Románia november 3-án, hétfőn megállapodást kötött a német Rheinmetall védelmi vállalattal egy lőporgyár felépítéséről – írja az AP.
A szerződés aláírását követően Ilie Bolojan román miniszterelnök üdvözölte a Románia és a Rheinmetall közötti közös vállalkozás létrehozását, amely szerinte azt mutatja, hogy az ország „a délkelet-európai védelmi ipar potenciális szereplőjévé válik”.
Bolojan közölte, hogy az 535 millió euró értékű üzem Victoria városában épül majd meg. Az építkezés 2026-ban kezdődik, várhatóan három évig tart, és mintegy 700 munkahelyet teremt.
A miniszterelnök hozzátette, hogy Románia az európai SAFE mechanizmuson keresztül kívánja finanszírozni hozzájárulása egy részét, amelynek célja az európai védelmi felkészültség ösztönzése.
Románia azt reméli, hogy gyorsan be tudja indítani saját területén a drónok közös gyártását Ukrajnával, nemcsak belső használatra, hanem az Európai Unió és a NATO tagországai számára is – írja a Reuters.
Cio szerint az Ukrajnával folytatott közös drónfejlesztési tárgyalások már a NATO-országok légterének orosz megsértései előtt megkezdődtek.
Úgy véljük, hogy a keleti szárny számára stratégiailag fontos a jobb védelem, különösen a légvédelmi területen. Ezért dolgozunk azon, hogy megteremtsük a szükséges partnerségi kapcsolatokat, például Ukrajnával, a jövőbeni védelmi drónok gyártásához
Az energiaügyi minisztérium válságszintű vészhelyzetet hirdetett a kőolajellátásban, és engedélyezte több tízezer tonna kőolaj és gázolaj felszabadítását a romániai vésztartalékokból.
A minisztérium rendeletben válságszintű vészhelyzetet hirdetett, és engedélyezte több tízezer tonna nyersolaj felszabadítását az ország stratégiai vésztartalékaiból – egy szennyezési incidens miatt, amely a törökországi Ceyhan olajterminálban történt. Az eset érintette azt az azeri nyersolaj-szállítmányt is, amely az OMV Petrom tulajdonában lévő petrobrazi finomítóba tartott – közölte a Romania Journal.
Az esetet a Baku–Tbiliszi–Ceyhan (BTC) kőolajvezeték üzemeltetője, a BTC Pipeline Company jelentette, a terminál több tárolótartálya korrozív anyaggal szennyeződött.
Ennek következtében az Azerbajdzsánból Konstanca kikötőjébe tartó nyersolaj-szállítmányt nem tudták átvenni, ami ideiglenes alapanyaghiányt okozott a Petrobrazi finomítóban. Ilyen körülmények között a leggyorsabb megoldás az volt, hogy az OMV Petrom a hatályos jogszabályok által előírt kötelező vésztartalékaiból biztosítson ellátást.
A minisztériumi rendelet alapján az OMV Petrom 80.000 tonna nyersolajat és 30.000 tonna gázolajat bocsáthat ki a vállalat által létrehozott vésztartalékokból, amelyeket jogszabályi kötelezettség alapján halmoztak fel. Az OMV Petrom esetében ez a kötelezettség 2025-re összesen 676.248 tonna. A törvény értelmében a vállalatnak most 2 hónap áll rendelkezésére, hogy a tartalékokat újra feltöltse a kötelező szintre.
A román védelmi minisztérium megállapodás megkötését tervezi Ukrajnával drónok közös gyártásáról, amelyeket aztán más európai országoknak is értékesíteni fognak – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Digi24 román tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a román elképzelés az, hogy Románia fizeti a drónok alkatrészeit, amelyeket ukrán szakemberek fejlesztettek ki az elmúlt évek harci tapasztalatai alapján. A következő lépés egy romániai gyárba történő befektetés lesz, valószínűleg Brassóban, ahol románok és ukránok közösen fognak drónokat gyártani.
