Oroszország november 30-ig betiltotta a repülőgép-üzemanyag exportját, hogy a belföldi ellátás stabilitását biztosítsa – írja a Bloomberg.
A döntés hátterében az áll, hogy az Ukrajna által az orosz olajfinomítók és energetikai infrastruktúra ellen intézett dróntámadások miatt a feldolgozási volumen több mint 16 éves mélypontra süllyedt.
A korlátozás ugyanakkor csekély hatással lesz a nemzetközi piacra, mivel Oroszország kerozinexportja tavaly napi átlagban mindössze 30 ezer hordót tett ki, ami a globális kínálat kevesebb mint 2 százaléka.
Az orosz kormány már április elsejétől visszaállította a benzin kiviteli tilalmát is, mivel a közelgő nyári szezonban növekvő belföldi kereslet mellett a drágulás elkerülése kulcsfontosságú.
Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve – számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírügynökség azt írta, hogy Oroszország 3 trillió dolláros, árualapú gazdaságának növekedése tavaly körülbelül 1%-ra lassult – a 2024-es 4,9%-ról –, és 0,2%-kal zsugorodott 2026 első negyedévében. Az idei évre vonatkozó előrejelzés 0,4%. Az orosz tisztviselők a csökkenést a magas kamatlábaknak, a szankcióknak és az erős rubelnek tulajdonítják.
Az orosz finomítók, műtrágyagyártás és kikötők elleni ukrán dróntámadások a Reuters szerint a gazdaság jelentős részét megbénították, és az olajfinomító kapacitás negyedét érintették. Putyin utasította a tisztviselőket, hogy keressék a növekedés helyreállításának módjait, de a vállalkozások szerint ennek legjobb módja az ukrajnai háború befejezése lenne.
„Az orosz tőzsdén tapasztalható növekedés és lelkesedés az ukrajnai, USA közvetítésével zajló béketárgyalásokról szóló minden egyes pozitív hír után rámutat arra, hogy milyennek kellene lennie a valódi válaszuknak” – mondta a Reutersnek egy magas rangú vállalati vezető névtelenséget kérve.
A Kreml közölte, hogy a tavaly februárban megkezdett béketárgyalásokat felfüggesztették – az Egyesült Államok a közel-keleti háborúra összpontosít. A Reuters szerint velük együtt „befagyasztották” az orosz gazdaságba irányuló több milliárd dollárnyi potenciális amerikai befektetést, valamint a szankciók enyhítéséről szóló tárgyalásokat is. Ez pesszimizmust kelt az üzleti körökben. Egy magas rangú orosz bankár névtelenül nyilatkozva azt mondta a hírügynökségnek, hogy Putyin már tavaly is elszalasztott egy jó lehetőséget egy üzletkötésre, és most a gazdaság az instabilitás jeleit mutatja.
A Szentpétervári Fórum június 3. és 6. között kerül megrendezésre, fő témája a növekedés. Oleg Vjugin, az orosz jegybank korábbi alelnöke azonban a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a kétszámjegyű alapkamat, a háború finanszírozására szolgáló adóemelés és a beruházások csökkenése miatt egyszerűen nincsenek elképzelések a növekedésre. „A kormánynak lényegében semmije sincs, amit fel tudna ajánlani a növekedés helyreállítására” – mondta.
A közel-keleti háború miatti olajár-emelkedés átmeneti hatása a Reuters szerint rövid életű lesz. Ritka nyilvános kritikájában a kommunista párt képviselője, Renat Szulejmenov kijelentette, hogy a gazdaság nem élné túl a „különleges katonai művelet” elhúzódó meghosszabbítását. „Milyen fejlesztésekről, beruházásokról és tőkekiadásokról beszélhetünk? Sem a tankoknak, sem a lövedékeknek nincs fogyasztói értékük: a gazdaság termeli őket, de a lakosság nem tudja elfogyasztani őket” – mondta.
