Követhetetlenné vált a vita Romániában a költségvetésen keletkezett űr betömését, illetve az államháztartási deficit növekedésének visszaszorítását célzó tervezett megszorításokkal, adóemelésekkel kapcsolatosan.
A bukaresti hatóságok azután kényszerültek a költségcsökkentő vészforgatókönyvek kidolgozására, hogy kiderült, az első negyedévben az állami bevételek nagyságrendileg egymilliárd euróval kisebbek voltak a tervezettnél, ami az egész évre kivetítve négymilliárd euróval növelné az amúgy is magas (a GDP 4,4 százalékára tervezett) államháztartási hiányt.
A lavinát az európai alapokért felelős Marcel Bolos miniszter indította el azáltal, hogy előrebocsátotta: a büdzsé bevételeinek megcsappanása a közalkalmazottak létszámának, vagy a bérük lefaragásához vezethet, csak így kivitelezhető az állami kiadások 20 milliárd lejjel (1 lej 8,95 hrivnya) történő csökkentése, ahogyan azt a pénzügyminisztérium előirányozta.
A javaslatra azonnal felkapták a fejüket a szakszervezetek, és általános sztrájkot helyeztek kilátásba számos ágazatban.
Nicolae Ciuca liberális miniszterelnök az elmúlt napokban többször is azzal igyekezett lehűteni a kedélyeket, hogy kiadásai „megfontoltabbá tétele”, a költségvetési hiánycél betartása érdekében kormánya különböző fiskális intézkedések foganatosítására készül, amelyek nem hatnak ki sem a közalkalmazottak bérkeretére, sem a beruházásokra, sőt arra is ígéretet tett, hogy új adókat és illetékeket sem vetnek ki.
A lavinát azonban már nem lehetett megállítani, és a kormányfő váltig hangoztatta, hogy nem lesznek megszorítások, a tanügyi és a közigazgatási szakszervezetek tüntetésbe fogtak, az oktatásban dolgozók pedig azzal fenyegetőznek, hogy sztrájkba lépnek, és befagyasztják a tanévet. A közalkalmazottak nem csupán az esetleges bércsökkentéssel vagy elbocsátásokkal nem értenek egyet, hanem a béreknek a 2022-es szinten történő befagyasztását és a létszámstopot célzó kormányzati elképzeléssel sem. Marius Nistor szakszervezeti vezető szerint mindez a 15 százalékos infláció mellett működésképtelenné tenné az amúgy is a szakképzett munkaerő hiányával küzdő oktatási rendszert, ahonnan valósággal „menekülnek” a pedagógusok az anyagi megbecsülés hiánya miatt.
Kiderült, nem állja meg a helyét, hogy a román kormány nem tervez új közterhet kivetni. Marcel Ciolacu, a balliberális nagykoalíció szociáldemokrata alakulatának vezetője progresszív többletadó kivetését javasolja ama közalkalmazottak esetében, akik egy időben részesülnek fizetésben és nyugdíjban, továbbá akiknek a bére meghaladja az államelnök bruttó 25 ezer lejes (1,8 millió forint) havi jövedelmét. A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus – aki a koalíciós megállapodás értelmében még a nyáron átveszi a miniszterelnöki teendőket – leszögezte: ez az intézkedés csak a közalkalmazottakra vonatkozna, és „egyelőre” nem érintené a versenyszféra dolgozóit.
A Ciuca kormányfő vezette liberálisok (PNL) ugyanakkor határozottan ellenzik, hogy a többletadót a versenyszférára is kiterjesszék. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte: 16 százalékos adót terveznek kivetni minden olyan közalkalmazott jövedelmére, aki többet keres az államelnöknél, legyen szó havi bérről, vagy bér és nyugdíj halmozásáról; az ügyben a pénzügyminisztérium elemzést folytat. Romániában 2018-ban 16-ról 10 százalékra csökkent az egységes jövedelem-adókulcs, amely 2004-ben váltotta a korábbi progresszív adórendszert, amelynek visszavezetését most erőteljesen támogatják a szociáldemokraták.
Megszólalt a témában Klaus Iohannis államfő is, aki szerint a romániai adórendszer hiányosságait nem lehet egyetlen intézkedéssel kiküszöbölni, szerinte az adórendszer egészét új alapokra kell helyezni és fenntarthatóvá tenni.
Közben viszont a bukaresti gazdasági sajtó kiszámolta: még abban az esetben is csak „aprópénz” folyna be az államkasszába, ha a többletadót a versenyszféra jól kereső adófizetőire is kiterjesztenék.
A Profit.ro gazdasági portál a pénzügyminisztérium adataira hovatkozva közölte, mintegy 81 ezer, a köz- és a versenyszférában dolgozó romániai munkavállalónak haladja meg a havi jövedelme az államelnök bruttó 25 ezer lejes keresetét; szerintük az ő halmozott megadóztatásuk nem tömné be a költségvetésen keletkezett lyukakat.
