India állami olajfinomító vállalatai megtagadták az Oroszországba irányuló benzinexport növelését. Kijelentették, hogy nincs szabad üzemanyagmennyiségük további szállításokhoz. India három legnagyobb állami olajfinomító vállalata elutasította az Oroszország kérését a benzinellátás növelésére.
A Reuters az indiai olajipar forrásaira hivatkozva számolt be arról, hogy a vállalatok az exportra szánt többletüzemanyag hiányával magyarázták az elutasítást.
Az ügynökség információja szerint az indiai piacot olajjal ellátó orosz Roszneft és Gazprom neft vállalatok több benzinszállítmányt kértek az indiai termelőktől mind állami, mind magántulajdonban lévő finomítókból. Az állami tulajdonú vállalatok közé tartozik az Indian Oil, a Bharat Petroleum és a Hindustan Petroleum.
Jelenleg csak a Roszneft, közel 50%-ban a tulajdonában lévő Nayara Energy szállít benzint Oroszországba. Június végén 42 000 tonna benzint rakodtak be a Vadinar finomítóból. A szállítmány várhatóan július 26-án érkezik meg a Murmanszki megyei Vitino kikötőjébe. Egy másik, Oroszországnak szánt üzemanyagot szállító tartályhajó a Szuezi-csatorna felé tart, ahol a rakományt egy másik hajóra rakják át további szállítás céljából.
Az Energy Intelligence értékelése szerint az Indiából Oroszországba irányuló benzinszállítás teljes mennyisége kevesebb lesz, mint 100 ezer tonna. Ugyanakkor az orosz piacon az üzemanyaghiányt havi 400-600 ezer tonnára becsülik. A hiány egy részét Fehéroroszországból és Kazahsztánból érkező szállítások fedezik. A szakértők azt is megjegyzik, hogy az orosz olajfinomítók károsodása miatt kapacitásuk körülbelül fele továbbra sem áll rendelkezésre. Ennek eredményeként az olajfinomítási volumenek napi körülbelül 3,53 millió hordóra csökkentek – ez a 2000-es évek eleje óta a legalacsonyabb érték lehet. A Reuters szerint még újabb károk hiányában is legalább két hónapba telik a termelés helyreállítása.
Orosz Állami Duma második olvasatban jóváhagyta a vállalati csőd nagyszabású reformját, amely a vállalatok felszámolását az adósság átstrukturálási mechanizmusokkal váltja fel, számolt be Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata Telegramon, írja az Ukrinform.
„Formálisan a törvény célja a vállalkozások, a munkahelyek és az adóbevételek megőrzése, de sietős elfogadása egybeesett az orosz vállalatok pénzügyi helyzetének hirtelen romlásával”, jelentette ki a hírszerzés.
Megjegyezték, a helyi hatóságok gyakorlatilag elismerték a jelenlegi rendszer kudarcát: 2025-ben mindössze 51 esetben alkalmaztak külső irányítást, mindössze nyolc esetben pénzügyi helyreállítást, és a rehabilitációs eljárások az összes vállalati csőd kevesebb mint 1%-át tették ki.
Az intézmény arról számolt be, hogy az esetek túlnyomó többsége vagyonértékesítéssel és a vállalatok végleges felszámolásával zárult.
Amint arról a hírszerzés is beszámolt, ez a reform külön szerkezetátalakítási eljárást vezet be, lehetővé teszi a hitelezőkkel való tárgyalás előtti megállapodások megkötését és az adósságtörlesztési tervek jóváhagyását.
„Az adósok nem vehetnek fel új hiteleket, és nem köthetnek megállapodásokat a velük kapcsolatban lévő vállalkozásokkal a válságkezelő vagy a hitelezők beleegyezése nélkül. Emellett bevezetnek egy új mechanizmust a nagyszabású eszközök rugalmas ár kiigazítással történő értékesítésére” – áll a jelentésben.
Az intézmény kifejtette, a törvényjavaslat tárgyalásának gyorsasága egybeesett az orosz vállalati szektor adósságválságának eszkalálódásával.
