A török elnök bejelentette, hogy a kormány egy évig átvállalja a földrengés túlélőinek lakbérét.
A döntés azokra a török polgárokra vonatkozik, akik túlélték a földrengést, és érthető módon nem akarnak sátrakban lakni – írta meg a liner.hu.
A török elnök a délkeleti Adiyaman városában tett látogatása során ismét ígéretet tett arra, hogy a kormány egy év leforgása alatt újjáépíti a hétfői földrengés következtében összeomlott épületeket.
„Addig is 10 ezer török lírát (193 ezer forint) ajánlunk fel a polgároknak. Ezenkívül azoknak a polgároknak, akik nem akarnak sátrakban maradni, biztosítjuk, hogy lakóegységekbe költözhessenek, és fedezzük a lakbérüket” – fogalmazott Erdogan.
Hozzátette, hogy ha a földrengés túlélői inkább szállodákban szeretnének megszállni, „ezt is fel tudjuk ajánlani nekik”. Noha a török elnök felajánlása pozitív mozzanat, eközben egy elkeserítő tendencia is kirajzolódik a természeti katasztrófa során.
A rendkívüli állapot bevezetése óta ugyanis jelentősen megszaporodott a visszaélések és a bűncselekmények száma: nagyon sokan betörtek üzletekbe és vállalkozások területére, ahol kihasználva a jelenlegi helyzetet, kifosztották azokat. Erdogan ennek kapcsán bejelentette, hogy „Mostantól kezdve ezeket az elkövetőket a szükséges büntetésekkel fogják sújtani, amint elfogják őket.”
Törökország északnyugati részén új földalatti gáztárolókat nyitottak meg. A szilíviai tároló 4,6 milliárd köbméteres térfogatával Európa legnagyobb gáztárolójává vált. A megnyitón részt vett Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke.
„A mai felavatással a Silivri Európa legnagyobb földalatti gáztárolójává vált. Mint ismeretes, ezt a létesítményt Silivriben hoztuk létre, és 2007-ben helyeztük először üzembe. Ennek a földgáztárolónak a kapacitása napi 45 millió köbméter feltöltéskor és 75 millió köbméter ellenkező irányban” – mondta Erdogan a ceremónián. Az új tárolók össztérfogata 4,6 milliárd köbméter.
Erdogan elmondása szerint Trákia régiója, ahol a gáztároló található, földgázközponttá válik. Ennek kapcsán már felvették a kapcsolatot partnereikkel, többek között az Orosz Föderációval.
Újabb banki szabály módosul Törökországban, ezúttal arra kötelezik a bankokat, hogy a korábbi 20% helyett 5%-ban maximálják a saját tőkéhez viszonyított nettó devizapozícióikat – számol be a hírről a Bloomberg.
A török bankfelügyelet egy új szabállyal el szeretné érni, hogy a török bankok kevesebb devizát tartsanak, ezzel pedig lényegében a lírát erősítenék. A Hivatalos Közlönyben pénteken közzétett új szabály szerint a nettó devizapozíció nem haladhatja meg a saját tőke 5%-át. Korábban a határ 20% volt.
Egyes bankoknak január 9-ig, az új szabály életbe lépésével csökkenteniük kell a devizatöbbletüket. A hivatalos adatok szerint a nem állami tulajdonban lévő bankok nettó devizatöbblete decemberben a saját tőkéjük 7%-át tette ki.
A török jegybank szerint részben a banki devizatranzakcióknak volt köszönhető, hogy jelentőseb volatilitás alakult ki a líra piacán az utóbbi időben. Az elmúlt hónapokban a központi bank többször figyelmeztette a bankokat, hogy kerüljék a külföldi bankokkal folytatott, kereskedési időn kívüli jelentős devizatranzakciókat.
A török líra idén eddig mintegy 29%-ot veszített értékéből a dollárral szemben, és az argentin peso után a feltörekvő piacok közül a legrosszabbul teljesítő deviza.
A jegybanknak addig kell folytatni a kamatcsökkentést minden hónapban, amíg én vagyok hatalmon – mondta szombaton Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Az utolsó két hónapban a török jegybank jókora meglepetést okozott a piacnak azzal, hogy csökkentette az irányadó kamatot, hiszen az infláció már 80% felett van. Erdogan most azt mondta, hogy ezt a monetáris lazítást folytatni kell.
Amíg én itt vagyok, addig csökkennie kell a kamatnak minden egyes nappal, minden egyes héttel és minden egyes hónappal – mondta Erdogan egy szombati kampányrendezvényen Balikesirben.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Tovább emelkedett szeptemberben a török infláció, a 83,45%-os éves áremelkedés új 24 éves csúcsot jelent. Közben a török elnök továbbra is a magas kamatokat tartja a legfontosabb ellenségnek, vagyis folytatódhat a kamatok csökkentése.
