Románia és az amerikai Critical Metals Corp megállapodást írt alá egy ritkaföldfém-feldolgozó üzem megépítéséről a romániai Brassó városában. Az üzem az Egyesült Államokbeli vállalat által Grönlandon kitermelt érceket dolgozza majd fel.
A miniszter szerint a létesítmény azt a koncentrátumot fogja feldolgozni, amelyet az amerikai cég Grönlandon bányász.
Ivan elmondta, hogy a projekt hozzájárul ahhoz, hogy Románia globális szereplővé váljon a ritkaföldfém-iparban. Hozzátette: április közepéig a román hatóságok meghatározzák az üzem építésének finanszírozási feltételeit, valamint azon fémek listáját, amelyeket a létesítmény feldolgoz majd.
A kezdeményezés a teljes gazdasági ciklust lefedi: a grönlandi Tanbreez lelőhely erőforrásainak kitermelésétől a feldolgozáson át egészen a végső ipari felhasználásig Európában és az Egyesült Államokban
– mondta.
Románia energiaügyi minisztere hangsúlyozta, hogy az ország jelentős veszteségeket szenved a ritkaföldfémek feldolgozásához szükséges kapacitások hiánya miatt.
Az amerikai vállalat részéről kiemelték, hogy a projekt csökkenti Európa és az Egyesült Államok függőségét a Kína felől érkező szállításoktól. Az üzemet az amerikai és a román fél közös pénzügyi hozzájárulásával építik meg.
Alaszka jeges partjai fölött, Nome város közelében olyan felfedezés született, amely messze túlmutat az átlagos ásványkincs-felfedezési híreken. A Graphite Creek nevű lelőhelyet eddig is az Egyesült Államok legnagyobb természetes grafittelepeként tartották számon – most azonban kiderült, hogy a grafit mellett stratégiai méretű és jelentőségű ritkaföldfémek is találhatók a környék kőzeteiben – számolt be róla az amerikai Fox News. A kitermelés megkezdése után egyetlen bánya válhat az amerikai energiapolitika és a védelmi ipar egyik kulcsfontosságú pillérévé.
A projektet az alaszkai kormányzó, Mike Dunleavy és Donald Trump amerikai elnök is zászlajukra tűzték. Washingtonban azért figyelnek a projektre árgus szemekkel, mert az Egyesült Államok ritkaföldfémekből és természetes grafitból szinte teljes mértékben importra szorul, ennek döntő része pedig eddig Kínából érkezett.
Peking az utóbbi években többször is exportkorlátozásokkal játszott rá erre a függőségre, emlékeztetve a világot: a 21. század kulcsát ő tartja kézben. Kína egymaga felel a világ ritkaföldfém kitermelésének közel 90 százalékáért.
A felfedezés szerint a Graphite One vállalat által felkutatott lelőhely kőzeteiben olyan ritkaföldfémek vannak jelen, mint a neodímium, prazeodímium, diszprózium, terbium és szamárium. Ezeknek az elemeknek a felhasználásával készülnek az elektromos autók motorjai, a szélturbinák, a precíziós fegyverek és a radarrendszereket működtető nagy teljesítményű mágnesek. Mindegy, hogy egy Tesla villanymotorjáról vagy egy amerikai rakéta irányítórendszeréről beszélünk, ezek a fémek nélkülözhetetlenek a sikeres gyártáshoz.
A Graphite One cég vezetője, Anthony Huston generációt meghatározó jelentőségűnek nevezi Graphite Creek lelőhelyet. Nemcsak azért jelentős a Graphite Creek, mert az Egyesült Államok legnagyobb ismert grafittelepe, hanem azért is, mert a bánya jelenlegi, 20 évre tervezett élettartama a teljes ásványkincsben gazdag zónának csupán töredékét fedi le.
Ha a ritkaföldfémek kitermelése gazdaságosnak bizonyul, az alaszkai mező évtizedeken át szolgálhatja a teljes amerikai ellátási láncot.