A kiadvány szerint Oroszország – 140 milliós lakosságával, sekély hazai részvény- és hitelpiacaival, valamint külföldi befektetések hiányával – nem támaszkodhat olyan hazai növekedési motorokra, mint India vagy Kína. „A gazdaságnak külső ösztönzőre van szüksége. Ez sem az állami költségvetésből, sem a bankrendszerből nem fog érkezni” – összegezte Mihajlo Matovnikov, az Oscsadbank pénzügyi elemző központjának vezetője.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az orosz gazdaság meredeken lassul az ukrán dróntámadások és az elhúzódó háború közepette, miközben Vlagyimir Putyin orosz diktátor a háború alatt az ötödik Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumot nyitja meg, növekedési ötleteket keresve.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1780332600
[modified] => 1780325079
)
[title] => Oroszország azért beszél a háború befejezéséről, hogy megmentse a gazdaságát – Reuters
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71516&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71516
[uk] => 71519
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71517
[image] => Array
(
[id] => 71517
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[original_lng] => 28497
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/putyin.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1780316315:8
[_thumbnail_id] => 71517
[_edit_last] => 12
[views_count] => 355
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 108917102000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 33854
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33922
[1] => 1584785
[2] => 33104
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború
[1] => háború befejezése
[2] => orosz gazdaság
[3] => Oroszország
)
)
[2] => Array
(
[id] => 71474
[content] =>
Az ország már áprilisra túllépte a 2026-ra tervezett költségvetési hiányt. Az orosz gazdaság mélyponton van, amihez jelentősen hozzátesz az ukrán haderő által sikeresen végrehajtott, jórészt az energetikai létesítményeket célzó dróntámadások száma.
Pénteki cikkében a Financial Times azt írja, hogy egy Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter februári jelentése szerint Oroszország háborús kiadásai idén 28 milliárd dollárral haladhatják meg a tervezett szintet. A jelentésben növekvő költségvetési nyomásra figyelmeztetnek, és hogy más ágazatok kiadásait kell megvágni a növekvő katonai költségek ellensúlyozása érdekében.
Moszkva a 2026-os költségvetésében 238 milliárd dollárt különített el védelmi és biztonsági kiadásokra, mely a teljes kormányzati kiadások közel 40 százaléka. A költségvetési hiány már áprilisra meghaladta a 2026-ra prognosztizált, 56 milliárd dolláros éves célt, április végére már 82 milliárdnál járt a mutató. Az összeg az éves orosz GDP 2,5 százalékának felel meg, egyben a legnagyobb hiány, amit az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta feljegyeztek.
A jelentés szerint a pénzügyminisztérium februárban úgy becsülte, hogy a további katonai kiadások által teremtett közvetlen finanszírozási hiány 28 milliárd dollár lesz, de pesszimista forgatókönyv szerint ez 2028 elejéig akár 56 milliárd dollárra nőhet.
A háborús kiadások Moszkva számára prioritást élveznek Az iráni háború, illetve az annak köszönhető globális olaj- és gázkrízis közvetve növelték Moszkva háborús kasszáját, az oroszok ugyanis jó áron tudták eladni a tengeren ragadt készleteiket, ráadásul 2022 óta először kúszott 100 dollár fölé az orosz olaj hordónkénti ára.
A Financial Times viszont megjegyzi, hogy a további energiabevételek valószínűleg nem fogják teljes mértékben ellensúlyozni az orosz háborús erőfeszítések növekvő költségeit. Alekszandra Prokopenko, az orosz jegybank volt tisztviselője szerint a levél jól szemlélteti, hogyan váltak a katonai kiadások Moszkva legfontosabb költségvetési prioritásává. „A dokumentum azt mutatja, hogy a háborús kiadásokat minden másnál fontosabbnak kezelik” – mondta Prokopenko.
Kifizetetlen számlák Az ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat nemrégiben közzétett, a moszkvai Kreml-párti Makrogazdasági Elemző és Rövid Távú Előrejelző Központ (CMACP) belső jelentésére hivatkozó értékelése szerint az orosz bankszektorban a nem teljesítő eszközök aránya a harmadik egymást követő hónapban is a nemzetközileg elismert válságküszöb felett maradt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabványai szerint egy bankrendszert rendszerszintű válságban lévőnek tekintenek, ha a nemteljesítő eszközök meghaladják a teljes szektorbeli vagyon 10 százalékát. A CMACP jelentése a válságot továbbra is „látens jellegűnek” minősítette, az orosz állami bankok pedig elfedik a nem teljesítéseket és átütemezik a vállalati adósságokat, hogy megakadályozzák a szélesebb körű pánikot.
