Az orosz rubel pénteken meredeken gyengült az amerikai dollárral szemben, miután a központi bank bejelentette, hogy az újévi szünet utáni első 2025-ös munkahéten a szokásosnál kevésbé támogatja devizáját.
A rubel árfolyama 3,4 százalékkal 100,50-re csökkent a dollárral szemben a délelőtti tőzsdén kívüli kereskedelemben, az elmúlt időszakban azonban a zöldhasú kurzusa átlépte a 105 rubeles lélektani határt is.
A rubel/dollár árfolyamát befolyásolhatta néhány konkrét pozíció lezárása a devizapiaci eszközökben. Valószínűleg a dollár jelenlegi dinamikája átmeneti – kommentálta a helyzetet a Reutersnek Sofya Donets, a T-Bank elemzője.
Elemzők szerint a tőzsdén kívüli piac, ahol dollárral és euróval kereskednek Oroszországban, továbbra is volatilis, hozzátéve, hogy a tőzsdén kereskedett jüan nem mutatja ugyanazt a dinamikát.
A központi bank közölte, hogy január 9-től csaknem 60 százalékkal csökkenti nettó devizaeladásait, egyrészt a belföldi piac kínálatának biztosítása, másrészt a Pénzügyminisztérium kérése miatt.
Mélyponton a rubel a szankciók miatt
Miután a rubel novemberben az új amerikai pénzügyi szankciók hatására mintegy 2,5 éve nem látott mélypontra zuhant, a központi bank a rubel árfolyamát a pénzügyminisztérium nevében történő devizavásárlások elhalasztásával támogatta.
A központi bank pénteken külön közleményben közölte, hogy kiigazítja a hivatalos árfolyamképzés mechanizmusát, amely ezentúl a tőzsdei és a tőzsdén kívüli kereskedelem adatait kombinálja, valamint keresztárfolyamokat használ. A dollár és az euró kereskedelme 2024 júniusában a tőzsdén kívüli piacra költözött, miután szankciókat vezettek be a moszkvai tőzsdén. A kínai jüannal továbbra is a MOEX-en kereskednek, így az lett a legnagyobb forgalmú deviza Oroszországban.
Továbbra is figyelemmel kísérjük a devizapiac szerkezetében bekövetkező változásokat, és szükség esetén tovább finomítjuk a külföldi valuták hivatalos árfolyamának a rubelhez viszonyított meghatározására szolgáló mechanizmust – közölte a szabályozó hatóság.
A fogyasztási cikkek többségét jelenleg Kínából szállítják Oroszországba, de most már veszteséges a kínaiak számára az Oroszországi Föderációban való értékesítés.
A kínai fogyasztási cikkek beszállítói a rubel árfolyamának összeomlása miatt ideiglenesen leállították az értékesítést az orosz online platformokon, számolt be a South China Morning Post iparági forrásokra hivatkozva.
A rubel árfolyamának 2022 márciusa óta tartó legalacsonyabb szintjére zuhanása aggodalmat keltett a kínai vállalkozókban, különösen azokban, akik orosz valutában számoltak el.
Kína továbbra is Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, amely a nyugati cégeket váltja fel a tömegcikk-ellátásban. A vámhivatal adatai szerint havonta 10-11 milliárd dollár értékben hoznak be Kínából árut az Orosz Föderációba, ami kétszer annyi, mint a háború kezdete előtt. Az orosz piactereken az áruk több mint 50%-át Kínából szállítják, a kínai autók részesedése pedig elérte a 70%-ot.
A rubel leértékelődése azonban komoly veszteségeket okozott a kínai exportőröknek, jegyezte meg Andy Guo, a Waimaojia üzleti platform alapítója.
„A rubel esése egyrészt növeli az árakat, ami csökkenti az orosz fogyasztók vásárlóerejét. Másrészt az árfolyam-ingadozások csökkentik az exportőrök árrését a költségek kifizetése után”, magyarázta.