Az alaszkai érceket a nome-i kikötőn keresztül fogják szállítani az Egyesült Államok többi tagállamába, ahol Warren városában korszerű grafit- és akkumulátor-anódüzem épül. Ugyanott újrahasznosító kapacitás létrehozását is tervezik, amely a használt akkumulátorokból nyerné vissza a grafitot és más stratégiai fémeket. A terv egy teljesen új belföldi nyersanyag-stratégiát vetít előre a területen.
Természetesen még rengeteg a kérdőjel. A ritkaföldfémek jelenléte önmagában nem jelenti azt, hogy holnap elárasztják velük a piacot: most kezdődik az a technológiai és gazdaságossági vizsgálatsorozat, amely megmutatja, milyen arányban és milyen áron nyerhetők ki ezek az elemek.
Annyi viszont már most látszik, hogy Alaszka jeges földje olyan kincseket rejt, amelyek megszabadíthatják a világot az egyoldalú függéstől, és átrendezik a gazdasági erőviszonyokat.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társasága (DFC) az Alvarez & Marsalt bízta meg az amerikai–ukrán újjáépítési befektetési alap befektetési folyamatának támogatásával. Az alap a kritikus nyersanyagokra, az energiára és az infrastruktúrára fókuszál, 75 millió dolláros induló kerettel.
Az Egyesült Államok Ukrajna legnagyobb katonai támogatója. Donald Trump idei visszatérése óta hangsúlyozza, hogy Washingtonnak viszonzást kell kapnia a Kijevnek nyújtott segítségért.
A megállapodás szerint az ukrán kormány új ásványi nyersanyag-kitermelésből származó bevételeinek fele a közös befektetési alapba kerül. A nyereséget Kijev és Washington osztja meg.
A DFC pénteken közölte, hogy az Alvarez & Marsal pénzügyi tanácsadót választotta a lehetséges projektek feltérképezésére és értékelésére. A megbízás kiterjed az átvilágításra és a pénzügyi elemzésekre is.
Az Egyesült Államok és Ukrajna áprilisban olyan megállapodást írt alá, amely befektetésekért cserébe elsőbbségi hozzáférést biztosít amerikai szereplőknek új ukrajnai ásványi nyersanyag-projektekhez. A végrehajtással az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társaságát (DFC) bízták meg, amely a frissen létrehozott Amerikai–ukrán Újjáépítési Befektetési Alap felügyeletét is ellátja.
A DFC 75 millió dollárt helyezett el az alapban, hogy elindítsa a kritikus nyersanyag-, energia- és infrastrukturális beruházások finanszírozását.
Conor Coleman, a DFC befektetési vezetője és kabinetfőnöke szerint az Alvarez & Marsal a „befektetési folyamatok támogatására” kapott mandátumot, ők végzik majd a projektek átvilágítását és pénzügyi értékelését.
A DFC szeptemberben csapatot küldött Ukrajnába a potenciális projektek beazonosításának megkezdésére. Olekszij Szobolev ukrán gazdasági miniszter akkor jelezte: a kormány célja, hogy a következő 18 hónapban legalább három pilotberuházást kijelöljenek.
Kulcsszerepet játszanak a kereskedelmi háborúban ezek az ásványok. A ritkaföldfémek termelését Kína dominálja, és féltékenyen őrzi szakmai titkait.
Kína bányássza a világon felhasznált ritkaföldfémek majdnem 70 százalékát, míg a feldolgozásban 90 százalékos a részesedése. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán is küzd Peking dominanciája ellen. Nehezíti a dolgukat, hogy a termelési szakértelem is Kínában koncentrálódik. Peking most listázza a szakértőit, nehogy kiárusítsák a féltett technológiát.
