A tavalyi év végén nagyobb volt a lassulás, mint azt korábban gondolták. Ez a teljes tavalyi román növekedést is lejjebb húzta.
Tavaly még annál is rosszabbul teljesített a román gazdaság, mint amit korábban jelzett az Országos Statisztikai Intézet (INS), ugyanis csak 0,8 százalékos növekedést tudott elérni – derül ki az INS csütörtökön közzétett adataiból.
A márciusban közzétett előzetes adatok még 0,9 százalékos növekedést mutattak. A GDP-adat romlását az okozta, hogy az INS 0,7 százalékról 0,5 százalékra módosította a GDP bővülésének negyedik negyedévi értékét.
Románia bruttó hazai terméke így 2024 első negyedévében 0,3 százalékkal, a második negyedévben 0,9 százalékkal, a harmadikban pedig 1,5 százalékkal volt nagyobb, mint 2023 azonos időszakában. A folyó árakon számolt 2024-es GDP 1760,118 milliárd lej volt.
A román kormány 2023 végén még 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, amit szeptemberben 2,8 százalékra csökkentett.
Követhetetlenné vált a vita Romániában a költségvetésen keletkezett űr betömését, illetve az államháztartási deficit növekedésének visszaszorítását célzó tervezett megszorításokkal, adóemelésekkel kapcsolatosan.
A bukaresti hatóságok azután kényszerültek a költségcsökkentő vészforgatókönyvek kidolgozására, hogy kiderült, az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt.
A lavinát az európai alapokért felelős Marcel Bolos miniszter indította el azáltal, hogy előrebocsátotta: a büdzsé bevételeinek megcsappanása a közalkalmazottak létszámának, vagy a bérük lefaragásához vezethet, csak így kivitelezhető az állami kiadások 20 milliárd lejjel (1 lej 8,95 hrivnya) történő csökkentése, ahogyan azt a pénzügyminisztérium előirányozta.
A javaslatra azonnal felkapták a fejüket a szakszervezetek, és általános sztrájkot helyeztek kilátásba számos ágazatban.
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök az elmúlt napokban többször is azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy kiadásai „megfontoltabbá tétele”, a költségvetési hiánycél betartása érdekében kormánya különböző fiskális intézkedések foganatosítására készül, amelyek nem hatnak ki sem a közalkalmazottak bérkeretére, sem a beruházásokra, sőt arra is ígéretet tett, hogy új adókat és illetékeket sem vetnek ki.
A lavinát azonban már nem lehetett megállítani, és a kormányfő váltig hangoztatta, hogy nem lesznek megszorítások, a tanügyi és a közigazgatási szakszervezetek tüntetésbe fogtak, az oktatásban dolgozók pedig azzal fenyegetőznek, hogy sztrájkba lépnek, és befagyasztják a tanévet. A közalkalmazottak nem csupán az esetleges bércsökkentéssel vagy elbocsátásokkal nem értenek egyet, hanem a béreknek a 2022-es szinten történő befagyasztását és a létszámstopot célzó kormányzati elképzeléssel sem. Marius Nistor szakszervezeti vezető szerint mindez a 15 százalékos infláció mellett működésképtelenné tenné az amúgy is a szakképzett munkaerő hiányával küzdő oktatási rendszert, ahonnan valósággal „menekülnek” a pedagógusok az anyagi megbecsülés hiánya miatt.
Kiderült, nem állja meg a helyét, hogy a román kormány nem tervez új közterhet kivetni. Marcel Ciolacu, a balliberális nagykoalíció szociáldemokrata alakulatának vezetője progresszív többletadó kivetését javasolja ama közalkalmazottak esetében, akik egy időben részesülnek fizetésben és nyugdíjban, továbbá akiknek a bére meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejes (1,8 millió forint) havi jövedelmét. A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus – aki a koalíciós megállapodás értelmében még a nyáron átveszi a miniszterelnöki teendőket – leszögezte: ez az intézkedés csak a közalkalmazottakra vonatkozna, és „egyelőre” nem érintené a versenyszféra dolgozóit.