A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy a vállalatok likviditása Oroszország-szerte gyorsan romlik. Az orosz vállalkozások közel fele súlyos fizetési késedelmekről számol be, és azt jelöli meg a legnagyobb fenyegetésként 2026 közepéig, hogy a nem teljesítés kockázata egyre növekszik, magyarán: rengeteg kifizetetlen számla és hitel lesz, ami láncreackiót indíthat a gazdaságban.
Ukrán berepülés Volodimir Zelenszkij hétfőn kijelentette, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú csapásai az elmúlt hónapokban 10 százalékkal vették vissza az orosz olajfinomítók teljesítményét, és arra kényszerítették az energiacégeket, hogy leállítsák a kutakat. Az ukrán elnök azt mondta, hogy Oroszország hiánya már meghaladta az egész éves előrejelzéseket, és hogy „Putyin a csőd felé vezeti Oroszországot”. A folyamatot pedig felgyorsítják az energetikai létesítményekre mért ukrán rakéta- vagy dróncsapások.
A jegybank kénytelen lemeríteni aranytartalékait, hogy fedezze a március végére 4,6 billió rubel összegű költségvetési hiányt. Oroszország negyed évszázada a legnagyobb aranytartalék-csökkenést tapasztalja. Az idei év első négy hónapjában közel 28 tonna arannyal csökkent az aranytartalék – közölte az Oroszország Központi Bankja áprilisban.
Megjegyzendő, hogy Oroszország aranytartaléka 2026 áprilisára négy egymást követő hónapban csökkent. Május 1-jén Oroszország aranytartaléka 73,9 millió uncia aranytömböt tartalmazott. Ez a mennyiség havonta 200 ezer unciával, az év eleje óta pedig 900 ezerrel csökkent.
Tonnában kifejezve az Orosz Központi Bank aranytartaléka január-áprilisban 27,9 tonna arannyal csökkent. Ez pedig rekordcsökkenés volt 2002 óta, a Világ Aranytanácsának adatai szerint: akkor egy hónap (2002. május) alatt az Orosz Központi Bank aranymennyisége 41,5 tonnával csökkent.
A következő több mint két évtizedben a jegybank nagyrészt aranyat vásárolt, gyakran évi több száz tonnányi mennyiségben, és soha nem csökkentette aranytartalékait havi 100 000 unciánál (3,1 tonnánál) többel – főként érmék verésére. Az egyetlen kivétel 2005 júliusa volt, amikor 7,7 tonna arany hagyta el a jegybank mérlegét. A 2026-os eladási hullám azonban 3,5-szeresével meghaladta ezt a rekordot.
A Moscow Times azt írta, hogy a Központi Bank 2026 januárjában kezdte meg az tényleges arany értékesítését a Nemzeti Jóléti Alappal folytatott műveletek részeként, amelyek az arany esetében az elmúlt években virtuálisak voltak. A Pénzügyminisztérium, amely a költségvetési hiány fedezésére üríti a Nemzeti Jóléti Alapot, nem a piacon, hanem a Központi Banknak adott el aranyat, de facto „zsebből zsebbe” mozgatva az aranyat, és az állam tulajdonában hagyva az aranyat.
Két ok kényszerítette a Központi Bankot az arany valódi értékesítésének megkezdésére, véli Natalja Milcsakova, a Freedom Finance elemzője:
„Elsősorban,ez a költségvetési hiány fedezésére kell, amely március végére elérte a 4,6 billió rubelt”.
Ezenkívül az arany eladásának célja lehetett devizatartalék felhalmozása is, véli Milcsakova: „A hiány az év eleji gyenge exportbevételek miatt keletkezett”.
