Októberben az orosz fosszilis energiahordozók exportja a teljes körű ukrajnai támadás kezdete óta a legalacsonyabb szintre süllyedt. A visszaesés már második hónapja tart, és komoly csapást mérhet az agresszornak számító ország gazdaságára. Erről a wiadomosci.onet számolt be.
A Tiszta Levegő és Energia Kutatóközpont (CREA) adatai szerint 2025 októberében Oroszország napi 524 millió euró értékben exportált fosszilis tüzelőanyagot – ez 4%-kal kevesebb, mint szeptemberben. A visszaesésben szerepet játszottak az ukrán támadások és a nemzetközi szankciók is.
A legnagyobb vásárlók Kína (5,8 milliárd euró), India (3,1 milliárd euró) és Törökország (2,7 milliárd euró) voltak.
Az Egyesült Államok októberben szankciókat vezetett be a Rosznyefty és a Lukoil ellen, arra hivatkozva, hogy Oroszország „nem tanúsít valódi hajlandóságot a békefolyamatban való részvételre az ukrajnai háború lezárása érdekében”. Ennek hatására várhatóan Kína, Törökország és India is csökkentheti orosz olajimportját.
Az EU októberben 1,1 milliárd euró értékben vásárolt orosz fosszilis energiát. A legnagyobb importőrök Magyarország és Szlovákia voltak, amelyek vezetékes földgázt és kőolajat szereznek be a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
Franciaország és Belgium cseppfolyósított földgázt vásárolt 209 millió, illetve 158 millió euró értékben.
Októberben az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a 19. szankciócsomagot is, amely teljes tilalmat vezet be az orosz LNG importjára 2027 januárjától, illetve további korlátozásokat tartalmaz a Rosznyefty és a Gazprom Nyefty ellen.
Az indiai és kínai olajfinomítóknak több olajat kell vásárolniuk a Közel-Keleten, Afrikában és Amerikában. Egy ilyen lépés az árak és a szállítási költségek növekedéséhez vezet az Oroszország elleni új szankciók miatt.
A Reuters jelentése szerint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma január 10-én korlátozásokat vezetett be a Gazprom Nefty és a Szurgutnyeftyehaz orosz olajtársaságokkal, valamint 183 orosz olajszállító hajóval szemben – írta az UNIAN.
Ezen tartályhajók közül sok olajat szállított Indiába és Kínába, mivel a nyugati szankciók és árplafonok az orosz olajkereskedelmet Európából Ázsiába helyezték át. Egyes tankerek olajat szállítottak a szintén szankciók hatálya alá tartozó Iránból is.
Az orosz olajexportot súlyosan érintik az új szankciók, amelyek a feldolgozási volumen csökkentésére kényszerítik a kínai finomítókat.
Az új szankciók alá eső hajók között 143 tartályhajó van, amelyek tavaly több mint 530 millió hordó orosz olajat szállítottak, ami a teljes tengeri olajexport mintegy 42%-a. Ebből mintegy 300 millió hordót Kínába, a maradék olaj nagy részét Indiába szállították.
„Ezek a szankciók jelentősen csökkentik az oroszországi olajszállításra rendelkezésre álló hajók flottáját rövid távon, ami a fuvardíjak növekedéséhez vezet”, mondta Matt Wright, a Kpler társaság szállítmányozási elemzője. Egy szingapúri kereskedő elmondása szerint az elmúlt 12 hónapban ezek a tartályhajók körülbelül napi 900 000 hordó orosz olajat szállítottak Kínába.
2024 első 11 hónapjában az Indiába irányuló orosz olajimport 4,5%-kal nőtt az előző évhez képest, napi 1,764 millió hordót tett ki, ami a teljes indiai import 36%-a. A kínai import, beleértve a csővezetékes szállításokat is, 2%-kal nőtt ugyanebben az időszakban, 99,09 millió tonnára, ami a teljes import 20%-a.
Kína elsősorban orosz ESPO-olajat importál, amelyet plafon feletti áron adnak el, míg India nagyrészt Urals kőolajat vásárol.
A Vortexa elemzője, Emma Lee úgy véli, hogy a szankciók szigorú végrehajtása esetén leáll az orosz ESPO Blend olaj exportja, de ez attól függ, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök feloldja-e az embargót, valamint hogy Kína elismeri-e a szankciókat.
Az új korlátozások arra kényszerítik Kínát és Indiát, hogy további készleteket keressen a Közel-Keleten, Afrikában és Amerikában. Az ilyen típusú kőolajok azonnali árai már megemelkedtek az elmúlt hónapokban a megnövekedett kínai és indiai kereslet miatt, mivel csökkentek és megdrágultak az orosz és iráni olajkészletek.
[type] => post
[excerpt] => Az indiai és kínai olajfinomítóknak több olajat kell vásárolniuk a Közel-Keleten, Afrikában és Amerikában. Egy ilyen lépés az árak és a szállítási költségek növekedéséhez vezet az Oroszország elleni új szankciók miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737038640
[modified] => 1737031431
)
[title] => Reuters: Indiának és Kínának az újabb amerikai szankciók miatt az orosz olaj pótlását kell keresnie
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56407&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56407
[uk] => 56327
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56328
[image] => Array
(
[id] => 56328
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106.png
[original_lng] => 1033211
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106-300x175.png
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106-768x448.png
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106-1024x597.png
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1737024234:5
[_thumbnail_id] => 56328
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2620
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6c7a0480ec5b9680b902a05b30fb9ac3] =>
Újabb ázsiai ország állhat be a sorba az Európából „elfolyó” orosz olajért. A Bloomberg szerint a Fülöp-szigetek tárgyalásokat folytat Moszkvával, hogy jelentős mennyiségű olajat vásároljanak tőlük. Az ország elnöke, Ferdinand Marcos mindezt úgy kommentálta a lapnak, hogy a nemzeti érdek előrébb való, mint az Ukrajna helyzete miatt érzett aggodalom.
A hírek szerint a Fülöp-szigetek nem csak olajat, illetve üzemanyagot vásárolnának Oroszországtól, hanem más termékeket is. Leginkább műtrágyát, amelyre nagy szüksége van a szigetország mezőgazdaságának, az elszálló árak miatt ugyanis egyre nehezebben jutnak hozzá a gazdálkodók. Marcos szerint közel állnak a megállapodáshoz, de nem csak az oroszokkal tárgyalnak, más országokkal is.
„A politikai oldala valóban felvet kérdéseket, de nálunk a nemzeti érdek van a legelső helyen. Be kell szereznünk, amire szükségünk van” – mondta az elnök, akinek nem lesz könnyű dolga, hogy megőrizze hatalmát a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette. Főleg, hogy eredetileg évenkénti 6,5 százalékos GDP-növekedéssel kampányoltak, amelyet 2028-ig szeretnének elérni. Jelenleg viszont a kiugró inflációval és az elértéktelenedő pesóval kell foglalkozniuk elsősorban, amelynek megerősítésére a jegybank már 225 bázisponttal emelte az alapkamatot idén.
