Ukrajnában 2026-ban elindulhat az első lakossági részvénykibocsátás, amelynek keretében az állam a teljes egészében állami tulajdonban lévő PrivatBank 7 százalékos részvénycsomagját értékesítené magánszemélyek számára. A tranzakció – amely a Gyija digitális alkalmazáson keresztül valósulna meg – akár 15 milliárd hrivnya feletti bevételt is hozhat az ukrán költségvetésbe.
A kezdeményezők szerint a lakosság bevonása egyszerre szolgálná a tőkepiac élénkítését, a bankrendszer állami szerepének csökkentését és a háború alatt felhalmozott lakossági megtakarítások mozgósítását. A kérdés azonban az: valódi befektetési lehetőségről vagy politikailag motivált kísérletről van szó?
Mi kerülne a piacra?
A hivatalos elképzelés szerint az állam a bank 736 millió darabos részvényállományának 7 százalékát, mintegy 51,5 millió részvényt értékesítene. Az induló ár 300 hrivnya részvényenként, ami teljes értékesítés esetén 15,45 milliárd hrivnya bevételt jelentene.
A dokumentáció szerint
egy részvény jelenleg körülbelül 40 hrivnya éves osztalékot termel,
ami a 2016-os államosításkor a bankba injektált 155 milliárd hrivnyás tőkeinjekció részbeni megtérülését is demonstrálná.
A részvények aukciós rendszerben kerülnének értékesítésre, egy hónapos időszak alatt. Egy magánszemély legfeljebb 400 ezer hrivnyáért – azaz maximum 1333 részvény erejéig – vásárolhatna.
Stratégiai célok: IMF, privatizáció, tőkepiac
A kezdeményezés illeszkedik az ukrán kormány és a jegybank által elfogadott, az állami banki jelenlét fokozatos csökkentését célzó stratégiába. Jelenleg a bankszektor eszközeinek több mint 60 százaléka állami tulajdonban lévő pénzintézeteknél van. Ez a magas arány régóta aggodalomra ad okot a nemzetközi partnerek, így a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank számára is.
Andrij Sevcsisin pénzügyi elemző szerint már tíz évvel ezelőtt is deklarált cél volt a későbbi privatizáció.
„Az ukrán nemzeti érdek akkor a stabilizálás volt, de hosszabb távon az állam kivonulása szerepelt a tervben” – fogalmazott.
Oleg Pendzin közgazdász arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami dominancia torzíthatja a piaci működést, és politikai befolyás kockázatát hordozza.
„A felügyeleti rendszerek célja épp az lenne, hogy a bank működését leválasszák a politikai ciklusokról” – mondta.
A számok mögött: mennyit ér a bank?
A PrivatBank
saját tőkéje 2026 elején mintegy 100 milliárd hrivnya volt.
A 300 hrivnyás ár implicit módon 2,5-szeres könyv szerinti értékelést jelentene.
Ez nem kirívó a régiós bankpiacokon, de háborús környezetben prémiumárazásnak számíthat.
Mihajlo Demkiv, az ICU befektetési csoport elemzője szerint az osztalékhozam versenyképes lehet a bankbetétekkel vagy állampapírokkal szemben, de nem garantált.
Az osztalékpolitikát végső soron az állam határozza meg, így a hozam nem automatikus – hangsúlyozta.
A legnagyobb kérdés a likviditás
A projekt egyik kényes pontja a másodlagos piac hiánya. Ukrajnában jelenleg nincs fejlett, likvid részvénypiac, a háborús állapot pedig tovább csökkenti a befektetői aktivitást. Oleh Pendzin szerint ez komoly kockázat a lakossági befektetők számára.
Egy bankbetét vagy államkötvény esetében garantált a visszafizetés. Részvényeknél nincs ilyen biztosíték, és kérdéses, hogy szükség esetén lesz-e vevő – fogalmazott.
Demkiv hozzátette: a hadikötvények megjelenése több mint 100 ezer új lakossági befektetőt hozott a piacra, de a részvények összetettebb eszközök. A kockázati profil magasabb, a hozam változékony.
Időzítés: háború alatt privatizálni?
