Kitart az ukrán acélipar a háborús károk és a rossz piaci körülmények dacára is. Az öt nagyolvasztóval rendelkező Metivest máris a háború utáni acélipari feladatokra készül.
Nehéz év volt 2024 az ukrajnai kohászat számára: a termékárak 30-40 százalékkal csökkentek, a külföldi hitelt pedig nem lehetett bevonni a magas kockázat miatt. Ennek ellenére Rinat Ahmetov cége, a Metinvest el tudta érni az acélipari vállalkozásai kapacitásának 75 százalékát – erről Olekszandr Mironenko, a Metinvest operatív igazgatója nyilatkozott a The Page-nek. A Metinvest már olyan beruházásokat tervez, amelyekkel a háborús győzelem után azonnal elindítható a modernizáció.
Háborús hatások, kényszerintézkedések
A Metinvestnek öt nagy olvasztókemencéje van, három Zaporizssztalban és kettő a Kametsztalban, a csoport két teljes hengersort is termelésben tudott tartani az igazgató nyilatkozata szerint. Az orosz invázió előtti acélgyártó kapacitásuknak körülbelül a 75 százalékán működnek. A Metinvest kohászati termelése – figyelembe véve a mariupoli lerombolt üzemeket – ma a háború előtti mennyiség 35-40 százalékán áll. Ugyanakkor megnyílt az export lehetősége a tengeri kikötőkön keresztül.
Felidézte, hogy a cég meglehetősen szerény termelési várakozásokkal kezdte az évet: mintegy 1 millió tonna vasércet használt fel havonta. Ám a kikötők munkája biztosította az ukrajnai kohászok munkája iránti folyamatos keresletet, így az év végére havi 1,6-1,7 millió tonnát sikerült előállítaniuk. Ám ez a 2021-es kapacitásnak csak a 40-50 százaléka.
Nem hatékony az acéltermelés
„Ma a cégcsoport három bányászati és feldolgozóüzeme működik. Az inguleci létesítményt kénytelenek voltunk egy egyszerű üzembe költöztetni az áramszünetek idején az importáram magas tarifái miatt. Az áram drága volta és más okokból a csoport nem tud hatékonyan működni. Ingulec összes alkalmazottját áthelyeztük a a csoport többi vállalkozásához Krivij Rihbe, hogy ne veszítsék el a méltóságukat, és újra dolgozhassanak, amint azt a feltételek lehetővé teszik” – mondta Olekszandr Mironenko.
Hozzátette, hogy miközben Ukrajnában nagy háború dúl, lehetetlen nagy összegeket befektetni az országban a biztonsági kockázatok miatt, és persze hitelfinanszírozást sem vonz az a terület, ahol az ellenségeskedés zajlik.
Ukrajna leggazdagabb embere egy romániai vállalattal együttműködve Erdély közepén épít napelemparkot jókora beruházással. A tervek szerint az új energiatermelő jövőre már áramot termel.
A milliárdos Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb embere 60 millió eurós befektetéssel napelemparkot hoz létre Maros megyében – írja a Maszol a Ziarul Financiar gazdasági napilapra hivatkozva. Az üzlet egy még nagyobb üzlet része: 150 millió euró értékű befektetéseket tervez Romániában a megújuló energiával foglalkozó DTEK Renewables International.
A vállalat a kolozsvári székhelyű Finas Grouppal közösen épít szélerőműveket és napelemparkokat.
A DTEK Renewables tulajdonosa a tatár származású Rinat Ahmetov. Ahmetov neve a labdarúgás szerelmesei számára is ismerősen csenghet, ugyanis ő az egyik legsikeresebb ukrán klub, a Sahtar Donyeck tulajdonosa.
A két cég napelemparkot hoz létre a Maros megyei Marossárpatakon, jelentették be a DTEK és a Finas Group képviselői. Ennek a beépített teljesítménye 65 MW lesz, a beruházás értéke pedig az említett 60 millió euró. A napelempark 90 hektáron terül majd el, és a tervek szerint jövőre kezdi el termelni az energiát.
A két vállalatnak már van egy közös projektje az országban, 2021-ben vágtak bele egy szélerőmű létrehozásába. Ez a Iași megyei Ruginoasa településen található, 25 hektáron terül el, a beépített teljesítménye pedig 60 MW lesz. A beruházás becsült értéke 90 millió euró, az átadását 2024-re tervezik.
Rinat Ahmetov, Ukrajna leggazdagabb embere ígéretet tett, hogy újjáépíti a hetek óta ostrom alatt álló ukrán várost, Mariupolt.