Egy hónap alatt 3,1%-kal, tavaly szeptemberhez képest pedig 83,45%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Törökországban. A belföldi termelői árak közben már több mint 150 százalékos ugrást mutatnak.
A török infláció az utóbbi két évben a líra meredek zuhanásának következtében ugrott meg, erre rátett egy lapáttal az is, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök a magas kamatok elleni harc jegyében kierőszakolta a kamatcsökkentést a jegybanktól. Arra pedig kevés országban volt eddig példa, hogy 80 százalékos infláció mellett egy jegybank kamatot csökkentsen.
A legnagyobb ellenségem a kamat, a magas kamat ellen harcolok. Sikerült 12%-ra csökkenteni a rátát, de ez nem elég, tovább kell menni lefelé – mondta szeptemberben a török elnök.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Júliusban 1998 óta nem látott szintre ugrott a török inflációt, és megközelítette a 80 százalékot, azonban a közgazdászok szerint itt még nem ér véget az áremelkedés, csupán hónapok múlva törhet csúcsra. Ami a legmeghökkentőbb, hogy mindeközben a jegybank stabilan kitart a rendkívül laza monetáris politikája mellett és a nyersanyagárak emelkedését okolja az infláció felgyorsulásáért.
A szerdai adatok szerint 79,6 százalékra gyorsult az éves infláció a múlt hónapban a júniusi 78,6 százalékról, ami valamivel elmarad a piaci várakozásoktól. Azonban a legnépesebb városban nem hagyta cserben az elemzőket az áremelkedés, Isztambulban 99 százalékra ugrott júliusban.
Még a mostani inflációs környezetben is kiugró érték a török adat, egyedül olyan országokban rosszabb a helyzet, mint Zimbabwe, Venezuela és Libanon, ahol az áremelkedés üteme már meghaladta a három számjegyet.
Nehézkes az infláció megfékezése a közel-keleti országban, mivel a jegybank Recep Tayyip Erdogan elnök nyomására levette a napirendről a kamatemeléseket és júliusban már nyolcadik hónapja 14 százalékon tartotta az alapkamatot.
Az elnök annak az unortodox felfogásnak a feltétlen híve, hogy az alacsonyabb kamatlábak visszafogják az inflációt, így az elmúlt négy évben három kormányzót elfogyasztottak már, mivel nem értettek egyet az elnök által képviselt „stratégiával” – írja a Bloomberg.
Nenad Dinic, a svájci Julius Baer Group privátbank közgazdásza azonban rávilágított, hogy a stratégia nem bizonyul sikeresnek, mivel a fogyasztói árak növekedési üteme semmi jelét nem mutatja a lassulásnak – így óva intette a befektetőket a török eszközökbe történő befektetéstől. A Bloomberg közgazdászai szerint ráadásul a gyengülő líra csak egyre tovább emeli az árakat, a jegybank a kiadott utasítások miatt pedig nemhogy szigorítani nem fog, de még alacsonyabb kamatokat is hirdethet, mivel Erdogannak a jövő júniusi választásokig kell helyrehoznia a gazdaságot, még akkor is, ha a fogyasztói költségek emelkedése felemészti a háztartások jövedelmét és veszélyezteti a népszerűségét.
A múlt héten Sahap Kavcioglu jegybankelnök magabiztosan nyilatkozott, hogy az úgynevezett új gazdasági modell, amely a termelést, az exportot és a foglalkoztatást helyezi előtérbe, segít az árak és a líra stabilizálásában. Azonban az eredmények mást mutatnak.
A líra értékének az idén csaknem 25 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, ami a legrosszabbul teljesítő devizává teszi a feltörekvők között.
Törökország a vállalati devizakereslet visszaszorítását célzó intézkedésekkel igyekszik tompítani a dolláréhséget. Ez azonban már csak azért sem könnyű, mert a török gazdasági modell a dollárhitelekre alapozott növekedésre épül. A gond az, hogy a török cégek adósságából összesen 16 milliárd dollárnyi jár le 2024 végig, gyengülő líra árfolyam mellett azonban ezt egyre nehezebb kigazdálkodni. A dollárban kibocsátott vállalati adósság átlagos kamata 12 százalék körül van. A bankszektorban is komoly gondok vannak, a Fitch Ratings a közelmúltban 25 török pénzintézet besorolását rontotta. A vállalati szektorból különösen a második legnagyobb török telekomcég, az állami tulajdonú Türk Telekom kerülhet bajba. Két, összesen egymilliárd dollár értékű kötvénye 1000 bázisponttal forog az amerikai állampapírok hozama felett. Az egyik 2024 júniusában, a másik 2025 februárjában jár le.
