozzátette, hogy mind maguk a fogyasztók, mind a napsütéses időjárás javíthat a helyzeten.
„A helyzet javításának egyetlen módja a fogyasztóink viselkedésének megváltoztatása, akik segíthetnek az energiacégeknek. Nevezetesen a fogyasztás csökkentése, a legenergiaigényesebbek eszközök használata csak éjszaka vagy nagyon napsütéses időben” – összegezte a cég vezérigazgatója.
A Kárpátalja megye vezetése bejelentette, hogy kész forrásokat elkülöníteni a munkácsi Flex gyár helyreállítására, amelyet az oroszok csütörtökön rakétákkal támadtak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Miroszlav Bileckij, Kárpátalja megye katonai kormányzójának Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Bileckij közölte: „Találkoztunk a befektetőkkel és az Oroszország által megtámadott Flex gyár vezetőségével. Megvitattuk a két Kaliber rakéta becsapódásának következményeit, amelyek nyomán a vállalat jelentős károkat szenvedett.” Elmondása szerint a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció a partnereivel, köztük Munkács polgármesterével együtt mérlegeli a termelésnek a Munkácsi közösségen belüli áthelyezésének lehetőségeit, mivel a Flex stratégiai fontosságú a közösség költségvetési bevétele szempontjából.
„Már készen állunk arra, hogy irodahelyiségeket biztosítunk az üzem vezetőségének, hogy a vállalat helyreállíthassa az irányítási folyamatokat. Szó esett a Made in Ukraine program lehetőségeiről is, amelynek keretében a kezdeti szakaszban akár 16 millió hrivnyát is bevonhatnak az üzem helyreállításába” – tette hozzá a katonai kormányzó.
A kárpátaljai megyevezető azt is hangsúlyozta, hogy az üzem vezetősége eltökélt abban, hogy ne hagyja el Ukrajnát, és továbbra is együttműködjenek ebben a nehéz időszakban. „Arról biztosítottam, hogy a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció maximális támogatást fog nyújtani a helyreállítás minden szakaszában” – állította Miroszlav Bileckij.
A hivatalos prognózisok óvatos optimizmussal számolnak, valójában azonban a hőmérsékleti anomáliák, az elhúzódó háború és az energiahálózati kapacitáskorlátok kritikus helyzetet teremthetnek a nyári hónapokban. Félő, hogy összeomlik az ukrán energiarendszer.
Márciusban megindult az atomerőművi egységek szokásos karbantartási szezonja Ukrajnában. Május végére már három nukleáris blokk esett ki a rendszerből, ami jelentősen csökkentette a termelési kapacitást. Olha Buszlavec, az energetikai minisztérium volt vezetője szerint ezzel párhuzamosan zajlik a korábban rakétatámadások által megrongált erőművek helyreállítása is, ám az ezek által nyújtott stabilitás csak részleges. Tavaly nyáron a márciustól júniusig tartó időszakban 9 gigawatt villamosenergia-termelő kapacitás esett ki az orosz támadások miatt, ami akkor áramszünetekhez vezetett. Idén eddig nem voltak ilyen léptékű támadások, a kockázat azonban továbbra is fennáll, így az ukrán energiarendszer teljesítőképessége kérdéses marad.
A kritikus kockázati egyenlet második összetevője a növekvő hőmérsékleti függőség. Az utóbbi években rohamosan nőtt a háztartási és vállalati napenergia-rendszerek beépített kapacitása:
2025 májusára ezek teljes teljesítménye elérte a 7,1 gigawattot,
miközben az atomerőművek működő blokkjainak összkapacitása 7,7 gigawatt.
Célpont az energetikai infrastruktúra
Első pillantásra úgy tűnhet, ez a decentralizált megújuló energia képes kompenzálni a kieséseket, csakhogy a napenergiára épülő rendszerek érzékenyen reagálnak az időjárásra. Egy borús, esős időszakban ezek a rendszerek kevesebb, mint egy gigawatt teljesítményt tudnak visszatáplálni a hálózatba. Továbbá ezek a rendszerek éjszaka teljesen kiesnek, így csúcsidőben, különösen a hűtés intenzív használatával párosuló esti órákban, nagy nyomás nehezedik az országos hálózatra. A harmadik és legnehezebben kiszámítható elem a katonai helyzet. A frontvonal közeli régiókban – főként Zaporizzsja, Herszon és Dnyipro megyékben – rendszeres célpont az energetikai infrastruktúra. A DiXi Group becslése szerint egy célzott támadássorozat következtében akár 20 százalékos termelési deficit is kialakulhat a rendszerben, ami nagymértékű áramkimaradásokhoz vezethet.