Börtön fenyegeti a ritkaföldfémek kínai szakértőit
A kínai kereskedelmi minisztérium az elmúlt hetekben olyan személyzeti listákat kért a ritkaföldfém-vállalatoktól, melyek tartalmazzák a szakalkalmazottak speciális szakértelmét, végzettségét, kutatási hátterét és személyes adatait – értesült a The Wall Street Journal.
A ritkaföldfémek feldolgozása magában foglalja az egyes ritkaföldfémek gondos elválasztását a nyersanyagoktól, amelyekben sok hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkező elem keveredik.
A kínai tudósok élvonalbeli berendezéseket és folyamatokat fejlesztettek ki.
Míg korábban Peking nagyban támaszkodott a külföldiek szakértelmére, ma a kínaiaké a vezető technológia.
A kínai kormány 2023 decemberében megtiltotta a ritkaföldfém-feldolgozásban használt egyes kínai technológiák exportját. Tavaly szeptemberben a kínai állambiztonsági minisztérium közölte, hogy egy kínai állampolgárt tizenegy év börtönbüntetésre ítéltek, mert titkokat adott el Kína ritkaföldfémkészleteiről meg nem határozott külföldi érdekeltségeknek.
Peking fegyverként használta a vámháborúban
Donald Trump amerikai elnök vámháborújára válaszul Kína korlátozta a ritkaföldfémek exportját. A lépés világszerte felborította
az autógyártók,
a repülőgépgyártók,
a félvezetőgyártó vállalatok
és a katonai beszállítók számára kulcsfontosságú ellátási láncokat, és nem sokkal később autóipari beszállítók álltak le Európában a hiány miatt.
Európa és az Egyesült Államok is csak korlátozott feldolgozókapacitással rendelkezik, amelyet igyekeznek bővíteni. Kínán kívül a belga Solvay működteti a legnagyobb ritkaföldfém-feldolgozó üzemet a franciaországi La Rochelle-ben, és azt tervezi, hogy 2030-ra képes lesz biztosítani Európa ritkaföldfémmágnes-ellátásának a 30 százalékát.
Ukrajna ritkaföldfém-lelőhelyeinek egy része orosz megszállás alatt van, az oroszok elfoglalták a Sevcsenko térségében lévő lítiumlelőhelyet is – jelentette ki vasárnap Olena Remezova, a geológiai tudományok doktora, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Földtudományi Intézetének Ásványkincsek Osztályának vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Remezova elmondta, hogy az Ukrajnában található ritkaföldfém ásványok főként az Azovi- régióban koncentrálódnak, részben Ukrajna északi és középső részén. A közép-ukrajnai zónában számos lelőhely található – Azovszke, Pokrovszko-Kirejivszke, Petrovo-Hnutivszke, Mazurivszke. Néhányat az oroszok tartanak megszállva. „Ígéretesek és ritka elemek széles skáláját tartalmazzák, beleértve a ritkaföldfémeket is” – vázolta.
A szakember hozzátette, hogy a sevcsenkoi lítiumlelőhely is használatban van. A lítiumlelőhelyek jelentős része azonban Közép-Ukrajnában található. „Ha amerikai érdekek vannak jelen itt, szerintem a megszállás gyorsan eltűnik. Mert az Egyesült Államok nem fogják feladni ezt az előnyt. Különböző adatok szerint Kína a ritkaföldfémek globális piacának körülbelül 60 %-át, néha akár 80 %-át is ellenőrzi. Természetesen az amerikaiaknak ez nem tetszik, és tartalékok után fognak nézni a termelésük pótlására” – vélte Olena Remezova.
Az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásokat kezdett az oroszországi ritkaföldfémekkel kapcsolatos együttműködésről. A potenciális befektetési lehetőségek főként a nagy technológiai és ipari jelentőségű ritkaföldfémek kiaknázására összpontosítanak, amelyeket mindkét ország kulcsfontosságúnak tart.
