Az Európai Bizottság 20 millió euró támogatást ítélt oda 41 ukrán startupnak és kis- és középvállalkozásnak az Európai Innovációs Tanács (EIC) pályázata keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
A közlemény szerint a támogatás célja, hogy az ukrán innovatív vállalkozások áttörő technológiai ötleteiket piacképes megoldásokká fejlesszék. A kiválasztott cégek egyenként 300 ezer és 500 ezer euró közötti finanszírozásban részesülnek, valamint gyorsított hozzáférést kaphatnak az innovatív startupokat és kisvállalkozásokat támogató EIC Accelerator programhoz, amely további támogatásokat és tőkebefektetéseket biztosít számukra.
A bizottság hangsúlyozta: a kezdeményezés olyan időszakban valósul meg, amikor az ukrán innovációs vállalkozások jelentős nehézségekkel szembesülnek, többek között a korlátozott finanszírozási lehetőségek és az orosz-ukrán háború okozta gazdasági zavarok miatt. Az uniós források célja, hogy áthidalják a finanszírozási hiányt, és elősegítsék a fejlesztések piaci bevezetését olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia, a robotika, a biotechnológia vagy a kiberbiztonság.
A támogatott projektek között szerepel a drónészlelési technológiát fejlesztő Farsight Vision, az építészeti terveket digitális modellekké alakító Anotherland, valamint a mezőgazdasági veszteségek csökkentését célzó Innovinnprom.
A közlemény emlékeztetett: a mostani finanszírozás a 2022-ben indított Seeds of Bravery elnevezésű programra épül, amelyet az orosz invázióra válaszul hoztak létre, és már eddig is pénzügyi és üzleti támogatást nyújtott ukrán technológiai vállalkozásoknak.
Az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ 2023 novemberében meghirdette a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó vállalkozások fenntartásának támogatására irányuló pályázati lehetőséget. Ennek célja az input anyagok és forgóeszközök beszerzésének támogatása a Kárpátalján bejegyzett és ténylegesen gazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági vállalkozások megerősítésének és tevékenységének fenntartása. Az összesen 200 támogatott pályázó figyelmét szeretnék felhívni arra, hogy a dokumentumok leadásának határideje április 5-e, azonban egy kérelem benyújtása ellenében egy későbbi időpontban is beszolgáltathatják az előírt dokumentumokat.
Két humanitárius projekt támogatási szerződését írták alá Beregszászban. A rendezvény keretében Szakács Áron, a Közös Technikai Titkárság vezetője a Kárpátaljai Megyei Tanács vezetőjével, Roman Szarajjal, valamint a megyei katonai adminisztráció vezetőjével, Viktor Mikitával folytatott megbeszélésen további támogatásáról biztosította Ukrajna határ menti régióit az orvostudomány, a szociális védelem és egyebek terén.
A szerződéseket Bálint Gábor, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatóhelyettese és Makuk János, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat vezetője írták alá.
Roman Szaraj megköszönte a szükséges és aktuális támogatást és elmondta, hogy a megyei tanács közös projektek indításán dolgozik az Interreg NEXT program keretein belül.
Ezúttal a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna (HUSKROUA) 2014–2020 program fennmaradó költségvetéséből 2 humanitárius projektre elkülönített 500 ezer euróról van szó.
A pénzeszközöket pályázat nélkül, közvetlen odaítélés útján osztották ki.
Az első projekt a Jobb jövő nevet viseli, költségvetése 277 527,72 euró. A projekt a következő területeket célozza meg: speciális szükségletű gyermekek terápiája, a háború által érintett fiatalok segítése, humanitárius élelmiszersegély.
A második projektben partnerek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, az Advance Kárpátaljai Fejlesztési és Konzultációs Központ és az ETALON NGO Szociális Központ (Ivano-Frankivszk, Ukrajna). A projekt költségvetése 277 777,62 euró.
