Csaknem félmilliárd euró értékű olasz vagyont foglaltak le egy pénteki választott bírósági döntés alapján Oroszországban. Ezúttal az Unicredit járt pórul, de a római kormány hétfőn akcióba lép.
Antonio Tajani külügyminiszter hétfőre összehívott rendkívüli ülésen vitatja meg kormányzati szakértőkkel, hogy mit lépjen az olasz kormány az utóbbi időszakban történt oroszországi vagyonelkobzásokra válaszul. Az ülésen szó lesz az Ariston fűtéstechnikai óriáscéget, valamint az Unicreditet ért orosz szankciókról.
Mint ismert, az Ariston oroszországi gyáregységét a múlt hónapban egy Vlagyimir Putyin orosz elnök által jegyzett ukázzal a Gazprom fennhatósága alá vették. Ideiglenesen.
Pénteken pedig a szentpétervári választott bíróság döntése húzta ki a gyufát Rómánál, a jogászok 463 millió euró értékben foglaltak le ugyanis Unicredit-eszközöket. Ebben a gyakorlatban értékpapírok, ingatlanok és számlákon elhelyezett összegek szerepelnek, de az UniCredit Leasing és az UniCredit Garant részvényeit is hozzájuk csapták – írja a Reuters.
Az indoklás szerint az oroszoknak ez egyfajta „fájdalomdíjként” jár egy meg egy gázipari beruházás meghiúsulása fejében, amelyben az olasz bank is résztvevő volt finanszírozási oldalról. A döntés Olaszországban nagy felháborodást váltott ki.
Az ominózus gázprojektben a Deutsche Bank is megpörkölődött, tőlük ugyanazon választott bíróság 238,6 millió euró értékben foglaltak le oroszországi eszközöket. A keresetet a projekt fővállalkozója, a Gazprom 50 százalékos tulajdonában lévő, szentpétervári székhelyű RusChemAlliance vegyes vállalat nyújtotta be.
A Deutsche Bank hitelgaranciát vállalt a német Lindével egy oroszországi gázfeldolgozó üzem építésére vonatkozó szerződésben, amelyet a nyugati szankciók miatt felmondtak.
Az orosz kormány arról döntött, hogy feloldja a benzinexport átmeneti tilalmát arra hivatkozva, hogy a piac kellően ellátott – közölte az energiaügyi minisztérium, amely azonban nem ismertette, hogy mikortól érvényes a döntés.
Oroszország, amely eredetileg március 1-jétől hat hónapra tiltotta be a benzinexportot, tavaly szeptember 21. és november 17. között hasonló tilalmat léptetett életbe a magas belföldi árak visszaszorítása és az üzemanyaghiány megszűntetése érdekében. Tavaly a tilalom feloldását az tette lehetővé, hogy helyreállt a kínálat a belföldi üzemanyagpiacon, sőt ellátási többlet keletkezett.
Az idén márciustól életbe léptetett intézkedés nem vonatkozott az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamaira, Mongóliára, Üzbegisztánra, továbbá Grúzia két, Oroszország által támogatott szakadár régiójára – Dél-Oszétiára és Abháziára.
Több mint 20 év után először szenvedett el veszteséget a Gazprom: tavaly 6,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el a vállalat. A Kreml számára ez súlyos válságot jelez előre, mivel az állami gázcég bevételei jelentős részét fedezték eddig a háborús kiadásoknak.
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi miniszterelnöke 2022-ben azt jósolta, hogy az európaiaknak rosszul fog esni Oroszország azon döntése, hogy visszafogja az Európai Unióba irányuló földgázkivitelét. Jóslata azonban messze nem volt pontos. 2023-ban az európai gázárak átlagosan csak egy tizedét tették ki Medvegyev jóslatának, és a Gazprom, az orosz állami tulajdonú energetikai vállalat hatalmas, 6,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el tavaly, amire 1999 óta nem volt példa – kezdi elemzését Agathe Demarais, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának geoökonómiai főmunkatársa a Foreign Policyben megjelent cikkében.
A Gazprom veszteségei a Kreml azon döntésének következményei, hogy 2022-ben elzárja a gázcsapot Európa felé, visszafelé sült el. Az EU orosz gázimportja az 1970-es évek eleje óta a legalacsonyabb szinten van, a behozatal mindössze 8%-át teszi már csak ki, szemben a 2021-es 40%-kal.
