A világ legnagyobb kriptodevizája csütörtökön új rekordárfolyamot ért el. A bitcoint azt új rekordja elérésében az intézményi befektetők fokozódó érdeklődése és az amerikai Trump-kormány kriptodevizákat támogató szabályozása segítette. A csúcsdöntés arra utal, hogy a befektetők a globális gazdasági bizonytalanság ellenére is bátran vállalnak kockázatot.
A bitcoin csütörtökön délután új történelmi csúcsra emelkedett, amit részben az intézményi befektetők növekvő kereslete, valamint Donald Trump amerikai elnök kormányzatának kedvező szabályozási politikája segített elő.
A világ legnagyobb kriptodevizája először törte át a 113 ezer dolláros határt, csütörtök este 8 órakor már 113,777 dolláron állt.
A bitcoin opciós kereskedők már 140-150 ezer dolláros árfolyammal számolnak Mint a Világgazdaság korábban megírta, a bitcoin szerda késő éjszaka is kiemelkedően teljesített. Akkor a legnagyobb kriptodeviza egy pillanatra elérte a 112 097 dolláros árfolyamszintet, mielőtt villámgyorsan korrekcióba kezdett, és egészen 110 600-ig esett vissza. Az eredeti tokent csütörtök reggel 111 200 dollár környékén adták a kriptotőzsdéken. A bitcoin a májusi csúcsa óta nem tudta elérni ezt a szintet.
A kriptodeviza árfolyama a Deribit tőzsdén elsősorban a 115 000–120 000 dolláros vételi opciókra koncentrálódik.
A szeptember végi és decemberi lejáratú hosszabb távú opciók esetében pedig már a 140 000–150 000 dolláros szinteknél is megnőtt az érdeklődés a Bloomberg értesülése szerint.
A bitcoin ismételt csúcsdöntése azt mutatja, hogy a piacok nem rettentek meg az amerikai vámháború folytatódásától, kockázati kitettségeiket ugyanis nemhogy nem csökkentették, de az egyik legrizikósabb eszköz vételén keresztül még növelték is.
Donald Trump második elnöki ciklusa kedvező, lazább szabályozási környezetet hoz a szektornak. A csütörtöki optimizmust az kriptobarát nyilatkozatai is fűtötték, amelyeket a Truth Social közösségimédia-felületén tett közzé.
Az amerikai kongresszus a július 14-i hetet hivatalosan is Kriptohétnek nyilvánította. A piaci érték szerinti legnagyobb digitális eszköz árfolyama idén már körülbelül 20 százalékkal emelkedett, ami illeszkedik a kockázatos eszközök, köztük a részvényárfolyamok mozgásába.
A rali mögött az is állhat, hogy a közelmúltban több új kriptoalapú treasuryvállalat indult el – mondta Mauricio Di Bartolomeo, a Ledn társalapítója és stratégiai igazgatója a hírügynökségnek. Ezek a cégek részvény- vagy kötvénykibocsátással próbálnak digitális eszközöket felhalmozni mérlegükön, hogy a tőzsdén kvázi bitcoinhelyettesítőként működhessenek.
„A bitcoin ismét bizonyítja, hogy teljesen külön kategóriát képvisel. Ahogy a kereskedelmi feszültségek fokozódnak és az altcoinok meginognak, az intézményi befektetők a bitcoinra tekintenek makrogazdasági fedezeti eszközként és befektetési kategóriaként”– mondta Roshan Roberts, az OKX US kriptokereskedési platform vezérigazgatója.
A svédek a németeket vádolják, amiért Svédországban megugrott az áram ára. Elemzők szerint valójában az elhibázott svéd energiapolitikának köszönhető a lakosságot sújtó árrobbanás.
A svéd energiaügyi miniszter szerinte azért szökött az egekbe az áram ára a skandináv országban, mert Németország drágán állítja elő és adja el azt Svédországnak. A tárcavezető többek között azért kritizálta a szövetségi országot, mert az bezárta az atomerőműveit, miközben Svédország részben pont ugyanazt tette az elmúlt években ‒ most éppen emiatt szorul rá jelentős mértékben az energiaimportra.