Ugyan az Ukrenergo, az országos hálózati üzemeltető igyekszik előre tervezni a karbantartásokat és kapacitásbővítéseket, ezek azonban csak részben nyújtanak megoldást egy kiterjedt támadás esetére.
Az ukrán energiarendszer az EU-ból importál áramot
A hiány kezelésére egyre nagyobb szerepet kap az import. Az ukrán energiarendszer jelenleg havi szinten 500–800 ezer megawattóra áramimportra szorulhat az Európai Unióból. A nyári csúcsidőszakban ez az érték tovább emelkedhet, kiváltképp ha extrém meleg éri el egyszerre Ukrajnát és a szomszédos országokat, ami versenyt eredményez az elérhető kapacitásokért. Az ENTSO-E engedélyezi 1,7 gigawatt kapacitásig az Ukrajnába irányuló exportot, ám ennek egy része csúcsterhelés idején kevésnek bizonyulhat, főként, ha Európában is megugrik a kereslet.
Nemcsak a napenergia bizonyulhat kiszámíthatatlannak: az ukrajnai vízerőművek kapacitása is időjárásfüggő.
Tavaly még jelentős volt a tavaszi áradás, nyáron a vízerőművek a termelés 20-22 százalékát adták. 2025 tavaszán azonban elmaradt a hagyományos vízbőség, így kevesebb víz áll rendelkezésre a nyári hónapokban, főleg esténként, amikor az energiafogyasztás újra megugrik. Az esti és reggeli csúcsidőszakot eddig a víz- és gázturbinás erőművek egyensúlyozták ki, most viszont ezek kapacitása is bizonytalanabb.
Forgatókönyvek
További strukturális kockázat, hogy a lakossági fogyasztás meghaladja az ipari fogyasztást, ami ellentétes a korábbi évekkel. Az ExPro Consulting adatai szerint 2025 első négy hónapjában a háztartások 36,8 százalékos részesedéssel vezettek az összes energiafogyasztásban. Ez azért is problémás, mert a háztartási keresletet nehezebb szabályozni és időzíteni, mint az ipari felhasználást. Az Ukrenerho ezért napirenden tartja a lakosság edukálását:
napközben ajánlják a mosógép vagy a bojler üzemeltetését,
este és csúcsidőszakban (reggel 8–10 óra és este 18–22 óra között) kerülendő több nagy fogyasztású berendezés az egyidejű használata.
Az eddig tapasztaltak alapján a DiXi Group három forgatókönyvet állított fel.
Az optimista szcenárió szerint nincs újabb támadás, és nem lesz extrém hőség, ebben az esetben mindössze 5 százalék a valószínűsége az áramkimaradásnak.
Forró nyár esetén, támadások nélkül, 10-15 százalékos energiadeficit léphet fel.
Újabb támadásokkal, de mérsékelt hőmérséklettel számolva viszont a rendszer akár 16-20 százalékos hiánnyal is szembesülhet.
Összességében a nyár sikeres átvészelése kulcskérdéssé vált. Az energiarendszer minden szereplőjének, az állami szolgáltatóknak, a háztartásoknak és az európai partnereknek is együtt kell működniük a stabilitás megőrzése érdekében. A nyár így nemcsak forró, hanem politikai, katonai és energetikai értelemben is kritikus lehet.
Oroszország a múlt héten újra nagyszabású támadásokat intézett Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, de egyelőre nem fenyeget áramkimaradás, a helyzet azonban változhat – jelentette ki pénteken Herman Haluscsenko energetikai miniszter a Legfelső Tanácsban mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Youtube-közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter arról számolt be, hogy az energiarendszer most stabil üzemmódban működik, amit a fogyasztók is éreznek. „De természetesen a helyzet bonyolult. Először is, ez a tavalyi és az idei évben az energiarendszer elleni példátlan támadások következménye. Sajnos most a támadások újraindultak, a múlt héten nagyszabású támadások voltak, és naponta támadták a berendezéseket a frontvonalbeli régiókban” – mondta.
Haluscsenko ugyanakkor jelezte, hogy Ukrajna gázt vásárol az áramtermeléshez, és szénkészletekkel is rendelkezik. „Ma már rendelkezünk a nukleáris üzemanyag erőforrásaival és tartalékaival is, hogy biztonságosan átvészeljük a következő fűtési szezont” – vélekedett.
A miniszter elmondta, hogy a fűtési idényben a fő terhelést az atomerőművek viselik, amelyek csúcsidőben az összes villamos energia akár 60%-át is termelik. Az atomerőművek ütemezett javításait úgy tervezték, hogy télen mind a kilenc, Ukrajna által ellenőrzött területen található erőművi blokk teljes kapacitással működjön.
