Oroszország költségvetése komoly nyomás alá kerülhet, ha az Egyesült Államok megszerzi az ellenőrzést Venezuela olajtermelése felett – erre figyelmeztetett Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos, a Ruszal alumíniumipari vállalat alapítója, Oroszország egyik legnagyobb oligarchája az Ukranews szerint.
Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos, a Ruszal alumíniumipari vállalat alapítója szerint Oroszország újabb költségvetési nehézségekkel nézhet szembe, ha az Egyesült Államok tényleges befolyást szerez Venezuela olajtermelése felett.
Ha az amerikai partnereink eljutnak Venezuela olajmezőiig – és Guyanában már ott vannak –, akkor a világ olajtartalékainak több mint felét fogják ellenőrizni – írja.
Szerinte az Egyesült Államok célja az, hogy az orosz olaj ára ne emelkedhessen hordónként 50 dollár fölé, ami alapjaiban veszélyezteti Oroszország jelenlegi gazdasági modelljét.
A milliárdos úgy véli, ebben a helyzetben az orosz „államkapitalizmus” számára egyre nehezebbé válik a status quo fenntartása. Elkerülhetetlenné válnak a költségcsökkentések, a melléktevékenységek leépítése, és a nagyszabású beruházásokhoz a magánszektor tőkéjét és részvételét is be kell vonni.
A probléma súlyosságát jelzi, hogy novemberben az orosz olaj átlagos exportára hordónként mintegy 45 dollár volt, decemberben pedig 34 dollárra esett vissza. Az orosz jegybank már most költségvetési megszorításokra figyelmeztetett. A szövetségi költségvetésben erre az évre még 59 dolláros referenciaszinttel számoltak, amelyet 2030-ig évente 1 dollárral terveznek csökkenteni.
Szergej Alekszaszenko, az orosz jegybank korábbi első alelnöke szerint jelenleg senki sem látja világosan, hogyan fogja a pénzügyminisztérium pótolni a kieső olaj- és gázbevételeket. Kirill Rogyionov orosz közgazdász arra figyelmeztetett, hogy a kedvezőtlen forgatókönyv akár már 2026 első negyedévében valóra válhat.
A Putyin-kormány decemberben jóváhagyott hosszú távú költségvetési terve egyébként azzal számol, hogy az olaj- és gázbevételek aránya a GDP-hez viszonyítva a jelenlegi mintegy 4 százalékról 2042-re 1,9 százalékra esik vissza. Ez a 2000-es évek eleje óta a legalacsonyabb szintet jelentené, és tartósan átalakíthatja Oroszország költségvetési szerkezetét.
Egy csütörtökön közzétett felmérés szerint több száz német vállalat továbbra is folytatni kívánja tevékenységét Oroszországban, annak ellenére, hogy a nyugati országok Ukrajna elleni orosz háború miatt egyre szigorúbb szankciókat vezettek be – közölte az MTI-re hivatkozva az Index.
„A német vállalatok mindössze 4 százaléka tervezi a piac elhagyását” – mondta Matthias Schepp, a német–orosz kereskedelmi kamara elnöke, egy, az oroszországi üzleti klímát vizsgáló friss felmérésre utalva, amelyet mintegy 260 vállalkozás megkérdezésével végeztek el. Szavai szerint sokan attól tartanak, hogy jelentős pénzt veszítenek, ha kivonulnak.
„Az, aki még mindig Oroszországban van a négyévnyi vérontás és a szankciók után, ki akar tartani” – szögezte le Schepp. Hozzátette, hogy ezek a német vállalkozások továbbra is nagyra értékelik az orosz piac jelentőségét.
Becslések alapján jelenleg körülbelül kétezer német vállalat működik Oroszországban. A kamara elnöke szerint a német vagyon Oroszországban több mint 100 milliárd euróra tehető. „Ezt a vagyont még az is növeli, hogy az orosz törvények lehetetlenné teszik a profit nagy részének kivételét” – jegyezte meg a kamara elnöke.
A felmérésben részt vevők ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy az üzleti klíma Oroszországban, valamint a német vállalatok ottani várakozásai egyértelműen romlottak. A vállalatok több mint fele az orosz gazdaság zsugorodására számít 2026-ban. Továbbá úgy vélik, hogy újabb szankciószigorítás is fenyeget, ha az ukrajnai háború nem ér véget.
