A teljes körű orosz invázió kezdete óta Ukrajna elvesztette az ármfogyasztásának körülbelül egyharmadát, és villamosenergia-termelésének jelentősen nagyobb részét – jelentette ki kedden Vitalij Zajcsenko, az Ukrenergho igazgatótanácsának elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Zajcsenko elmondta: „A háború kezdete óta a fogyasztás tekintetében körülbelül 30 %-ot veszítettünk. De a termelés sokkal többet jelent. És most importtal és elosztott energiatermeléssel pótoljuk a veszteségeket.”
Az Ukrenerho igazgatótanácsának elnöke azt is hangsúlyozta, hogy sajnos ez a mennyiség nem elegendő olyan körülmények között, amikor Ukrajna energiarendszere szinte 10 naponta veszít energiaegységeket a légitámadások után.
Az energetikai dolgozók folyamatosan dolgoznak a sérült létesítmények javításán és helyreállításán, így a helyzet javulása a közeljövőben teljesen lehetséges – állította Vitalij Zajcsenko.
Az Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériuma 90 milliárd euróra becsüli az orosz agresszió által okozott környezeti károk összegét – jelentette ki szerdán Szvitlana Hrincsuk környezetvédelmi miniszter a Szénkitermelő régiók igazságos átalakítása elnevezésű konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy a kár összegét körülbelül 90 milliárd euróra becsülik, és évekbe vagy évtizedekbe fog telni a környezet és az infrastruktúra helyreállítása. „Ahhoz, hogy helyreállítsuk ezeket a természeti erőforrásokat, helyrehozzuk a környezetben, a kritikus infrastruktúrában okozott károkat, évekbe, évtizedekbe fog telni. Sajnos nem leszünk képesek egyes természeti objektumokat eredeti állapotukba visszaállítani” – tette hozzá Szvitlana Hrincsuk.
Az illetékes minisztérium 2024 végén a háború okozta környezeti károkat 70 milliárd dollárra becsülte. Akkoriban Hrincsuk arról számolt be, hogy a háború következtében 3 millió hektárnyi erdő pusztult el, és 6500 környezeti bűncselekményt regisztráltak a megszálló erők részéről. Szerinte Ukrajna eltökélt abban, hogy felelősségre vonja az agresszor országot a környezeti bűncselekményekért.
A minisztérium 2025 januárjának végén új kárbecslést tett közzé: ez 72,9 milliárd euró. A tárca a háború utáni helyreállításról szóló jogszabályok kidolgozásán dolgozik, beleértve a természeti környezetet is.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója globális környezeti fenyegetéssé vált. A mindennapos támadások tonnaszámra juttatnak káros anyagokat a levegőbe, károsítják a természetet, és veszélyeztetik az egész kontinens éghajlati stabilitását. Csak június első tíz napjában több mint 82 pusztítás történt, több ezer tonna szennyezés keletkezett, és több millió dolláros kárt szenvedett el a környezet.
Erről Szvitlana Hrincsuk környezetvédelmi miniszter számolt be az EBESZ klíma- és biztonsági konferenciáján.
Elmondása szerint az orosz agresszió újabb hulláma egyre súlyosabb környezeti károkat okoz, amelyeknek „kontinensszintű következményei vannak”.
Csak 2025. június 1-je óta Oroszország közel 2500 légi célpontot – drónokat, cirkáló- és ballisztikus rakétákat – lőtt ki Ukrajna ellen. „Minden egyes éjszakai támadás hirtelen megnöveli a levegőszennyezést. Egyetlen rakéta felrobbanása 60 kg káros anyag kibocsátásával jár” – hangsúlyozta Hrincsuk.
Elmondása szerint csak az odesszai támadások során 10 nap alatt több mint 344 tonna szennyező anyag került a levegőbe. „Az ilyen terror ára – 26 ezer dollárnyi kár” – mondta.
Egyetlen éjszakai támadás Kijevben, június 9–10. között, 1902 tonna kibocsátást okozott, ami nagyjából 140 ezer dolláros kárnak felel meg.
Hrincsuk szerint június első tíz napjában több mint 82 környezetkárosító esetet jegyeztek fel – megsemmisültek autók, kritikus infrastruktúra, kereskedelmi és adminisztratív épületek.
Az orosz invázió kezdete óta már több mint 8000 esetben dokumentáltak környezeti kárt, és a természeti károk összértéke meghaladja a 94 milliárd amerikai dollárt – emelte ki a miniszter.
A legaggasztóbb azonban az, hogy a szennyezés messze túlnyúlik Ukrajna határain. Ez a háború romboló hatással van a teljes kontinentális éghajlati rendszerre és ökoszisztémákra. Hrincsuk hangsúlyozta, hogy minden egyes háborús nap távolabb viszi Ukrajnát egy klímasemleges, „zöld” jövőtől.
