Az Institute of International Finance (IIF) friss jelentése szerint a világ összesített adósságállománya rekordot döntött, és a második negyedév végére elérte a 337,7 billió dollárt. Az emelkedést a globális pénzügyi feltételek lazulása, a gyengülő amerikai dollár és a nagy jegybankok enyhébb politikája hajtotta.
Az év első felében az adósságállomány több mint 21 billió dollárral bővült, ami nagyságrendileg megegyezik a 2020 második felében, a járványügyi intézkedések nyomán tapasztalt adósságrobbanással.
A legnagyobb növekedést Kína, Franciaország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Japán mutatta. Az IIF ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a dollár 2025 eleje óta közel 10%-ot gyengült a főbb kereskedelmi partnerek valutáihoz képest, ami szintén torzítja a dollárban számolt adóssági adatokat.
Az adósság a gazdasági teljesítményhez viszonyítva vegyes képet mutat: Kanada, Kína, Szaúd-Arábia és Lengyelország esetében ugrott meg leginkább az adósság/GDP arány, míg Írországban, Japánban és Norvégiában csökkent.
Globálisan az adósság a GDP-hez viszonyítva enyhén mérséklődött, de még mindig 324% felett áll. A feltörekvő piacokon viszont új csúcs született: az arány 242,4%, miközben a teljes adósságállomány itt is rekordszintet, 109 billió dollárt ért el.
Az IIF szerint a feltörekvő országoknak az év hátralévő részében közel 3,2 billió dollárnyi kötvényt és hitelt kell visszafizetniük – ez minden korábbinál nagyobb teher.
A szervezet figyelmeztetett a „kötvény-vigilánsok” hatására is – vagyis azokra a befektetőkre, akik eladják azokat az államkötvényeket, amelyek kibocsátóit pénzügyileg fenntarthatatlannak tartják. Ez különösen olyan országokban jelenthet kockázatot, mint Japán, Németország vagy Franciaország.
Az Egyesült Államok esetében az IIF kiemelte: a rövid lejáratú kötvények aránya már eléri a teljes államadósság 20%-át, miközben az új kibocsátások 80%-a szintén rövid futamidejű.
Ez a szerkezet jelentős politikai nyomást gyakorolhat a jegybankokra, hogy alacsonyan tartsák a kamatlábakat, ami veszélyeztetheti a monetáris politika függetlenségét.
Norvégiában augusztusban az autóeladások 94 százaléka elektromos jármű volt, ami új rekordot jelent.
Norvégiában augusztus végén rekordot döntöttek az elektromos autók eladásával, amely a Norvég Útügyi Szövetség (OFV) legfrissebb adatai szerint ismét kiemelkedő növekedést mutat. Az augusztusi hónapban összesen 11 114 új autót regisztráltak, ebből mintegy 94 százalék volt elektromos ‒ közölte a totalcar.
A Norvég Útügyi Szövetség szerint a rekordot elsősorban az adókedvezmények, a buszsávok használatának lehetősége, valamint a parkolási kedvezmények segítették elő. Oyvind Solberg Thorsen, az OFV igazgatója elmondta: „Ha ez a tendencia folytatódik, akkor hamarosan elérjük azon célunkat, hogy 2025-re teljesen zéró emissziós flottánk legyen.”
Az eladott autók összlétszáma az előző évhez képest enyhe növekedést mutatott, ami „az emberek gazdaságosságának enyhe javulására” utal. Az augusztusi hónapban a legnépszerűbb elektromos autó a Tesla Model Y volt, amelyből több mint kétezer darabot adtak el, ami 19 százalékos piaci részesedést jelent. A második helyen a Volvo EX30 végzett 932 eladott példánnyal, míg a harmadik helyet a Skoda Enyaq foglalta el 700 darabbal.