Körülbelül 150 000 kínai eladó képviselteti magát az olyan orosz piacokon, mint az Ozon, a Wildberries és a Yandex Market. A fizetési problémák azonban bonyolítják a helyzetet. Az egyik sencseni üzemeltető elmondta, hogy cége több száz millió jüan értékű árut küldött Oroszországba, de a Wildberries még mindig nem fizette ki. Egy másik eladó megjegyezte, hogy az Oroszországban kapott rubelt csak a feketepiacon lehet átváltani, ami kockázatos.
November eleje óta a rubel 10%-ot veszített a jüannal és a dollárral, 7,5%-ot pedig az euróval szemben. A Reuters szerint ez az elmúlt két év legrosszabb mutatója az orosz fizetőeszközt illetően.
Komoly nehézséget okozhat az orosz elnöknek, hogyan lavírozzon a belső stabilitás megtartása és a katonai ambíciói között. Különösen annak fényében, hogy kilőttek az alapvető élelmiszerek árai, és az inflációs folyamatnak koránt nincs vége.
Alaposan megugrottak az orosz élelmiszerárak a legfrissebb statisztikai adatok szerint.
Egy kilogramm burgonya most legalább 73 százalékkal drágább az év elejinél, a vaj ára pedig több mint 30 százalékkal nőtt január óta.
Ez a két termék drágult leginkább, de jelentősen nőtt a zöldségfélék, például a hagyma és a cékla ára is: ezek több mint 20 százalékkal kerülnek többe, míg a tejföl, a tej, a kenyér és a hal ára 12-15 százalékkal haladja meg a 2023-as év végi szintet – ismertette a Bloomberg.
A Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint az élelmiszer-infláció 9 felett maradt októberben.
Mindennek részben az az oka, hogy a logisztika és a termelés költségei folyamatosan nőnek, miközben a nyersanyagok, az állati takarmány, az üzemanyag és sok más termék ára is emelkedik Oroszországban. A rubel gyengülése és a hagyományos ellátási láncok háborús szankciók miatti megszakadása miatt pedig egyes importtermékek szűkössé és drágává váltak.
Eközben jelentős munkaerőhiánnyal küzd az agrárágazat. Bár az ukrajnai háború minden iparágból vonzotta a munkásokat a katonai szolgálatra, a mezőgazdaságból vonultak be a legtöbben, így ott hatalmas, a mezőgazdasági miniszter becslése szerint 200 ezer fős a munkaerőhiány. További csapást jelentettek az élelmiszerárakra a kedvezőtlen időjárási viszonyok is, amelyek nehezítették a betakarítást.
Mindezek összességében Oroszországot egyre inkább importfüggővé tették. Az ország ezért meg is kezdte már a vaj behozatalát Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből, Azerbajdzsán pedig az év elején segített felszámolni a tojáshiányt.
Az oroszok egyébként már az idei drágulás előtt is küzdöttek az egyre növekvő élelmiszerárakkal, A helyzet súlyosbodásával a Földművelésügyi Minisztérium is komolyan kezdett foglalkozik azzal, miként lehetne kordában tartani az árakat.
A Bank of Russia ugyancsak tett lépéseket az infláció megfékezésére, a múlt hónapban már rekordmagasságra, 21 százalékra emelte irányadó kamatát. „Az inflációs kockázatok mérlege azonban továbbra is jelentősen felfelé billen” – mondták akkor a döntéshozók, további növekedést valószínűsítve.
A jegybank 2024-re 8-8,5 százalékos inflációra számít Oroszországban.
Az egyre növekvő élelmiszerárak hatására az állami szervezetek is intézkedések sorát hozzák. Igor Krasznov orosz főügyész vizsgálatot kezdeményezett a tejtermelők áremelése miatt. Mihail Misusztyin miniszterelnök arra utasította a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy biztosítsa az elegendő gyümölcs és zöldség rendelkezésre állását, Dmitrij Patrusev miniszterelnök-helyettes pedig az élelmiszerpiac napi ellenőrzését követelte.