Oroszország számára az Ukrajna elleni teljes körű háború egyetlen napjának költsége megközelíti az egymilliárd dollárt – jelentette ki kedden Andrij Szibiha külügyminiszter a Haqqin című azeri kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha elmondta: „Egyetlen háborús nap költsége Oroszország számára majdnem egymilliárd dollár. Mennyi jót tehetnének a népüknek ennyi pénzért! És mit csinálnak ehelyett? Halált vetnek!” Azt is megjegyezte, hogy az orosz rakéták, elsősorban a ballisztikus rakéták tanulmányozása után kiderült, hogy az alkatrészeik mintegy 30-35 %-át nyugati országokban gyártották.
Ez, ahogy az ukrán diplomácia vezetője megjegyezte, azt jelzi, hogy Oroszország továbbra is keresi a szankciók megkerülésének módjait, ami viszont bizonyítja a másodlagos korlátozások bevezetésének fontosságát a terrorista országokat támogató harmadik országokkal szemben. „Bizton állíthatom: a szankciók működnek! Meg kell erősíteni őket, és le kell zárni azokat a módokat, amelyekkel Oroszország megkerülheti a szankciókat. Különben nem leszünk képesek megállítani Oroszországot” – tette hozzá Andrij Szibiha.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke kifejtette, hogy az olajárak csökkenése további nyomást gyakorol Oroszországra, ami viszont növelheti a békés megállapodás elérésének esélyeit a háború lezárása érdekében – írja a Bloomberg.
Most, hogy az olajárak csökkentek, jó pillanatunk van a megállapodásokra. Oroszország szeretne megegyezni, Ukrajna szeretne megegyezni. Ha nem én lennék az elnök, senki sem beszélne meg semmit
Észak-Korea gazdasága több mint 20 milliárd dolláros haszonra tett szert Oroszország Ukrajna elleni háborúja révén – derül ki a Dél-koreai Védelmi Elemző Intézet (KIDA) jelentéséből, amelyet a Newsweek ismertetett.
A jelentés szerint Phenjan elsősorban lőszerek eladásából profitált, de több ezer katona Ukrajnába küldése, valamint technikai támogatás nyújtása is jelentős előnyöket hozott az észak-koreai rezsimnek.
Ugyanakkor a veszteségek sem elhanyagolhatók: a KIDA szerint a mintegy 11 000 Észak-Koreából küldött katona közül hozzávetőleg 4000-en életüket vesztették, főként a Kurszki területen zajló harcokban.
A háború következtében Ukrajna természeti védett területein keletkezett károkat 15 milliárd dollárra becsülik. Erről Olena Suljak, a Legfelső Tanács Állami Hatóságok, Helyi Önkormányzatok, Regionális Fejlesztési és Településfejlesztési bizottságának elnöke számolt be.
A környezeti helyreállítás legalább annyira fontos, mint az gazdasági és demográfiai
A RBK-Ukrajna szerint a pénzügyi szempontból történő helyreállítást jelenleg nem lehet pontosan meghatározni, mivel több százezer védett növény- és állatfaj került eltűnés vagy károsodás veszélyébe, míg 2,5 millió hektár természetvédelmi terület van veszélyben. Az ökológiai helyreállítás fontos szerepet kap a gazdasági és demográfiai helyreállítással együtt az újjáépítési tervekben.
Többmillió hektár van bombákkal szennyezve
Jelenleg legalább 16 millió hektár földterület van szennyezve lőszerekkel. A törmelék mennyisége legalább 100 millió tonnára rúg. 500 ipari vállalkozás, köztük vegyipari üzemek is megsérültek vagy elpusztultak. A természetvédelmi területek kárainak becsült összege 15 milliárd dollár.
Az ökológiai helyreállításhoz évtizedek szükségesek
A környezeti károk egy része visszafordíthatatlan, míg mások helyreállítása évtizedeket is igénybe vehet. A szennyezett területek egyharmada továbbra is alá van aknázva, de 2023-ban több mint 10 ezer négyzetkilométer területet sikerült megtisztítani.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter úgy véli, hogy Ukrajnának megvannak a fegyverei és a finanszírozása ahhoz, hogy fenntartsa a védelmét legalább 2025 első felében, még akkor is, ha az Egyesült Államok megvonja a támogatását – számolt be szerdán az Ukrajinszka Pravda hírportál a tárcavezető El Pais című francia lapnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenkót arról kérdezték, hogy szerinte mi fog történni, ha az Egyesült Államok felhagy Ukrajna támogatásával. A válaszában elmondta, hogy a támogatás esetleges megszüntetése komoly kihívás Ukrajna védelmi képessége számára, de nem elkerülhetetlen az összeomlás. „Tervünk van, hogy megteremtsük az együttműködéshez szükséges feltételeket az új adminisztrációval. Ukrajna természetes érdeke, hogy bizalmat építsen az együttműködésben. Úgy gondolom, hogy ennek Ukrajna és Európa számára egyaránt kiemelt stratégiát kell képeznie” – hangsúlyozta.