Renat Szulejmanov, az Orosz Kommunista Párt képviselője, az Állami Duma tagja kijelentette, hogy az orosz gazdaság nem lesz képes elviselni egy elhúzódó háborút Ukrajna ellen, és hangsúlyozta annak mielőbbi befejezése szükségességét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Agency.News orgánum Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint az Állami Dumában először fogalmazódnak meg kétségek a gazdaság fenntarthatóságával kapcsolatban. Egy, a helyzetet ismerő forrás szerint ez az első alkalom az orosz parlamentben ezen a szinten, hogy felmerült az orosz gazdaság esetleges képtelensége egy elhúzódó háború elviselésére. A beszélgetőpartner szerint Renat Szulejmanov ezen kijelentése a Continent Siberia kiadványnak adott interjújában hangzott el.
A forrás megjegyezte, hogy a képviselő rámutatott a szövetségi költségvetésre nehezedő magas terhekre, amelynek jelentős része – mintegy 40%-a – szerinte a védelemre és a biztonságra hárul. A beszélgetőpartner szerint Szulejmanov hangsúlyozta, hogy az ilyen kiadások támogatják a foglalkoztatást a védelmi szektorban, de egyúttal fokozzák az inflációs folyamatokat és korlátozzák a beruházásokat más területeken. Ahogy a forrás pontosította, az orosz képviselő kijelentette, hogy a gazdaság a kiadások szerkezetében torzulásokkal néz szembe, ami kihat a hosszú távú fejlődésre.
A forrás szerint a képviselő felhívta a figyelmet a katonai kiadások csökkentése esetén felmerülő lehetséges nehézségekre is. A beszélgetőpartner azt állította, hogy a vita a védelmi iparban és a katonai szférában foglalkoztatottak nagy számának foglalkoztatási és társadalmi alkalmazkodási kockázatairól szólt. A forrás szerint Szulejmanov megemlítette a megsemmisült infrastruktúra és lakóházak helyreállításának jelentős költségeit is.
Források szerint a kommunista képviselő korábban keményebb álláspontot képviselt a konfliktussal kapcsolatban, de most megváltozott a retorikája. A beszélgetőpartnerek szerint ez összefüggésben lehet az általános politikai folyamatokkal és a közeledő választási ciklussal. Források szerint az orosz politikai környezetben általánosságban a nyilvános nyilatkozatok óvatos kiigazítása figyelhető meg, ami a közhangulat változását tükrözheti.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Renat Szulejmanov, az Orosz Kommunista Párt képviselője, az Állami Duma tagja kijelentette, hogy az orosz gazdaság nem lesz képes elviselni egy elhúzódó háborút Ukrajna ellen, és hangsúlyozta annak mielőbbi befejezése szükségességét.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1779268500
[modified] => 1779218321
)
[title] => Az orosz Állami Dumában először ismerték el, hogy Oroszország nem bírná ki az Ukrajna elleni hosszú háborút
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=71194&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71194
[uk] => 71204
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 71195
[image] => Array
(
[id] => 71195
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[original_lng] => 22974
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/putyin-8.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1779211652:8
[_thumbnail_id] => 71195
[_edit_last] => 12
[views_count] => 990
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 900361897002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 1593
[2] => 41
[3] => 33854
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1145482
[1] => 33104
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => háború elhúzódása
[1] => orosz gazdaság
[2] => Oroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 71061
[content] =>
Az olajfinomítók elleni ukrán támadások után Oroszországban benzinhiányt regisztrálnak, különösen az AI-95 esetében. A termelés csökkentése és a szállítások zavarai megnövekedett kereslethez és a nyári szezon előtt a helyzet további romlásához vezethet, számolt be a The Moscow Times.
A Nemzeti Tőzsdei Árképzési Ügynökség adatai szerint május 8-án az eladók 32,64 ezer tonna benzint adtak el, ami 5,9%-kal kevesebb, mint egy nappal korábban. Különösen az AI-92 benzin eladása csökkent 8,9%-kal, 20,34 ezer tonnára, míg az AI-95 ezzel szemben kismértékben, 12,24 ezer tonnára (+1,5%) nőtt.
