Ukrajnában jelenleg 65 bank működik. A pénzügyi szakemberek becslése szerint az év végéig 10-12 bank kivonulhat a piacról. Nem csak a bankok fizetésképtelenné nyilvánításáról van szó, hanem a bank értékesítéséről, a licenc önkéntes leadásáról stb. Például Rinat Ahmetov PUMB bankja az Idea Bank megvásárlását tervezi, amely a lengyel Idea Bank leányvállalata.
Áprilisban a Nemzeti Bank stresszteszttel tervezi felmérni a banki eszközök minőségét. Az IMF ragaszkodik ehhez, de az ellenőrzések formátuma még nem ismert. A bankok diagnosztikai felmérésének eredményei szerint a jegybank azt tervezi, hogy az ukrán bankrendszer valós állapotát méri fel. A tesztelés során a szabályozó megköveteli a banktulajdonosoktól, hogy dolgozzanak ki terveket pénzintézeteik tőkéjének frissítésére.
Hány veszteséges bank van Ukrajnában?
A hitelportfóliók lehetséges veszteségeit a jegybank 30%-ra becsüli. A hivatalos adatok szerint a nem működő eszközök állománya elérte a hitelállomány 38%-át, ami 8 százalékponttal több, mint egy évvel ezelőtt. Andrij Pisnyi, a Nemzeti Bank elnöke kifejtette, a szabályozó fogja felmérni a bankok tőkéjének megfelelőségét. Ha nem áll rendelkezésre elegendő forrás, a Nemzeti Bank tőke-helyreállítási tervet kér a banktól. Jelenleg túl nagy a bankok likviditása, ezért az élő alapokkal történő feltőkésítés követelményeit a jegybank irracionálisnak tartja.
Mihajlo Demkiv, az ICU csoport pénzügyi elemzője elmondása szerint számos bank nélkülözni tudja a feltőkésítés, mert magas bevételekkel fedezi a katonai veszteségeket. Itt az ügyfelek egyenlegéből származó bevételről van szó, mivel a bankok továbbra is letéti igazolásokban helyezik el a pénzeszközöket, ami kamatot termel. A bankok a hivatalos és a kereskedelmi árfolyam különbözetéből, az ukránok külföldön elköltött kiadásaiból is profitot termelnek, magyarázta Demkiv az RBK-Ukrajina-nak adott kommentárjában.
Az Ekonomicsna Pravda az OpendataBot adataira hivatkozva közölte, a háború kezdete óta a bankok a maximális profitra – csaknem 15 milliárd UAH-ra – tettek szert. A pénzintézetek mindössze 10%-a szenvedett veszteséget.
A 2022-es eredmények szerint az Ukreximbank lett az egyik legveszteségesebb. A veszteség összege 6,89 milliárd UAH volt.
A Pénzügyminisztérium 2023 folyamán nem tervezi az állami bankok feltőkésítését. Ezért az Ukreximbank azt tervezi, hogy több mint 100 milliárd UAH értékben értékesít eszközöket.
A háború kezdete óta 5 bank hagyta el az ukrán piacot. Az invázió kezdetét követően a kormány azonnal megkezdte a felszámolást, a jegybank pedig visszavonta az Oroszországi Föderációhoz tartozó Prominvesztbank és az egykori Szberbank engedélyét. Júniusban likviditásvesztés és számos szabálysértés miatt a Megabank csődbe ment. Augusztusban fizetésképtelenné nyilvánították a Szics Bankot. 2023 februárjában a Forward bank, amelynek tulajdonosa az Orosz Föderáció állampolgára volt, kivonult a piacról.
Mi a helyzet a betétekkel?
Az Ukrán Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint február 1-jén 65,5 millió betét volt az ukrán bankokban, ebből 9 millió deviza, összesen több mint 1413 billió hrivnya értékben. A betétek tekintetében a Privatbank áll az élen: 329,3 milliárd UAH-val.
Mi a helyzet a jelzáloghitelekkel?
A jegybank adatai szerint 2022 januárjához képest a jelzáloghitelezés a szerződések számát tekintve felére, pénzbelileg pedig negyedével csökkent. Az ukrán bankok csak a „Megfizethető jelzálog” és az „Eoszelja” állami programok keretein belül adnak hitelt, kizárólag a másodlagos ingatlanpiacon. Mindössze 4 bank jelentette be újabb jelzáloghitel kibocsátását idén januárban. A jelzáloghitelek kamata 8,3%-ról 7,5%-ra csökkent 2023 januárjában, számolt be az RBk-Ukrajina.
