Putyin nemzetközi együttműködésért felelős meghatalmazottja, Kirill Dmitrijev bejelentette, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megkezdte a tárgyalásokat a közös projektekről a ritkaföldfémek kitermelése kapcsán. A hírt az Ukrajinszka pravda közölte.
Dmitrijev, aki egyúttal az orosz közvetlen befektetési alap elnöke is, kijelentette, hogy a Moszkva és Washington közötti tárgyalások a ritkaföldfémekre vonatkoznak, amelyek fontos területet jelentenek az együttműködés szempontjából a két ország között. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a fémekről, hanem más projektekről is szó van Oroszországban.
Miután az USA és Ukrajna tárgyalásokat folytattak a természeti erőforrások kitermelésére vonatkozó megállapodás lehetőségéről, Oroszország vezetője, Vlagyimir Putyin felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy közösen fedezzék fel az orosz ritkaföldfémlelőhelyeket a két ország közötti jövőbeli gazdasági megállapodás keretében.
Dmitrijev azt is elmondta, hogy néhány vállalat már érdeklődést mutatott a projektekben való részvétel iránt, bár konkrét vállalatok nevét vagy további részleteket nem közölt.
Ukrajna és az Egyesült Államok az eredeti tervektől eltérően pénteken nem írta alá a megállapodást a ritkaföldfémekről, az aláírási ceremóniát törölték – számolt be az rbc.ua hírportál a Sky News brit tévécsatornára és a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A két médium szerint a Fehér Ház egyik termében „már minden elő volt készítve” a ritkaföldfémekről szóló egyezmény aláírásához. De a tervek megváltoztak a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök közötti összetűzés után.
A Fehér Ház képviselője ugyanakkor azt mondta, hogy Ukrajna dönt arról, hogy megtartja-e a találkozót, amíg Zelenszkij az Egyesült Államokban marad.
Az Európai Unió saját megállapodást ajánlott fel Ukrajnának a ritkaföldfémek felhasználásáról, amelynek jövedelmezőbbnek kell lennie, mint az amerikai ajánlatnak – jelentette ki Stefan Sejourne ipari stratégiáért felelős európai biztos, számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Sejourne elmondta:
„A 30 kritikus fontosságú elem közül, amelyekre Európának szüksége van, huszonegyet biztosíthat Ukrajna egy kölcsönösen előnyös partnerség keretében.”
Az európai biztos ugyanakkor megjegyezte:
„Az Európa által kínált hozzáadott érték az, hogy soha nem fogunk követelni egy kölcsönösen előnyös megállapodást.”
Jelenleg Kína uralja a ritkaföldfémek világpiacát, ugyanis a távol-keleti országban található a legtöbb ilyen nyersanyag. A kocka azonban fordulóban van.
A Rare Earths Norway nevű bányacég állítja: megtalálta Európa legnagyobb igazolt ritkaföldfém-lelőhelyét, mely vízválasztó lehet Norvégia és a tágabb régió számára egyaránt – írja a CNBC.
A tiszta energiára történő átállással a ritkaföldfémek iránti kereslet várhatóan nőni fog a következő években, ám a világ csaknem 100 százalékban Kínától függ ezek beszerzésében. A legalább részbeni elszakadást segítheti a Rare Earths Norway napokban tett bejelentése, mely 8,8 millió tonna ritkaföldfém-oxid felfedezéséről szól Norvégia délkeleti régiójában – és jók a kilátások a gazdasági kitermelésre.
A felfedezésen belül 1,5 millió tonna a mágnesekkel összefüggő ritkaföldfém, melyeket az elektromos autókban és szélturbinákban is hasznosíthatnak. A CNBC megjegyzi: ez a szomszédos Svédország tavalyi felfedezésére is árnyékot vet, annyival nagyobb lelőhelyről van szó.
Alf Reistad, a Rare Earths Norway vezérigazgatója elmondta: nagy mérföldkő ez a vállalat számára, és azt is fontos kiemelni, hogy Európában jelenleg egyáltalán nem folyik ritkaföldfém-kitermelés. Pedig az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ig a kereslete legalább 10 százalékát saját területén termelje ki.
Hasznot akar húzni Peking a globális versenyben abból, hogy náluk van a legtöbb a ritkaföldfémekből.
58%-át adta tavaly Kína a világ ritkaföldfém-kitermelésének. Még nem is oly rég ez 90% fölött volt – emlékeztet a Global Times. Teng Hsziao-ping, a kínai reformok atyja titkos fegyvernek nevezte a ritkaföldfémeket, amelyeket bőségesen használ az informatika éppúgy, mint a hadiipar. Erre az Egyesült Államokban is rájöttek, és megkezdték a kitermelés felfuttatását, akárcsak Ausztráliában. Ez az ország is tagja annak a négyes szövetségnek, melyet Washington hozott létre Kínával szemben Japánnal és Indiával.
A Nikkei Asian Review szerint át akarja írni ez a négyes szövetség a ritkaföldfém-kereskedelem nemzetközi szabályait. Ez nehéz lesz – reagál a pekingi Global Times, mert rövid távon az erőviszonyok Kínának kedveznek: a négyes szövetség tagjai is kénytelenek innen importálni. Épp ezt az importot akarják szigorúbban ellenőrizni, mert a kitermelést végző kínai magáncégek gyakran megkerülik a szabályokat a nagyobb profit reményében.
A ritkaföldfémek teljes ágazatát nemzetbiztonsági kontroll alá helyezik – erről Hszi Csin-ping elnök akkor beszélt, amikor meglátogatta Kína legnagyobb kitermelőhelyét. A holdbéli tájon nemigen tartották be a környezetvédelmi előírásokat, mert a termelés fokozása minden más szempontot felülírt. Most a szigorúbb szabályozás csökkentheti az exportalapot, márpedig a kínaiak ritkaföldfémeire az egész világnak szüksége van.
A ritkaföldfémek exportjának visszafogásával Kína nyomást gyakorolhat az egész globális piacra, és persze fő vetélytársára, az Egyesült Államokra is. Erről nyilatkozott a Global Timesnak Csou Si-csien, aki korábban a fémexportőrök helyi kereskedelmi kamarájának alelnöke volt. „Stratégiai cikkekről van szó, amelyek adut jelenthetnek a nemzetközi tárgyalásokon. Azért is jobban kell ellenőriznünk a ritkaföldfémek exportját, mert a hazai igények egyre nagyobbak.”
Arról van szó, hogy miután az USA leállította egyes chipfajták exportját Kínába a nemzetbiztonság érdekeire hivatkozva, Peking kiadta a jelszót: fel kell gyorsítani a hazai chipgyártást, hogy ne függjünk a külső szállításoktól. Csou Si-csien elmondta, hogy az Egyesült Államok és Japán többet használ fel jelenleg a 17 ritkaföldfémből mint Kína, amely annak fő exportőre. A kínaiak most még csak a harmadik helyen állnak a ritkaföldfémek felhasználásában, de megcélozzák az elsőt, hogy e téren is egyenjogúak legyenek az Egyesült Államokkal.