Ugyanakkor a kielégítetlen fizetőképes kereslet továbbra is magas: az AI-92 esetében 23,46 ezer tonna, az AI-95 esetében pedig 26,34 ezer tonna volt. Ez jelentős eltérést jelez a kereslet és a kínálat között a piacon.
Iparági források megjegyzik, hogy Oroszországban a nyári szezon előtt már hiány alakult ki az AI-95 benzinből. Ebben az időszakban a kereslet hagyományosan megnő a szabadságok idején való aktív autóhasználat miatt. A hiány okát a nagy finomítók nem tervezett javításainak és az olajfinomítási volumen csökkenésének nevezik.
A kiadvány forrásai adatai szerint a vállalatok kénytelenek elsősorban saját értékesítési hálózataikhoz irányítani az üzemanyagot, és az egyes üzemek javítási ideje meghaladhatja az egy hónapot. Ugyanakkor az üzemanyag-szállítás határidője már 2-4 héttel megnőtt, ami megnehezíti a tartalékok képzését a megnövekedett kereslet szezonja előtt.
Mint ismerette, Ukrajna az elmúlt hónapokban fokozta az orosz olajfinomítók elleni dróntámadásokat. Áprilisban és május elején legalább hat finomítót állítottak le ideiglenesen, köztük a Kinef, a Novokujbisevszk, a Szizran, a Tuapsze, a Permnaftoorgszintez és a Nyizshehorodnaftoorhszintez finomítókat.
Az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság devizát, energiaforrást, élelmiszert és katonai technológiát kapott Oroszországtól az Ukrajna elleni háborúban nyújtott segítségéért.
Észak-Korea az Ukrajna elleni orosz háború három éve alatt közel 14 milliárd dollárt is keresett fegyverek szállításával és katonáinak Oroszország megsegítésére küldésével, közölte a Nikkei a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat kutatóintézetére hivatkozva.
A dél-koreai Központi Bank adatai szerint az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gazdasági növekedése 2024-ben 3,7% volt – ez a legmagasabb adat az elmúlt 8 év alatt. Ezt követően az Észak-Koreai GDP mintegy 26,6 milliárd dollár lett.
Az észak-koreai különleges erők körülbelül 10 ezer katonája szolgál az ukrajnai fronton, valamint több ezer mérnök és több száz drónkezelő. További 30 ezer katona küldését tervezik. A koreaiak havi 2000 dollárt kapnak, az elhunytak családjai pedig juttatásokra és luxuslakásokra számíthatnak Phenjan fővárosában.
Észak-Korea KN-23 ballisztikus rakétákat, tüzérségi lövedékeket és rakétatüzérséget is szállított az Oroszországi Föderációnak.
A katonai segélyért cserébe Észak-Korea devizát, energiát, élelmiszert és katonai technológiát kapott Oroszországtól, ami aláássa a globális gazdasági szankciók hatékonyságát.
A védelmi ipar meredek növekedése és a javuló energiaellátás már most is pozitív hatással van az Észak-Koreai főváros lakóinak életére. Szemtanúk szerint 2025-ben jelentősen megnőtt a drága autók száma az utcákon az előző évekhez képest.
Oroszország vált Szíria legfontosabb olajbeszállítójává, annak ellenére, hogy az új szíriai kormány inkább Nyugat felé orientálódik, és bizalmatlan Moszkvával szemben a korábbi katonai szerepvállalása miatt. A Reuters adatai szerint az orosz olajszállítások idén jelentősen növekedtek.
A szállítások mennyisége mintegy 75%-kal emelkedett, napi körülbelül 60 ezer hordóra. Ez globális szinten nem számottevő, de Szíria számára kulcsfontosságú, mivel a hazai termelés jóval elmarad a szükséglettől, különösen a 2024 decemberében megbukott Aszad-rezsim után.
Szíria napi olaj- és üzemanyagigénye 120–150 ezer hordó között van, miközben a hazai kitermelés mindössze kb. 35 ezer hordó naponta. A legnagyobb olajmező is csak korlátozott kapacitással működik, ami tovább növeli az importfüggőséget.