Ez a Gazprom számára sokkoló veszteségeket eredményezett, a cég külföldi értékesítésből származó bevételei 2023-ban kétharmadával zuhantak.
A Gazprom veszteségei valószínűleg jelentős hatással lesznek Oroszország azon képességére, hogy finanszírozni tudja ukrajnai háborúját. A vállalatnak az orosz államkasszába a vámok és jövedéki adók révén befizetett hozzájárulása 2023-ban négyötödével csökkent, és az orosz államkasszából adó-visszatérítés jár neki – írja a szakértő.
A Kreml elrendelte, hogy a Gazprom 2025-ig havi 500 millió dolláros illetéket fizessen az államnak, hogy segítsen betömni a növekvő katonai kiadások okozta űrt. Nem világos azonban, hogy a Gazprom most, hogy veszteségeket könyvel el, hogyan fogja tudni kifizetni ezt az átutalást 2024-ben. A vállalat nehézségei arra is késztethetik, hogy csökkentse a gázmezőkbe és gázvezetékekbe tervezett beruházásait, ami viszont az orosz GDP növekedését sújtaná a számítások szerint. Mindez pedig komoly nehézséget jelenthet majd az orosz gazdaságnak, hogy finanszírozza az ukrajnai háborút.
[type] => post
[excerpt] => Több mint 20 év után először szenvedett el veszteséget a Gazprom: tavaly 6,8 milliárd dolláros veszteséget könyvelt el a vállalat. A Kreml számára ez súlyos válságot jelez előre, mivel az állami gázcég bevételei jelentős részét fedezték eddig a há...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716212640
[modified] => 1716203810
)
[title] => Nagy gondban a Gazprom és vele az orosz gazdaság
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=48744&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 48744
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 48745
[image] => Array
(
[id] => 48745
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699.jpg
[original_lng] => 462066
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/kreml-664699.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1716193011:12
[_thumbnail_id] => 48745
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 264
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 213
[1] => 183
[2] => 5757
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Gazprom
[1] => Oroszország
[2] => veszteség
)
)
[3] => Array
(
[id] => 48691
[content] =>
Az Unilever leválasztja a fagylaltüzletágát, azonban az orosz divízióját külön kezeli, így az oroszoknak nem kell lemondaniuk a hideg édességről. Bár a brit vállalat leállította az oroszországi hirdetéseit és beruházásait, továbbra sem tud kivonulni az országból.
Mégis megtartja orosz fagylaltüzletágát az Unilever. A brit cég még márciusban jelentette be, hogy leválasztja és külön leányvállalatba szervezi fagylaltkészítő divízióját. Most viszont Európa egyik legértékesebb vállalata bejelentette, hogy az orosz üzletágat külön kezeli, így az nem lesz részese a folyamatnak.
Az orosz–ukrán háború kirobbanását követően számos nyugati vállalat jelentette be, hogy távozik Oroszországból, de sokaknak nem sikerült ezt meglépni, míg mások nem is erőltették ezt különösebben. A nyugati közvélemény egy része nyomást gyakorolt az Unileverre is, hogy hagyja el Oroszországot, azonban ez nem egyszerű lépés.
Ugyanis a szankciókat bevezető országok cégei csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, így a folyamat rendszerint elhúzódik. Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat, amelyeket szinte minden esetben a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel jó kapcsolatokat ápoló üzletemberek vesznek meg.
Az osztalékot sem lehet kivinni
Az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, így az érintettek egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból engedély nélkül. Az autógyártók végül jelképes összegért cserébe szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.
A francia Renault például egy rubelért adta el többségi részesedését az orosz Avtovazban, de hatéves visszavásárlási opcióval élt. A japán Nissan is hasonlóan járt el. Más területen tevékenykedő vállalatok is éltek a lehetőséggel: szimbolikus, mindössze egyeurós áron értékesítette hét sörfőzdéjét a Heineken, így elvileg bármikor visszatérhetnek.
A vádakra reagálva a cég korábban leállította az oroszországi reklámokat és beruházásokat. A Bloomberg szerint a Unilevernek négy gyára van az eurázsiai országban, ahol Cornetto és Carte D’Or fagyikat készítenek. A vállalat oroszországi eszközeit 600 millió euróra becsülik.