Vannak ugyanakkor, akik szerint ezek a lépések csak a figyelemelterelést szolgálják.
„Ezt a felhajtást azért csinálják, hogy a lakosság az élelmiszer-problémákat a termelők és a kereskedők tevékenységével hozza összefüggésbe”, nem pedig az Ukrajnával folyó háború következményeivel” – mondta Vladislav Inozemcev , a Közel-Kelet Médiakutató Intézet különleges tanácsadója. Hozzátette: „Amikor a vaj ára 2007-ben még gyorsabban emelkedett, a kormányból senki sem aggódott.”
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Nagyot nőttek ugyan az orosz költségvetés bevételei, de a kiadásai még nagyobbat.
Az orosz költségvetés idei első négyhavi hiánya jóval felülmúlta a május közepén előzetesen ismertetett számot, és a deficit több mint a kétszerese lett az idei évre tervezettnek – derül ki az orosz pénzügyminisztérium honlapjára fölkerült adatokból.
Végleges számítások szerint az április végével záródott négy hónap hiánya 3963 milliárd rubel lett. Az előzetes adat 1484 milliárd rubel deficitről szólt. Az idei év egészére előirányzott hiány 1595 rubel, a GDP 0,9 százaléka. A tavalyi első négy hónapban a büdzsé deficitje 3049 milliárd rubel, a GDP 1,8 százaléka volt.
A pénzügyminisztérium pénteken ismertetett végleges számításai szerint a költségvetés négyhavi bevétele 8864 milliárd rubel volt, 13,9 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadás 18,4 százalékkal, 12 ezer 830 milliárd rubelre emelkedett.
A május közepén ismertetett előzetes számításokban lényegesen nagyobb, 11 ezer 684 milliárd rubel bevétel és némileg nagyobb, 13 ezer 168 milliárd rubel kiadás szerepelt.
A legújabb, immár 14. szankciós csomagjával az Európai Unió megtiltaná, hogy pártok, háttérszervezetek, politikai aytrösztök és más csoportok orosz eredetű pénzt fogadjanak el.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamoknak az ehhez szükséges lépésekről is meg kellene állapodniuk a Bloomberg információi szerint. A szankciós csomag nem csupán az európai politikai szervezeteket vágná el az orosz finanszírozástól, de megtiltaná az orosz hélium importját és szigorítaná a mangánércek és más ritkaföldfémek exportkorlátozásait is.
Több orosz médiát is elhallgattatnának
A csomagban lezárnák az európai kikötőket 11, a vádak szerint az orosz háborús erőfeszítéseket segítő hajó előtt és további négy orosz média európai sugárzását is megtiltanák. A bizottság alelnöke, Vera Jourova vasárnap elmondta, hogy ezek a Voice of Europe (Európa hangja), a Gazeta, a Ria Novosztyi és az Ivesztya, melyek szerinte nem sajtótermékek, hanem csak Putyin propagandájának eszközei.
Az orosz politikai beavatkozásnak gátat vetni hivatott intézkedés vélhetően nem független a közelgő EP-választásoktól, ugyanakkor a korábbi szankciós csomagok tapasztalatai alapján egyáltalán nem egyértelmű, hogy addig sikerül-e egyhangú döntésre jutnia az unió 27 tagállamának. Az előző csomagokat ugyanis hetekig tartó viták előzték meg.
Politikai csatározás
Az orosz politikai finanszírozás ellen elsősorban Franciaország, a Baltikum országai, Lengyelország és Hollandia sürgeti a fellépést. Márciusban azonban a cseh titkosszolgálat is arról számolt be, hogy feltártak egy orosz hálózatot, mely a Voice of Europe segítségével igyekezte befolyásolni az európai politikát. Belgium az ügy kapcsán áprilisban nyomozást is indított.