Haluscsenko emlékeztetett arra, hogy a hőerőművek nagyrészt megrongálódtak a tavalyi orosz támadások következtében. A helyreállítási munkálatok azonban folyamatban vannak, és a megsemmisült 10 GW jelentős részét helyreállították. A vízerőművek is károsodtak. „De a fűtési szezon kezdetére el fogjuk érni a tervezett kapacitást” – ígérte.
A miniszter megjegyezte, hogy a mai napig nem áll fenn áramkimaradás veszélye télen. „Egyértelmű, hogy a nagyszabású csapások újrakezdése befolyásolhatja az áramtermelés, -átvitel és -elosztás működését” – mutatott rá Herman Haluscsenko, emlékeztetve arra, hogy tavaly 33 támadás érte Ukrajna energiaszektorát, „több ezer rakétát, több tízezer drónt” vetettek be ellene.
Szerda reggel jelentősen megnőtt az energiafogyasztás Ukrajnában, számolt be Ukrenerho.
„Ma…, a reggeli 9:30-as adatok szerint a szint 7,5%-kal magasabb volt, mint az előző napon – kedden. Az ilyen változások oka a felhős időjárás csapadékkal a nyugati és északnyugati régiók egyes részein, ami a háztartási naperőművek alacsonyabb hatásfokát és az általános hálózatból származó energiafogyasztás ennek megfelelő növekedését okozza” – áll a jelentésben.
Az energiaszakértők arra figyelmeztették a polgárokat, hogy ma is szükség van az aktív energiafogyasztás nappali üzemmódra való áthelyezésére. Ezért, ha lehetséges, 10:00 és 18:00 óra között használjon nagy teljesítményű elektromos készülékeket.
Az Ukrenerho arról is beszámolt, hogy folyamatban van az energiarendszer helyreállítása a hatalmas orosz rakéta- és dróntámadások után. Folytatódnak a sürgősségi helyreállítási munkálatok az energiatermelő létesítményekben.
Ukrajna gabonatermése 2025-ben 10%-kal 51 millió tonnára csökkenhet a 2024-es 56,7 millió tonnához képest. Ez az első hivatalos előrejelzés – jelentette ki kedden Vitalij Koval ukrán agrárpolitikai miniszter a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ukrajna világelső gabona- és olajnövény-termelő, de a termés nagymértékben függ a kedvező időjárási viszonyoktól mind az őszi vetési időszakban, mind a tavaszi hónapokban. A folyamatban lévő orosz invázióval járó katonai kockázatok szintén csökkentik a termelést, mivel a gazdák félnek, hogy nem tudnak vetni és betakarítani. Jelentős területeket foglaltak el vagy aknásítottak el.
„Nehéz időszak előtt állunk. Szokatlanul meleg tél volt, eleinte nem volt csapadék, majd a hosszan tartó esőzések egyes régiókban két héttel késleltették a vetési kampányt. Ezért a termés csökkenésére számítunk” – mondta Koval. Szerinte a legnegatívabb előrejelzés mínusz 10 %. „A várakozások szerint a gabonatermés mínusz 10 %, az olajos magvaké mínusz 5%. Ez biztosan nem kudarc, de ha Isten is úgy akarja, mindent rendbe teszünk” – hangsúlyozta.
Az első részletes előrejelzést ismertetve Koval arról számolt be, hogy 2025-ben Ukrajna mintegy 26 millió tonna kukoricát, 4,5 millió tonna árpát, 1,5 millió tonna apró gabonát, 11,5 millió tonna napraforgómagot és 11 millió tonna cukorrépát termelhet. A búzatermés 20 és 22 millió tonna között lehet, a végleges szám az időjárási viszonyoktól és a háborúval kapcsolatos tényezőktől függ.
Koval elmondása szerint a teljes olajosmag-termés 2025-ben a 2024-es 21,18 millió tonnáról körülbelül 20,16 millió tonnára csökkenhet, részben a repcetermés 600 ezer tonnás csökkenése miatt. Ukrajna a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre.
A miniszter nem kívánt előrejelzést adni az ukrán gabonaexportról 2025/26-ban, amely a még mindig nem tisztázott végleges termésadatokon alapul, de az elemzők szerint az export 40,9 millió tonnát tesz majd ki, beleértve 15-15,5 millió tonna búzát.
Az ASAP Agri elemzője a múlt héten azt nyilatkozta, hogy az ukrán búzaexport várhatóan csökkenni fog a 2025/26-os szezonban az EU importpolitikájának lehetséges változásai, a bizonytalan terméskilátások és az EU-s importőr országok jobb terméskilátásai miatt.
