Az Európai Unió Tanácsa úgy döntött, hogy közel 2,8 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be csütörtökön Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a következő részlet kiutalása azután vált lehetővé, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte az Ukrajna Terv 2025 negyedik negyedévére vonatkozó feltételeinek végrehajtását. A forrásokat a nagyszabású, négyéves Ukrajna Támogatási Program keretében biztosítják.
Szviridenko háláját fejezte ki a parlamenti képviselőknek a szükséges törvények gyors elfogadásáért. 2026 májusának végéig az Ukrajnai Terv 86 lépése már megvalósult a kormány és a parlament közös erőfeszítéseinek köszönhetően, további 65 pedig végrehajtás alatt áll.
„Továbbra is közösen hajtjuk végre a reformokat, és haladunk az európai integráció útján. Őszintén hálásak vagyunk európai partnereinknek a támogatásukért és a bizalmukért” – hangsúlyozta a kormányfő.
Az Ukrajnai Alap kulcsfontosságú pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a háború idején. A kezdeményezés teljes költségvetése a 2024–2027-es időszakra 50 milliárd euró. Az új részletet figyelembe véve, az eszköz 2024-es bevezetése óta Ukrajna már 26,8 milliárd euró európai támogatást kapott.
A cseh belügyminisztérium törvénymódosítást tervez benyújtani az ukrán menekülteknek járó támogatások feltételeinek szigorítását illetően. Az ideiglenes védelemben részesülők juttatásait munkavégzéshez, munkaügyi központban való regisztrációhoz vagy vállalkozói tevékenységhez kívánják kötni, számolt be a České Noviny című helyi újság.
A Belügyminisztérium új módosítása értelmében azonban az ideiglenes védelmi státusszal rendelkező és humanitárius támogatást kérelmező személyeknek munkahelyük kell legyen, vállalkozói tevékenységet kell folytatniuk, vagy regisztrálniuk kell egy munkaügyi központnál.
Azt is kötelezővé tennék, hogy abban a hónapban, amelyért pénzügyi támogatást kapják, legalább 16 napot kell Csehországban tartózkodniuk. Ha valaki 30 napnál hosszabb időre hagyja el a schengeni övezetet, az ideiglenes védelem teljesen megszűnik. Ezenkívül az ideiglenes védelem elvesztése büntetőjogi vagy közigazgatási kiutasításhoz vezet.
A Belügyminisztérium pontosította, hogy ezek a feltételek a munkaképes korú személyekre vonatkoznak, nem érintik a gyermekeket, diákokat és az ideiglenes védelem alatt álló időseket.
A módosítások szerzői úgy vélik, hogy a Csehországban való fizikai tartózkodás minimális időtartamának meghatározása megakadályozhatja a humanitárius segélyekkel való esetleges visszaéléseket.
A Belügyminisztérium módosítási csomagja előírja egyes ukrán rendszámú autók kötelező regisztrációját egy speciális cseh nyilvántartásba. A hosszú távú tartózkodási engedély megszerzéséhez a menekülteknek igazolniuk kell, hogy nincsenek adótartozásaik az állam felé.
A kiadvány megjegyezte, hogy a cseh kormány már a jövő héten megvitathatja a belügyminisztérium módosításait, közölte Andrej Babis miniszterelnök.
Eközben a menekülteket támogató segélyszervezet igazgatója, Martin Rozumek kijelentette, hogy ez a módosítás szükségtelen, mivel az ukrán menekültek „adóikkal és illetékeikkel gyakorlatilag már most ellátják az összes cseh munkanélkülit és fogyatékkal élőt”.
Ukrajna közel 1,3 milliárd dollárt kapott a japán kormánytól a Világbank PEACE in Ukraine projektje keretében – jelentette be szerdán Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszterelnök jelezte, hogy az összeget átutalták az államháztartás általános alapjába, és szociális kiadásokra fordítják. Ez a második részlet Japántól, amelyet a G7-országok Ukrajna rendkívüli bevételgyorsítási mechanizmusa keretében finanszíroznak. A teljes összege 50 milliárd amerikai dollár.
2022 februárja óta a Japántól kapott költségvetési támogatás meghaladta a 10,7 milliárd dollárt, amelyből több mint 2,7 milliárd dollár támogatás formájában érkezett. „Köszönjük a japán kormánynak a nyújtott támogatást, valamint a Világbanknak a nemzetközi támogatás hatékony koordinálását. Ez a segítség rendkívül fontos Ukrajna pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében” – jegyezte meg Julija Szviridenko.
Lettország kormánya új, 6,8 millió eurós támogatási csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára, amely az energetikai rendszer megerősítését, az infrastruktúra és az óvóhelyek fejlesztését, valamint a dróntechnológiai kapacitások bővítését szolgálja. A támogatás célja az ország ellenálló képességének növelése és a kritikus rendszerek működésének stabilizálása.