A hagyományos belső égésű motorral rendelkező autók, beleértve a benzines és dízel modelleket, az augusztusi eladások mindössze két százalékát tették ki. Júliusban az újautó eladások 92 százalékát tették ki a villanyautók, míg az egyszerű benzines modellekből mindössze 45 darabot, dízelből pedig 164 darabot értékesítettek. A legnépszerűbb benzines jármű a Suzuki Swift volt, amelyből 20 darabot regisztráltak.
Az idei évben az elektromos autók már közel 87 százalékát tették ki az új személyautók eladásainak Norvégiában.
Kína államtanácsa öt új nukleáris erőműprojektet hagyott jóvá. Ezzel rekordszintre pörög fel az effajta beruházások volumene az óriási ázsiai országban, mivel az egyre inkább a nukleáris energiára támaszkodik a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás részeként – értékelték a megkérdezett szakértők.
A frissen jóváhagyott öt nukleáris erőműprojekt összesen 11 reaktorblokkból áll, amelyek Kína saját fejlesztésű harmadik és negyedik generációs nukleáris technológiáit (lásd alább) kombinálják. A beruházások összértéke várhatóan meghaladja a 240 milliárd jüant (33,3 milliárd dollár) – jelentették kedden a Nemzeti Energiaügyi Hivatal (NEA) tisztviselőire hivatkozva.
Az egyik kiemelt projekt a Csiangszu tartományban található Xuwei nukleáris energiával fűtött erőmű, amely a világ első olyan létesítménye, amely magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktorokat kombinál nyomottvizes reaktorokkal.
A projekt első szakaszának építési munkálatai 2025-ben kezdődnek, és évente 32,5 millió tonna ipari gőzt fognak előállítani, valamint több mint 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelnek. Ezzel 7,26 millió tonna szén felhasználását váltják ki és 19,6 millió tonnával csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást.
Ukrajnában már két áramfogyasztási rekord dőlt meg a 2023–2024-es fűtési szezonban: december 7-én és 11-én, közölte Denisz Smihal miniszterelnök Telegramon.
Megjegyezte, Ukrajna a stabil téli hőmérsékleti rendszerben van. Ez azt jelenti, hogy megnőtt az energiarendszer terhelése. Az oroszok pedig nem hagyják abba támadásaikat.
„Kapacitáshiány van az elektromos hálózatban, amit a szomszédaink segítsége kompenzál. Sajnos a fűtési szezonban már két fogyasztási rekordot is megdöntöttünk. A legmagasabb mutatók december 7-én és 11-én voltak” – írta Smihal.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ma a lakosság azzal támogathatja az energetikai rendszert, hogy takarékosan használja az áramot, különösen az esti és reggeli csúcsidőszakban.
Az elmúlt hétvégén az Ukrenerho rekordmennyiségű áramfogyasztást rögzített az országban. A fogyasztási arány még az augusztus 5-i rekordnál is magasabb volt 0,3%-kal.
Az áramszolgáltató megjegyezte, hogy a fogyasztás az országban dúló kánikulához hasonlóan abnormális volt. Augusztus 21-én Ukrajna Szlovákiából és Moldovából importál villamos energiát.
A Zakarpattyaoblenerho áramszolgáltató tervezett áramszünetekre figyelmeztetett a karbantartási munkálatok miatt augusztus 21–25. között. Az ütemtervek itt találhatók.
A nemzeti energetikai vállalat, az Ukrenerho a nyári időszak legmagasabb maximális fogyasztását regisztrálta az energetikai rendszerben augusztus 5-én, szombaton, számolt be a cég sajtószolgálata.
Megjegyezték, hogy a szombati fogyasztás az előző hétvégéhez képest 10,7%-kal volt magasabb.
„Az energiarendszer szempontjából ez több mint öt hőerőmű kapacitása, amelyeket pluszban be kellett volna kapcsolni” – magyarázta Ukrenerho.
A maximális fogyasztás ráadásul 1,5%-kal volt magasabb, mint a pénteki munkanapon, ami nem jellemző a hétvégékre. Az Ukrenerho a szokatlan hőség és a klímaberendezések használatát nevezte meg ennek okaként.