A liberalizált svéd energiapiacon a lakossági áramárak akár naponta többször is változhatnak. A tarifák igazodnak a kereslet-kínálat arányához, így amikor nagy az igény az energiahordozóra, a rendelkezésre álló kapacitás pedig alacsony, az árak hirtelen megugorhatnak. Így történt ez az elmúlt héten is, amikor a déli országrészben a korábbi kilowattóra tarifája a korábbi ár harmincszorosára ugrott, csütörtök délutánra elérve a nyolc koronát. Ezzel a 2022-es energiaválság árszínvonalára került ismét az áramár.
Az elmúlt évek sötétzöld politikájának következményeként két, még hosszú ideig üzemképes atomreaktort is leállított az akkori baloldali kormányzat, a Ringhals 2-t 2019-ben, míg az 1-es reaktort 2020 végén. A kieső kapacitást elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésével és importtal tervezték pótolni, ugyanakkor az elmúlt években kiderült, közel sem megbízható a hatalmas területű, gyakran szélsőséges időjárású ország energiakapacitása. Az ellátás biztonsága többször is veszélye került az elmúlt években, többek között a még működő atomreaktorok üzemzavara, illetve az orosz‒ukrán háború nyomán fellépő energiakereskedelmi nehézségek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy 2022 decemberében, amikor különösen hideg tél köszöntött be, Ulf Kristersson miniszterelnök arra kérte a svédeket, hogy fogják vissza az áramfelhasználást annak érdekében, hogy ne lépjen föl ellátási zavar az országban.
A hideg beálltával idén decemberben ismét kemény árakkal találkoztak a dél-svédországi lakosok, mely december második hetében rekordmagasra szökött. Egyelőre a kormányfő nem adott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy tervezi a kormány megfékezni az árakat. Ulf Kristersson saját bevallása szerint nehéz idők jönnek a svédekre. Az Aftonbladet napilapnak úgy fogalmazott, kénytelen kimondani, hogy „ha nem állítottuk volna le az atomenergiát, akkor nem lettek volna ilyen problémáink”. A szociáldemokraták lépését hibának nevezte, és közölte, hogy a kormánya mindent megtesz a villamosenergia-rendszer fejlesztése érdekében, de ez nem fog egyik napról a másikra eredménnyel járni.
Ebba Busch, energiaügyi miniszter az X-en borzalmasnak nevezete az áramárak hullámvasútját. Busch szerint a kormány ötven olyan intézkedésről döntött 2030-ig bezárólag, ami lehetővé teszi majd, hogy az ország energiafüggetlen legyen. Ezenkívül elutasította a sajtómegkereséseket a témával kapcsolatban, pedig a lakosság egyre dühösebb az elszabadult áramárak miatt. Egy csütörtöki kutatás-fejlesztési rendezvényen végül meg tudták kérdezni az energiaügyi minisztert, aki azonnal az országon kívülre mutogatott. Szerinte a magas árak egyik oka, hogy Németországban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatékonysággal készül a szél- és napenergia. „Hadd mondjam el: haragszom a németekre” ‒ mondta Busch, bírálva Németországot, amiért elhanyagolta az elektromos stratégia kialakítását, ami miatt most a svédek is magas áron kapják a villanyt.
Később a svéd köztévé, az SVT esti élő műsorában ismét Németországot kritizálta, ez alkalommal azért, mert leszerelte az atomerőműveit. Ugyanebben a műsorban a Balpárt vezetője bejelentette, feljelentik a kormányt a fogyasztók megtévesztése miatt.
Berlin nem hagyta válasz nélkül a svéd vádakat. Stefan Hauke, a német energiaügyi minisztérium szóvivője a svéd közrádiónak úgy nyilatkozott, a magas svéd áramárakért egyedül Svédország a felelős. „A svéd áramárak elsősorban a svéd feltételektől függenek, nem a németektől” – mondta, majd hozzátette, hogy Svédországnak túl alacsony az áramtermelési kapacitása az ország déli felében, és túl gyenge az átviteli kapacitás északról. A műsorban Olaf Scholz kancellár szóvivője is megszólalt, aki arra kérdésre, hogy megértik-e Busch haragját, úgy válaszolt, hogy éppen karácsony közeleg, akkor az ember mindent megért.
