A Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary élesen bírálta az Európai Uniót amiatt, hogy nem védi meg kellőképpen az európai repülőtereket, és kijelentette: az engedély nélküli drónokat, amelyek megzavarják a légi közlekedést, le kellene lőni. Erről a Politicónak adott interjúban beszélt.
Amikor O’Learyt a közelmúltbeli drónbetörésekről kérdezték az európai repülőterek légterébe, így reagált: „Miért nem semmisítjük meg ezeket a drónokat?”
Példaként hozta fel, hogy „ha egy orosz katonai repülőgép átrepülne a NATO légterén, azt sem hagynák figyelmen kívül”.
Elmondása szerint három héttel korábban a Ryanair működését is megzavarták, amikor drónok jelentek meg Lengyelország felett, emiatt a repülőtereket négy órára le kellett zárni. Ugyanakkor a múlt héten a dán repülőterek – Koppenhágában és Aalborgban – körülbelül két órán át voltak lezárva a drónok miatt. „Ez megzavarja a működésünket, és mi lépéseket követelünk” – hangsúlyozta.
O’Leary szerint a tervezett „drónfal” sem jelent valódi megoldást: „Nem gondolom, hogy a drónfalnak bármilyen hatása lenne. Komolyan azt hiszik, hogy az oroszok nem tudnának drónt indítani Lengyelország területéről?”
A Ryanair vezetője élesen kritizálta az uniós politikai vezetést is: „Nem hiszek azoknak az európai vezetőknek, akik teát iszogatnak kekszekkel. Ha még a Franciaország feletti repüléseket sem tudják megvédeni, akkor milyen esélyünk van, hogy megvédjenek minket Oroszországtól?” – mondta, utalva a francia légiforgalmi irányítók sztrájkjai miatt törölt járatokra.
Végül Ursula von der Leyenről is keményen fogalmazott: „Nem hiszek von der Leyennek. Semmire sem képes, és le kellene mondania.”
A munkabeszüntetés 12 spanyol repülőteret érint a legfontosabb időpontokban, ami késésekkel és járattörlésekkel járhat.
Az Azul Handling, a Ryanair csoport spanyolországi légitársaságai számára asszisztencia-szolgáltatásokat nyújtó vállalat alkalmazottai sztrájkot hirdettek, amely augusztus 15-től 2025. december 31-ig tart.
Ez a munkabeszüntetés összesen 76 napos munkabeszüntetést foglal magában, amely meghatározott menetrend szerint zajlik majd: az első három egymást követő nap (augusztus 15., 16. és 17.) után a munkabeszüntetések minden szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap folytatódnak az év végéig.
A sztrájk ütemezése három kritikus időpontra koncentrálódik: 5:00 és 9:00, 12:00 és 15:00, valamint 21:00 és 23:59 között, egybeesik a repülőtér nagy forgalmú időszakával.
Az érintett repülőterek A sztrájk közvetlen hatással lesz a Ryanair tizenkét spanyolországi állandó bázisára, ahol az Azul Handling működik, amely földi kiszolgáló szolgáltatásokat nyújt a Ryanairnek, és ezért a sztrájk érinti az alábbi repülőtereket:
Alicante, Barcelona, Girona, Ibiza, Lanzarote, Madrid, Málaga, Palma de Mallorca, Santiago de Compostela, Sevilla, Tenerife, Valencia.
Bár az állandó bázissal nem rendelkező repülőterek nem lesznek közvetlenül érintettek, a légitársaság működésére gyakorolt dominóhatás miatt késésekkel kell számolniuk.
A munkaügyi vita okai A sztrájkot hirdető szakszervezetek, az UGT és a CGT a sztrájkot különböző munkaügyi követelésekre alapozzák, amelyeket a munkavállalókra nehezedő nyomás miatt sürgősnek tartanak:
Stabil munkahelyek létrehozása és a munkaidő megszilárdítása az állandó részmunkaidős alkalmazottak számára.
A többletmunkára való kényszerítés és kényszerítés megszüntetése .
Az aránytalan büntetések megszüntetése azokkal szemben, akik rendszeresen megtagadják a túlórák ledolgozását.
A garanciákról és prémiumokról szóló ágazati megállapodás vegyes bizottságának véleményének betartása.
A szakszervezetek képviselői rámutatnak az egészségügyi szabadságot követő visszahelyezés korlátozására és a munkaidő családi összeegyeztethetőséghez való igazításának korlátozására is. José Manuel Pérez Grande, a FeSMC-UGT légi szakszervezet szövetségi titkára elítéli, hogy az Azul Handling „a bizonytalanság és a munkaerőre gyakorolt nyomás stratégiáját tartja fenn, amely sérti az alapvető munkajogokat”.