„Az ilyen magas fogyasztás jelentős terhet ró az energetikai rendszerre, mivel számos erőműnél a nagyszabású javítási munkálatok miatt a további kapacitások bevonásának lehetősége jelentősen korlátozott” – áll a jelentésben.
A vállalat ismételten felszólította a fogyasztókat, hogy takarékoskodjanak az villamos árammal:
a helyiségeket 23˚С-ra hűtsék le;
kapcsolják ki a magas fogyasztású elektromos készülékeket, vagy használják őket felváltva;
az elektromos készülékek használatát tegyék át a kora reggeli vagy éjszakai órákra;
kapcsolják le az áramot, amikor kimennek a helyiségekből.
Az Ukrenerho közölte, hogy augusztus 4-én egy atomerőmű blokkján befejezték a tervezett javítási munkálatokat, de másnap egy másik, hasonló kapacitású blokk került javításra.
Jelenleg Szlovákiából az egész nap folyamán importálják az áramot, valamint időszakosan Moldovából.
Összesen 451 település maradt áram nélkül a harci cselekmények miatt, 276 pedig, a rossz időjárás miatt.
A kitermelt tűzifa mennyisége rekordot döntött Ukrajnában, és jelentősen meghaladja a lakossági igényeket – adta hírül az erdészeti erőforrások ügynökség.
A közlemény szerint az erdészetek csaknem 260 ezer köbméter tűzifát termeltek ki országszerte, és további 314 ezer köbméter fa betakarítását tervezik az év utolsó hónapjában.
Az ügynökség első embere, Jurij Bolohovec elmondta, hogy az állami erdészetek tűzifával látják el a keleti és déli országrészeket, és nagy mennyiségű tüzelőanyagot juttatnak el a hadseregnek is.
Nagyon feszült a helyzet az ukrán energiaszektorban. Nem zárhatók ki a legrosszabb forgatókönyvek sem. De az országot ellátjuk tűzifával. Idén az erdészetek mindent megtettek, hogy az ukrán állampolgárok melegen tarthassák otthonukat – ismertette a helyzetet a főosztályvezető.
Ukrajnában 2022 eleje óta már több mint 2,44 millió köbméter tűzifát adtak el, a raktárkészletek november közepén megközelítőleg 187 ezer köbmétert tettek ki. A tervek szerint az év végéig az erdőgazdaságok 1,1 millió köbméter fát értékesítenek.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
A második világháború óta nem volt ilyen magas az árindex Európa vezető gazdaságában.
Európa vezető gazdasága, Németország októberben az elmúlt több mint hetven év rekordszintű inflációját regisztrálta. A pénzromlás üteme októberében éves szinten 10,4 százalékra és meghaladta a 10,1 százalékos piaci várakozást – derül ki a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adataiból.
Mindezt az euró gyengülése, az egyre mélyülő energiaválság és a globális ellátási láncok zavara magyarázza.
Az árupiaci infláció 17,8 százalékra emelkedett a szeptemberi 17,2 százalékról, a magas energiaárak és az élelmiszer-infláció gyorsulása miatt. Emellett a szolgáltatások árai gyorsabban, négy százalékkal emelkedtek a szeptemberi 3,6 százalékkal szemben, a bérleti díjak inflációja pedig 1,7 százalékról 1,8 százalékra gyorsult. Havi szinten a fogyasztói árak októberben 0,9 százalékkal emelkedtek, ami szintén meghaladta a 0,6 százalékos piaci konszenzust.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Ukrajnából az Európai Unió tagországaiba irányuló villamosenergia-export szeptember első két hetében 131 millió dolláros kereskedelmi rekordot döntött, így ez a mutató közvetlenül a hagyományosan nagy volumenű agrártermékexport után következik – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény tájékoztatása szerint az utóbbi héten, szeptember 12-18-án a Szlovákiába és Romániába irányuló teljes árammennyiségét értékesítették. Szeptember 5-e óta az exportált áram összértéke nappali és esti órákban (maximális fogyasztás mellett) 300 MW, éjszaka pedig 250 MW.