A felmérés szerint a német vállalatok több mint fele úgy látja, hogy a büntetőintézkedések „jelentős vagy nagyon jelentős károkat” okoznak az orosz gazdaságnak, szemben a Kreml álláspontjával.
Az Oroszországban működő német vállalatok 49 százaléka ugyanakkor úgy gondolja, hogy a szankciók Németországnak jobban ártanak, mint Oroszországnak
– magyarázta Schepp.
Véleménye szerint a német és az európai politikusok alábecsülik az orosz gazdaság szankciókkal szembeni ellenálló képességét. „Az információhiány téves számításokhoz vezet az oroszországi valódi helyzettel kapcsolatban, és ez a háború és a béke kérdésében is így van. A vágyvezérelt gondolkodás és a valóság tagadása rendszeresen ahhoz vezet, hogy alábecsülik az orosz lakosság kitartását” – vélekedett a kamara elnöke.
A felmérés szerint elsősorban az informatika és a távközlés, a gyógyszeripar és az egészségügy, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén várnak növekedést a német vállalkozók.
A Reuters jelentése szerint az orosz Gazprom 2025-ben további 44 százalékkal csökkentette az európai gázszállítást, így a mennyiség 18 milliárd köbméterre csökkent. A számítások a TurkStream vezetéken elérhető adatokon alapulnak, amely jelenleg az egyetlen működő útvonal az orosz földgáz Európába történő szállítására.
Ez az adat történelmi mélypontot jelent, hiszen 1973 óta nem exportált ilyen kevés gázt Oroszország Európába. Akkor a Szovjetunió 6,8 milliárd köbmétert szállított Ausztria és Olaszország felé az első hosszú távú szerződések keretében. A következő évtizedekben azonban meredek növekedés következett:
1975-re már 19,3 milliárd köbméterre nőtt az export, majd 1980-ra 54,8 milliárdra, az 1990-es évek elejére pedig elérte a 110 milliárd köbmétert is.
A csúcsidőszak 2018–2019-re esett, amikor a Gazprom évente 170–180 milliárd köbméter gázt szállított Európába, ami exportjának mintegy 80 százalékát adta. Az ukrajnai háború kitörése és az európai országok orosz energiafüggőség-csökkentő lépései nyomán azonban az export nagyjából tizedére zuhant vissza.
Európa helyét időközben Kína vette át a Gazprom legnagyobb exportpiacaként. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatójának korábbi közlése szerint Peking idén 38,8 milliárd köbméter gázt vásárolt a Szibéria Ereje vezetéken keresztül. Ez azonban jóval alacsonyabb bevételt jelent Moszkvának: a kínai fél jelentős árengedménnyel, ezer köbméterenként körülbelül 248 dollárért jut hozzá a gázhoz, szemben a többi külföldi vevő által fizetett, átlagosan 401 dolláros árral.
Oroszország elhalasztja a külföldi fegyverszállításokat, mivel a saját csapatainak az ellátása az elsődleges – közölte teljesen váratlanul az Oroszországi Föderáció első miniszterelnök-helyettese. Az orosz fegyverek exportjának leállítása viszonylag direkt betekintést enged az ukrán front valódi történéseibe.
A meglepően szókimondó fejleményt Gyenyisz Manturov jelentette be, aki egészen pontosan úgy fogalmazott az Interfax tudósítása szerint, hogy az Oroszország által exportszerződések keretében vállalt fegyver- és haditechnikai szállításokat kényszerűen elhalasztják, mivel a prioritás a csapatok ellátása.
Az első miniszterelnök-helyettes ugyan nem mondta ki, de természetesen az ukrán fronton bevetett orosz erőkről van szó.
Orosz fegyverek: rossz hírt közöltek Putyinék a szövetségeseikkel
Manturov a döntést azzal magyarázta, hogy nagyon sok megkeresés érkezik orosz fegyverek iránt. Csakhogy az orosz állam immár a védelmi minisztérium feladatait helyezi előtérbe, így természetesen kénytelenek némileg elhalasztani a baráti országoknak szánt szállítási terveiket.