A nyolc évig tartó kelet-ukrajnai háború alatt a töredékére zsugorodott Rinat Ahmetov vagyona. Ugyanakkor Ukrajna leggazdagabb embere bízik abban, hogy az ország bátor harcosai végül sikerrel védik meg az oroszoktól a mostanra szinte teljesen lerombolt várost – írja a Guardian.
Mariupol egy globális tragédia, ugyanakkor az egész világ számára példa a hősiességről. Számomra Mariupol mindig is ukrán város marad – nyilatkozta Ahmetov a Reutersnek.
A Guardian szerint Ahmetov cége, a Metinvest, Ukrajna legnagyobb gyártója korábban jelentette be, hogy nem tudja szállítási szerződéseit. Az üzletembernek emellett van egy pénzügyi és ipari vállalata, az SCM, és egy energetikai cége, a DTEK is. A Forbes szerint Ahmetov nettó vagyona 2013-ban elérte a 15,4 milliárd dollárt, azonban ma ez az összeg már csak 3,9 milliárd dollárt tesz ki.
„Számunkra ez a háború 2014-ben tört ki. Akkor vesztettük el minden érdekeltségünket a Krim fészigeten és a Donbaszban. A cégeinket elvesztettük, de ez keményebbé és erősebbé tett minket” – mondta a milliárdos, aki, biztos benne, hogy az SCM jelentős szerepet fog játszani Ukrajna háború utáni újjáépítésében.
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
A Digitális Átalakulási Minisztérium és az Ukrtelekom vállalat ígéretét tette, hogy bevezeti a falvakban az internetet, azonban erre a célra jelentős összeget kell elkülöníteni a költségvetésből.
Az Ukrtelekom egykori állami telekommunikációs szolgáltató az utóbbi 8 évben elég gyakran váltott vezetőt, s jelenleg Rinat Ahmetov tulajdonában van. Ukrajna Digitális Átalakulási Minisztériuma bejelentette, hogy vállalja a falvak internetkapcsolatának költségvetési finanszírozását, s erre közel 5,5 milliárd hrivnyát készülnek elkülöníteni a büdzséből.
A projektet két szakaszban vinnék véghez. Az első 2–2,5 évig tartana, melynek során 3,9 ezer településen, továbbá kórházakban és adminisztratív hivatalokban vezetnék be az internetet. A második szakasz folyamán a kisebb falvakat célozzák meg.
Az első szakasz végrehajtásának részeként az Ukrtelekom beruházásainak összege 1,6 milliárd hrivnya lesz, az állam részesedése pedig 1,4 milliárd hrivnyát tesz majd ki.
Mindannak ellenére, hogy az Ukrtelekom egy jelentősen nagy vállalkozásnak számít, s melynek bevétele évente 6–8 milliárd hrivnya, az ügyfelek folyamatosan panaszkodnak a szolgáltatás minőségére. Amint az egyes településeken megjelenik egy kisebb, de minőségesebb szolgáltatást nyújtó cég, a felhasználók gondolkodás nélkül váltanak. A vállalat forróvonalát gyakorlatilag lehetetlen elérni, a karantén ideje alatt pedig a szolgáltatói irodák egyáltalán nem fogadtak klienseket.
A józan ész és a logika szempontjából egy ilyen társaságnak nincs szüksége az állami költségvetésből származó pénzügyi támogatásra ahhoz, hogy saját infrastruktúrájába fektessen be, és ebből további profitot szerezzen. A bevétel nagy valószínűséggel a társaság tulajdonosainak zsebébe vagy inkább az offshore számlákra kerül majd. A projektben nincs szó az internet ingyenes használatáról sem az iskolák, sem a hivatalok, sem pedig az egészségügyi intézmények számára. Ezen intézmények is az állami költségvetésből származó pénzeszközökkel fizetnek. A csatlakozás után minden felhasználó havi előfizetési díjat fizet majd az internetért.
Azonban azokban a falvakban, ahová még nem jutottak el a kisebb internetszolgáltató cégek, olyan áron adhatják el az internetet, amilyenen szeretnék. Igazán jó példa erre az, hogy Kijevben, ahol rengeteg szolgáltatóból választhat a lakosság, 80 hrivnya a havi díj, azonban egy kisebb kárpátaljai településen 305 hrivnya.
Sokkal igazságosabb egy olyan társaság kiválasztása erre a célra, amely ténylegesen képes lehelyezni a száloptikai kábeleket és a legjobb áron nyújtja az internetszolgáltatásokat a lakosok számára.