„2026 áprilisának végén az orosz vállalatok kötelezettségei elérték a 293 billió rubelt (körülbelül 3,85 billió dollárt), az éves lejárt fizetések pedig 18%-kal, 7 billió rubelre (körülbelül 92 milliárd dollárra) nőttek. Egyes vállalatok már új hitelekkel fedezik régi adósságaikat, míg a nyereség mintegy 37%-át kizárólag kamatok törlesztésére fordítják” – jelentette Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
Megjegyezték, a reform elfogadása a Kreml felkészülése egy csődhullámra a magas kamatlábak, a csökkenő profit és a széles körben elterjedt fizetésképtelenségek hátterében.
Mindössze két héttel ezelőtt Moszkva azt állította, hogy „elegendő üzemanyag van a piacon”, és hogy a dízelkészletekben fölösleg van.
Az orosz kormány első ízben ismerte el hivatalosan, hogy az ukrán finomítók elleni támadások miatt van benzinhiány, jelentette ki Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes, számolt be az orosz média július 10-én, pénteken.
„El kell ismernünk, hogy problémák és deficit van, ami miatt sorban állást tapasztalunk. Vagy néha a benzinkutak instabil módon működnek. A hiány nyilvánvaló okokból adódik, mivel az olajfinomítóink részben nem állnak rendelkezésre, javításra szorulnak a támadások miatt, jelentette ki.
A miniszterelnök-helyettes szerint a polgárok olyan viszonteladókkal is szembesülnek, akik felfújják a benzinárakat. Azonban „a vertikálisan integrált vállalatok, a kőolajtermékek fő termelői, az inflációval összhangban tartják az árakat”.
Ugyanakkor, június 26-án Novak még azt mondta, hogy „elegendő üzemanyag van a piacon a hazai piac ellátására”, és van felesleg dízelkészletekben. Egy nappal korábban pedig a média arról számolt be, hogy Oroszország elvesztette dízeltermelésének 40%-át.
Az ukrán dróncsapások következtében jelentősen csökkent az orosz dízelüzemanyag-termelés. Sajtóértesülések szerint az elmúlt két hónapban Oroszország mind a tíz legnagyobb olajfinomítója támadásokat szenvedett el, ami komoly fennakadásokat okozott a termelésben.
Korábban Oroszország mintegy 40 százalékkal több dízelt állított elő, mint amennyit belföldön felhasznált, a többletet pedig exportálta. Jelenleg a termelés már nagyjából csak a hazai keresletet fedezi.
A benzin előállítása is jelentősen visszaesett: júniusban 25 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. A helyzetet tovább rontotta, hogy júliusban leállt a Nyizsnyij Novgorod-i és az omszki olajfinomító működésének egy része, amelyek az ország legfontosabb üzemanyag-termelő létesítményei közé tartoznak.
A termelés visszaesése miatt az orosz kormány 2023 óta először teljes exporttilalmat vezetett be a dízelüzemanyagra, miután korábban már a benzin és a repülőgép-üzemanyag kivitelét is korlátozta.
Oroszország szinte minden régiója benzinhiánnyal vagy ellátási zavarokkal küzd. Sok benzinkút már bevezette az üzemanyag-értékesítés korlátozását. Ezt bizonyítja a CNN elemzése, írta az LB.ua.
Az üzemanyagválság, amely kezdetben az oroszok által megszállt Krímen súlyosbodott, és arra kényszerítette a hatóságokat, hogy június 21-én szükségállapotot vezessenek be, illetve teljesen betiltsák az üzemanyag a lakosságnak történő értékesítését, mára Oroszország egész területére kiterjedt – a nyugati régióktól a Távol-Keletig.
A kiadvány elemezte a kormányzók és polgármesterek hivatalos nyilatkozatait, valamint a szövetségi és regionális média beszámolóit. Annak eredménye szerint több mint 50 nemzetközileg elismert oroszországi régió jelentett be hivatalosan üzemanyag-ellátási problémákat, míg szinte az összes többi régióból érkeznek nem hivatalos jelentések a zavarokról. Legalább három szövetségi terület, köztük az Irkutszki terület és a Zabajkalszki határterület, „magas készültségi” állapotot hirdetett, ami egy lépésre van a szükségállapottal.