A humanitárius projekt részeként a következőket tervezik: élelmiszer- és higiéniai termékek beszerzése 1500 belső menekült számára, brikett beszerzése 400 háztartás számára a téli időszakra, valamint egészségügyi felszerelés beszerzése gyermekeknek és felnőtteknek 3 kórház számára (Beregszász, Rahó és Munkács).
Az agrárpolitikai minisztérium támogatást jelentett be a mezőgazdasági területek aknamentesítésére a harkivi régióban. A gazdák az Állami Agrárnyilvántartáson keresztül regisztrálhatnak augusztus 15-ig.
Az erre vonatkozó programot az Agrárpolitikai Minisztérium valósítja meg nemzetközi partnerekkel közösen. A projekt keretein belül azonosítják azokat a gazdákat, akik, a lehetőségeknek megfelelően, aknamentesítési támogatást, valamint egyéb segítséget kapnak a mezőgazdasági termelés helyreállításához.
A harkivi régió Bohoduhivszkai, Izjumi, Kupjanszki, Harkivszkai és Csuhujivszkai kistérségei gazdálkodóinak maximum 300 hektár összterületű földterülettel kell rendelkezniük vagy bérelniük kell. További prioritást az alábbi kritériumok élveznek:
a háború következményeként nagy a százaléka a megműveletlen földeknek;
nagy a százaléka a támadások során lerombolt földeknek;
magas százaléka a zóna szennyezettségének;
a háború miatt csökkent a dolgozók száma;
országos jelentőségű földterületekkel rendelkezik.
Emellett a gazdáknak a veszélyesnek ítélt termőföld kataszteri adatait kell megadniuk. A közölt információkat tovább erősíti a műholdképekkel való összehasonlítás mechanizmusa, és minden regisztrált gazda további ellenőrzésen megy keresztül, ami segít a FAO-nak és a WFP-nek (Világélelmezési Program) a szükséges támogatás kiutalásában.
?? announced an additional 7.5 mln CAD for demining. During the meeting in Kyiv, I thanked @melaniejoly for ?? support to ??. We discussed ??'s economic development & recovery, as well as the tightening of sanctions against rf. We appreciate the solidarity of our friends. pic.twitter.com/CGoKoAeXCr
Az energetikai infrastrukturális létesítmények elleni folyamatos támadások miatt nem minden résztvevőnek van lehetősége ajánlatot tenni a Prozorro elektronikus közbeszerzési rendszer elektronikus árverésein. Emiatt Ukrajna kormánya ideiglenesen, a hadiállapot idejére és annak eltörlésétől vagy felfüggesztésétől számított 90 napra módosította az árverések lebonyolítására vonatkozó szabályokat. Az erre vonatkozó kormányhatározatot 2022. december 30-án hagyta jóvá a kabinet.
„Az áramszünetekre reagálva ideiglenesen töröltük az elektronikus árveréseket. Mától kezdve a Prozorróban meghirdetett összes licit aukció nélkül zajlik majd. Azaz a résztvevő pályázati ajánlata végleges, és az nyer, aki az ajánlat benyújtásakor a legalacsonyabb árat adta meg. Áramszünet és internet hiánya esetében nem minden résztvevőnek volt lehetősége kereskedni az aukción. Ugyanakkor az egyenlő hozzáférés a közbeszerzések egyik alapelve. Amint stabilizálódik a helyzet, visszatérünk az árverésekhez” – jelentette be Julija Szviridenko, Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere.
Egyben közölte, hogy valószínűleg módosítják közbeszerzési rendszer szabályzatát.