Amennyiben a javaslatot elfogadják, az elsősorban különböző szélsőjobboldali pártok számára lehet hátrányos, bár például a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés tavaly közölte, hogy idő előtt visszafizettek egy 6,1 millió eurós hitelt, melyet egy orosz banktól vettek fel, hogy a látszatát is kerüljék a külföldi befolyásnak.
Célkeresztben az orosz bankrendszer is, az orosz gáznak azonban csak a továbbszállítását tiltanák
A legújabb szankciós csomag részeként megtiltanák az orosz jegybank pénzügyi üzenetküldő szolgáltatását, az SZPFSZ melyet 2014-ben hoztak létre, a SWIFT alternatívájaként, válaszul az akkori, a Krím-félsziget elfoglalása miatt kivetett szankciókra. A rendszert januári adatok szerint 20 országban használják, köztük például Örményország, Fehéroroszország, Tádzsikisztán és Kazahsztán.
Az uniós szankciók régóta legvitatottabb eleme, az energia kapcsán a bizottság az orosz LNG továbbszállításával kapcsolatos szolgáltatásokat tiltaná meg, valamint a sarkvidéken létesülő orosz LNG-beruházások támogatását.
A javaslatban ezen kívül több mint egy tucat vállalatra is lecsapnának, melyek a korábbi szankciók kijátszását segítették elő. Ezekből a vállalatokból több az Egyesült Arab Emírségekben, Kínában vagy Törökországban működik.
Első alkalommal vált a rubel Oroszország külkereskedelmi elszámolásainak fő fizetőeszközévé – derült ki a Bank Rosszii hétfőn közzétett adataiból.
Az orosz jegybank szerint a rubel részesedése februárban az orosz exportelszámolásban 2023 augusztusa óta a legmagasabbra, 41,6 százalékra, az importban rekordszintű 38,1 százalékra emelkedett, miközben a kínai jüan fajlagos súlya a külkereskedelmi tranzakciókban csökkent.
Februárban mind az export, mind az import volumenének csökkenése közepette a jüan aránya az exportbevételekben 30,2 százalékra csökkent (januárban 40,7 százalék volt), az import elszámolásaiban pedig 32,3 százalékra süllyedt (januárban 38,5 százalék volt) – írta a szabályozó hatóság.
Értékben kifejezve februárban az exportbevételek 9,3 milliárd dollárt értek el, illetve 7,1 milliárd dollár értékű, jüanban történő importelszámolások voltak – adta hírül az MTI.
Februárban a rubelben denominált tranzakciók aránya az exportbevételekben 8,6 százalékponttal 41,6 százalékra, az importelszámolásokban pedig 6,9 százalékponttal 38,1 százalékra nőtt. Ezt megelőzően a nyilvános adatok szerint a rubel részesedése az importban nem érte el az egyharmadot sem.
Navalnij halála miatt összeomlott a rubel: többhetes mélyponton a deviza. Szakértők szerint az orosz központi bank intézkedései sem tudják megállítani az orosz rubel árfolyamának esését az ellenzéki aktivista halálhírének kapcsán.
Az orosz rubel árfolyamának zuhanása felgyorsult azon információk hatására, hogy Alekszej Navalnij politikai fogoly meghalt a börtönben. Erről a The Moscow Times számolt be.
Az orosz valutát a pénteki, február 16-i kereskedés jelentős részében negatív tartományban jegyzik, és az orosz központi bank beavatkozásai, illetve az exportbevételek alacsony számai sem elégségesek ahhoz, hogy megállítsák a helyi valuta zuhanását. Ráadásul ez a hétvégére a kockázatminimalizálás miatt fokozódhat, ami elsősorban a dollár–rubel árfolyam növekedésében tükröződik majd – vélik a szakértők.
Az euróval és a jüannal szemben a rubel január 9. óta a legmélyebb ponton van (99,85 és 12,81), a dollárral szemben pedig 93,00-án áll, ami a rubel számára január 4. óta a legrosszabb. Mindez anélkül, hogy figyelembe vennénk az elmúlt hónap során két rövid távú árfolyamemelést, amelyet a piaci szereplők inkább technikai tényezőhöz kötöttek – írja a közlemény.