A CGT a maga részéről sajnálja, hogy sztrájkhoz kell folyamodni, de úgy véli, hogy a helyzet tarthatatlanná vált a munkaügyi visszaélések miatt, amelyek mind a gazdasági előnyöket, mind az alapvető szociális jogokat érintik.
A vállalat válasza és az utasok jogai A légitársaság lekicsinyelte a sztrájk hatását, és közleményében azt írta , hogy „nem számítunk semmilyen fennakadásra a működésünkben a harmadik fél által nyújtott segítség spanyolországi sztrájkjai miatt”. Ugyanakkor elismeri, hogy a repülőgépek fel- és leszállását érintő fennakadások lesznek.
A szakszervezetek közvetítést kértek a Szövetségközi Közvetítő és Választottbírósági Szolgálatnál (SIMA), bár a CGT szerint nincs nyoma annak, hogy a vállalat hajlandó lenne tárgyalni.
A vonatkozó európai rendelet a járattörlések esetén az utazás távolságától függően 250, 400 vagy 600 eurós kártérítést ír elő , a jegy és a kapcsolódó költségek, például a szálloda, a szállítás vagy a csatlakozó járatok teljes visszatérítése mellett.
Az utasok a légitársaság weboldalán keresztül igényelhetik ezeket a kártérítéseket a foglalási szám és a vásárlási e-mail megadásával.
Ha a légitársaság nem tesz eleget a kérésnek, az érintettek panaszt tehetnek a fogyasztóvédelmi szervezeteknél, vagy hivatalos panaszt nyújthatnak be az Állami Repülésbiztonsági Ügynökségnél (AESA). Legfeljebb hét napon belül van jog a jegy árának teljes visszatérítésére vagy a végső célállomásra történő átirányításra.
Nyílt levélben szólította fel lemondásra Ursula von der Leyent a Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary, amiért az Európai Bizottság elnöke nem tesz semmit a francia légi forgalmi irányítók (ATC) ismétlődő nyári sztrájkjai ellen, amelyek megbénítják az európai légi közlekedést. A Ryanair szerint a múlt héten kezdődött „nyári szórakozás” keretében csütörtökön és pénteken több mint 1500 járatot töröltek, ez pedig 270 000 uniós állampolgár utazási terveit húzta keresztbe.
A légitársaság azt állítja: az esetek 90 százaléka elkerülhető lett volna, ha az EU biztosítaná, hogy a Franciaország feletti átrepüléseket (overflights) ne bénítsák meg a nemzeti sztrájkok. Michael O’Leary szerint ez nem pusztán francia belügy, mivel az egységes európai piac védelme az Európai Bizottság hatásköre, különösen a légi közlekedés területén.
A levélben O’Leary emlékeztet arra, hogy Von der Leyen korábban a Brexit-tárgyalások során többször kijelentette: az egységes piac védelme a legfontosabb feladata, mint bizottsági elnök. Ennek fényében a Ryanair szerint elfogadhatatlan, hogy a vasutak, autópályák és tengeri útvonalak védettek a sztrájkokkal szemben, a légi forgalom viszont nem.
Ha nem képes megvédeni az európai utasokat és a légi közlekedési piacot a francia sztrájkoktól, akkor mondjon le, és adja át a helyét olyasvalakinek, aki meg tudja védeni a piacot – fogalmazott a Ryanair vezérigazgatója. Az overflight azt jelenti, amikor egy repülőgép átrepül egy ország légterén anélkül, hogy ott leszállna. Ezeket a járatokat is érintik a francia légi forgalmi sztrájkok, ami különösen problémás, hiszen Franciaország központi helyzete miatt számos európai útvonal áthalad a légterén. A Ryanair és más légitársaságok régóta kérik, hogy az átrepülések maradhassanak zavartalanok sztrájk idején is, ahogy az más közlekedési ágazatokban már megoldott.
A francia légi forgalmi irányítók sztrájkja zavart okoz a franciaországi és a szomszédos országokba irányuló, illetve onnan érkező járatok forgalmában, valamint az átrepülésekben. A munkabeszüntetés torlódást idézett elő az európai légtérben, ami késésekhez és bizonyos esetekben elkerülhetetlen járattörlésekhez vezetett több európai légitársaságnál.
A Wizz Air szerint „a légitársaság minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy fenntartsa a menetrendet, és elkerülje a járattörléseket, prioritásként kezelve a járatok üzemeltetését még akkor is, ha azok késésekkel járnak”.
