Az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásokat kezdett az oroszországi ritkaföldfémekkel kapcsolatos együttműködésről. A potenciális befektetési lehetőségek főként a nagy technológiai és ipari jelentőségű ritkaföldfémek kiaknázására összpontosítanak, amelyeket mindkét ország kulcsfontosságúnak tart.
Az orosz állami befektetési alap, a Russian Direct Investment Fund (RDIF) vezérigazgatója és egyben Putyin nemzetközi gazdasági és befektetési ügyekben illetékes különmegbízottja, Kirill Dmitrijev az Izvesztyija orosz lapnak adott interjújában megerősítette, hogy Moszkva és Washington közös projektek lehetőségéről tárgyal – írja a Reauters hírügynökség.
„A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a jövő gazdaságában, és természetesen már megkezdtük az egyeztetéseket Oroszországban megvalósítható projektek kapcsán” – mondta Dmitrijev. Az interjúban arról is beszélt, hogy egyes amerikai vállalatok már érdeklődést mutattak a projekt iránt, azonban ezek neveit és a részleteket nem hozta nyilvánosságra.
A ritkaföldfémek a korszerű ipar számára elengedhetetlen nyersanyagok, amelyeket széles körben használnak az elektromos járművek, a megújuló energiaforrások és a high-tech eszközök gyártásában. Az elmúlt években az USA fokozta erőfeszítéseit, hogy csökkentse kitettségét Kína dominanciájával szemben ebben a szektorban. Jelenleg Kína ellenőrzi a globális ritkaföldfém-kitermelés 95%-át, ami miatt világszerte egyre nagyobb az igyekezet a függőség csökkentésére.
Putyin nemrégiben felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy egy jövőbeli gazdasági megállapodás keretében együtt kutassák fel Oroszország ritkaföldfém-készleteit. Ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások Ukrajna és az Egyesült Államok között is egy hasonló ásványianyag-egyezményről.
Donald Trump vasárnap azonban kijelentette, hogy „nagyon dühös” Putyinra, és ha Moszkva akadályozza az ukrajnai háború befejezésére tett erőfeszítéseit, akkor 25 és 50 százalék közötti másodlagos vámokat fog kivetni az orosz olaj vásárlóira. Trump dühét az is fokozta, hogy Putyin a múlt héten megkérdőjelezte Zelenszkij vezetői hitelességét. Az amerikai elnök ugyanakkor (az ukrajnai fegyverszünetről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban) hozzátette: „Lépésről lépésre haladunk előre.”
Az Egyesült Államok Földtani Szolgálata szerint Oroszország ritkaföldfémfém-tartalékai 3,8 millió tonnára tehetők, de Moszkva ennél sokkal magasabb becslésekkel rendelkezik. Az Orosz Természeti Erőforrások Minisztériuma szerint az ország teljes ritkaföldfémfém-tartaléka 28,7 millió tonna, amelyből 3,8 millió tonna fejlesztés alatt áll vagy kész a fejlesztésre.
Az Izvesztyija értesülései szerint a ritkaföldfémeket érintő amerikai–orosz együttműködésről a következő hivatalos tárgyalási fordulón is egyeztethetnek, amelyre várhatóan április közepén kerül sor Szaúd-Arábiában.
Amennyiben a felek megállapodnak, az nagy hatással lehet a globális nyersanyagpiacra, valamint az amerikai és orosz technológiai szektor fejlődésére egyaránt.
Miközben az elnök ritkaföldfém-bányákra vadászik, az Egyesült Államok az egyik legnagyobb termelő a világon. Valójában nem a bányászat jelent gondot, hanem a finomítás, ami ma jórészt Kínában történik.
Egy irányba mutat Grönland fenyegetése, Ukrajna zsarolása és a kongói ásványalku: az Egyesült Államok ritkaföldfém-lelőhelyekre vadászik. Ám egyelőre nem világos, hogy hol dolgoznák fel az okostelefonokhoz és a sugárhajtású vadászgépekhez is nélkülözhetetlen ásványokat. Kínába mégsem küldhetik finomításra, hiszen épp a kínai források alternatíváját kutatja Donald Trump. Ahogy azt már demokrata elődje, Biden is tette.
Kína megkerülhetetlen a ritkaföldfémek feldolgozásában
Nagy szükségünk van ritkaföldfémekre – hajtogatja Donald Trump. Ami jól hangzó szlogen, hiszen stratégiai ásványokról van szó, melyek legnagyobb termelője Kína. És az Egyesült Államok elnöki ciklusokon átívelően próbálja csökkenteni kínai kitettségét a kritikus ásványok területén.