Marcsenko megjegyezte, hogy a hozzáállás változhat, és ennek a bizonytalanságnak a kezelése érdekében Ukrajnának „helyesen kell használnia az időt, és képesnek kell lennie tárgyalni az új kormányzattal”. Szerint a támogatás folytatását érintő bizonytalanság leküzdése érdekében Ukrajnának „nagyon bölcsen” kell kihasználnia az időt, és képesnek kell lennie tárgyalni az új kormányzattal.
„Úgy gondolom, hogy van elég pénzünk, elegendő fegyverünk, elegendő rakétánk és tüzérségi lövedékünk ahhoz, hogy legalább 2025 első feléig ellenálljunk. 2025-ben biztosítunk elegendő költségvetési keretet a lőszer és a szükséges katonai felszerelés beszerzésére” – biztosított a miniszter, megjegyezve, hogy Ukrajna jelenleg az Egyesült Államoktól kapja meg a szükséges fegyvereket.
Ez azt jelenti, hogy legalább az év első felében és azon túl is jól fel leszünk fegyverezve, hogy ellenálljunk ennek az agressziónak. Ukrajnának ezt az időt nagyon bölcsen kell felhasználnia arra, hogy lefolytassa a szükséges tárgyalásokat az egyesült államokbeli fő szövetségeseivel
Ukrajna ökológiai rendszere sokat szenvedett Oroszország nagyszabású katonai agressziója miatt, jelenleg 65 milliárd dollárra becsülik a természeti környezetben okozott kárt – közölte vasárnap Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csaatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő emlékeztetett arra, hogy a Volodimir Zelenszkij elnök által kezdeményezett békeképlet környezetbiztonsági 8. záradékáról szóló helsinki konferencián a kormányfő megjegyezte, hogy az Ukrajna elleni orosz háború „nagyszabású ökológiai pusztítást okozott, ami példátlan környezetszennyezéshez vezetett”. „Az ukrán ökoszisztémák jelenlegi kárát 65 milliárd dollárra becsülik. Az ukrán erdők harmadát és Ukrajna természetvédelmi területeinek 20 %-át már érintette a háború” – mutatott rá.
Smihal hozzátette, hogy Európa biológiai sokféleségének 35 %-a, amely Ukrajna tulajdonában van, szintén veszélyben van. „Mindannyian fontos feladat előtt állunk: közös jövőképet kell kidolgoznunk a természet és az emberek életének védelméről. Ukrajna készen áll egy közös jövőkép és konkrét lépések kidolgozására ezen az úton, az ellenségnek fizetnie kell elvét alkalmazva” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök „több kulcsfontosságú feladatot is megnevezett, amelyekhez közös stratégiát kell egyeztetni”. A következőkről van szó: Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatti összes környezeti következmény, hatás, veszteség és kár nyomon követése, nyilvántartása és jelentése; magas szintű értékes visszajelzések és technikai megjegyzések gyűjteménye ukrán partnerektől; a következő közös lépések kidolgozása az orosz agresszor bíróság elé állítására az Ukrajna ellen elkövetett környezeti bűncselekmények miatt.
„A környezetbiztonság a gazdasági és társadalmi fejlődés előfeltétele. Ezért szükségesmegoldásokat és forrásokat kell találni a természetünk és ökológiánk védelmére és lehető legjobban helyreállítására” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
Ukrajnában minden vízierőművet találat ért az ellenséges támadások során, az áramtermelésük 40 %-a elveszett – jelentette ki szerdán Ihor Szirota az Ukrhidroenerho vállalat vezérigazgatója az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint vezérigazgató elmondta: „A mai napig sajnos nincs egyetlen olyan erőmű sem, amelyet ne támadott volna az orosz agresszor. Több mint 130 rakétacsapást mértek az áramtermelésünkre. Tudjuk, hogy veszítünk, és sokat veszítettünk.” Szerinte a Kahovszkai Vízerőmű teljesen megsemmisült, a Dnyeperi Vízerőmű pedig jelentősen megrongálódott. Az összes többi vízerőmű helyreállítása folyamatban van – tette hozzá.
„Még nem tudjuk, mit lehet majd helyreállítani. Az őszi-téli időszakra az a feladat, hogy minél többet helyreállítsunk, de ma ez a kérdés nehéz, mert ha nem is hetente, de havonta folyamatosak rakétacsapások. Nekünk egyféle tervünk van, az ellenségnek másféle. Ezért ma nagyon nehéz bármit is megjósolni” – mutatott rá Szirota.
Mint a vezérigazgató megjegyezte, az ukrán vízerőművek termelésük mintegy 40 %-át elvesztették, a hőerőművek esetében pedig több mint a 80 %-át. Ezek a termelési források a kiegyenlítést szolgálják az ukrán energiaipar számára, ezért ezen a téren hiány van.
Az ellenség augusztus 26-i hatalmas támadása során a célpont a Kijevi Vízerőmű volt,de a létesítmény nem szenvedett súlyos károkat. A helyi hatóságok és az energetikai szakértők egyaránt hangsúlyozták, hogy a Kijevi Vízerőművet jelenleg nem fenyegeti veszély, mert azt rakétákkal nem lehet megsemmisíteni.