Nagyon készülnek a légitársaságok az ukrajnai újraindulásra, ha elmúlnak a harcok, és ehhez előkészületekre van szükség. A Ryanair például olyan mértékben ugrásra készen áll, hogy az előkészületekre már két évvel ezelőtt javaslatot tett az ukránoknak. A válasz: rádiócsend – méltatlankodott kedden egy videóüzenetben Micheal O’Leary, a fapados légitársaság szókimondóságáról közismert vezérigazgatója.
A polgári légi közlekedés újraindítása gazdasági szempontból is létfontosságú Ukrajnának, de ez a folyamat nem fog megindulni, hacsak valaki nem billenti meg hátulról a repülőtereket – fogalmazott O’Leary a The Kyiv Independent ukrán lap tudósítása szerint az üzenetben, amit az „Ukrajnát építjük” elemzőközpont szervezte konferenciának küldött.
A kereskedelmi járatok 2022, az orosz invázió megindulása óta nem használhatják az ukrán légteret. A Flightradar európai légi járatokat élőben követő térképén azóta folyamatosan azt láthatjuk, hogy a kontinens egyéb részei felett nyüzsögnek a repülők, Ukrajna – és a szomszédos Moldova és Belarusz – felett azonban üres az égbolt, legfeljebb a civil portál látókörében nem szereplő harci gépek, rakéták és drónok röpködnek.
O’Leary: a Ryanair az első évben már ötmillió utast szállítana Ukrajnába a háború után
O’Leary visszaidézte: 2023 júliusában a Ryanair javaslatot juttatott el a nyugat-ukrajnai Lemberg repülőterének és a Kijev közelében fekvő boriszpili nemzetközi repülőtérnek, amelyben azt vetítette előre, hogy a légtér újranyitását követő egy évben a társaság ötmillió utast szállítana Ukrajnába, majd a következő öt esztendőben ez az évi szám akár meg is lenne duplázható.
De csalódást keltően nem hallottunk tőlük választ több mint két éve – mondta. (Az időpontok nem jönnek össze: vagy nem július volt az első kapcsolatfelvétel hónapja, vagy nem két évről van szó, de mindenesetre hosszú időről, miközben a béketárgyalások előkészítése már hetek óta folyik, ha a végük még nem is látszik.)
Kicsit el vagyok veszve, miért nem készülnek a repülőterek a járatok újraindulására és miért nem egyeznek meg a Ryanairrel – tette hozzá a vezérigazgató.
Azt is elmondta, miért van értelme az efféle sürgetésnek. Ha nincs költségegyezség a repülőterekkel, akkor a háborút követő egy évben ötmillió helyett csak 1-1,5 millió utas szállítására lehet számítani, a kijevi járatok száma pedig 50 helyett csak 20 lehetne.
Lembergi repülőtér: ők már tárgyalnak, csak nem a Ryanairrel
A helyzet azért nem reménytelen, a repülőterek vezetőivel ezen a héten találkoznak várhatóan Varsóban. A Ryanair számára az újraindulás feltétele
a költségegyezség megléte
és a civil utazás biztonságossága – mondta O’Leary.
Az ukrán lap idézi a lembergi (lvivi) nemzetközi repülőtér főigazgatóját, Tetjana Romanovszkát, aki korábban márciusban azt mondta, áprilisban vagy májusban már újraindulhatna a légi forgalom a kormányzat optimista jövőváltozata szerint. A járatok lehetséges újraindulásáról tárgyalásban vannak a következő légitársaságokkal:
Ugrásra készen várják a fapadosok az ukrán légi forgalmi piac megnyitását. A Wizz Air negyven új Airbusszal fedné le az országot, a Ryanair hat héten belül repülné az ukrán reptereket.
Alig kezdte meg Donald Trump amerikai elnök kormányzata Oroszországgal az első puhatolózó megbeszéléseket a béketárgyalások előkészítésére, a Wizz Air és a Ryanair máris egymásnak feszül, hogy minél jobb pozíciókat szerezzenek az ukrán piacnyitás előtt.
Készül a nagy visszatérésre a Wizz és a Ryanair
Mielőtt Vlagyimir Putyin három évvel ezelőtt csapatokat küldött Ukrajnába, az ország a két fapados légitársaság egyik legígéretesebb piaca volt. A két rivális a Covid-járványt követően sebesen növelte kapacitását, s gyorsan Ukrajna két vezető külföldi légitársaságává váltak.