„Ezzel párhuzamosan elemezzük, hogy ezek a változások hogyan érintik a beszerzések különböző kategóriáit. Sok vita folyik arról, hogy szükség van-e árverésre olyan összetett beszerzési tételeknél, mint például az építkezés. Az EU irányelvei előírják, hogy az árveréseknek fakultatívnak kell lenniük. A World Bank Ukraine követelményére külön eljárást vezetünk be, amelyben az aukciók fakultatívak lesznek, vagyis a megrendelő döntése alapján. 1-2 hónap múlva megnézzük a számokat, ha bebizonyosodik, hogy a különböző beszerzési kategóriákban hatékonyabb lehet az aukció nélküli pályáztatás stratégiája, akkor minden beszerzésre opcionális ajánlattételi eszközként visszatérünk az aukciókhoz” – magyarázta Julija Szviridenko.
Elmondása szerint a kormányhatározat eltörölte a fegyveres erők számára a beszerzések lokalizálását. Vagyis kisteherautók, teherszállító, mentőautók és egyebek mostantól megvásárolhatók a fegyveres erők számára a lokalizációs követelmények figyelembevétele nélkül, számolt be az Urjadovij portál.
Közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos szemináriumot tartott a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása a Beregszászi Járási Tanács üléstermében.
A képzés célja, hogy a kistérségek munkatársainak segítséget nyújtsanak olyan kérdésekben, amelyek nemrég kerültek a hatáskörükbe. Például a kistérségeknek minden egyes 50 000 hrivnyát meghaladó beszerzésnél pályázatot kell kiírni, ami sokak esetében nehézséget jelent.
Beindultak az intézkedések a beregszászi járási Jánosiban létesítendő hulladékeldolgozó üzem építésének befejezésével kapcsolatban.
Olekszij Petrov, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy Magyarországon feltételes pályázatot rendeztek, amelyen az ajánlattevő cégek meghirdethették javaslataikat.
„A pályázatra 3 vállalat jelentkezett: két ukrán és egy magyar. Jelenleg ellenőrzik a pályázati javaslatokat, és a nyertes kihirdetésére a közeljövőben kell számtani. A projekt költsége meghaladja a 4 millió eurót” – közölte Petrov.
A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatóját, Gulácsy Gézát az alapítvány 2020. évi munkájáról, a megnövekedett számú pályázati kategóriákról és összegekről, valamint a tavasszal indult jótékonysági akcióról is kérdeztük.
– A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány nemrég töltötte be fennállásának tizedik évét. Az alapítvány igazgatójaként mit emelne ki az eltelt időszakból?
– 2010 végén hoztuk létre az alapítványt, és 2011-től három pályázati rendszerrel indítottuk a tevékenységünket. Később ezek száma bővült. 2013-tól öt, 2015-től hét, 2017-től kilenc és 2020-ban összesen tizenhárom kategóriában hirdettünk pályázatokat. Egészében a befogadott pályázatok száma mára meghaladta a 418 ezret. A nem támogatott pályázatok aránya végig 1% alatt volt, átlagosan 0,6 százalékot tett ki. A magánszemélyeknek nyújtott támogatásokon túlmenően az alapítvány közreműködött több, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa által bonyolított jótékonysági akcióban, amelyek közül a Szolyvai Gyermekotthonnak nyújtott támogatásokat emelném ki.
– Az Európát tavasszal elérő koronavírus-járvány idején vidékünkön a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány az elsők között kezdeményezett adománygyűjtést. Sikeresnek mondható az akció?
– A járvány elleni védekezésből természetesen szintén kivettük részünket. A KMKSZ által kezdeményezett gyűjtési akciót az alapítvány bonyolította le. Elmondhatjuk, hogy ez a gyűjtés azon túlmenően, hogy hasznos célt szolgált, a kárpátaljai magyarság összefogását is elősegítette. A gyűjtésből több mint 3,5 millió hrivnya jött össze. Ebből vásároltunk lélegeztetőgépet, maszkokat, köpenyeket, kesztyűket, fertőtlenítőszereket s a védekezéshez szükséges más eszközöket, amelyeket a kórházaknak, ambulanciáknak, később az óvodáknak adtunk át. Egészében mintegy hatvan egészségügyi intézmény és száz óvoda részesült az adományból. Részt vettünk az iskolák részére Magyarországról juttatott adomány logisztikájának megszervezésében is.