A cikk megemlítik, hogy Putyin kezdetben egy interjúban megpróbálta meggyőzni az embereket arról, hogy urai a helyzetnek, majd egy másik nyilatkozatot tett, amelyben a legsürgetőbb feladatnak a „légvédelmi rendszerek gyártásának gyors és jelentős növelését” nevezte. Ez közvetett elismerése volt Oroszország növekvő sebezhetőségének az ukrán csapásokkal szemben.
Nem ez az első alkalom, hogy Oroszország jelentős üzemanyaghiánnyal néz szembe. Tavaly augusztusban az ukrán támadások fokozódása is ellátási zavarokat okozott számos régióban. A szakértők szerint azonban a jelenlegi helyzet sokkal súlyosabb. Az elemzők adatai szerint a különbség a támadások mértékében és folytonosságában rejlik, és az is súlyosbítja a helyzetet, hogy sok finomítóban még mindig folynak a javítások tavalyi támadásokat követően.
Becslések szerint az orosz benzintermelés jelenleg mintegy 20%-kal alacsonyabb, mit a belföldi kereslet, miközben a finomítók kihasználtsága több év óta a legalacsonyabb szintre esett vissza.
A CNN elemzése is kimutatta, az ország benzinkútjain korlátozásokat vezetnek be az üzemanyag-értékesítésre. Léteznek speciális weboldalak is, amelyek segítenek a sofőröknek megtalálni azokat a benzinkutakat, ahol még tankolhatnak. A hosszú sorok miatt egyre gyakoribbak a konfliktusok. Sok régióban már tilos a nagy, körülbelül 20 literes kannák teletankolása, hogy megakadályozzák az üzemanyag-készletek felhalmozását, az irkutszki régió kormányzója pedig fokozott készültséget hirdetett, és betiltotta a kannás benzin értékesítését mindenkinek, kivéve a sürgősségi szolgálatokat.
Az orosz média közleménye szerint egyes régiókban akár este 6 óráig is sorokban állnak az emberek a benzinkutaknál. A kiadvány megjegyezte, hogy a helyzet különösen feszültté vált a moszkvai olajfinomító elleni, a Kapotnya térséget ért június 18-i dróntámadás után.
A szakértők megjegyezték, hogy Oroszországnak még mindig vannak eszközei a válság leküzdésére, de ezek listája fokozatosan csökken. A Reuters szerint Oroszország már elkezdte benzin beszerzését Indiától. Ez különösen szimbolikusnak tűnik, mivel az elmúlt években India a nyugati szankciók bevezetése után az orosz olaj egyik fő vásárlójává vált.
Ha a kormány stabilizálni tudja a kínálatot és csökkenteni tudja a pánikot, a kereslet normalizálódhat, de a kiadvány megjegyzi, hogy ha az ukrán támadások fenntartják jelenlegi intenzitásukat, ez a normalizálódás soha nem következhet be.
Ugyanakkor az üzemanyagválság miatti növekvő infláció és a csökkenő fogyasztás kockázatai különösen alkalmatlan pillanatban merültek fel.
Az amerikai-iráni háború befejezése óta a globális olajárak, amelyek a konfliktus első hónapjaiban meredeken emelkedtek, csökkenni kezdtek. Ez azt eredményezte, hogy Oroszország nem tudja ellensúlyozni növekvő költségvetési hiányát az energiaexportból származó magas bevételekkel. Az orosz gazdaság már a stagnálás jeleit mutatja, miközben a katonai kiadások továbbra is emelkednek.
Alekszandra Prokopenko, a Carnegie-ösztöndíjas és az Orosz Központi Bank korábbi tanácsadója rámutat, hogy Oroszország a továbbiakban nem szándékozik beszámolni az üzemanyagárak alakulásáról.
Az orosz üzemanyagválság miatt az orosz kormány úgy döntött, hogy nem tesz közzé heti üzemanyagár-statisztikákat – írja Prokopenko az X üzenetküldő szolgáltatásban.