Az orosz állami befektetési alap, a Russian Direct Investment Fund (RDIF) vezérigazgatója és egyben Putyin nemzetközi gazdasági és befektetési ügyekben illetékes különmegbízottja, Kirill Dmitrijev az Izvesztyija orosz lapnak adott interjújában megerősítette, hogy Moszkva és Washington közös projektek lehetőségéről tárgyal – írja a Reauters hírügynökség.
„A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a jövő gazdaságában, és természetesen már megkezdtük az egyeztetéseket Oroszországban megvalósítható projektek kapcsán” – mondta Dmitrijev. Az interjúban arról is beszélt, hogy egyes amerikai vállalatok már érdeklődést mutattak a projekt iránt, azonban ezek neveit és a részleteket nem hozta nyilvánosságra.
A ritkaföldfémek a korszerű ipar számára elengedhetetlen nyersanyagok, amelyeket széles körben használnak az elektromos járművek, a megújuló energiaforrások és a high-tech eszközök gyártásában. Az elmúlt években az USA fokozta erőfeszítéseit, hogy csökkentse kitettségét Kína dominanciájával szemben ebben a szektorban. Jelenleg Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfém-kitermelés 95%-át, ami miatt világszerte egyre nagyobb az igyekezet a függőség csökkentésére.
Putyin nemrégiben felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy egy jövőbeli gazdasági megállapodás keretében együtt kutassák fel Oroszország ritkaföldfém-készleteit. Ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások Ukrajna és az Egyesült Államok között is egy hasonló ásványianyag-egyezményről.
Donald Trump vasárnap azonban kijelentette, hogy „nagyon dühös” Putyinra, és ha Moszkva akadályozza az ukrajnai háború befejezésére tett erőfeszítéseit, akkor 25 és 50 százalék közötti másodlagos vámokat fog kivetni az orosz olaj vásárlóira. Trump dühét az is fokozta, hogy Putyin a múlt héten megkérdőjelezte Zelenszkij vezetői hitelességét. Az amerikai elnök ugyanakkor (az ukrajnai fegyverszünetről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban) hozzátette: „Lépésről lépésre haladunk előre.”
Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata szerint Oroszország ritkaföldfémfém-tartalékai 3,8 millió tonnára tehetők, de Moszkva ennél sokkal magasabb becslésekkel rendelkezik. Az Orosz Természeti Erőforrások Minisztériuma szerint az ország teljes ritkaföldfémfém-tartaléka 28,7 millió tonna, amelyből 3,8 millió tonna fejlesztés alatt áll vagy kész a fejlesztésre.
Az Izvesztyija értesülései szerint a ritkaföldfémeket érintő amerikai–orosz együttműködésről a következő hivatalos tárgyalási fordulón is egyeztethetnek, amelyre várhatóan április közepén kerül sor Szaúd-Arábiában.
Amennyiben a felek megállapodnak, az nagy hatással lehet a globális nyersanyagpiacra, valamint az amerikai és orosz technológiai szektor fejlődésére egyaránt.
Miközben az elnök ritkaföldfém-bányákra vadászik, az Egyesült Államok az egyik legnagyobb termelő a világon. Valójában nem a bányászat jelent gondot, hanem a finomítás, ami ma jórészt Kínában történik.
Egy irányba mutat Grönland fenyegetése, Ukrajna zsarolása és a kongói ásványalku: az Egyesült Államok ritkaföldfém-lelőhelyekre vadászik. Ám egyelőre nem világos, hogy hol dolgoznák fel az okostelefonokhoz és a sugárhajtású vadászgépekhez is nélkülözhetetlen ásványokat. Kínába mégsem küldhetik finomításra, hiszen épp a kínai források alternatíváját kutatja Donald Trump. Ahogy azt már demokrata elődje, Biden is tette.
Kína megkerülhetetlen a ritkaföldfémek feldolgozásában
Nagy szükségünk van ritkaföldfémekre – hajtogatja Donald Trump. Ami jól hangzó szlogen, hiszen stratégiai ásványokról van szó, melyek legnagyobb termelője Kína. És az Egyesült Államok elnöki ciklusokon átívelően próbálja csökkenteni kínai kitettségét a kritikus ásványok területén.