A legyártott felszerelések nagy része a román hadsereghez kerül, a többit pedig más európai országokban tervezik értékesíteni. Ukrajna már írt alá hasonló projekteket Dániával és Norvégiával. Románia védelmi minisztere hamarosan találkozik ukrán kollégájával és kijevi tisztviselőkkel, hogy megvitassák a megállapodás részleteit.
A tévécsatorna hangsúlyozta, hogy a projekt megvalósításának fő nehézsége a romániai finanszírozás hiánya, ezért a gyártás megkezdését elhalasztották, valószínűleg 2026-ig, amikor új katonai költségvetést fogadnak el.
Lassan megtörténik az, ami tíz éve még elképzelhetetlen volt, utoléri a GDP-arányos magyar adósságot Románia államadóssága.
Tovább hízott a román adóssághalmaz, márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium, amiről a Krónika Online számolt be. Románia államadóssága negyedévről negyedévre emelkedik.
Románia államadóssága: soha nem volt ilyen magas
Az erdélyi magyar lap szerint március 31-én 998,62 milliárd lej volt az adósságállomány értéke, az első negyedévben 34,68 milliárd lejjel nőtt. Nem függetlenül attól, hogy a bukaresti kormány tavaly 252 milliárd lej értékű hitelt vett fel a költségvetési hiány és az államadósság finanszírozására.
Ez azt jelenti, hogy soha nem volt ilyen magas az román államadósság, ami nem csoda, hiszen az elmúlt években gyorsulva adósodott el Románia a korábbi kormányok felelőtlen döntései miatt.
2019 végén még 372,9 milliárd lej volt az adósságállomány, amely a GDP 35 százalékának felelt meg. A bukaresti kormány által tavaly ősszel az Európai Bizottság elé terjesztett, az államháztartás fenntarthatóvá tételét célzó középtávú költségvetési terv értelmében 2025 végén 55,7 százaléknak kellene lennie Románia államadósságának, ami a lap szerint az első negyedévi adatok ismeretében biztosan nem teljesül.
A román kormány prognózisa szerint a GDP-arányos államadósság 2029-ben fog tetőzni 62,6 százalékon, utána pedig lassú csökkenésnek indul, 2031 végén 61,4 százalékon áll majd. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő előrejelzése azonban borúlátóbb, 2028-ra 70 százalékos államadóssággal számol.
Senki nem produkált akkora adósságnövekedést az EU-ban, mint Románia
Több cikkben is írtunk róla, hogy Románia elképesztő eladósodáson ment keresztül az utóbbi bő évtizedben, ugyanis nemcsak a gazdaság szárnyalt, hanem a hitelfelvétel is. Az Eurostat adatai szerint
míg Magyarországon a nominális államadósság 2008 és 2022 között 19 553 milliárd forintról 48 834 milliárd forintra, azaz két és félszerezésére nőtt,
Romániában ez idő alatt megtízszereződött, az akkori 66 milliárd lejről 2022-re 665 milliárd lejre.
Ekkora adósságnövekedést pedig senki nem produkált az unióban.
Persze többet mond az államadósságról a GDP-arányos mutató, itt is az látható, hogy hiába volt erőteljes a gazdasági növekedés, azzal együtt sem tudták kinőni az adósságot, amely 2008-ben még a GDP 12,3 százalékát tette ki, most már 56,1 százalékánál tart.
A jövő sem néz ki jobban, a tavalyi gigantikus, 9 százalékot meghaladó költségvetési hiányt kellene valahogy lefaragnia az új kormánykoalíciónak, ami ha még összejön is, 7-7,5 százalékos deficithez még mindig jókora hitelfelvételre lesz szüksége. A megszorító intézkedések pedig további növekedési áldozatokat követelhet meg, megnehezítve az adósság lefaragását.
A több mint egy évszázados múlttal rendelkező ukrán Biopharma Plasma gyárat épít Nagyváradon, amely vérplazma feldolgozásával készít majd gyógyszereket. A romániai beruházás értéke 37 millió euró, a kivitelezés várhatóan 2026 februárjára fejeződik be, az üzem pedig márciusban kezdheti meg működését – derül ki a Bihar megyei környezetvédelmi hivatalhoz benyújtott dokumentumokból.