Valójában az Egyesült Államok már jelenleg is bőséges ritkaföldfém-készlettel rendelkezik. A globális kínálat 12 százalékát náluk bányásszák. Ám ennek kétharmadát Kínába exportálják. Az ázsiai ország végzi a világ ritkaföldfém-feldolgozásának 85 százalékát.
Nem a bányák hiányoznak, hanem a finomítók.
Az Egyesült Államokban ugyanis leépítették az ásványi anyagok feldolgozására szolgáló kapacitások nagy részét, míg Kína a ritkaföldfémek, a kobalt, a réz és sok más fém meghatározó finomítójává vált a világon.
Az amerikai ritkaföldfém-finomítói kapacitás elvesztése csak egy példa a sok közül. Az Egyesült Államok dezindusztrializációja végső soron geopolitikai riválisának kedvezett. Az Egyesült Államok szinte leállította a kulcsfontosságú termékek, köztük a konténerszállító hajók, bizonyos gyógyszeripari összetevők és jó néhány szerszámgép gyártását, mivel olcsóbb és hatékonyabb a külföldi gyártás. Ennek nyertese elsősorban Kína.
Az 1990-es évekig az Egyesült Államok az ásványok és fémek jelentős finomítója volt. De aztán Kína domináns szereplővé vált, az olcsó munkaerőnek és a lazább környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően.
Utolsó pillanatban mentettek meg egy cinkkohót
Nem a ritkaföldfémek jelentik az egyetlen problémát. Tavalyelőtt került az érdeklődés középpontjába a Wall Streeten egy clarksville-i cinkkohó. Pedig csak egy közepes méretű, viszonylag modern üzemről volt szó Tennessee-ben. Addig nagyjából csak a holland tulajdonosok és Montgomery megye gazdaságfejlesztésért felelős tisztviselői voltak képben abban, miért is stratégiai fontosságúvá az üzem. Nos, az amerikai újságolvasók meglepetten értesültek arról, hogy a holland Nyrstar üzeme az egyetlen olyan ipari létesítmény az Egyesült Államok kontinentális részén, ahol a galliumot és a germániumot ki lehet nyerni az elektronikai gyártásra alkalmas minőségben. Márpedig mindkettő elengedhetetlen az okostelefonok és a radarrendszerek csipjeinek előállításához. Mivel Kína a legnagyobb globális szállító, még a Biden-adminisztrációval harcolva, leállította a gallium- és germániumexportját, jókora hiányt idézett elő az Egyesült Államokban, ezért a kereskedelmi háború egyik fontos csatatere lett Clarksville.
A Trafigura árupiaci óriás tulajdonában lévő Nyrstar helyi üzemében 190 millió dolláros fejlesztés indult, melynek idén kezdhetik az elektronikai minőségű gallium és germánium termelését. A termelés felfutása után évente körülbelül 40 tonna galliumot és 30 tonna germániumot nyerhetnek ki, ami az Egyesült Államok szükségleteinek 80 százalékát kielégítené.
Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. szakembere szerint bizonytalan, hogy egyáltalán gazdaságosan ki lehet termelni az ukrán ritkaföldfémkészletet, ugyanis pontos tervezet ismeretei szerint erről sosem készült. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak jelentős importfüggősége van az érintett ásványkincseknél.
„Egyes számítások szerint Ukrajna több millió tonnányi ritkaföldfém-tartalékkal rendelkezik, de bizonytalan, hogy gazdaságosan kitermelhető készletekről van-e szó” – mondta az InfoRádióban Juhász Kristóf, a Conclude Befektetési Zrt. cégvezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök levelet írt Donald Trump amerikai elnöknek azzal kapcsolatban, hogy az eredménytelenül zárult washingtoni találkozó után készen áll arra, hogy közösen dolgozzanak a tartós béke elérésén. Az ukrán elnök hangsúlyozta, nagyra értékeli az Egyesült Államok segítségét, és a ritkaföldfémekről szóló megállapodásról is biztosította az elnököt.
Az ukrán ásványkincseknél jelentős az Egyesült Államok importfüggősége. Az Amerikai Földtani Intézet felmérése alapján a lantanoidák esetében 80 százalékos, míg a szkandiumnál és az ittriumnál 100 százalékos a szükséglet – derült ki a Conclude Befektetési Zrt. jelentéséből.