Az Orosz Nemzeti Bank döntése, hogy a pénteki igazgatótanácsi ülést követően az irányadó kamatlábat évi 16 százalékos szinten tartja, jelentéktelen hatással volt az árfolyamokra. Az orosz központi bank arra vonatkozó ígéretei sem fogják tudni megmenteni a helyzetet, hogy hosszú távú, szigorú monetáris politikát folytat.
Rövid távú irritáló tényező lehet a helyi valutapiac számára az olaj árának napközbeni, közel egyszázalékos csökkenése is – pontosítanak a szakértők.
Elemzők által várt mértékben gyorsult az infláció Oroszországban októberben éves összevetésben, miközben a becsültnél kisebb volt a fogyasztói árnövekedés havi szinten.
Az orosz statisztikai hivatal adatai szerint októberben az éves infláció 6,7 százalékra gyorsult a szeptemberben mért 6 százalékról. Elemzők is 6,7 százalékos inflációra számítottak októberre.
Tavaly októberben 12,6 százalékos éves inflációt mértek Oroszországban.
Az éves infláció már a negyedik egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél fölött.
Az orosz infláció további, erőteljes emelkedése további bizonyíték arra, hogy a kereslet meghaladja a kínálatot az orosz gazdaságban. Úgy véljük, hogy az infláció a következő hónapokban tovább fog emelkedni, és az orosz jegybanknak (CBR-nek) a jövő év elején tovább kell emelnie a kamatlábakat – írta Nicholas Farr, a Capital Economics feltörekvő európai közgazdásza. Az egyensúlytalanságok mellett (amelyek részben a háborúnak tulajdoníthatók) a gyengébb rubel is szerepet játszik az infláció emelkedésében, ugyanis a valuta a dollárral szemben az elmúlt évben mintegy 20%-ot esett.
Havi összevetésben az infláció 0,8 százalék volt októberben a szeptemberi 0,9 százalék után. Elemzői várakozások átlagában a szeptemberivel megegyező, 0,9 százalékos havi infláció szerepelt.
Az előző hónaphoz képest az élelmiszerárak 1,35 százalékkal nőttek,
míg a nem élelmiszertermékek 0,55 százalékkal,
a szolgáltatások pedig 0,48 százalékkal drágultak.
Az idei első tíz hónapban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal nőttek. Az orosz jegybank inflációs előrejelzése az idei évre 7-7,5 százalék, a gazdaságfejlesztési minisztériumé pedig 7,5 százalék.
„Úgy gondoljuk, hogy a kamatlábak még nem érték el a csúcspontot” – mondja Farr. „A szigorítási ciklus a következő, decemberi ülésen szünetelhet, de a CBR nem veszi teljes mértékben figyelembe előrejelzéseiben az infláció további emelkedését, amely a jövő évben bekövetkezik. Az első negyedévben újabb 100 bázispontos emelésre számítunk, amivel az irányadó kamatláb 16%-ra emelkedik.”
Bemutatta az 1000 és 5000 rubeles címletű megújított bankjegyeit hétfőn a Bank Rosszii. A korszerűsített bankjegyeket fokozatosan fogják forgalomba hozni, és az 1997-ben bevezetett bankjegyekkel együtt fogják használni.
Szergej Belov, a jegybank elnökhelyettese hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a megerősített biztonsági elemekkel ellátott bankjegyek színpalettája azonos marad a most használatos bankókéval: az ezrest a kék, az ötezrest a vörös árnyalataiban nyomták.
A korszerűsített bankjegyeket fokozatosan fogják forgalomba hozni, és az 1997-ben bevezetett bankjegyekkel együtt fogják használni.
