Az európai uniós országok vezetőinek a február 1-jei csúcstalálkozójukon kellene megszavazniuk Kijevnek az 50 milliárd eurós támogatást, amely nélkül és az Egyesült Államoktól kapott finanszírozás hiányéban Ukrajna nem tudja sokáig folytatni a háborút Oroszország ellen, és nem tudja sokáig fenntartani a gazdaságát – írta kedden a Politico című brüsszeli-amerikai kiadvány.
A jelentés szerint Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának vezetője az orgánumnak elmondta: „Jelenleg nem is fontolgatjuk a támogatások megtagadásának lehetőségét.” Kijev az országon belül begyűjthető pénzt jelenleg a saját hadiipar fejlesztésére, a katonák és a biztonsági szolgálatok egyéb alkalmazottainak fizetésére, valamint a nyugdíjasok és a belső menekültek juttatásaira fordítja.
A nyugati kölcsönök és támogatások fedezik a külföldi fegyverek beszerzésének és fenntartásának költségeit, valamint olyan fontos társadalmi költségeket, mint a közalkalmazottak, egészségügyi dolgozók és oktatási dolgozók fizetése. Idén 37 milliárd dollár összegű pénzügyi támogatással számol a kormány, ami majdnem fedezi a 39 milliárd dollárra becsült költségvetési hiányt.
A Gazdasági Stratégiai Központ számításai szerint a 2022. február 24-i orosz invázió óta a nyugati szponzorok mintegy 73,6 milliárd dollár értékben nyújtottak pénzügyi támogatást. A Nemzetközi Valutaalapon (IMF)keresztül Ukrajna összesen 122 milliárd dollárt kap a 2023 és 2027 közötti időszakban.
Közel 10 éve került gyengülő trendbe a török fizetőeszköz, ezen belül voltak rövidebb stabil időszakok, és voltak hevesebb zuhanások is az árfolyamban. A most lezajlott elnökválasztás előtt nagyjából egy hónapra stabilizálták az árfolyamot, a CNN szerint ez csak úgy volt lehetséges, hogy a török jegybank devizatartalékait elégetve vásárolta a lírát.
Elengedték
Az árfolyam 21,50 volt az euróhoz képest, azonban az elnökválasztás eredményének kihirdetése után rögtön gyengülni kezdett, ami egyrészt azt mutatja, hogy az árfolyam tartását abbahagyták, a lírát levették a lélegeztetőgépről, politikai okból nem kellett már tartani az árfolyamot, de nem is lehetett volna sokáig, mert hamar kifogytak volna a török devizatartalékok.
Euró/török líra, egy hónap
Az árfolyam nagyjából egy hét alatt eurónként 23 líráig módosult, azonban kedden délután szabadesésbe váltott, szabadesésbe váltott, és csak az eurónkénti 25 lírás szint közelében fékeződött a zuhanás üteme. Az év eleji kezdőértékhez képest összesen már 25 százalékos a gyengülés, az elmúlt nagyjából 10 évben pedig tizedére csökkent a török deviza értéke.
Csak az elnöknek jött be
Ez mutatja, hogy az elmúlt 10 évben olyan gazdaságpolitika volt érvényben, amely a gazdasági növekedést akarta mindenáron erőltetni, ezért fedezetlen pénzkibocsátás zajlott, folyamatosan nagy és finanszírozhatatlan költségvetési hiánnyal, a fizetési mérleg felbomlásával és magas inflációval, még azokban az években is, amikor a fejlett világ a túl alacsony infláció miatt aggódott.
A gazdaságpolitika része volt az is, hogy a jegybanknak nem engedték, hogy kamatemeléssel hűtse az inflációt és árfolyamzuhanást: a 85 százalékon tetőző infláció mellett egyszámjegyű jegybanki alapkamat volt érvényben. Az immár 20 éve először miniszterelnökként, majd elnökként hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan számára kifizetődő volt a gazdaságpolitika, hisz hatalmát meg tudta tartani újabb 5 évre.
A gazdaság azonban csak elméletben növekedett, a valóságban a török jövedelmek euróban nagyot csökkentek 10 év alatt. Míg a múlt évtized közepén még egy lényegében egy szinten volt a magyar és a török nettó átlagbér, nálunk az adat most már 1000 euró fölött van, míg a török szint a 450 eurót sem éri el.
Új emberek, új gazdaságpolitika
Az eddigi gazdaságpolitika tovább nem tartható fenn, és ezzel úgy tűnik, az elnök is tisztában van, a felálló kormány összetétele is változásokat vetít előre. A pénzügyminiszter Mehmet Simsek lett, aki korábban miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltött már, a külföldi befektetők körében jó hírnévnek örvend, és most meg is hirdette, hogy a gazdaságpolitikának vissza kell térnie a racionális alapokra.
Egyúttal új jegybankelnök is érkezik Hafize Gaye Erkan személyében, akinek komoly amerikai munkatapasztalatai vannak. Erdogan elnök most az észszerűbb gazdaságpolitika felé igyekszik fordulni, ennek során szeretnék, ha a külföldi befektetők bizalma is visszatérne. A líra zuhanása valószínűleg az új gazdaságpolitika fájdalmas, de elengedhetetlen része: hagyni kell, hogy megtalálja egyensúlyi árfolyamát, ahol az érvényben lévő tőkekorlátozások is feloldhatók.
Nehéz feladat, lesz-e kitartás?
Ezt követően elkerülhetetlen az államháztartás egyensúlyba hozatala, és ez az, ami már nehezebb, ráadásul időigényes, amíg a jelenlegi helyzetből stabilizálódni tud a gazdaság, lecsökken az infláció, és megáll a líra értékvesztése. A múltban is előfordult már, hogy Erdogan meghirdette a stabil, hagyományos gazdaságpolitikát, de aztán elfordult tőle.
A befektetők ezért most óvatosak, szeretnék látni, hogy ezúttal tartósabb lesz az új irányvonal. Az első, látványos lépés a líra árfolyamának szabadon engedése, és ez a sokáig tartó, a gazdaság fundamentumainak és a piaci erőknek ellentmondó jegybanki árfolyamerősítés után érthető, hogy nagy robajjal zajlik.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