Érdekessége a ritkaföldfémpiacnak, hogy az észak-amerikai bányák kitermelik a ritkaföldfémoxidot, azt átszállíttatják Kínába, ahol megvan a szakértelem a feldolgozásukra, és utána újra importálják az Egyesült Államokba – hangsúlyozta Juhász Kristóf.
Juhász azt is elmondta, hogy utoljára a szovjetek végeztek felszíni kutatást, ami alapján 26 millió tonnás potenciális készletről számoltak be. Pontos üzleti tervek nem készültek, így nem lehet bizonyítani azt, hogy valóban rendelkezésre állnak-e ezek az ásványkincsek.
A szakértő hozzátette, hogy az egyetlen jelenleg ritkaföldfémet melléktermékként kitermelő bánya Melitopol területén található, ami pillanatnyilag orosz megszállás alatt álló térség.
Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna kijelentette, hogy hazájának fel kellene ajánlania Donald Trump amerikai elnöknek, hogy fektessenek be ritkaföldfémek feltárásába, amelyek az északi Vīrumaa régióban találhatók.
Tsahkna elmondta, hogy az Egyesült Államok érdeklődik saját befektetéseik védelme iránt, így Észtországnak el kell gondolkodnia azon, hogyan vonhat be ilyen befektetéseket a ritkaföldfémek kitermelésébe, különösen a foszforitokba és a kapcsolódó ritkaföldfémekbe, amelyek fontos erőforrást jelentenek az ország számára.
Tsahkna kiemelte, hogy fontos „észt szemléletű vitát” folytatni arról, hogyan lehetne ezeket az ásványokat felhasználni anélkül, hogy káros hatással lenne a környezetre. Szerinte ez nagy amerikai befektetéseket vonhat be, amelyek lehetővé tennék a magas technológiájú termékek előállítását.
Ukrajna „lényegében beleegyezett” abba, hogy 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémet biztosít az Egyesült Államok számára Washington Kijevnek nyújtott katonai támogatásának ellentétezéseként – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a The New York Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szert Trump a Fox News amerikai tévécsatornának nyilatkozva elmondta: „Ritkaföldfémek, olaj és földgáz, valamint egyéb dolgok szempontjából rendkívül értékes földjeik vannak. Azt akarom, hogy a pénzünk biztonságban legyen, mert több százmilliárd dollárt költünk (Ukrajnára).”
Az interjú során Trump kitartott amellett, hogy az Egyesült Államoknak hozzá kell férnie Ukrajna természeti erőforrásaihoz, függetlenül attól, hogy Oroszország és Ukrajna között sikeresen megkötik-e a béke-megállapodást, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott „több mint 300 milliárd dollár” beárnyékolja más országok hozzájárulását a katonai erőfeszítésekhez.
„Lehet, hogy alkut kötnek. Lehet, hogy nem kötnek alkut. Lehet, hogy egyszer oroszok lesznek, vagy nem lesznek oroszok. De ez a sok pénzünk (Ukrajnában) lesz, és azt mondom, vissza akarom kapni” – mondta az amerikai elnök.
Trump szerint „nem bölcs dolog” továbbra is támogatást nyújtani a háború sújtotta Ukrajnának. „Azt mondtam nekik: muszáj… kapnunk kell valamit. Nem tudjuk tovább fizetni ezt a pénzt” – hangsúlyozta. „Mondtam nekik, hogy körülbelül 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfémre van szükségem, és alapvetően beleegyeztek, hogy megcsinálják” – emlékeztetett Donald Trump.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
A világ legnagyobb szigetén hatalmas ritkaföldfém készletek találhatók, amelyeket kompakt, rendkívül erős mágnesek létrehozására használnak, ezek pedig olyan berendezésekhez kellenek, mint a szélturbinák, elektromos járművek, harci repülőgépek és fegyverrendszerek.
A fémek világszerte megtalálhatóak, de feldolgozásuk nehéz és piszkos munka – olyannyira, hogy az Egyesült Államok, amely korábban uralta a termelést és feldolgozást, körülbelül 20 évvel ezelőtt átadta ezt a pozíciót Kínának.
Grönland jégtakarójának és gleccsereinek olvadásával egyidőben két ausztráliai székhelyű bányavállalat – az egyik az Egyesült Államokban keres befektetőket, a másik pedig a kínai állam által támogatott cég tulajdonában van – jóváhagyásért versenyez, hogy feltárhassa azt, amit az Egyesült Államok Geológiai Intézete (USGS) a világ legnagyobb feltáratlan ritkaföldfém-lelőhelyének nevez.