A nyereséges orosz leányvállalattól nem egyszerű megszabadulni, ám az is kulcsfontosságú, hogy a bank a jövőben is képes legyen dollártranzakciókat végrehajtani. A Raiffeisen dolgát nehezíti, hogy a kivonuláshoz az orosz hatóságok jóváhagyása is szükséges.
Figyelmeztette a Raiffeisen Bankot a szankciók betartását is felügyelő amerikai pénzügyminisztérium, hogy oroszországi üzleti tevékenységével azt kockáztatja, hogy elveszti a hozzáférését az amerikai pénzügyi rendszerhez.
Erről a Reuters forrásai szerint egy május 6-án keltezett, Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes által írt levélben tájékoztatták az orosz bankot. Ez a legnagyobb nyugati pénzintézet, amely jelen van Oroszországban.
A Strabag-üzletet ejtette a Raiffeisen
A levél nemcsak a Raiffeisen orosz tevékenységével kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat, hanem annak az ügyletnek a kapcsán is, melynek keretében a bank segített volna a szankcionált Oleg Gyeripaszkának megszabadulni részesedésétől a Strabagban. Ezt az ügyletet azonban a Raiffeisen szóvivője szerint időközben elengedte az osztrák bank, továbbá jelentősen csökkentette oroszországi aktivitását, és lépéseket is tett a szankciókkal kapcsolatos kockázatok kezelésére.
Levelében Ademayo arról is ír, hogy a Raiffeisen oroszországi tevékenységének bővülése ellentmondana a bank ígéretének, mely szerint igyekszik szabadulni oroszországi érdekeltségeitől. Az amerikai pénzügyminisztérium második legmagasabb rangú képviselője felhívta a bank figyelmét, hogy a Raiffeisen azért vesztheti el a hozzáférését az amerikai bankrendszerhez, mert oroszországi tevékenysége miatt veszélybe sodorja az amerikai nemzetbiztonságot.
A Raiffeisen oroszországi leányvállalata azonban rendkívül nyereséges, még ha a profit hazahozása nem is feltétlenül triviális, és az országból való kivonuláshoz a banknak meg kell szereznie az orosz hatóságok jóváhagyását is. Az amerikai fenyegetés valóra válása esetén azonban a bank elveszítené lehetőségét arra, hogy dollárban denominált tranzakciókat hajtson végre.
A Raiffeisenre már az Ukrajna elleni orosz invázió óta nyomás nehezedik, hogy szabaduljon meg orosz érdekeltségeitől.
Az orosz költségvetési hiány jelentős növekedése ellenére Moszkva nem csökkenti a védelmi kiadásokat.
Az orosz költségvetési hiány csaknem 2,5-szeresére nőtt a kiadások meredek megugrása miatt – derült ki a pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adataiból, ám a közgazdászok így is erős GDP-növekedésre számítanak.
Az éve első négy hónapjának hiánya 1,48 ezermilliárd rubelre – nagyjából 15 milliárd euróra – nőtt, azaz a bruttó hazai termék 0,8 százalékára emelkedett a január–márciusi 607 milliárdról.
A négyhavi hiány azonban még így is kevesebb mint fele volt annak, mint 2023 azonos időszakában, amikor a költségvetés 3,05 ezermilliárd rubellel, azaz a GDP 1,8 százalékával volt mínuszban.
Az idei javulás nagyrészt annak köszönhető, hogy a bevételek 50,1 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ami ellensúlyozta a magasabb kiadásokat, amelyek éves szinten 21,5 százalékkal 13,2 ezermilliárd rubelre nőttek. Ez főleg az olaj- és gázbevételeknek köszönhető, amely 82,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A nem olaj- és gázipari bevételek 36,8 százalékkal nőttek, ez pedig lehetővé teszik a szövetségi költségvetés idei kiadásainak növelését.
A pénzügyminisztérium adatai alapján a múlt havi kiadások márciushoz képest 21,3, tavaly áprilishoz képest pedig 25,1 százalékkal nőttek.