Hogy kiket érint a rossz hír, az nincs nevesítve. De számos olyan állam van, amely nem alkalmaz szankciókat az orosz gazdasággal szemben, és amelyek rendelhettek Moszkvától hadifelszerelést saját céljaikra. Így akár
India,
Kína,
Venezuela,
Törökország,
több afrikai
és közel-keleti ország,
valamint a FÁK
is rajta lehetnek a listán. Manturov ugyanakkor azt is ígérte a Rosszija 24 (VGTRK) televíziós csatornának adott interjújában, hogy ez az időszak nem tart sokáig, a jövőben pedig biztosan fokozni fogják a haditechnikai együttműködést.
Érdekesség, hogy az orosz állami fegyverexportőr, a Roszoboronexport rendelésállománya – amennyiben lehet hinni a nyilvános adatoknak – meghaladta a 60 milliárd dollárt, ami a vállalat történetének legnagyobb értéke.
Orosz fegyverexport: brutális üzlet Putyinnak
A külföldi termelési projektekből ismert egy 7,62 milliméteres lőszert előállító gyár első szakaszának befejezése Venezuelában. A létesítmény várhatóan évi 70 millió töltényt fog gyártani a mindkét országra nehezedő szankciók ellenére.
De az oroszok a különböző fegyverbemutatókon számos eszközzel házaltak, például tankokkal, szállító helikopterekkel, légvédelmi rendszerekkel, irányított rakétákkal, kézifegyverekkel és drónokkal is.
Az első miniszterelnök-helyettes már a háború utáni időszakra is kitért. „Természetesen a diverzifikációra vonatkozó programot sem vetjük el. Ezért ugyanezeken a gyártókapacitásokon polgári célú termékeket is elő fogunk állítani” – állította.
Ez tehát arra utalt, hogy a jelenleg csúcsra járatott védelmi ipari termelést az ukrán konfliktus lezárását követően részben átállítják civil kapacitásokra. Ehhez kapcsolódóan viszont azt is meg kell jegyezni, hogy bizonyos elemzők szerint az ukrajnai háború befejezése után az éves fegyverexport eléri majd a 15–17 milliárd dollárt, mert a fegyvergyártást nem lassítják, hanem a tengerentúli piacok felé irányítják át.
Oroszország növeli az élelmiszer-exportját Fehéroroszországba, függő piaccá alakítva azt, jelentette Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
Megjegyezték, hogy 2025-ben a fehérorosz sertéshúspiac hirtelen visszaesett: a termelés 12%-kal, az állatállomány 121 ezerrel csökkent, egyes régiókban pedig teljesen eltűnt.
„Emellett Oroszország agresszívan növeli exportját, Fehéroroszországot függő értékesítési piaccá alakítva. Az Orosz Föderációból származó sertéshús-kínálat egyharmadával nőtt, meghaladva a 324 ezer tonnát – 26%-kal többet, mint tavaly, és valójában kiszorítja a helyi termelőket” – közölte a hírszerző ügynökség.
Az orosz húspiacon a belföldi kereslet csökkenése tapasztalható, ami a nagykereskedelmi árak 2023-as szintre esését okozta. Decemberben minden kategória ára csökkent, de a sertéshúsé a legjobban.
A kínai termelőkkel folytatott verseny fokozta a nyomást: a sertéshús egyes részeinek ára Oroszországban a Kínából származó csirkefilé ára alá esett.
A hírszerző szolgálat megjegyezte, hogy ez arra kényszerítette az orosz beszállítókat, hogy agresszíven dömpingeljék termékeiket Fehéroroszországba, aláásva a helyi kolhozok pozícióit. Ezenkívül Fehéroroszország az orosz disznózsír fő importőrévé vált – az export mintegy 80%-a ide érkezik, több mint 10 ezer tonna, közel 15 millió dollár értékben. A készletek fizikai értelemben 4%-kal, pénzben pedig 29%-kal nőttek.
„Hasonló a helyzet a tejtermékszegmensben is: az orosz tej és tejszín konténeres exportja 23%-kal nőtt, és Fehéroroszország bekerült a három legnagyobb vásárló közé, a 40 millió dolláros teljes mennyiség 10%-át kapva” – jelentette Ukrajna Külföldi Hírszerző Szolgálata.
A fent említett folyamatok miatt Fehéroroszországban a hangulat romlása figyelhető meg. A válaszadók egyharmada a gazdasági helyzet és saját jólétük romlásáról számolt be.