Az Ukrenerho arról is beszámolt, hogy az árak tovább csökkennek a szomszédos azonnali piacokon. A romániai Day Ahead Marketen (DAM) az átlagos alapterhelési ár szeptember 12. és 17. között 386,8 EUR/MWh, Szlovákiában pedig 442,6 EUR/MWh volt, míg az azt megelőző héten 412,9 eurót, illetve 446,2 eurót tett ki.
Az ukrán DAM-on ugyanakkor az alapterhelési ár emelkedett, és a legtöbb napon 88-89 EUR/MWh volt. Ennek tükrében az államközi metszésponthoz való hozzáférés súlyozott átlagára 8,1 ezer UAH/MWh-ra (–12,9%) csökkent az előző héthez képest. A legmagasabb határár egy óra alatt 16 000 UAH/MW volt Szlovákia irányában szeptember 13-án (20:00 órakor) – emlékeztetett az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ismét rekordközelben jár az arany árfolyama: unciánként már közel 2000 amerikai dollárt kérnek a globálisan meglóduló infláció, az orosz-ukrán háború és az energiaválság miatt újfent egyre népszerűbb befektetési eszközért. A 2020-as koronavírus-válság idején volt utoljára ilyen magas az árfolyam, melynek növekedése ötéves visszatekintésben meghaladja az 51 százalékot. A nemzeti bankok tavaly is jelentős mennyiséget, mintegy 463 tonnát vásároltak a nemesfémből – derül ki Krocsek Attila, a magyar tulajdonú fintech cég, a BlockBen vezérigazgatójának elemzéséből.
Miközben 2020-ban, a koronavírus-válság következtében rekordokat döntött az arany árfolyama, 2021 inkább a stagnálásról szólt. Idén újra növekedés jellemzi az árfolyamot, amely lassan megközelíti a mindenkori rekordértéket is, a 2020. augusztus 3-án regisztrált 2074 amerikai dolláros (USD) történelmi csúcsot. Ötéves visszatekintésben pedig immár több mint 51 százalékos emelkedés tapasztalható.
„Már tavaly decemberben elindult az arany felértékelődése, és az emelkedés továbbra is jelentős, elsősorban a növekvő infláció és az emiatt gyenge reálhozamok, az ukrán-orosz háború, a nyersanyagárak növekedése és a globális energiaválság miatt” – fogalmaz Krocsek Attila, a BlockBen vezérigazgatója. Az év innovatív terméke díjjal kitüntetett, magyar tulajdonú, észt fintech cég szakértője hozzáteszi: az aranyat nemzetstratégiai jelentősége, menedékeszköz szerepe és értékmegőrző funkciója továbbra is kiemelten fontos eszközzé teszi.
Mindezek miatt, amennyiben a több éves statisztikákat vizsgáljuk, szignifikáns és egyértelmű az arany árfolyamának folyamatos emelkedése. A távolabbi kilátások miatt ezért jelenleg is jó befektetésnek számít az arany, illetve minden olyan – akár digitális – eszköz, amely aranyalapú.
Rekordközeli a kereslet például az ETF-ek, vagyis az arany alapú tőzsdei termékek iránt: márciusban több mint 187 tonnányi aranynak megfelelő tőkebeáramlás történt ezekbe az eszközökbe. A fizikai arany iránti kereslet is folyamatosan nő.
A nemesfém népszerűségét jól jelzi az is, hogy a világ jegybankjai továbbra is jelentős ütemben folytatják vásárlásaikat: 2021-ben 463 tonna nemesfémet szereztek be. A világ jegybankjainak aranytartaléka így már meghaladja a 35 ezer tonnát. Az 8100 tonnát meghaladó tartalékkal rendelkező Amerikai Egyesült Államok továbbra is vezet, mögötte Németországot és Olaszországot találjuk a nemzetközi rangsorban.