Sevcsisin szerint a háborús környezet rontja az értékelést. „Stratégiai befektetőt most nehéz lenne találni, és a geopolitikai kockázat csökkenti a potenciális árat” – mondta. Ugyanakkor hozzátette, egy kisebb, lakossági csomag értékesítése kevésbé érzékeny a nemzetközi kockázati prémiumra.
A kormány érvelése szerint a lakosság „matrac alatti” megtakarításainak bevonása élénkítheti a gazdaságot. A jegybank adatai szerint a háztartások jelentős készpénz- és bankbetétállománnyal rendelkeznek, amely potenciálisan mobilizálható.
Befektetés vagy illúzió?
Papíron a konstrukció vonzó: két számjegyű osztalékhozam, stabil piaci szereplő, digitális, egyszerű hozzáférés. A valóságban azonban a befektető a háborús gazdaság, az állami tulajdonosi döntések és a másodlagos piaci likviditás kockázatát vállalja.
A végső kérdés tehát nem az, hogy a PrivatBank nyereséges-e – az elmúlt években az volt –, hanem az, hogy a lakossági befektetők számára megfelelően árazott, átlátható és likvid eszköz lesz-e.
Bár a katasztrófa okai ismeretlenek, a befektetők elkezdték eladni a repülőgépgyártó részvényeit, amelyek 196,49 dollárra estek, ami 2024. május közepe óta a legalacsonyabb szint.
A Boeing részvényei 8%-ot estek az amerikai tőzsde előtti kereskedésben június 12-én azt követően, hogy az amerikai gyártó Boeing 787-es repülőgépe 242 emberrel a fedélzetén lezuhant, miután felszállt az indiai Ahmedabadból, hogy Londonba repüljön. Ez volt az ilyen repülőgép első katasztrófája történetében, számolt be a sajtó.
Az Air India gépe a repülőtér közelében zuhant le, és a közzétett felvételek alapján ítélve mindkét hajtóművéből elvesztett a tolóerő. Bár a katasztrófa okai ismeretlenek, a befektetők elkezdték eladni a repülőgépgyártó részvényeit, amelyek 196,49 dollárra estek, ami a 2024. május közepe óta a legalacsonyabb szint. A Boeing repülőgépekhez motorokat gyártó General Electric részvényei 5,5%-ot estek.
Az indiai New Indian Express újság szerint legalább 60 holttestet találtak az indiai repülőgép-szerencsétlenség helyszínén, köztük tízet abban a kollégiumban, amelynek a területére a gép lezuhant.
A rendőrség adatai szerint az Air India gépén tartózkodó összes ember lezuhant.
A Polgári Légiközlekedési Főigazgatóság (DGCA) hivatalos vizsgálatot indított a Boeing műszaki csapatával együtt.
Mint ismeretes, 2021-ben az ügyészség azzal vádolta meg a Boeinget, hogy összeesküvést szőtt a szabályozó hatóságok megkárosítására. A cég valószínűleg megtévesztette a Szövetségi Légügyi Hivatalt (FAA) a saját MCAS repülésirányító rendszerének működésével kapcsolatban, amelyet két balesetben is használtak. Az ügyészek megállapodtak abban, hogy nem indítanak eljárást a Boeing ellen, ha a vállalat kifizeti a bírságot, és sikeresen teljesíti a hároméves fokozott megfigyelési időszakot. Idén januárban azonban az Alaska Airlines Boeing 737 MAX9 gépe törzsének egy része repülés közben letört, ami kényszerleszálláshoz vezetett. Az incidensben senki sem sérült meg, de a hatóságoknak ismét a Boeingre kellett összpontosítaniuk.
A volt elnök tőzsdei cége több mint 350 millió dollár fölött rendelkezik, miközben adóssága nincs. A Trump Media működése azonban egyelőre veszteséges, a részvényárfolyam inkább a mémrészvények teljesítményéhez hasonlítható.
Donald Trump közösségi oldalát, a Truth Socialt működtető Trump Media & Technology Group 105 millió dollárnyi tőkét vont be annak köszönhetően, hogy ekkora értékben hívtak le egyfajta részvényopciókat a cég tulajdonosai – közölte kedden, az amerikai piacok nyitása előtt a vállalat.