„Ez hangsúlyozza a fő trendet: Oroszország nemcsak termékeket szállít, hanem kiszorítja a fehérorosz termelőket a gazdaság kulcsfontosságú hajtóerejéből – az élelmiszeriparból –, az országot saját piacától függő függelékévé téve” – tette hozzá a hírszerzés.
2025-ben Oroszország az Ukrajna elleni háborúra közel 20 százalékkal többet költött, mint amennyit az állami költségvetés előirányzott – közölte a Dezinformáció Elleni Központ (CPD) a Telegramon.
Az orosz védelmi minisztérium becslése szerint a teljes kiadás 15,9 billió rubelre vagy a GDP 7,3 százalékára fog rúgni. Ez 2,4 billió rubellel több, mint amennyit a költségvetésben terveztek. Az állam hetente átlagosan 213 milliárd rubelt költ a háborúra – áll a közleményben.
A CPD hozzátette, hogy a Kreml a költségvetési hiány és a csökkenő olaj- és gázbevételek ellenére is csak növeli a katonai kiadásokat, ami a birodalmi ambíciók prioritását jelzi az állam gazdasági stabilitásával szemben.
„A régiók felelősek a vállalkozók fizetéséért, az elhunytak családjainak kártalanításáért, a sebesültek ellátásáért, a protézisekért és a temetésekért. Sok szövetségi tagállam számára ez elviselhetetlen pénzügyi terhet jelent” – jegyzi meg a CPD.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton kijelentette, hogy Ukrajna csak abban az esetben fizeti vissza a 90 milliárd eurós hitelt, ha Oroszország jóvátételt fizet. A bejelentést Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján tette – írj az Unian.
„90 milliárd eurót kaptunk a 2026–2027-es évekre. És tudják, hogy számítunk mind a 210 milliárd eurónyi orosz vagyon felhasználására. Ezt a 90 milliárd eurós kamatmentes hitelt Ukrajna csak abban az esetben fogja visszafizetni, ha Oroszország ennek megfelelően jóvátételt fizet Ukrajnának” – mondta Zelenszkij.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy ez fontos pénzügyi, geopolitikai és politikai győzelem. „Számunkra ez fontos, a lakosság számára fontos, a katonák számára is. Gyakorlati szempontból az a lényeg, hogy van támogatás, és ez meg is fog maradni“ – tette hozzá Zelenszkij.
A tervek szerint bővítik a közös olaj- és gáztermelést Oroszország területén és a vietnami talapzaton a Zarubezsnyeft, a Petrovietnam és a Vietszovpetro vállalatok részvételével.
Az Oroszországi Föderáció folytatja a nemzetközi partnerségek hálózatának kiépítését, amelynek célja, hogy segítsen a rezsimnek elkerülni a szankciós nyomást, és finanszírozást biztosítson az ukrajnai invázióhoz. Oroszország és Vietnam egy sémát dolgozott ki az orosz olaj árplafonjának megkerülésére, számolt be az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága.
Megjegyezték, hogy ennek a stratégiának a következő eleme Moszkva és Hanoi között kormányközi megállapodások sorozata lett, amelyeket az orosz kormány idén májusban hagyott jóvá.
A dokumentumcsomag a közös olaj- és gázkitermelés bővítését írja elő Oroszország területén és a vietnami talapzaton a Zarubezsnyeft, a Petrovietnam és a Vietszovpetro közös vállalat részvételével. A vietnami és orosz szervezetek további engedélyeket kapnak újabb területek fejlesztésére az Oroszországi Föderáció Nyenyec Autonóm Körzetében, valamint a meglévő engedélyek érvényességének meghosszabbítását 2050-ig.
A megállapodások biztosítják a jogot leányvállalatok létrehozására harmadik országokban, ami megnyitja a lehetőséget az orosz olaj vietnami olaj álcája alatt történő exportjára és az energiaforrások valódi eredetének eltitkolására. A hírszerzés adatai szerint az orosz-vietnami megállapodás legalább 75 dollár/hordó minimális olajeladási árat ír elő, ami jelentősen magasabb, mint az Európai Unió országai által 2025 júliusában bevezetett 47,6 dolláros hordónkénti árplafon.