A Ciuca kormányfő vezette liberálisok (PNL) ugyanakkor határozottan ellenzik, hogy a többletadót a versenyszférára is kiterjesszék. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte: 16 százalékos adót terveznek kivetni minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet keres az államelnöknél, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról; az ügyben a pénzügyminisztérium elemzést folytat. Romániában 2018-ban 16-ról 10 százalékra csökkent az egységes jövedelem-adókulcs, amely 2004-ben váltotta a korábbi progresszív adórendszert, amelynek visszavezetését most erőteljesen támogatják a szociáldemokraták.
Megszólalt a témában Klaus Iohannis államfő is, aki szerint a romániai adórendszer hiányosságait nem lehet egyetlen intézkedéssel kiküszöbölni, szerinte az adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá tenni.
Közben viszont a bukaresti gazdasági sajtó kiszámolta: még abban az esetben is csak „aprópénz” folyna be az államkasszába, ha a többletadót a versenyszféra jól kereső adófizetőire is kiterjesztenék.
A Profit.ro gazdasági portál a pénzügyminisztérium adataira hovatkozva közölte, mintegy 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalónak haladja meg a havi jövedelme az államelnök bruttó 25 ezer lejes keresetét; szerintük az ő halmozott megadóztatásuk nem tömné be a költségvetésen keletkezett lyukakat.
Az Economedia szakportál ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a 16 százalékos többletadóból befolyó összeg meg se közelítené a költségvetésen az idei év első negyedévében keletkezett, 4 milliárd lejt meghaladó hiányt, és legtöbb két kilométernyi hosszúságú autópálya megépítésére volna elegendő.
Több osztrák érdekeltségű román cég is bojkottot hirdetett, a kormány másképp vélekedik.
Komoly felháborodást váltott ki Romániában, amiért Ausztria megvétózta a schengeni övezethez történő csatlakozásukat. Leginkább a román nagyvállalatok körében jellemző a zúgolódás.
Voicu Vuscan, Románia egyik legnagyobb húsfeldolgozójának ügyvezetője, az „Elit” márkák forgalmazója az alábbit írta Facebook-bejegyzésében: „Harminc éven át jók voltunk arra, hogy kamatot fizessünk az osztrák bankoknak, hogy szinte ingyen kőolajat, földgázt és erdőket adjunk el nekik, hogy Parndorfban és ausztriai síeléssel költsük a pénzünket.”
„Január elsejétől nem hosszabbítok meg egyetlen szerződést sem osztrák tulajdonban levő céggel. Talán ez a pofon, amelyet kaptunk, felébreszt bennünket, nem leszünk többé a hülyék népe.”
A kormány nem bojkottál, tovább küzd a schengeni csatlakozásért
Románia egyik legjelentősebb agrárvállalkozója Dimitrie Musca pedig utasítást adott alkalmazottainak, hogy szüntessék meg az osztrák bankokhoz kötődő számláikat, hozzátéve, hogy nem vesznek többé üzemanyagot az OMV-től, bojkottjuk pedig nem csak Romániára, de Európa többi országaira is érvényes. Arra hivatkoztak, hogy a schengeni övezethez való csatlakozás vétója komoly anyagi kárral jár a román fuvarozók számára – írja a Magyar Nemzet.
A csaknem tízezer gazdát tömörítő Tara Mea mezőgazdasági szövetkezet – mely Romániában a legnagyobb, szintén felbont minden osztrák kötődésű szerződést. A közúti állami infrastruktúráért felelős CNAIR pedig az Erstéhez tartozó BCR-nél szünteti meg a számláit.
A kibontakozó botrány mellett a román kormány ugyanakkor leszögezte, hogy semmiféle bojkottra nem készülnek. Mindemellett a Raiffeisen Bank Romania is közleményben fejtette ki, hogy bár nem reagálnak politikai döntésekre, a vétó őket is meglepetésként érte.