A következő 12 hónapban ötven vadonatúj repülőgépet veszünk át, úgyhogy bőséges kapacitással rendelkezünk majd az ukrán piac kiszolgálásához – jelentette ki Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója, aki 40 százalékos részesedést célzott meg a szétbombázott ország légi közlekedésében.
A Wizz Air mellett a Ryanair és a kisebb regionális versenytárs Air Baltic SAS is azt ígéri, hogy nem sajnálja majd a pénzt az ukrajnai kapacitások kiépítésére, kellő nagyságrendben telepítenek repülőgépeket és személyzetet is a helyszínre. Valószínűleg mindhárman gyorsabban lépnek majd, mint a helyi versenytárs Ukraine International Airlines, amely pedig vezető szerepet játszott a pandémia előtt az ukrán légiutas-szállításban, ám azóta gyakorlatilag a földön rostokol a flottája.
Ígéretes piactól fosztotta meg a háború az ősriválisokat
A járvány előtti utolsó évben, 2019-ben, a budapesti székhelyű Wizz az ukrán piac 13 százalékát, míg a Ryanair a 7 százalékát birtokolta a Goodbody Aviation adatai szerint, miközben az Ukraine International közel 40 százalékos részesedéssel vezette a piacot.
A Wizz és a Ryanair hat hónapon belül mintegy 1-1 millió ülőhellyel képes növelni a világjárvány előtti éves ukrajnai kapacitását – véli Dudley Shanley, a Goodbody elemzője.
Azonban mindkét cég kapacitásbővítése akadályokba ütközik.
A Wizz a Pratt & Whitney hajtóművek kényszerű felülvizsgálása miatt kénytelen Airbus A320-as flottája egy részét folyamatosan kivonni a légi közlekedésből, míg a Ryanair a Boeing elhúzódó szállítási késedelmei miatt fogta vissza növekedési terveit.
Bár mindkét vállalat kapacitásgondokkal küzd, de mindkettejük számára túl fontos lehetőség az ukrajnai pozícióépítés ahhoz, hogy kihagyják – mondta a Bloombergnek Andrew Lobbenberg, a Barclays elemzője.
A Wizz Air negyven új géppel fedné le az ukrán piacot
A Világbank éppen a héten közölte, hogy több mint 500 milliárd dollárra lesz szükség Ukrajna újjáépítéséhez a következő évtizedben. A légi közlekedésben azonban kedvezőbb a helyzet, hiszen az ukrán repülőterek szenvedtek ugyan háborús károkat, a tanúsításokkal és a képzéssel viszont általában lépést tartottak a szolgáltatók, sőt a légitársaságokkal is megőrizték kapcsolataikat.
Váradi szerint a Wizz negyven új repülőgépet kíván Ukrajnában állomásoztatni, és három év alatt 150 útvonalat vezetne be, amivel az ukrajnai éves kapacitása 15 millió ülőhelyre nőne, azonos szintű lenne a lengyel és a román piaccal.
A 2008-ban az ukrán légi piacra lépett Wizzt tíz évvel később követő dublini székhelyű Ryanair is azt tervezi, hogy amint az ország légtere újra megnyílik, megkezdi a jegyértékesítést, majd hat héttel később elindítja a járatokat – legalábbis ez derült ki Michael O’Leary vezérigazgató januári nyilatkozatából.
Mindössze ennyi idő kell az első járatok feltöltéséhez, már a barátok és családok újraegyesítésére lehetőséget adó legelső napokon is óriási lesz a forgalom – tette hozzá az ír topmenedzser.
A Wizz Air részvényei 15,8, míg a Ryanairé 9,4 százalékkal drágultak éve eleje óta.
Az Air Baltic is röviddel az újranyitás után meg akar jelenni Ukrajnában, és azonnal megkezdi a bázisépítést. Kezdetben más célállomásokról fognak kapacitást átcsoportosítani – emelte ki Martin Gauss vezérigazgató decemberben.
A légi forgalmi irányítás megkezdte a felkészülést
Miután 2022 eleje óta lezárta a teljes légterét, Ukrajnának persze nem lesz olyan egyszerű például a légi forgalmi irányítást újraindítania, noha a feladatot ellátó UkSATSE szerint a személyzet a felkészülés jegyében már részt vett a szükséges felfrissítő tanfolyamokon.
A Kijev–Boriszpil repülőtér továbbra is fizeti a személyzetet, és rendszeresen karbantartja a berendezéseket, köztük a mozgólépcsőket és a csomagmegőrzőket, mivel a harcok befejezése után hatalmas felgyülemlett keresletre számít az Ukrajnába tartó és onnan induló légiutas- és teherszállító járatok iránt.