A profit.ro hírportál értesülései alapján a vállalat az ipari parkban (Nicolae Filipescu utca) 34 370 négyzetméteres területen alakítja ki a gyártóüzemet, amely évente 1,2 millió liter fagyasztott vérplazmát dolgoz fel. A késztermékek között szerepel a Bioven 10 százalékos IgG immunoglobulin – évente akár 400 000 injekciós üveg –, valamint az Albuven 20 százalékos albumin – évi 1,8 millió üveg.
Kezdetben egy gyártósoron indul el a termelés, de a tervek szerint a kapacitás később duplájára bővíthető. A plazmát a vállalat saját véradóközpontjaiból szerzi be, -20 °C-on tárolják, majd speciális szűrési, tisztítási és sterilizálási eljárásokkal dolgozzák fel. A gyártási technológia során használt vegyszereket – mint például etanol, ecetsav, nátrium-klorid és izopropanol – fokozott biztonsági intézkedések mellett tárolják a környezetszennyezés elkerülése érdekében.
A telephelyen gyártócsarnok, veszélyes anyagokat tároló raktárak, laboratóriumok, irodák, belső úthálózat, parkolók és zöldterületek is helyet kapnak. A gyár működése heti hét napon, megszakítás nélkül zajlik majd.
A Biopharma Plasma 1895-ben alakult, és mára Kelet-Európa legnagyobb plazmaalapú gyógyszergyártó vállalatává nőtte ki magát. 2015-ben nyitották meg első plazmaközpontjukat Szumiban, Ukrajnában, és 2019-ben 175 millió dolláros beruházással hozták létre frakcionáló üzemüket, amely évente több mint 1 millió liter plazma feldolgozására képes. Romániában 2022 óta van jelen, bukaresti központtal.
A tavalyi év végén nagyobb volt a lassulás, mint azt korábban gondolták. Ez a teljes tavalyi román növekedést is lejjebb húzta.
Tavaly még annál is rosszabbul teljesített a román gazdaság, mint amit korábban jelzett az Országos Statisztikai Intézet (INS), ugyanis csak 0,8 százalékos növekedést tudott elérni – derül ki az INS csütörtökön közzétett adataiból.
A márciusban közzétett előzetes adatok még 0,9 százalékos növekedést mutattak. A GDP-adat romlását az okozta, hogy az INS 0,7 százalékról 0,5 százalékra módosította a GDP bővülésének negyedik negyedévi értékét.
Románia bruttó hazai terméke így 2024 első negyedévében 0,3 százalékkal, a második negyedévben 0,9 százalékkal, a harmadikban pedig 1,5 százalékkal volt nagyobb, mint 2023 azonos időszakában. A folyó árakon számolt 2024-es GDP 1760,118 milliárd lej volt.
A román kormány 2023 végén még 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, amit szeptemberben 2,8 százalékra csökkentett.
Több mint 200 román vállalat vesz már részt Ukrajna újjáépítési folyamatában az Európai Unió partnerei által szervezett kezdeményezésekben – írja az ukrán Interfax Luminița Odobescu, Románia elnöki tanácsadójának bejelentése alapján.
Románia álláspontja egyértelmű: határozottan támogatjuk Ukrajnát és az igazságos, tartós béke elérésére irányuló erőfeszítéseket. Országunk logisztikai központként kihasználhatja stratégiai helyzetét – írta Odobescu a Facebookon a Román–Ukrán Kétoldalú Kereskedelmi Kamara konferenciája után.
Igor Prokopcsuk, Ukrajna romániai nagykövete a konferencia résztvevőit tájékoztatta Ukrajna 2025-ös újjáépítési prioritásairól, különös tekintettel a közművekre, a közlekedésre és az energetikára. „Nem kell megvárnunk a háború végét ahhoz, hogy Ukrajna helyreállításával foglalkozzunk” – hangsúlyozta.
Ștefan-Radu Oprea, a román miniszterelnök hivatalának vezetője bejelentette, hogy a kormány munkacsoportot hozott létre Ukrajna újjáépítésével kapcsolatban, és kiemelte az állami és magánszektor közötti partnerség fontosságát.