Az orosz statisztikai hatóság, a Rosstat hagyományosan hetente publikál adatokat a fogyasztói és üzemanyagárakról. Most, július 1-jén csak a fogyasztói árak közzétételét tervezik.
Ez azt jelenti, hogy elveszítjük az „Üzemanyagtermékek fogyasztói árai” című heti közlönyt, amely a különböző üzemanyagfajták (AI-92/95/98/DT) árait közölte régiónként, 280 város mintegy 1800 benzinkútján – jegyzi meg Prokopenko, számol be a Verkkouutiest.
Rohamosam romlik az üzemanyaghelyzet Oroszországban: számos régióban korlátozásokat vezetnek be a benzin és a dízelolaj értékesítésére, és a benzinkutaknál már éjszaka óta sorban állást regisztráltak. A helyi hatóságok elismerik a fennakadásokat, de a kereslet növekedésével magyarázzák azokat. Ugyanakkor a korlátozások már az ország több régióját is érintették.
Oroszországban az üzemanyaghiány fokozatosan egyre több régióra terjed ki, és a benzinkutak helyzete napról napra bonyolultabbá válik, ami arra kényszeríti az üzemeltetőket, hogy új korlátozásokat vezessenek be a benzin és a dízel üzemanyag értékesítésére. Az orosz média szerint a nagy benzinkút-láncok korlátozásokat vezettek be az egy személyre jutó üzemanyag elosztására: benzinből legfeljebb 30 liter, dízel üzemanyagból pedig legfeljebb 60 liter engedélyezett autónként.
A Tomszki régióban a helyi hatóságok négy járásban, köztük Kolpasevszkij, Asinovszkij, Zirjanszkij és Teguldetszkij járásokban több üzemanyagtípus hiányáról számoltak be, a helyzetet a kereslet hirtelen növekedésének tulajdonítva.
A regionális hatóságok hivatalos álláspontja szerint az üzemanyaghiány állítólag a lakosság körében tapasztalható pánikkeresletnek köszönhető, amely rövid idő alatt mintegy 15%-kal növelte az eladásokat. „A hatóságok szerint az üzemanyaghiány a lakosoknak köszönhető, akik megrohanták a benzinkutakat és megnövekedett keresletet váltottak ki” – jelentette az orosz média a regionális közigazgatásokra hivatkozva.
A Zabajkalszki vidéken még súlyosabb a helyzet: az üzemanyag vásárlást a minimálisra csökkentették, konkrétan autónként 15 literre, és a régióban fokozott készültség van érvényben. A legtöbb régióban kilométeres sorok kígyóznak a benzinkutaknál, és a sofőrök kénytelenek előző este sorba állni anélkül, hogy nincs garancia arra, hogy tankolni fognak tudni.
Szövetségi szinten az orosz kormány elismeri az üzemanyagpiaci feszültséget, de tagadja a válság létezését, kijelentve, hogy elegendő benzin- és dízelkészlet áll rendelkezésre.
Olekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a helyzetet a kereslet átmeneti növekedésével és a logisztikai láncok átszervezésével magyarázta, megjegyezve, hogy időbe telik a piac stabilizálása. „Elég üzemanyag van a piacon. Jelenleg a rendszer logisztikai kapcsolatainak átszervezése figyelembe veszi az igényeket. Időbe telik a piac egyensúlyba hozása”, jelentette ki Novak.
Ugyanakkor az orosz közszférában a helyzetet egyre inkább a túlfűtött kereslettel magyarázzák, miközben független értékelések az üzemanyagpiac rendszerszintű problémáira mutatnak rá, amelyek hiányokban és értékesítési korlátozásokban nyilvánulnak meg, számolt be az orosz média.
Az Európai Unió újabb egy évvel, 2027. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát, válaszul Moszkva folytatódó, az ukrajnai helyzetet destabilizáló lépéseire – közölte az uniós tanács közleményében csütörtökön.
A korlátozó intézkedéseket az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz lépésekre – a Krím elcsatolására – válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd rendre meghosszabbította őket.