Az Economedia szakportál ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a 16 százalékos többletadóból befolyó összeg meg se közelítené a költségvetésen az idei év első negyedévében keletkezett, 4 milliárd lejt meghaladó hiányt, és legtöbb két kilométernyi hosszúságú autópálya megépítésére volna elegendő.
Kiadásai lefaragására készül a román kormány, miután nem a számításainak megfelelően alakulnak a költségvetési bevételek. Az országos adóhatóság (ANAF) által a napokban közzétett jelentés szerint az év első három hónapjában közel 83,535 milliárd lej (1 lej 8,95 hrivnya) adót hajtottak be, 7 százalékkal többet, mint 2022 első negyedévében, de 2,981 milliárd lejjel kevesebbet a tervezettnél. Januártól márciusig általános forgalmi adóból 22,63 milliárd lej folyt be az államkasszába, 12,3 százalékkal magasabb összeg, mint a múlt év azonos időszakában. Az áfavisszatérítések összege az első negyedévben 5,314 milliárd lej volt, 17,3 százalékkal több, mint a tavalyi első negyedévben.
Adrian Caciu pénzügyminiszter be is jelentette, hogy a vártnál alacsonyabb költségvetési bevételek következtében mintegy 20 milliárd lejjel tervezik lefaragni az idei évre tervezett állami kiadásokat. Erről a bukaresti balliberális nagykoalíció vezetői döntöttek, miután elemezték a költségvetés első negyedévi végrehajtását. A szociáldemokrata (PSD) tárcavezető hangsúlyozta, hogy a fontos kiadásokat ez nem fogja érinteni. Megjegyezte: nem állítja, hogy pazarol a román állam, szerinte azonban akadnak olyan területek, ahol „a költségvetési konszolidációnak a költségvetési kiadásokat is érintenie kell”. Caciu úgy véli, a költséglefaragásokra szükség van a kormány által az év elején vállalt gazdasági célok eléréséhez.
Már az év elején elszállt a hiány
A kialakult helyzetet kommentálva a legnagyobb román pénzügyi-gazdasági lap, a Ziarul Financiar megállapítja, először fordul elő az elmúlt két évtizedben, hogy a bukaresti kormány már az év első három hónapjának elteltével szembesül a tervezetthez képest kevesebb bevétellel, és gyors költségvetés-kiigazításra kényszerül. A Nicolae Ciuca vezette kabinet 540 milliárd lejes bevételt irányzott elő 2023-ra, márpedig ha az államkasszába ugyanebben a ritmusban folynának be a pénzek, mint januártól márciusig, akkor az év végére 34 milliárd lejes hiány keletkezne.
Az adóhatóság adatai szerint csak az építőipar területén 10 százalékkal csökkentek az adó- és illetékbevételek az ágazatban tapasztalható visszaesés következtében.
Egyébként az idei költségvetés kapcsán korábban megfogalmazott szakértői álláspontjában a bukaresti pénzügyi tanács felhívta a figyelmet, hogy túlzók a bevételi kalkulusok, a kiadási oldalon pedig éppenséggel alulbecsülte a tételeket a kormány.
Nicolae Ciuca miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy szükség van az állami kiadások tervezett lefaragására, de ez nem fogja érinteni a közalkalmazottak bérét. A liberális kormányfő kifejtette: az első évnegyedi költségvetési deficitből kiindulva arra kérte a minisztereket és a hitelutalványozó intézmények vezetőit, hogy gondolkodjanak a kiadások csökkentésén, és gazdálkodjanak okosabban a forrásaikkal.
„Nincs szó bércsökkentésről vagy a beruházások csökkentéséről. Egy elemzésről beszélünk, amelyet a pénzügyminisztérium fog a többi minisztériummal összehangolva elvégezni” – hangoztatta a miniszterelnök.
A bukaresti koalíciós megállapodás értelmében hamarosan Marcel Ciolacu, a szociáldemokraták (PSD) elnöke veszi át a miniszterelnöki teendőket, márpedig szerinte is változtatni kell a közpénzek elköltésén. A képviselőház elnöke közölte, fel kell vállalni a közpénzek elköltésének megreformálását, digitalizálni kell az adóhatóság tevékenységét, ezzel együtt értésre adta, hogy a kormány a bérpótlékok megnyirbálására készül.
Közben a Román Nemzeti Bank (BNR) egyik illetékese arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány valójában nagyobb lehet a statisztikákban szereplő összegnél, mert a kormány a bevételeket túl-, a kiadásokat pedig alulbecsülte. Eugen Radulescu, a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős részlegének igazgatója egy szakmai konferencián emlékeztetett, már a világjárvány előtt nagy volt a költségvetési deficit, és csak a pandémia miatt nem indult Románia ellen kötelezettségszegési eljárás, ám szerinte a helyzet továbbra is kritikus.
A bukaresti pénzügyi tárca adatai szerint 2022-ben 5,68 százalékos volt a GDP-arányos költségvetési hiány, idén a kormány 4,4 százalékos deficittel számol.