A válság legrosszabb része még hátravan
Az éves infláció 2022 júliusában 79,6 százalékra gyorsult Törökországban, az előző év azonos időszakához képest. A közlekedési költségek 119,1 százalékkal, a lakhatási és rezsi költségek pedig 70 százalékkal emelkedtek éves szinten, a legnagyobb növekedést azonban az energiaárak könyvelhették el a 129,3 százalékos ugrással. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 94,65 százalékkal drágult a török statisztikusok szerint.
A jegybank inflációs jelentését kísérő előrejelzések szerint az árnövekedés 85 százalék körüli csúcspontja szeptember és október környékén várható. Ezután a bank előrejelzései szerint az infláció 60,4 százalékon zárja majd az évet. A kilátás még az optimista nézetek közé tartozik a piacon. A Bloomberg Economics előrejelzései szerint az infláció a harmadik negyedévben érheti el a 91 százalékos csúcsot, ami majd csak az év végére kezd el lelassulni 69 százalékra.
Ha Törökország folytatja az unortodox monetáris politikáját, lehetetlen lesz megfékezni az inflációt. Egyszerűen fenntarthatatlan ez a megközelítés– mondta Ogeday Topcular, a genfi RAM Capital pénzügyi tanácsadó vállalat munkatársa.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Nem jött ki a matek, ezért kihátráltak az amerikaiak az EastMed gázvezeték tervei mögül, amely izraeli és ciprusi vizek felől Görögországba és Olaszországba szállított volna gázt évi 10 milliárd köbméter kapacitással a Földközi-tenger alatt – jelezte a Reuters tudósítása szerint keddi albániai látogatásán egy nyilatkozatában a török elnök.
A hírügynökség előtte pár nappal már megtudta a Biden-adminisztráció felől, hogy 180 fokos fordulattal tényleg kihátráltak a projekt mögül gazdaságossági és környezetvédelmi okok miatt. Hozzá kell persze tenni, hogy a vezeték megépítését sok térségi geopolitikai feszültség is terhelte, hiszen Törökország nem ismeri el például Ciprust, és igen rossz viszonyban van Izraellel, márpedig Recep Tayyip Erdogan most is és régóta hangoztatja, hogy az 1900 km-es EastMed vezeték (ami az orosz gáz alternatívája lenne a dél-keleti térségben) nem épülhet meg török támogatás nélkül.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Recep Tayyip Erdogan török elnök határozott kéréssel fordult a lakosság felé: minden megtakarításukat lírában kell tartaniuk és igyekezett megnyugtatni az embereket, hogy a líra zuhanását kordában tudják tartani.
Azt akarom, hogy minden állampolgárom a saját pénzünkben tartsa megtakarításait, és minden üzletét lírában bonyolítsa le, ez a javaslatom – fogalmazott a török elnök a Reuters hírügynökség beszámolója szerint.
Szerinte amíg nem a saját fizetőeszköz a benchmark, addig hanyatlásra van ítélve az ország.
A török líra a mi pénzünk, ezzel megyünk előre, nem a külföldi devizákkal – húzta alá.
Az üzleti körökhöz is szólt pénteki beszédében. Arra szólította fel őket, hogy aranymegtakarításaikat vigyék be a bankba és megismételte azt a szokatlan véleményét, miszerint a magas kamatok okozzák az inflációt.
Egy ideje küzdünk azért, hogy megmentsük a török gazdaságot a magas kamatlábak és a magas infláció körforgásától – mondta. „A kamatok csökkennek és emelkednek, de végre felejtsük el ezt és vegyük ki a könyvekből. A kamatok csak gazdagabbá teszik a gazdagokat, a szegényeket pedig szegényebbé” – értékelte a török elnök.
Mindezt azok után mondta, hogy az elmúlt évben a török lírára nagyon rájárt a rúd, jelentős leértékelődést szenvedett el az amerikai dollár ellenében. A dollárral szembeni árfolyama a 18,4-es szinten is járt, majd a december közepi bejelentések segítettek rajta.
A török líra zuhanását és válságát a jegybank agresszív, szeptember óta végrehajtott 500 bázispontos kamatcsökkentése váltotta ki, amely Erdogan nyomására valósult meg.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Recep Tayyip Erdogan török államfő a televíziós jelzőtorony megnyitóján, amelyet Isztambul 1453-as (akkori Konstantinápoly) elfoglalásának soron következő évfordulójának szenteltek bejelentette, hogy folyó hó elején elkezdik az Isztambul-csatorna építését.