A gazdasági intézkedéseket 2022 februárja óta jelentősen kibővítették Oroszország Ukrajna elleni, „indokolatlan és illegális katonai agressziója” miatt.
A szankciók főként a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak. Kiterjednek a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére, továbbá korlátozzák Oroszország hozzáférését a kőolajtermelésben és -feltárásban felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz.
Kiterjednek továbbá a tengeri úton szállított nyersolaj és bizonyos kőolajtermékek Oroszországból az EU-ba történő importjának vagy átadásának tilalmára, számos pénzügyi intézmény és kriptoszolgáltató tranzakciós tilalmára Oroszországban és más unión kívüli államokban, valamint számos, a Kreml által támogatott dezinformációs csatorna műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyeinek felfüggesztésére az Európai Unióban. Ezenkívül lehetővé teszi az EU számára, hogy fellépjen a szankciók megkerülése ellen.
A brüsszeli közleményben az uniós tanács kiemelte: az EU fenntartja a jelenlegi intézkedéseket, és készen áll továbbiak meghozatalára, amíg Oroszország folytatja jogsértő tevékenységét és a nemzetközi jog alapvető szabályainak megsértését, beleértve különösen az erőszak alkalmazásának tilalmát.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió tagállamainak vezetői politikai megállapodásra jutottak arról, hogy az Oroszországgal szembeni ágazati szankciókat a megszokott hat hónap helyett ezúttal egy teljes évvel hosszabbítják meg – számolt be róla az Euronews.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1781886600
[modified] => 1781866094
)
[title] => Egy évre nyújtja az Európai Unió az orosz szankciókat
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=72008&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72008
[uk] => 72005
)
[trid] => vik3255
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 72006
[image] => Array
(
[id] => 72006
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228.png
[original_lng] => 786646
[original_w] => 1140
[original_h] => 716
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228-768x482.png
[width] => 768
[height] => 482
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228-1024x643.png
[width] => 1024
[height] => 643
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228.png
[width] => 1140
[height] => 716
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228.png
[width] => 1140
[height] => 716
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/image-228.png
[width] => 1140
[height] => 716
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1781855316:12
[_thumbnail_id] => 72006
[_edit_last] => 12
[views_count] => 846
[_algolia_sync] => 957238923002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 183
[2] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
)
)
[9] => Array
(
[id] => 71889
[content] =>
Tatárföldön, Moszkvában és Szentpéterváron a legnagyobb benzinkút-láncok korlátozták, hogy egyetlen vásárló egyszerre mennyi üzemanyagot vehet. A Meduza szerint a megszorítások éppen egy nappal azután léptek érvénybe, hogy az ukrán hadsereg június 12-én csapást mért a Nyizsnyekamszk közelében működő TANEKO és TAIF–NK olajfinomítókra.
Mint írják, a korlátozások benzinkút-lánconként eltérőek. A Tatnyeft moszkvai és szentpétervári töltőállomásain az AI–92-es és AI–95-ös benzinből legfeljebb 20 litert, dízelből 40 litert lehet egyszerre venni. A Rosznyeftnél egységesen 90 literes felső határt vezettek be, akár tankba, akár kannába tölt valaki. A Lukoil üzemanyagonként legfeljebb 100 litert értékesít egy nyugtára. Továbbá több benzinkutas alkalmazott is megerősítette, hogy a korlátozások pontosan június 12-én, a csapások napján léptek életbe.
Az Unian szerint nem ez volt az első figyelmeztető jel. Június 2-án az ORTK-lánc – amely főként Moszkva körzetében és az agglomerációban van jelen – már bevezette a saját limitjeit: benzinből 60, dízelből 100 liter vásárolható egyszerre. Ekkor a Rosznyeft és a Tatnyeft még azt közölte, hogy általános korlátozást nem alkalmaznak, csupán egyes töltőállomásokon lehet helyi szinten megszorítás. A Lukoil már ekkor is 100 literes benzinlimitről számolt be, a dízelnél azonban akkor még nem volt felső határ.