A verseny kihangsúlyozza a tiszta energia „szennyező” oldalát, valamint azt, hogy a Nyugatnak nehéz elszakadni Kínától egy létfontosságú erőforrás előállítása során. A ritkaföldfémeket sok területen használják és tavaly Kína ezek 90%-át állította elő – állítja a torontói központú Adamas Intelligence tanácsadó cég.
Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség fokozódásával Joe Biden elnök adminisztrációja a múlt hónapban kijelentette, hogy felülvizsgálja az USA legfontosabb készleteit, beleértve a ritkaföldfémeket is. Az egyetlen ritkaföldfém bánya, amely jelenleg az Egyesült Államokban működik és a kaliforniai Mountain Passban található, részben egy kínai állam által támogatott vállalat tulajdonában van, amely Kínába küldi feldolgozásra a kibányászott anyagot.
Minden egyes grönlandi bánya kialakítása mintegy 500 millió dollárba kerülne, állítják a cégek. A kibányászott anyagot mindkét cég elküldené a helyszínről végső feldolgozásra, amely tevékenység erősen Kínában koncentrálódik. A grönlandi lelőhelyek kevesebb mint 16 km-re vannak egymástól, a sziget déli csücskében, egy UNESCO Világörökség közelében.
Az első tervezett bánya – amely egy ausztrál geológus magánkezdeményezése – nem foglalkozna nukleáris anyagok kitermelésével. A projekt előzetes környezetvédelmi jóváhagyást is nyert, de pénzre és feldolgozási tervre van szüksége. A másik cég már több mint 100 millió dollárt költött előkészületekre, kínai partnerén keresztül bizonyította a feldolgozási technológiát és elnyerte a grönlandi koalíciós kormány kezdeti politikai támogatását. Tervei között szerepel azonban az urán – nukleáris üzemanyag – Kínába történő exportálása is, ami a közelmúltban erős ellentétbe ütközött többek között a közeli Narsaq város lakói részéről.
A vita politikai válságot váltott ki a fővárosban, Nuukban, ahol emiatt áprilisra általános választásokat írtak ki. Sok grönlandi – bár aggódik a szennyezés miatt – úgy érzi, hogy a bányászat kulcsfontosságú törékeny gazdaságuk fejlesztéséhez. Egy 2013-as közvélemény-kutatásban az 56.000 lakos kicsivel több mint a fele azt szerette volna, hogy a nyersanyagok váljanak az ország fő bevételi forrásává.
Grönland a Dán Királyság autonóm tartománya, ez alapján államformája alkotmányos monarchia, bruttó hazai terméke pedig körülbelül 3 milliárd dollár. Mivel lakosai leginkább halászatból és a Koppenhága által nyújtott támogatásokból élnek, kormánya szívesen fogadja a külföldi befektetéseket. Az országnak egyelőre nincs becslése az első projekt jogdíjairól, de évente körülbelül 1,5 milliárd dán koronát (245 millió dollárt) vár a kínai kapcsolattól – ami az állami kiadások nagyjából 15%-ának felel meg.
Stratégiai források
Grönland ritkaföldfémei Amerikának és Európának is esélyt jelentenének arra, hogy visszanyerjék az irányítást a stratégiai erőforrások felett. A sziget potenciálja, mint a megújuló energiák technológiáihoz szükséges alapanyagok forrása, 2010-ben új lendületet kapott, amikor Kína azzal fenyegetett, hogy megszünteti a ritkaföldfémek Japánba történő szállítását, és szigorította a kvótákat a nemzetközi vásárlók számára.
Néhány fém ára az elmúlt hónapokban megugrott, amit az elektromos járművek iránti növekvő kereslet, valamint az az aggodalom okozott, hogy Peking korlátozhatja az értékesítést.
Grönland földrajzi helyzete az Egyesült Államok keleti szárnya közelében érzékeny helyszíné teszi a szigetet. Donald Trump volt amerikai elnök felajánlotta 2019-ben, hogy megvásárolja a szigetet, de nem ő volt az első, aki így tett: 1946-ban Harry S. Truman 100 millió dollárt ajánlott fel Grönlandért Dániának.
Friedbert Pflüger, az Atlantic Council vezető munkatársa szerint egy nagy bánya által generált bevétel a tulajdonosa számára befolyást jelenthet a grönlandi politikába, és egy erős kínai jelenlét stratégiai fenyegetésekkel is járhat. Kína a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tagja, ezért importálhat Grönlandról uránt – de mivel az üzemanyagot nukleáris fegyverekben használnák, ezért ez egy igen érzékeny téma.
A végső döntéssel bíró Koppenhága nem nyilatkozott még az ügyben.