Ezzel párhuzamosan Oroszország megerősíti humanitárius és katonai-technikai jelenlétét Vietnámban – egy orosz Nyelvközpont létrehozásával és egy, a korábban Vietnámnak szállított szovjet és orosz gyártmányú MANPADS-ek használatának ellenőrzésére vonatkozó megállapodás végrehajtásával. A hírszerzés azt feltételezi, hogy a Kreml azon törekvései, hogy hosszú távon „garantált” olajárat rögzítsen, azt valószínűsíti, hogy az orosz különleges szolgálatok fokozni fogják a nemzetközi energialáncokba való beavatkozásra irányuló műveleteket, többek között szabotázsakciókat fognak végrehajtani külföldi államok infrastrukturális létesítményeiben.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor aláírta a 2026-os szövetségi költségvetést, amelyben az összes kiadás közel 40%-a a hadseregre és a hatalmi blokkra irányul, számolt be a Dezinformáció Elleni Központ.
Mint megjegyezték, a pénzügyek militarizáltsága rekordszintű a Szovjetunió ideje óta, és azt jelzi, hogy a Kreml nem tervezi a közeljövőben az Ukrajna elleni agresszió leállítását.
A Központ adatai szerint a szankciók miatt csökkenő olaj- és gázbevételek miatt a 2026-os orosz költségvetés jelentős, a GDP 1,6%-át kitevő hiányt fog mutatni. A forráshiány kompenzálására a Kreml csökkenti a szociális kiadásokat: ezek aránya 25%-ra csökken, ami az elmúlt két évtized minimuma. Emellett új adóterheket vezetnek be – az áfa 22%-ra emelkedik, további illetékeket vetnek ki a vállalkozások és a lakosság számára, valamint új szabályokat vezetnek be, amelyek bonyolítják a kisvállalkozások munkáját. Valójában az oroszoknak kell majd finanszírozniuk a háborút – az adók emelésével és a szociális szolgáltatások csökkentésével.
„A Kreml „háborús sínekre” helyezi az országot, megerősíti a biztonsági apparátust és mindent leépít, ami nem kapcsolódik a hadsereghez. Ez a költségvetés ismét megerősíti, hogy a Kreml prioritása továbbra is az elhúzódó háború, akár a gazdaság leromlása és saját lakosságának elszegényedése árán is” – hangsúlyozta a Dezinformáció Elleni Központ.
Oroszország Központi Bankja most először tért át a tartalékaiban lévő arany közvetlen értékesítésére a belföldi piacon, megnyitva a hozzáférést a fémhez a bankok, az állami tulajdonú vállalatok és az egyéni befektetési struktúrák számára, számolt be a Külföldi Hírszerző Szolgálat honlapján.
Megjegyezték, hogy a közvetlen értékesítés kényszerű lépés a szabályozó számára, mivel az arany valójában a rubel támogatásának eszközévé válik, a vállalatok likviditásának javítására és a költségvetési igények fedezésére más erőforrások hirtelen kimerülése körülményei között.
A hírszerzés adatai szerint 2025-ig az Oroszországi Föderáció Központi Bankja nem adott el aranyat a piac kereskedelmi szereplőinek, hanem csak a Pénzügyminisztériumtól fogadta el, növelve saját tartalékait.
A szabályozó most az eladásra tér át. Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció Nemzeti Jóléti Alapja gyorsan veszít likvid eszközeiből: a 2022-es 113,5 milliárd dollárról 2025-re 51,6 milliárd dollárra. Az alap struktúrájában lévő arany mennyisége ez idő alatt 57%-kal csökkent – 405,7 tonnáról 173,1 tonnára.
A hírszerzés előrejelzése szerint 2025-ben az értékesítési volumenek elérhetik a 30 milliárd dollárt (körülbelül 230 tonna aranyat), 2026-ban pedig legalább a 15 milliárd dollárt (115 tonnát).
A Külföldi Hírszerző Szolgálat konstatálta, a tartalékok ilyen nagymértékű monetizálása felgyorsítja annak kimerülését, amelyekre már így is nyomás nehezedik a szankciók és a rendelkezésre álló valutaeszközök csökkenése miatt.
A hírszerzés megjegyezte, az arany eladásával kapcsolatos stratégia állítólag lehetővé teszi a költségvetés gyors feltöltését és a rubel stabilitásának fenntartását, de hosszú távú kockázatokat teremt: elmélyíti a likvid tartalékok hiányát, az államháztartást jobban függővé teszi az eszközeladásoktól, és korlátozza a jövőbeni beavatkozások lehetőségeit.