Az 1000 rubeles bankjegyet Nyizsnyij Novgorodnak és a Volgai Szövetségi Körzetnek szentelték. Az előlapon a Nyizsnyij Novgorod-i Kreml Nyikola-tornya, a hátoldalon pedig a kazanyi Tatár Nép és Tatár Köztársaság Államiságtörténeti Múzeuma, valamint a kazanyi Kreml területén lévő Szjujumbike-torony és az Ufai Régészeti és Néprajzi Múzeum látható.
Az 5000-es címletű bankjegyekre Jekatyerinburg és az Uráli Szövetségi Körzet nevezetességeinek képét nyomták. Az előlapon a fő motívum az Európa-Ázsia-sztélé, a hátoldalon pedig a cseljabinszki Rege az Urálról emlékmű és a szalehardi 66-os szélességi kör-(Sarkkör-) sztélé.
A bankjegyeket QR-kóddal látták el, amely a Bank Rosszii weboldalára vezet, ahol részletes tájékoztató található a művészi kialakításukól és hitelességi jellemzőikről.
Korábbi beszámolók szerint az orosz központi bank 2025-ig hat címlet korszerűsítését tervezi: a 10, az 50, a 100, az 500, az 1000 és az 5000 rubeles bankjegyét. Tavaly júniusban mutatták be a modernizált százrubelest. A korszerűsített ötszázas bevezetése jövőre, a tízesé és ötvenesé pedig 2025-re várható.
Harminc százalékot veszített az értékéből az orosz rubel az amerikai dollárral szemben a hétfői árfolyamok alapján. Az Orosz Nemzeti Bank (Bank of Russia) az ország kereskedelmi mérlegének zsugorodását tette felelőssé a rubel gyengüléséért, mivel Oroszország fizetési mérlegének többlete mintegy 85 százalékkal csökkent az idei év első felében.
„A gyenge rubel megnehezíti a gazdaság szerkezetátalakítását, és negatívan befolyásolja a lakosság reáljövedelmét. Az orosz gazdaság érdekében erős rubelre van szükség” – idézte Makszim Oreskint, Vlagyimir Putyin orosz gazdasági tanácsadóját a CNBC amerikai gazdasági portál hétfőn.
Mint írták, a londoni tőzsdén a hétfő reggeli órákban a rubel árfolyama 17 hónapos mélypontra zuhant az amerikai dollárhoz képest.
Az orosz elnök gazdasági tanácsadója az orosz állami TASS hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy a valuta leértékelődése és az infláció felgyorsulása elsősorban a „laza monetáris politikának” tudható be, és a jegybanknak „minden szükséges eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy a közeljövőben normalizálja a helyzetet.”
Az előzmények
A CNBC emlékeztetett, hogy az orosz jegybank múlt csütörtökön leállította az év hátralévő részére a devizavásárlást, hogy megerősítse a valutát. Ez azonban elkezdte gerjeszteni az inflációtól való félelmeket, amelyet megmagyaráz Oroszország növekvő elszigeteltsége, valamint a nyugati büntetőintézkedésekkel szembeni kísérlete saját gazdaságának átalakítására.
A Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat pénteki legfrissebb jelentései ugyanakkor pozitív változásokat jeleztek az orosz gazdaságban.
A cikk kiemelte, hogy az ország GDP-je az idei év második negyedében már 4,9 százalékkal meghaladta a várakozásokat, ami fordulatot jelent az első negyedévi 1,8 százalékos gazdasági zsugorodáshoz képest.
Ezzel kapcsolatban azonban William Jackson, a Capital Economics feltörekvő piacokat elemző vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság korlátozott lazasága tovább fokozhatja az inflációs nyomást. Ennek hatására kénytelenek lesznek szigorítani a monetáris politikán, ami pedig potenciálisan gyengíti a gazdasági növekedést az év hátralévő részében.
„Talán a gazdaságot érintő legfontosabb kockázat az, ha a kormány lazán tartja a fiskális politikát a háborús erőfeszítések támogatása érdekében, ami tovább súlyosbítaná Oroszország gazdasági sebezhetőségét” – tette hozzá Jackson.