A csomag az energiahálózat megerősítésére, az infrastruktúra fejlesztésére, a lakosság védelmét szolgáló óvóhelyek korszerűsítésére, valamint a társadalmi és civil ellenálló képesség növelésére irányul. Emellett külön figyelmet fordítanak a drónok alkalmazásához szükséges technológiai és szakmai kapacitások fejlesztésére is.
A lett külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa továbbra is következetesen támogatja Ukrajnát, és kiemelte: Lettország mindig Ukrajna oldalán áll.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy áprilisban legalább 13 millió ukrán kap 1500 hrivnya értékű különleges kiegészítő támogatást. A juttatást automatikusan írják jóvá a nyugdíjasoknak és a szociális segélyben részesülőknek. Ez az államfő közösségi hálón közzétette bejegyzéséből vált ismertté.
„Ukrajna szociálpolitikai minisztériumának áprilisban különleges kiegészítő támogatást kell kidolgoznia az ukrán nyugdíjasok és a társadalom azon csoportjai számára, akik szociális segélyben részesülnek. Legalább 13 millió ukrán fog ilyen kiegészítő kifizetésben részesülni, amelynek összege 1500 hrivnya lesz. A forrásoknak bürokrácia nélkül kell eljutniuk az emberekhez, és automatikusan jóváírásra kerülnek azok esetében, akiknek jövedelmi szintje miatt támogatásra van szükségük” – jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij elmondása szerint a Gazdasági és Energiaügyi Minisztériumok egy programot készítenek elő az üzemanyag-fogyasztók – dízel, benzin és autógáz – támogatására.
„A program Ukrajnában a dízel, benzin és autógáz fogyasztóira vonatkozik, és egy pénzvisszatérítési rendszeren keresztül működik, lehetővé téve számukra az üzemanyagköltségek egy részének kompenzálását” – áll a jelentésben.
Julija Szviridenko miniszterelnök a közeljövőben kidolgozza és nyilvánosságra hozza mindkét program részleteit.
A kormány új támogatási programokat készít elő az ukránok számára, elsősorban a nyugdíjasoknak járó kiegészítő kifizetéseket és az üzemanyagköltségek kompenzációját – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta: „Megállapodtunk Julija Szviridenko miniszterelnökkel, Denisz Smihal első miniszterelnök-helyettessel, valamint Olekszij Szobolev és Denisz Uljutyin miniszterekkel abban, hogy több támogatási programot dolgozunk ki az ukránok számára.” Szerinte elsősorban a Szociálpolitikai Minisztériumnak ki kellene dolgoznia egy különleges kiegészítő támogatási programot az ukrán nyugdíjasok és a társadalom azon csoportjai számára, akik áprilisban szociális segélyben részesülnek. Legalább 13 millió ukrán kap ilyen kiegészítést, amelynek összege fejenként 1500 hrivnya lesz.
„A forrásoknak bürokrácia nélkül kell eljutniuk az emberekhez, és automatikusan jóváírásra kerülnek azoknál, akiknek a jövedelmi szintje miatt támogatásra van szükségük” – hangsúlyozta az elnök. A Gazdasági és Energetkai Minisztériumoknak támogatási programot kellene készíteniük azoknak az ukránoknak is, akik jelenleg különös nyomás alatt állnak az üzemanyagpiac destabilizálódása miatt, amelyet az Irán körüli helyzet, valamint a világpiacra irányuló olajkínálat csökkenése okozott – mutatott rá.
A program Ukrajnában a dízel, benzin és gépjármű-gáz fogyasztóira vonatkozik, és egy pénzvisszatérítési rendszeren keresztül működik, lehetővé téve számukra az üzemanyagköltségeik egy részének kompenzálását. „Utasítottam Julija Szviridenkót, hogy ma vagy holnap dolgozza ki a támogatási programok részleteit, és mutassa be azokat a nyilvánosságnak” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Japán 2026-ban további 6 milliárd dollár pénzügyi segítséget biztosít Ukrajna számára. Erről Volodimir Zelenszkij elnök számolt be a X közösségi oldalon.
„Köszönöm Japánnak és Takaiči Sanae miniszterelnöknek a döntést, hogy jövőre további pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának” – írta az államfő.
Zelenszkij szerint a teljes támogatási összeg közel 6 milliárd dollár, ami hozzájárul Ukrajna védelméhez az orosz agresszióval szemben.
Nagyra értékeljük, hogy Japán vezető szerepet vállal nemcsak a Csendes-óceáni térségben, hanem globálisan is. Ez jelentős támogatás ellenálló képességünknek, és ezáltal a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek is. A nemzetközi rendre azért van szükség, hogy a beteges orosz háborús politika sehol se folytatódhasson
A Minisztertanács 37 millió hrivnyával megnövelte az ukrán gyártmányú áruk vásárlóinak nyújtandó állami pénzügyi támogatás összegét, ugyanekkora összeggel csökkentve a belföldön gyártott gépek és berendezések költségeinek részleges kompenzációjára szolgáló program költségeit – olvasható az Urjadovij portalon közzétett, 2025. november 7-én jóváhagyott 1429. számú határozatban, írta az Ukrinform.