Valójában az Egyesült Államok már jelenleg is bőséges ritkaföldfém-készlettel rendelkezik. A globális kínálat 12 százalékát náluk bányásszák. Ám ennek kétharmadát Kínába exportálják. Az ázsiai ország végzi a világ ritkaföldfém-feldolgozásának 85 százalékát.
Nem a bányák hiányoznak, hanem a finomítók.
Az Egyesült Államokban ugyanis leépítették az ásványi anyagok feldolgozására szolgáló kapacitások nagy részét, míg Kína a ritkaföldfémek, a kobalt, a réz és sok más fém meghatározó finomítójává vált a világon.
Az amerikai ritkaföldfém-finomítói kapacitás elvesztése csak egy példa a sok közül. Az Egyesült Államok dezindusztrializációja végső soron geopolitikai riválisának kedvezett. Az Egyesült Államok szinte leállította a kulcsfontosságú termékek, köztük a konténerszállító hajók, bizonyos gyógyszeripari összetevők és jó néhány szerszámgép gyártását, mivel olcsóbb és hatékonyabb a külföldi gyártás. Ennek nyertese elsősorban Kína.
Az 1990-es évekig az Egyesült Államok az ásványok és fémek jelentős finomítója volt. De aztán Kína domináns szereplővé vált, az olcsó munkaerőnek és a lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Utolsó pillanatban mentettek meg egy cinkkohót
Nem a ritkaföldfémek jelentik az egyetlen problémát. Tavalyelőtt került az érdeklődés középpontjába a Wall Streeten egy clarksville-i cinkkohó. Pedig csak egy közepes méretű, viszonylag modern üzemről volt szó Tennessee-ben. Addig nagyjából csak a holland tulajdonosok és Montgomery megye gazdaságfejlesztésért felelős tisztviselői voltak képben abban, miért is stratégiai fontosságúvá az üzem. Nos, az amerikai újságolvasók meglepetten értesültek arról, hogy a holland Nyrstar üzeme az egyetlen olyan ipari létesítmény az Egyesült Államok kontinentális részén, ahol a galliumot és a germániumot ki lehet nyerni az elektronikai gyártásra alkalmas minőségben. Márpedig mindkettő elengedhetetlen az okostelefonok és a radarrendszerek csipjeinek előállításához. Mivel Kína a legnagyobb globális szállító, még a Biden-adminisztrációval harcolva, leállította a gallium- és germániumexportját, jókora hiányt idézett elő az Egyesült Államokban, ezért a kereskedelmi háború egyik fontos csatatere lett Clarksville.
A Trafigura árupiaci óriás tulajdonában lévő Nyrstar helyi üzemében 190 millió dolláros fejlesztés indult, melynek idén kezdhetik az elektronikai minőségű gallium és germánium termelését. A termelés felfutása után évente körülbelül 40 tonna galliumot és 30 tonna germániumot nyerhetnek ki, ami az Egyesült Államok szükségleteinek 80 százalékát kielégítené.
Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. szakembere szerint bizonytalan, hogy egyáltalán gazdaságosan ki lehet termelni az ukrán ritkaföldfémkészletet, ugyanis pontos tervezet ismeretei szerint erről sosem készült. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak jelentős importfüggősége van az érintett ásványkincseknél.
„Egyes számítások szerint Ukrajna több millió tonnányi ritkaföldfém-tartalékkal rendelkezik, de bizonytalan, hogy gazdaságosan kitermelhető készletekről van-e szó” – mondta az InfoRádióban Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levelet írt Donald Trump amerikai elnöknek azzal kapcsolatban, hogy az eredménytelenül zárult washingtoni találkozó után készen áll arra, hogy közösen dolgozzanak a tartós béke elérésén. Az ukrán elnök hangsúlyozta, nagyra értékeli az Egyesült Államok segítségét, és a ritkaföldfémekről szóló megállapodásról is biztosította az elnököt.