A Trump Media közlése szerint így a cég több mint 350 millió dollár likvid tőkével rendelkezik, adósság nélkül, ami azt is jelenti, hogy a vállalat jó ideig életképes maradhat, annak ellenére, hogy tőzsdei cégként közzétett első beszámolója szerint brutális veszteséget halmozott fel. Ráadásul további részvényopciók lehívása esetén a cég összesen 247 millió dollárt vonhat be, ami ugyan felhígíthatja a tulajdonosokat – akik közül a legnagyobb maga a volt elnök –, ám fedezheti a cég működését több éven keresztül.
A cég részvényei a keddi amerikai tőzsdenyitás után két órával mintegy 2,5 százalékos mínuszban voltak. A Trump Media kedden azt is közölte, hogy 41 millió dollárnyi készpénzállománya, amely korábban korlátozott volt, mára mentesült ez alól – írja a CNBC.
A cég mérlegén található összeg legfőképp a Digital World Acquisition Corporation nevű ürescsekk-vállalattal való összeolvadás eredménye, ami a tőzsdére lépéshez is szükséges volt, és lehetővé tette, hogy a Trump Media ne hagyományos IPO-val debütáljon a tőzsdén. Miután Trumpot egy bíróság elítélte, a részvények árfolyama jelentős mértékben csökkent, igaz, időközben valamelyest vissza tudott kapaszkodni.
Hétfőn a cég azt is közölte, hogy bekerült a Russel 1000 és a Russel 3000 indexbe is, ami további keresletet generálhat az ezen indexeket követő alapok részéről.
Elon Musk 20,3 milliárd dollárt veszített csütörtökön amiatt, hogy nagyot esett a tulajdonában lévő elektromos autókat gyártó Tesla részvényeinek ára – számolt be a Bloomberg.
A Bloomberg milliárdosok vagyonát követő indexe szerint Elon Musk nettó vagyona 234,4 milliárd dollárra zsugorodott. A 20,3 milliárd dollár egynapi vagyonvesztés az index történetében a hetedik legnagyobb volt.
Csütörtökön a Tesla árfolyama 9,7 százalékkal, 262,90 dollárra esett Elon Musknak arra a még szerdán tett kijelentésére, miszerint kénytelen folytatni termékei árának csökkentését, ha a kamatok tovább emelkednek.
A csütörtökön elszenvedett 20,3 milliárd dolláros veszteség ellenére az amerikai üzletember továbbra is a világ leggazdagabb embere. Vagyona 33 milliárd dollárral felülmúlja a második helyen álló Bernard Arnault francia milliárdos, az LVMH cégcsoport tulajdonosáét.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Tesla Cybertruck has been recalled for the eighth time. Again, this is not one of those software recalls that can easily be fixed with a firmware update. According to a new notice by the U.S. National Highway Traffic Safety Administration, Tesla is recalling all Model Year 2024… pic.twitter.com/p3QGaaagY3
Az oroszországi események, ahol a Jevgenyij Prigozsin vezette „Wagner” zsoldosalakulat fegyveresei elfoglalták Rosztovot és meg akarták dönteni az Orosz Föderáció katonai vezetését, Putyin pedig árulóknak nevezte őket és büntetését ígért, a legnagyobb orosz cégek részvényeit sújtották, számolt be az orosz sajtó. A moszkvai tőzsde indexe 2,02%-kal csökkent. Ezenkívül a „Szberbank” részvényei 2,05%-kal, a „Rosznyeft” – 1,6%-kal, a „Gazprom” – 1,41%-kal, a „Lukoil” 2,08%-kal estek vissza. Általánosságban elmondható, hogy az orosz vállalatok részvényei 1-6%-kal csökkentek.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója 7,92 millió Tesla-részvényt adott el mintegy 6,9 milliárd dollár értékben – számolt be az Index a Reutersre hivatkozva.
A világ egyik leggazdagabb üzletembere azzal indokolta a lépést, hogy „abban a (remélhetőleg valószínűtlen) esetben, ha a Twitter rákényszerít az üzlet lezárására, fontos, hogy elkerüljük a Tesla-részvények sürgősségi eladását”.