Összehasonlításképpen 2022-ben a bankok több mint kétezer jelzáloghitelt jegyeztek be összesen csaknem 2 milliárd UAH értékben. A háború előtti 2021-es évhez képest a jelzáloghitelezés Ukrajnában a szerződések számát tekintve több mint ötszörösére, pénzben kifejezve pedig 4,3-szorosára csökkent – írta az RBK-Ukrajina a jegybankra hivatkozva.
Mi a helyzet a hitelekkel?
2023 februárjában az új hrivnya alapú banki hitelek átlagos kamata a lakosság számára évi 36%-ot tett ki. A devizahitelek csökkentek, és 5,1%-ba kerültek a lakosságnak.
A vállalkozások a hitelekért évi 20,5%-ot fizetnek hrivnyában vagy 5,5%-ot devizában.
Az ukrán bankok ugyanakkor továbbra is szigorítják a hitelfelvétel követelményeit a lakosság részére. Ezzel párhuzamosan a pénzintézetek fogyasztási hiteleinek költsége is jelentősen emelkedett.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
A brit bankok ez év december 31-e után már nem tudják kiszolgálni az EU-ban élő és dolgozó brit állampolgárokat.
Az Egyesült Királyság legnagyobb pénzintézetei több ezer üzenetet küldtek honfitársaiknak arról, hogy a következő hetekben elveszítik számlájukat.
Mint ismeretes, a Brexit átmeneti időszaka december 31-én zárul le, és ezt követően az Egyesült Királyság bankjai automatikusan elveszítik a pénzügyi szolgáltatásokról szóló európai engedélyét a kontinensen. Ezt a tényt a Holland Nemzeti Bank már megerősítette.
A Daily Mail szerint a Lloyds, a Barclays és a Coutts értesítette a külföldi ügyfeleit, hogy ez év december 31-én 23 órakor (Greenwichi idő szerint) lezárulnak számláik. A bankárok „bürokratikus rémálomnak” tartják az EU-val kötött megállapodás lejártát.
Például az egyik leghíresebb brit bank, a Lloyds Bank megerősítette, hogy nem lesz módjában szolgáltatásokat nyújtani Hollandiában, Szlovákiában, Németországban, Írországban, Olaszországban és Portugáliában.
Eközben Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti új kapcsolat formátumát még nem határozták meg. Ha a helyzet nem változik, a brit bankoknak külön-külön kell tárgyalniuk egyes EU-országokkal. Ugyanakkor London, az EU-val ellentétben, már elfogadott határozatot, amelynek értelmében az európai bankok továbbra is szabadon működhetnek a királyságban.
Érdekes módon a múlt héten a Goldman Sachs közgazdászai azt mondták, hogy Nagy-Britannia veszteségei az EU-val kötött Brexit-megállapodás megsértése esetén valószínűleg kétszer-háromszor nagyobbak, mint a háború utáni legsúlyosabb járványának kimenetele.
Az idegenforgalmi, élelmiszeripari és nagykereskedelmi vállalkozások veszteségei hozzáadódnak majd azokhoz az ágazatokhoz, amelyek valószínűleg „büntetésben” lesznek az Egyesült Királyság az Európai Unióból való kilépése kapcsán. Ide tartoznak a vegyi- és a textilipar vállalkozásai, valamint az elektromos berendezések gyártása. „Attól tartunk, hogy a jövő év még rosszabb lesz a koronavírus okozta kombináció miatt, amely még mindig nagyon ellenőrizhetetlen, és lecsap szinte mindenre, ami kiesik a Brexit-tárgyalásokból” – figyelmeztetnek a Goldman Sachs bankárai.
Ezen túlmenően az EU és az Egyesült Királyság bejelentette, hogy szoros kapcsolatban állnak egymással, és azt tervezik, hogy még ebben a hónapban újabb kereskedelmi tárgyalásokat tartanak. Brüsszel azonban egyértelművé tette, hogy nem fog tudni új kereskedelmi megállapodásokat aláírni, ha London megszegi korábbi kötelezettségvállalásait.
Észak-Írország státusza még mindig vita tárgya az EU és Nagy-Britannia között. Korábban a felek megállapodtak abban, hogy Észak-Írország, mint a brit vámterület alanya, hozzáférést kap az EU belső piacához. London és Brüsszel aláírta az erre vonatkozó jegyzőkönyvet.
Szeptember 9-én azonban London elfogadta a belső piacokról szóló törvénytervezetet, amely szerint szabályozni kell az Egyesült Királyság közigazgatási területei közötti kapcsolatokat a Brexit átmeneti időszakának vége után, 2020 végén. A dokumentum kimondja: annak ellenére, hogy pontjai ellentmondanak vagy összeegyeztethetetlenek a nemzetközi joggal, a törvénytervezet jogerős lesz.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