Az ukrán ásványkincseknél jelentős az Egyesült Államok importfüggősége. Az Amerikai Földtani Intézet felmérése alapján a lantanoidák esetében 80 százalékos, míg a szkandiumnál és az ittriumnál 100 százalékos a szükséglet – derült ki a Conclude Befektetési Zrt. jelentéséből.
Érdekessége a ritkaföldfémpiacnak, hogy az észak-amerikai bányák kitermelik a ritkaföldfémoxidot, azt átszállíttatják Kínába, ahol megvan a szakértelem a feldolgozásukra, és utána újra importálják az Egyesült Államokba – hangsúlyozta Juhász Kristóf.
Juhász azt is elmondta, hogy utoljára a szovjetek végeztek felszíni kutatást, ami alapján 26 millió tonnás potenciális készletről számoltak be. Pontos üzleti tervek nem készültek, így nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban rendelkezésre állnak-e ezek az ásványkincsek.
A szakértő hozzátette, hogy az egyetlen jelenleg ritkaföldfémet melléktermékként kitermelő bánya Melitopol területén található, ami pillanatnyilag orosz megszállás alatt álló térség.
Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna kijelentette, hogy hazájának fel kellene ajánlania Donald Trump amerikai elnöknek, hogy fektessenek be ritkaföldfémek feltárásába, amelyek az északi Vīrumaa régióban találhatók.
Tsahkna elmondta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik saját befektetéseik védelme iránt, így Észtországnak el kell gondolkodnia azon, hogyan vonhat be ilyen befektetéseket a ritkaföldfémek kitermelésébe, különösen a foszforitokba és a kapcsolódó ritkaföldfémekbe, amelyek fontos erőforrást jelentenek az ország számára.
Tsahkna kiemelte, hogy fontos „észt szemléletű vitát” folytatni arról, hogyan lehetne ezeket az ásványokat felhasználni anélkül, hogy káros hatással lenne a környezetre. Szerinte ez nagy amerikai befektetéseket vonhat be, amelyek lehetővé tennék a magas technológiájú termékek előállítását.
Ukrajna „lényegében beleegyezett” abba, hogy 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémet biztosít az Egyesült Államok számára Washington Kijevnek nyújtott katonai támogatásának ellentétezéseként – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a The New York Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szert Trump a Fox News amerikai tévécsatornának nyilatkozva elmondta: „Ritkaföldfémek, olaj és földgáz, valamint egyéb dolgok szempontjából rendkívül értékes földjeik vannak. Azt akarom, hogy a pénzünk biztonságban legyen, mert több százmilliárd dollárt költünk (Ukrajnára).”
Az interjú során Trump kitartott amellett, hogy az Egyesült Államoknak hozzá kell férnie Ukrajna természeti erőforrásaihoz, függetlenül attól, hogy Oroszország és Ukrajna között sikeresen megkötik-e a béke-megállapodást, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott „több mint 300 milliárd dollár” beárnyékolja más országok hozzájárulását a katonai erőfeszítésekhez.
„Lehet, hogy alkut kötnek. Lehet, hogy nem kötnek alkut. Lehet, hogy egyszer oroszok lesznek, vagy nem lesznek oroszok. De ez a sok pénzünk (Ukrajnában) lesz, és azt mondom, vissza akarom kapni” – mondta az amerikai elnök.
Trump szerint „nem bölcs dolog” továbbra is támogatást nyújtani a háború sújtotta Ukrajnának. „Azt mondtam nekik: muszáj… kapnunk kell valamit. Nem tudjuk tovább fizetni ezt a pénzt” – hangsúlyozta. „Mondtam nekik, hogy körülbelül 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémre van szükségem, és alapvetően beleegyeztek, hogy megcsinálják” – emlékeztetett Donald Trump.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