Moszkva arra számít, hogy a költségvetési bevételek és kiadások idén meredeken meg fognak ugrani: a tervek szerint az év során 36,7 ezermilliárd rubelt terveznek elkölteni a 35,1 ezermilliárdnyi befolyó bevétellel, miközben 2024-re pedig 1,6 ezermilliárdos rubeles, azaz a GDP 0,9 százalékát kitevő hiányt céloz meg.
Oroszország több forrást is átirányított a hadseregére és a védelmi iparra azóta, hogy 2022 februárjában kirobbant az ukrajnai háború. A védelmi és biztonsági kiadások együttesen idén elérik a teljes költségvetés mintegy 40 százalékát.
Ennek ellenére az orosz jegybank hétfőn kiadott előrejelzései alapján a GDP éves szinten 4,4 százalékkal fog megnőni a második negyedévben, szemben az előző három hónapban mért 4,6-tal.
Nem alakult túl fényesen a német külkereskedelem az első negyedévben és márciusban. Az adatokból kiderült, hogy nőtt a kétoldalú forgalom Kínával, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, azonban az Oroszországgal folytatott kereskedelem tovább csökkent.
Németország márciusban 134,1 milliárd euró értékben exportált termékeket, ami havi szinten 0,9 százalékos emelkedés, míg az előző év azonos hónapjához képest 1,2 százalékos növekedést regisztrált a Destatis. A januártól márciusig tartó első negyedévben a kivitel 402,2 milliárd eurót ért el, ez viszont 1,1 százalékkal kevesebb az előző év első negyedévhez viszonyítva.
Az import sem alakult túl fényesen: a 111,9 milliárd értékű behozatal havi szinten mindössze 0,3 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben 3 százalékkal zsugorodott. A január–márciusi időszakban a behozatal 6,6 százalékkal, 331,8 milliárd euróra csökkent az előző év azonos időszakához képest. A külkereskedelmi mérleg terén azonban nem lehet ok a panaszra: az ország márciusban 22,3 milliárd többletet könyvelhetett el.
Európa legnagyobb gazdasága az első negyedévében 70,5 milliárd eurós pluszt ért el. Legfontosabb külkereskedelmi partnerünk az Európai Unió tagállamaiba 73,3 milliárd euró értékben exportált míg az import 58,8 milliárd eurót ért el. Az Egyesült Államokba irányuló kivitel értéke havi szinten 3,6 százalékkal, 14,3 milliárd euró nőtt, ellenben az Egyesült Királyságba 3,8 százalékkal 6,4 milliárd euróra csökkent.
Németország Kínába 8,3 milliárd euróra értékben exportáltak termékeket, havi szinten 3,7 százalékos az emelkedés. A legtöbb áru a távol-keleti országból érkezett: az import havi összevetésben 14,3 százalékkal bővült, és 13,7 milliárd euró ért el. Az Egyesült Államokból a behozatal 2,7 százalékkal 7,6 milliárd euróra emelkedett. Ellenben az Oroszországgal folytatott kereskedelem tovább zsugorodott, márciusban már az egymilliárd eurót sem érte el.
Az Oroszországba irányuló export 0,6 milliárd euróra csökkent, éves szinten 35,3 százalékkal, míg havi összevetésben 14,8 százalékkal esett vissza. Az eurázsiai országból származó behozatal 0,2 milliárd euróra mérséklődött, ez 2023 márciusához képest 45,9 százalékos, míg idén februárhoz viszonyítva 16,3 százalékos zsugorodás.
Európa beteg embere?
Európa legnagyobb gazdasága tavaly recesszióba süllyedt, a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal zsugorodott 2023-ban. A német GDP az előzetes adatok szerint előző év azonos időszakához képest 0,2 százalékkal csökkent az idei első negyedévben, vagyis a visszaesés idén tovább folytatódhat.
A Nemzetközi Valutaalap áprilisi jelentése szerint 2024-ben mindössze 0,2 százalékkal nőhet a német GDP, míg 2025-ben 1,3 százalékos növekedés várható. Az viszont biztató jel, hogy az előző hónapban a németeknél is magához tért a fogyasztás és nőtt a kiskereskedelmi forgalom, miközben csökkent az infláció.