Jogi szakértők azonban felvetették, hogy ha Elon Musk elveszíti a Twitter elleni csatáját, és kénytelen lesz befejezni a felvásárlást, vagy pénzbüntetésre ítélik, elképzelhető, hogy további Tesla-részvényeket kell majd eladnia.
A Twitter azért perelte be Elon Muskot, mert az üzletember elállt a közösségi médiavállalat megvásárlásáról szóló 44 milliárd dolláros üzlettől. Elon Musk jogi csapata azt kérte, hogy a tárgyalást annak bonyolultsága miatt jövő év februárjában tartsák meg, míg a Twitter a szeptemberhez ragaszkodott.
Elon Musk azzal érvelt, hogy a gyorsított eljárás lehetővé tenné a Twitter számára, hogy elrejtse az igazságot a kamufiókokról. A Twitter jogi képviselői szerint a tárgyalásra néhány hónap alatt is alaposan fel lehet készülni, ezért nincs értelme húzni az időt. Kathaleen McCormick delaware-i kancelláriaminiszter egyetértett a céggel, amely szerinte gyors döntést érdemel a követeléseivel kapcsolatban.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Tesla Cybertruck has been recalled for the eighth time. Again, this is not one of those software recalls that can easily be fixed with a firmware update. According to a new notice by the U.S. National Highway Traffic Safety Administration, Tesla is recalling all Model Year 2024… pic.twitter.com/p3QGaaagY3
A brit kormány, és rajta keresztül a brit adófizetők a Killing Kittens részvényeseivé váltak. A 2005-ben alapított vállalkozás a világ több nagyvárosában is foglalkozik erotikus partiszervezéssel.
A Killing Kittens nevű céget Emma Sayle alapította. Az üzletasszony Cambridge hercegnéjének volt a korábbi iskolatársa. Vállalkozását általában szextech cégnek is nevezi, lényegében azzal foglalkoznak, hogy exkluzív és hedonista bulikat szerveznek a világ több nagyvárosában is.
A részvényeket a brit pénzügyminiszter, Rishi Sunak által létrehozott Future Fund programon keresztül szerezte meg a kormány – írta meg a Financial Times. Ez az alap nyújtott az életben maradáshoz szükséges tőke injekciókat a pandémia alatt bajba került vállalkozásoknak. A koronavírus-járvány éveiben a Killing Kittens a csőd szélére sodródott, mivel a lezárások ellehetetlenítették a rendezvények szervezését. A Future Fund programban nyújtott kölcsönöknek van egy szokatlan záradéka. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönért cserébe a megsegített vállalkozásokba fektetett pénz egy idő után a cégben lévő részesedéssé változik. Ilyen formában a brit kormány több vállalatban is szerzett részesedést, ilyenek a Bolton Wanderers labdarúgó csapat, vagy a Black Sheep Coffee üzletlánc.
A Future Fund ügyleteket az állami tulajdonú British Business Bank felügyeli. A pénzintézet megerősítette, hogy a programon keresztül részesedést szereztek a Killing Kittens-ben.
Emma Sayle, a vállalkozás alapítója, aki egyben a cég több mint 25 százalékos részvényese is, elmondta, hogy a szextexh cég a legutóbbi tőkebevonás alkalmával 1 millió fontot gyűjtött össze. Ez nagyjából 15 millió fontra teszi a cég értékét, amiből Sayle szerint a kormány 1,5 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A kormány már profitált a ezen a beruházáson – mondta Emma Sayle. A Killing Kittens a kezdeti években közösségi finanszírozási platformokon gyűjtött pénzt a működéséhez, mivel a hagyományos kockázatitőke-cégek nem voltak akarták támogatni.
2020-ban több kritikát is kapott a Future Fund program, amiért a támogatást nyújtott a Killing Kittens-nek. Sarah Champion munkáspárti képviselő akkor felszólította a kormányt hogy állítsa le kifizetéseket a cégnek. A kritikusok szerint a szexparti szervező cég etikátlan munkát végez.