– A különböző támogatásokra folyósított összegek tekintetében a korábbi évekhez képest milyen változásokat hozott a 2020-as év?
– Az elmúlt évben néhány pályázati kategóriában a juttatott összeg megnövekedett az előző évekhez képest. Ezek közé tartozik a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók s az egyéb oktatási és közművelődési intézmények dolgozóinak támogatása. Sajnos, a járványhelyzet miatt lelassultak a pályázási folyamatok, s a támogatás csak az év legutolsó napjaiban érkezett meg. Ezért például a gyermekétkeztetési és az oktatási-nevelési támogatások egy kis része csak ebben az évben kerül kifizetésre. Ugyanakkor a kedvező euró-forint-hrivnya árfolyam tovább növelte az egy pályázó által kapott támogatási összeget.
– Sokakban ma is felvetődik a kérdés a Magyarországról érkező támogatás ukrajnai adózását illetően. Tavaly a megnövekedett támogatási összegek okán mintegy 30 millió hrivnya adót fizettek be az alapítvány területi részlegein keresztül. Történt-e változás ennek kapcsán?
– Az alapítvány a tevékenységét az ukrajnai hatályos törvények szerint folytatja. Ezeknek megfelelően az alapítvány a magánszemélyek támogatásából kénytelen levonni a különböző adókat, amelyek egészében mintegy 20%-ot tesznek ki, s amelyeknek mintegy 60%-a a helyi önkormányzatoknál marad. Ez az összeg a 2020-as évben az előző évihez képest közel 20%-kal növekedett, és több mint 37 millió hrivnyát tett ki.
– Bízhat a kárpátaljai magyarság a támogatási programok folytatásában?
– Úgy véljük, Magyarország részéről nincs akadálya a programok folytatásának. A pályázatok feltételrendszerének jóváhagyását követően alapítványunk továbbra is készen áll azok lebonyolítására, illetve kész közreműködni egyéb jótékony célú programok megvalósításában is.
Meghirdette a tendert a Kárpátaljára tervezett repülőtér projekt-előkészítő munkálataira a kormány – közölte Vladiszlav Kriklij infrastrukturális miniszter hétfőn Facebook-oldalán, adta hírül a Levij Bereg hírportál.
Mint a tárcavezető írta, meg van hirdetve a tender a tervezett új kárpátaljai repülőtér projekt-előkészítő munkálataira, amelynek eredményeként jelölik majd ki az új légikikötő építésének helyét. A létesítmény várható költségei 5 milliárd hrivnyát tesznek majd ki – jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy a tervezési munkálatok előreláthatólag 2021-ben kezdődnek, és a minisztérium tervei szerint a repülőtér 3 év alatt épül fel.
Kriklij azt is közölte, hogy 2021-ben az állam 2,4 milliárd hrivnyát fordít új repülőtér-komplexumok létesítésére, így 1,4 milliárdot a Dnyipropetrovszk nemzetközi repülőtér és 1 milliárdot a Herszon, Vinnicja és Rivne repülőterek megépítésére. Mint jelezte, a következő években tervezik a főbb regionális repülőterek megépítését és felújítását is.
A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók szövetsége a napokban hirdeti ki a Kárpátaljai Termék Logó pályázat nyertes vállalkozóit. A még nyáron kiírt pályázatra több mint 30-an jelentkeztek, 23-an el is nyerték a használati jogot.
Mezőgazdaság, élelmiszeripar, szolgáltató ipar, készműves, valamint szellemi kategóriákban lehetett pályázni. A nyertesek egy éven keresztül használhatják a logót, azután meg kell újítaniuk szerződésüket. Olyan vállalkozók pályázhattak, akik helyi terméket állítanak elő.