A német gyengélkedés Magyarország szempontjából is kedvezőtlen hír, ugyanis Németország az első számú kereskedelmi partnerünk, tehát a gyengélkedő német ipar a magyar gazdaságot is hátráltathatja. Ennek kapcsán érdemes még megemlíteni, hogy a Capital Economics elemzői szerint Közép- és Kelet-Európa képes ellensúlyozni a német gazdaság tartós lassulását.
A moszkvai bíróság a JPMorgan és a Commerzbank ellenében döntött.
A moszkvai bíróság jóváhagyta a JPMorgan és a Commerzbank európai leányvállalata által Oroszországban tartott mintegy 12,4 millió euró vagyon lefoglalását az előzetes döntéshozatal szerint.
A bíróság április 26-án hozott ítéletet az orosz Transkapitalbank, a 2022-es orosz ukrajnai invázió nyomán nyugati szankciók alá tartozó hitelező által indított perben.
A Reuters emlékeztet, hogy a nyugati bankok és más vállalatok régóta aggódnak oroszországi pénzeszközeik és tulajdonaik miatt a háború kitörése és a nyugati szankciók bevezetését követő orosz megtorlás óta.
Oroszország a nyugati szankciókra válaszul új vezetőséget nevezett ki több nyugati vállalat leányvállalataiba, a távozó cégeket pedig hatalmas árengedményekre kényszerítette. Ennek hatására körülbelül 1000 cég távozott az országból.
Cukorszállítás csak az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba lesz lehetséges, korlátozott mennyiségben.
Az orosz kormány ideiglenes tilalmat vezetett be a cukorra és a vegytiszta szacharózra. Az erre vonatkozó rendeletet a napokban tették közzé.
„A korlátozás 2024. augusztus 31-ig lesz érvényben. A döntés célja a hazai élelmiszerpiac stabilitásának támogatása” – áll a közleményben.
A rendelet ugyanakkor több kivételt is tartalmaz. Bizonyos mennyiségben lehet majd cukrot szállítani az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiba. Konkrétan Örményországba 28 ezer tonnát, Fehéroroszországba 5 ezer tonnát, Kazahsztánba 120 ezer tonnát, Kirgizisztánba pedig 28,5 ezer tonnát engedélyeznek exportálni.
A Gazprom orosz gázipari óriás 2023-ban 629 milliárd rubel (6,9 milliárd dollár) nettó veszteséget könyvelt el, ez több mint két évtizede az első mínuszos éve. A CNN beszámolója szerint ez főként az ukrajnai konfliktus következtében visszaesett európai eladásokkal áll összefüggésben.
Elemzők korábban 447 milliárd rubel (4,9 milliárd dollár) nettó nyereséget vártak 2023-ra, az Interfax hírügynökség információi szerint. Ezzel szemben a vállalat 2022-ben még 1200 milliárd rubel (13,1 milliárd dollár) nettó nyereséget könyvelt el, ami az év folyamán kezdődött orosz-ukrán konfliktus előtti időszakra esett.
A Reuters elemzése szerint ez a veszteség a Gazprom számára az első éves negatív eredmény volt az 1990-es évek vége vagy a 2000-es évek eleje óta. Ez időszak nagyjából akkor kezdődött, amikor Vlagyimir Putyin elnök szövetségese, Alekszej Miller vette át a vállalat vezetését 2001-ben. A gázipari társaság Oroszország egyik legfontosabb vállalatának tekinthető – emlékeztet a CNN.
Oroszországnak Európából való gázexportja jelentős mértékben csökkent az ukrajnai konfliktus politikai következményei miatt. A Gazprom monopolhelyzetben van a külföldre irányuló gázszállítás terén és rendelkezik olajipari egységgel is. Emiatt a cég lett a nyugati szankciók egyik fő célpontja.
A Reuters által végzett számítások szerint a cég földgázszállításai Európába tavaly 55,6%-kal estek, 28,3 milliárd köbméterre csökkentek. A Gazprom nem közölte saját exportstatisztikáit 2023 eleje óta.
Az EBITDA jelentős mértékben csökkent: tavaly mindössze 618,38 milliárd rubelre (6,7 milliárd dollár) rúgott a korábbi évben elért 2,79 milliárd rubellel (30,4 milliárd dollár) szemben. Ez volt az elmúlt 22 év legrosszabb EBITDA-eredménye.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