Emma Sayle elmondta, hogy meglepték a kritikák. Szerinte cége a nők emancipációját tartja az egyik legfontosabb elvének, amit bizonyít, hogy az általuk szervezett bulikon csak a nők kezdeményezhetnek a férfiaknál. Hozzátette, hogy a Future Fund jelentős segítség, de nem csodaszer. Voltka hiteligénylők, akik a támogatás ellenére is csődbe mentek, a Killing Kittens viszont nem tartozott ezek közé. A Future Fund rendszert 2020 májusában hozták létre, hogy alternatív finanszírozást biztosítson a járvány idején bajba került, de egyébként gyorsan növekvő cégek számára, különösen azoknak, amik jellemzően kockázati tőkére támaszkodnak. A programon keresztül 1,1 milliárd fontot osztottak szét 1190 vállalkozás között.
A Future Fund szabványos feltételeket használt közzétett alkalmassági feltételekkel. A folyamat világos, hatékony módot biztosított arra, hogy a finanszírozást a lehető legszélesebb körben és a lehető leggyorsabban elérhetővé tegyék anélkül hogy hosszas tárgyalásokra lett volna szükség. Azok a pályázatok kaptak beruházást, amik megfeleltek az összes alkalmassági feltételnek – olvasható a British Business Bank közleményében.
A Killing Kittens most azon dolgozik, hogy megvesse a lábát az Egyesült Álamokban is. Bővíteni kívánják a felnőtteknek szóló közösségi hálózatát. A vállalat adatai szerint 180 ezer tagjuk van, éves forgalmuk pedig nagyjából 1,4 millió font. A Financial Times információi szerint a cég forgalmának négyötöde az Egyesült Királysághoz köthető.
A streaming szolgáltató legfrissebb jelentése alapján több, mint tíz év után most jópáran elpártoltak a platformtól.
Hiába ültek sokan a képernyő előtt a járvány alatti bezártságban, és hiába a rengeteg exkluzív tartalom és megállapodás, a Netflix most olyan mélypontot ért el, amit utoljára több, mint egy évtizede, 2011 októberében láthatunk. A szolgáltató ugyanis legújabb jelentése szerint 200 000 előfizetőt veszített, ráadásul a cég jóslata szerint a következő negyedévre ez a szám további 2 millióval nőhet.
Netflix announces a 200,000 subscribers decrease this past Quarter. The first time it's lost Subscribers in over a decade
The Streaming Giant is also forecasting losing another 2 Million Subscribers next Quarter
A hír hallatán a Netflix részvényeinek értéke tegnap közel 25%-ot estek, azonban a szolgáltató részvényeseknek kiküldött levele szerint számítottak a jelenségre. A felhasználóvesztés oka lehet az egyre növekvő havidíj, de persze a Netflix nemrég tett bejelentése is, miszerint lecsapna a háztartáson kívüli jelszómegosztásokra, amivel tesztüzemben már kísérletezik is pár kijelölt országban.
Szerdán lehetett először kereskedni a Rivian Automotive részvényeivel. Az elektromos autózással foglalkozó startup papírjai 43%-os pluszban nyitottak, ezzel 91 milliárd dollárra rúgott a cég értékeltsége, megelőzve a Fordot és a General Motorst is.
Alighanem az idei év egyik legnagyobb IPO-ja lesz a Rivian bevezetése, a cég részvényeivel RIVN ticker alatt lehet kereskedni a Nasdaqon.
A vállalat értékeltsége a kereskedés kezdete után 91 milliárd dollárra ugrott fel, előzve ezzel a Ford 77 milliárd dolláros és a General Motors 87 milliárd dolláros értékét is.
A Rivianban 20%-os részesedése van az Amazonnak, a Fordnak pedig 12%. Az Amazon összesen100 ezer elektromos autót vásárolt a vállalattól. A cég építette meg a világ egyik legelső elektromos pickupját is, az R1T-t, hamarosan pedig piacra dobják elektromos SUV-jukat, az R1S-t.
A Rivian gyára Illinoisban működik; a vállalat szerint évi 150 ezer jármű gyártására lesznek képesek.