A dokumentum értelmében módosították az Ukrán Minisztertanács 2025. június 4-i 652. számú, „Az állami költségvetés tartalékalapjából az ukrán gyártmányú áruk vásárlóinak nyújtandó állami pénzügyi támogatásra és a hazai termelésű gépek és berendezések költségeinek részleges kompenzálására szolgáló források elosztásának egyes kérdései” című határozatának 1. pontját. A változtatások az ukrán gyártmányú áruk vásárlóinak nyújtandó állami pénzügyi támogatásra szánt kiadások 2,4 milliárd hrivnyáról 2,437 milliárd hrivnyára emelését javasolják.
Ugyanezen változtatások a belföldön gyártott gépek és berendezések költségeinek részleges kompenzálására szolgáló tartalékalap a 200,0 millió hrivnyáról 163,0 millió hrivnyára való csökkentését javasolják.
Frissítették az egyösszegű pénzügyi támogatás folyósításának rendjét az Ukrajna Fegyveres Erőinél elhunyt katonák családjai számára a hadiállapot idején – közölte a Védelmi Minisztérium sajtószolgálata.
A támogatás teljes összege változatlan marad: 15 millió hrivnya. Az összeg 1/5-ét (3 millió hrivnyát) azonnal folyósítják, míg a fennmaradó 4/5-öt (12 millió hrivnyát) fokozatosan, 80 hónapon keresztül, előre meghatározott ütemezés szerint fizetik ki (kb. havi 150 ezer hrivnya).
Az új szabályok szeptember 1-től léptek életbe. Azoknak a családtagoknak, akiknek a halálesete szeptember 1. előtt történt, a kifizetések rendje és határideje változatlan marad.
Külső finanszírozási hiány esetén az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kénytelen lesz szigorúbb monetáris intézkedésekhez folyamodni, ezenkívül Kijevnek teljesítenie kell a kötelezettségeit, hogy megkapja a már megígért hiteleket – jelentette ki hétfőn Szerhij Nyikolajcsuk, az NBU alelnöke egy konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikolajcsuk elmondta: „Az alapforgatókönyvünk tükrözi azt a víziónkat, hogy mit fogunk tenni abban az esetben, ha ez az igény megszűnik, és minden más feltételezés teljesül. Természetesen ez soha nem történik meg.” Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna már korábban is szembesült a bizonytalan finanszírozás problémáival. „Ezek olyan időszakok voltak, amikor a támogatás nem volt elegendő, például 2023 elején, amikor a bevételek ritmusa felborult” – mondta. Ilyen körülmények között az NBU és a Pénzügyminisztérium közös megoldásokat dolgozott ki a pénzügyi hiányok elkerülése érdekében.
Ezenkívül a Pénzügyminisztériumnak 2023–2024-ben aktívabban kellett forrásokat bevonnia a belföldi piacról. Az NBU a maga részéről mérlegelte a kötelező tartalékok felhasználásának mechanizmusait a hitelfelvételi potenciál növelése érdekében. „Vannak bizonyos cselekvési terveink arra az esetre, ha a nemzetközi segítség nem lenne elegendő” – hangsúlyozta az alelnök.
Nyikolajcsuk ugyanakkor figyelmeztetett: a monetáris, szabályozási vagy fiskális politika szigorításának következményei lesznek. „Mindennek megvan az ára. Sajnos nincs olyan, hogy ingyen ebéd” – mondta. Szerinte az ígért segítség nélkül Ukrajna kénytelen lesz szigorúbb monetáris politikát folytatni, és aktívabban támogatni a költségvetést különféle eszközökkel.
A főbb kockázatok között a jegybanki alelnök nemcsak a költségvetésben található „fekete négyzeteket” – azaz az azonosítatlan finanszírozási forrásokat – nevezte meg, hanem a nemzetközi partnerekkel kötött megállapodások betartásának szükségességét is. „Fontos számunkra, hogy biztosítsuk a nemzetközi partnerekkel szembeni kötelezettségek teljesítését a már adott biztosítékok fogadása és végrehajtása érdekében” – jegyezte meg.
„A folyamatban lévő háború hátterében fennáll a kockázata annak, hogy további biztonsági fenyegetések esetén megnövekedett finanszírozási igényekre lesz szükség. Fel kell készülnünk az ilyen forgatókönyvek kialakulására, és rendelkeznünk kell egy bizonyos B tervvel is” – zárta szavait Szerhij Nyikolajcsuk.