Mint ismeretes, a Boszporusz-szoros alternatívájának megépítését annak ellenére tervezik, hogy a járványválság súlyosan érintette a török gazdaságot. Amikor Erdogan elnök 10 évvel ezelőtt először jelentette be az isztambuli csatorna építését, sokan „őrült” ötletnek tartották. Ma azonban a Fekete- és Márvány-tengert összekötő, 45 kilométer hosszú, 15 milliárd dollárba kerülő Isztambul-csatorna megvalósíthatónak tűnik.
Az isztambuli csatorna fő feladata – a Boszporusz tehermentesítése, amely Törökország legnagyobb városát szeli ketté. Erdogan azt reméli, hogy a csatorna és a híd felépítése több ezer munkahelyet hoz létre, és növeli az ő népszerűségét a 2023-as elnöki választások előtt.
Jelenleg a törökök nem nagyon elégedettek azzal, ahogyan az elnök és csapata a gazdaságot irányítja és ahogyan a világjárvány ellen küzd. Olaj volt a tűzre egy alvilági alak közelmúltbeli nyilatkozata, amelyben Erdogant és környezetét számos bűncselekménnyel vádolta meg, többek között korrupcióval is.
Az isztambuli csatornával együtt egy új, félmillió lakosú város, valamint a csatorna partjait összekötő számos híd építését is tervezik. „Június végén kezdjük el az isztambuli csatornával kapcsolatos munkálatokat” – jelentette be Erdogan. „Városokat építünk a csatorna partján, amely megerősítik az Isztambul-csatorna szépségét és stratégiai fontosságát.”
A járvány okozta gazdasági válság következményei enyhítése érdekében Erdogan elnök a gazdaság megnyitását tervezi, és a vakcináció segítségével újraéleszteni az ország turisztikai szektorát. A kormány csökkenteni akarja a folyó fizetési mérleg hiányát, erősíteni kívánja az üzleti életet, amely kevesli az állam támogatását. Törökország lakosságát leginkább a gyorsan növekvő inflációra panaszkodik.
Erdogan elhessegette a kritikusok félelmét, miszerint a csatorna érinti az adófizetőket, tönkreteszi a környezetet, és felborítja a múlt században aláírt, a Fekete-tenger biztonságát garantáló megállapodást. Erdogan elmondása szerint, Törökország nem lép ki a montreux-i egyezményből (nemzetközi hajózási egyezmény, amely szavatolja Törökország számára az ellenőrzési jogok kizárólagosságát a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosok felett hadihajók és ellátó-hajók áthaladását tekintve, szabad áthaladást biztosítva a polgári hajók számára békeidőben. Megkötése 1936-ban történt. Törökország ígéretet tett, hogy betartja a nemzetközi hajózási jogszabályokat). Erdogan kihangsúlyozta, hogy a hadihajók is használhatják majd az új csatornát.
Eközben Epdogan potenciális ellenfele az elnökválasztásokon, Isztambul polgármestere, Ekrem Imamoglu kategorikusan ellenzi ezt a nagyszabású projektet. Állítása szerint a csatorna miatt 16 millió isztambuli lakost marad víz nélkül, örökre elpusztítja a természetet és „olyan helyre változtatja, ahol lehetetlen lesz élni”.
És múlt pénteken az ügyészség le akarta tartóztatni Imamoglu-t, Isztambul polgármesterét, akit azzal vádolnak, hogy „megsértette Törökország választási bizottságát”.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint országa nem fog meghátrálni az Európai Unió által kilátásba helyezett szankciók ellenére sem, és folytatja a földgáz utáni kutatást a Földközi-tenger keleti medencéjében.
„Nem fogunk meghajolni a banditizmus előtt a saját kontinentális talapzatunkon. Szankciók és fenyegetések sem tántoríthatnak el bennünket” – fogalmazott a török elnök. Az Oruc Reis kutatóhajó augusztus 23-ig folytatja az energetikai feltárást – tette hozzá.
Az elmúlt években több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre.
A törökök számos feltáró fúrást végeztek, amivel kiváltották a térség országainak a haragját. Az Európai Unió állásfoglalása szerint ezek a kutatások sértik a nemzetközi jogot.
Törökország előbb bejelentette, hogy felfüggeszti a tengeri kutatóhajóval végzett legutóbbi feltárásokat, amelyek Görögország szerint görög felségvizeken zajlanak, de később közölte: újrakezdi a kutatást, miután Görögország és Egyiptom tengerjogi megállapodást írt alá.