Korábban Irán volt Szíria fő olajszállítója, azonban Aszad bukása után leállította a szállításokat. A szíriai kormány most alternatív partnereket keres, például Törökországgal próbál megállapodást kötni, de eddig sikertelenül.
Az ország gazdasági nehézségei, a pénzügyi korlátok és a háború következményei miatt Szíria kénytelen az orosz – gyakran szankciók alatt álló – tankerflottára támaszkodni. Ez nemcsak gazdasági, hanem politikai befolyást is biztosít Oroszország számára az országban.
Oroszország nem mérlegeli annak lehetőségét, hogy kilépjen az az OPEC+ csoportból – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságírókkal szerdán Moszkvában.
Peszkovot az Egyesült Arab Emírségek OPEC-ből és OPEC+-ból való kilépéséről szóló döntésével kapcsolatban kérdezték meg erről.
Az Olajexportáló Országok Szervezetét (OPEC) a legnagyobb olajtermelő országok – Venezuela, Irak, Irán, Kuvait és Szaúd-Arábia – kezdeményezésére hozták létre 1960-ban. Az Egyesült Arab Emírségek kilépése után 11 állam marad a szervezetben. Az OPEC+ kibővített formátumnak több más olajtermelő ország, köztük Oroszország is a tagja.
„Üdvözöljük az Abu-Dzabiból érkező nyilatkozatokat, amelyek szerint az Emírségek továbbra is felelősségteljes álláspontot fog képviselni az energiapiacokon, és folytatni fogja a kétoldalú koordinációt” – mondta.
Kifejezte reményét, hogy az OPEC+ az Egyesült Arab Emírségek kilépése után is megmarad. Mint fogalmazott, a világ energiapiacain jelenleg „dúl a vihar”, ezért fontos az a formátum, amely lehetővé teszi az ingadozások minimalizálását és a stabilizálást.
Az OPEC-ből való kilépést az Egyesült Arab Emírségek szuverén döntésének nevezte, amelyet Oroszország tiszteletben tart.
Közölte, hogy Moszkva számít a konstruktív, baráti és hatékony kapcsolatok folytatására Abu-Dzabival, egyebek között az energetikai párbeszéd keretében.
Dmitrij Peszkov azt hangoztatta, hogy a nemzetközi közösség jelenleg küzd az olajhiány következményeivel, amelyet súlyosbítanak az olyan „bűncselekmények”, mint a tuapszei olajfinomító elleni ukrán dróntámadás.
Alekszandr Butyagin régész szabadon bocsátását „bonyolult folyamatként” jellemezte, amelyet, mint fogalmazott, orosz szakszolgálatok sikeresen bonyolítottak és zártak le. Közölte: Vlagyimir Putyin orosz elnök tervei között egyelőre nem szerepel, hogy fogadja Butyagint.
Oroszország kénytelen volt csökkenteni az olajtermelést áprilisban, miután Ukrajna több dróntámadást is végrehajtott kikötői és olajfinomító infrastruktúra ellen – jelentette a Reuters az iparág forrásaira és saját számításaira hivatkozva.
Az ügynökség forrásai becslése szerint a csökkenés napi 300 000–400 000 hordóval is alacsonyabb lehet az év eleji átlagnál. Ez a legnagyobb havi csökkenés hat év alatt.
Az orosz termelés nagy része Nyugat-Szibéria mezőiről származik, és a mennyiségek csökkenése közvetlenül befolyásolja egy olyan gazdaság jövedelmét, amely nagymértékben függ az energiaszektortól.
A források megjegyezték, hogy az infrastruktúra elleni további támadások és a szezonális javítási munkálatok megnehezítik a stabil ellátás fenntartását, és Moszkvát a termelés korlátozására kényszerítik. Ugyanakkor a veszteségeket részben ellensúlyozzák az Iránnal kapcsolatos feszültségek közepette emelkedő globális olajárak.
Összességében, újságírók becslése szerint, a csökkenés elérheti a napi 500 000-600 000 hordót 2025 végéhez képest.
