A brit kormány eddig több mint 25 milliárd font értékben fagyasztott be orosz pénzügyi eszközöket az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciók részeként – jelentette be vasárnap a londoni pénzügyminisztérium.
A tárca a pénzügyi szankciók érvényesítéséért felelős minisztériumi hivatal (Office of Financial Sanctions Implementation, OFSI) éves összesítését ismertető tájékoztatásában kiemeli, hogy Oroszország még soha nem szembesült olyan mértékű szankciókkal, amelyeket Nagy-Britannia és szövetségesei az ukrajnai háború kezdete óta foganatosítottak – számolt be a hirado.hu.
A minisztérium adatai szerint a büntetőintézkedések több mint 400 milliárd dollár pénzforrástól fosztották meg Oroszországot; ez négyévi orosz katonai költségvetésnek felel meg.
A brit kormány a zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából 2,26 milliárd font értékű hitelkeretet állított össze Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és a minap folyósította a hitelcsomag első 752 millió fontos részletét.
A hitelmegállapodást Rachel Reeves brit és Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter írta alá a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében március elején összehívott londoni csúcsértekezleten.
A hitelcsomagot a szankciók alapján zárolt orosz szuverén vagyoneszközök hozamából törlesztik, így Ukrajnát a kölcsön után nem terheli visszafizetési kötelezettség.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználhatók a zárolt orosz vagyoneszközök Ukrajna pénzügyi támogatására.
London többször hangsúlyozta, hogy a kölcsön nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti. Nagy-Britannia a háború kezdete óta 12,8 milliárd font (több mint 6100 milliárd forint) katonai, gazdasági és humanitárius támogatásra vállalt kötelezettséget Ukrajna számára, és ígéretet tett arra, hogy évente 3 milliárd font értékben támogatja az ukrán fegyveres erőket, amíg erre Ukrajnának szüksége van.
[type] => post
[excerpt] => A brit kormány eddig több mint 25 milliárd font értékben fagyasztott be orosz pénzügyi eszközöket az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciók részeként – jelentette be vasárnap a londoni pénzügyminisztérium.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742760420
[modified] => 1742763417
)
[title] => Nagy-Britannia eddig 25 milliárd font értékű orosz vagyont zárolt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=58419&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 58419
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 58421
[image] => Array
(
[id] => 58421
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/orosz-vagyon-zarolasa.webp
[original_lng] => 41680
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/orosz-vagyon-zarolasa-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/orosz-vagyon-zarolasa-300x189.webp
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/orosz-vagyon-zarolasa.webp
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/orosz-vagyon-zarolasa.webp
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/orosz-vagyon-zarolasa.webp
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/orosz-vagyon-zarolasa.webp
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/orosz-vagyon-zarolasa.webp
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1742756219:12
[_thumbnail_id] => 58421
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1101
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_a3ead9403e5725d7c53cf3e80384f54c] =>
Az nem világos, hogy Rijád az Oroszországgal való szolidaritásból vagy önérdekből cselekedett-e. Az utóbbi esetben a közel-keleti ország attól tarthatott, hogy a lefoglalás precedenst teremtene, amelyet a jövőben más országokkal szemben szintén fel lehetne használni.
Szaúd-Arábia az év elején bizalmasan utalt arra, hogy megszabadulna az európai állampapírok és kötvények egy részétől, ha a G7 úgy dönt, hogy lefoglalja Oroszország mintegy 280 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonát – árulták el névtelenségüket kérő források a Bloombergnek. A szaúdiak egész konkrétan a francia államkincstár által kibocsátott adósságot említették.
A sivatagi királyság álláspontja valószínűleg befolyásolta az országok vonakodását. A közel-keleti olajmonarchia euró- és francia kötvényekből álló állománya több tízmilliárd euróra tehető, de az európai tisztviselők főleg amiatt aggódtak, hogy más államok is követnék Szaúd-Arábia példáját. Az nem világos, hogy Rijád az Oroszországgal való szolidaritásból vagy önérdekből cselekedett-e.
Ha az utóbbiról van szó, akkor a közel-keleti ország attól tarthatott, hogy a lefoglalás precedenst teremtene, amelyet a jövőben más országokkal szemben szintén fel lehetne használni, így például Szaúd-Arábia ellen is. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a szaúdi kormány Ukrajnával és Oroszországgal is kapcsolatban áll, a háborúban pedig közvetítőként lépett fel, például Rijád több fogolycserében is szerepet játszott.
Mint ismert, a hét legfejlettebb ipari állam vezetői júniusban megállapodtak arról a hitelstruktúráról, amellyel felhasználják a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot Ukrajna támogatására, de magához az eszközökhöz nem nyúlnak. A mintegy 280 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon becslések szerint évi 3-5 milliárd dollár nyereséget termel.
Bármi legyen is az olajmonarchia indítéka, Szaúd-Arábia lépése aláhúzza növekvő befolyását a nemzetközi politikában, egyben rámutat arra, hogy Washington és az európai országok nehezen tudják megszerezni az úgynevezett globális dél – a tágabb értelemben Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia kevésbé fejlett államai – támogatását Ukrajnának, ahogy Kína, India és a közel-keleti országok is vonakodnak.
Svájc összesen 13 milliárd frank értékben zárolt orosz eszközöket, beleértve a több mint 7 milliárdos tartalékot és az orosz központi bank eszközeit is. A svájci hatóságok 2023-ban 580 millió frankos pénzügyi eszközt és további két ingatlant zároltak be – közölte kedden a Gazdasági Államtitkárság (SECO). Összesen 17 ingatlant, valamint luxusautókat, műalkotásokat és bútorokat is zároltak – írta meg a Bloomberg.
Svájc a szankciós politika alkalmazásával drámaian szakított a hagyományos semlegességével, főleg a nemzetközi nyomásnak tudható be, hogy erélyesen lép fel Oroszországgal szemben, miután Moszkva háborút indított Ukrajna ellen.
A szankciós politika ellen Svájcban többen is aláírásban kezdtek – a szükséges számú szignó már össze is gyűlt –, hogy népszavazást tartsanak az ország semlegességéről. A semlegesség elvét az alkotmányba kívánják foglalni, és meg akarják akadályozni a nem katonai jellegű kényszerintézkedésekben való részvételt, amelyek a szankciókat is magukban foglalják.
A SECO szerint 2023 végén a befagyasztott magánvagyon összértéke 5,8 milliárd frank volt, ez visszaesés 2022-hez képest. A befagyasztott jegybanki vagyon 7,24 milliárd frankot tesz ki. A svájci Gazdasági Államtitkárság közleménye szerint továbbra is fennáll az a kötelezettség, hogy ezeket a tartalékokat és eszközöket negyedévente jelentsék.
Simon Pluess, a SECO szankciókért felelős vezetője egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy megtalálták-e az összes olyan orosz vagyont, amelyet a jelenlegi törvények szerint zárolni kellene, azt mondta: „Aligha tudom elképzelni, hogy további jelentős változások lesznek. A zárolt eszközök nagy része valójában már két éve le van tiltva.”
Korábban megírtuk, hogy a svájci parlament alsóháza elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz. A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a részt vevő országokkal.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