Carmen Moraru államtitkár hozzátette: „Célunk, hogy Romániát Ukrajna újjáépítésének stratégiai folyosójává alakítsuk, európai alapokat felhasználva a vasúti infrastruktúra korszerűsítéséhez, a dunai kikötők fejlesztéséhez és az energetikai összekapcsolódásokhoz.”
A Rebuilding Ukraine projekt a Román–Ukrán Kétoldalú Kereskedelmi Kamara kezdeményezése, amely platformot biztosít az Ukrajna újjáépítésében részt venni kívánó vállalatok számára.
Victor Ponta román elnökjelölt bejelentette, hogy választási győzelme esetén leállítja az ukrán gabona exportját az ország fekete-tengeri kikötőin keresztül, idézte a Reuters.
„Az elmúlt években az ukrán gabona kikötői infrastruktúrához való hozzáférését elősegítő politikáját folytatták a román gabona kárára, és a román gazdálkodók ezt nagyon megszenvedték” – mondta Ponta.
Románia mintegy 29 millió tonna ukrán gabona exportját segítette a fekete-tengeri konstancai kikötőjén keresztül, így egy esetleges tilalom súlyosan érintheti Kijev exportképességét.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy támogatja az Ukrajna támogatását célzó egyéb intézkedéseket, így a fegyvertranzitot és az ukrán pilóták kiképzését.
Megjegyzendő, hogy az 52 éves Ponta egykori baloldali miniszterelnök, aki jelenleg az ultranacionalista politikát támogatja. A közvélemény-kutatások szerint esélye van George Simeon szélsőjobboldali ellenzéki vezetővel együtt bejutni a szavazás második fordulójába.
Románia az év végéig megkezdi a NATO-szabványoknak megfelelő katonai drónok, robbanóanyagok és lőszerek gyártását – jelentette be a gazdasági minisztérium, e célból több elhagyott gyárat és részleget korszerűsíthetnek és bővíthetnek európai forrásokból az Európai Bizottság által bejelentett 800 milliárd eurós hatalmas fegyverkezési terv keretében – írta a Krónika erdélyi hírportál.
Az első román katonai drónokat Cuda és Sirin néven a brassói Carfil haditechnikai üzemben fogják gyártani, az amerikai Periscope Aviation céggel partnerségben – jelentette be Bogdan Ivan gazdasági, digitalizációs, vállalkozási és idegenforgalmi miniszter. Eleinte a drónokat az amerikai partnerek által szállított alkatrészekből szerelik össze, és helyben gyártott elemeket is beépítenek. A cél az, hogy minden dróntípusból 20-25 darabot, tehát idén körülbelül 50 darabot gyártsanak le.
Összesen hat dróntípust fognak gyártani a Carfilnál, köztük olyan kamikazeváltozatokat, amelyek alkalmasak robbanóanyag szállítására és nagy pontosságú célpontok eltalálására. Bogdan Ivan elmondta, hogy többféle dróntípuson dolgoznak, május végéig kalibrálják és tesztelik a prototípusokat, és a nyáron megkezdődik a tényleges gyártás.
Románia több fegyvernemben is erősít
Erdélyi katonai beruházásra készül a Magyarországon sem ismeretlen Rheinmetall is. A német hadiipari cég 400 millió eurót fektet be a Brassó megyei Viktóriavárosban működő Pirochim lőporgyárba. Ez lesz a legnagyobb ilyen jellegű gyártóüzem Európában, jelentősen hozzájárul majd a NATO-lőszerellátási kapacitásának növeléséhez. A munkálatok azonnal megkezdődnek, amint a földterület kisajátítása lezárul.
A gazdasági minisztérium ezzel párhuzamosan 20 millió eurót fektet be a plopeni-i haditechnikai üzem korszerűsítésébe, hogy a NATO-szabványoknak megfelelő tüzérségi lövedékeket tudjon gyártani. A 155-ös kaliberű NATO-lövedék és a 120-as lövedék gyártásán dolgoznak majd, amely az Abrams harckocsikba kerül.