Mindennap készülünk a működés esetleges megkezdésére, készen kell állnunk, ha eljön a pillanat – mondta Szerhij Hizsnyak, a repülőtér kereskedelmi és stratégiai igazgatója.
A Ryanair az első légitársaság szeretne lenni, amely visszatér Ukrajnába, amint megnyílik a légtér, már 25 járat indítását tervezi – jelentette ki csütörtökön Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója a The Independent című brit lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint O’Leary elmondta:
„Az első légitársaság akarunk lenni, amely visszatér Ukrajnába, és az a tervünk, hogy a légtér újranyitásától számított hat héten belül körülbelül 25 járatot indítunk Kijevbe és Lembergbe.”
A Ryanair vezérigazgatója a brit újságnak azt is elmondta, hogy az Ukrajna feletti égbolt újranyitásától számított hat héten belül a légitársasága mindkét városban bázist hoz létre, és körülbelül 25 célállomásra repül, köztük valószínűleg Londonba.
A vezérigazgató megjegyezte, hogy bár az odesszai repülőteret támadások érték, Lemberg és Kijev gyorsan készen állhat az utasok fogadására. „Hetente működtetik a poggyászkörhintik Kijevben, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden működik, készen állnak az indulásra” – hangsúlyozta Michael O’Leary.
A Ryanair olyan terveket dolgoz ki, amelyek az ukrajnai járatok újraindítását célozzák, és ezek szerint a légitársaság négy-öt héten belül elindíthatja a járatokat a háború befejezése után.
Ezt Michael O’Leary, a Ryanair vezérigazgatója osztotta meg a Telegraph-nak adott interjújában.
Figyelembe véve Donald Trump amerikai elnök ígéreteit, miszerint gyorsan befejezik a háborút, O’Leary reméli, hogy a légitársaság már idén képes lesz visszatérni Ukrajnába.
A Ryanair tervei között szerepel körülbelül 24 útvonal megnyitása, amelyek Kijevet és Lemberget szolgálják majd ki. Az Odesszába való visszatérés azonban több időt vehet igénybe a károk mértéke miatt.
Tamila Taseva, az ukrán elnöknek a Krími Autonóm Köztársaságba delegált állandó képviselője arról számolt be, hogy a Ryanairrel tavaly együttműködési megállapodást írtak alá az Ukrajna 2050 című rendezvényen. Ennek értelmében a légitársaság indíthatna elsőként járatokat a félszigetre, amennyiben a Krím „felszabadul” – számolt be a Spabook turizmusportál.
Mint írták, mindez egy Párbeszédek a jövőről című beszélgetben hangzott el, amelyről az ukrán sajtó is közölt egy rövid kivonatot.
A Ryanair vezetői kijelentették, hogy a Krím felszabadulása és a biztonság garantálása után készek elsőként belépni a Krímbe és újraindítani a járatokat. Ez a turisztikai potenciálról szól, hogy ne csak olcsó turizmus legyen a Krímben, ahogyan mi emlékszünk rá, hanem nagy láncok jöjjenek be – fogalmazott Tamila Taseva.
A Krímbe a félsziget 2014-es elfoglalása óta csak Oroszországból érkeznek légijáratok, de most a konfliktus miatt azok sem repülnek túl gyakran. A szimferopoli nemzetközi reptér jelenleg hetente pár gépet fogad és indít a Flightradar szerint, amelyek mind a Smartavia légitársasághoz tartoznak (és nekik is csak Szimferopol és Moszkva, valamint Szimferopol és Szentpétervár között közlekednek a járataik).
Az idei év végéig a Ryanair újraindíthatja a járatait Ukrajnában, az első irány Kijev és Lemberg lesz – jelentette be szombaton Michael O’Leary, a Ryanair ügyvezető igazgatója az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Ryanair ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a fapados légitársaság fontolgatja annak lehetőségét, hogy 2023 végére újraindítja a járatait Kijevbe és Lvivbe. Szerinte két lehetőség van a fejlemények alakulására: a háború befejezése után a légitársaság rövid időn belül újraindíthatja a járatait; néhány járatot a Ryanair már 2023 végéig tervezhet. O’Leary Izrael tapasztalataira hivatkozott, ahol a légi közlekedés továbbra is működik a rakétatámadások ellenére. Kijelentette: nem lát okot arra, hogy Ukrajnától ezt megtagadja.
„Minden nap leszállnak a repülőgépek Tel-Avivban, amely mindössze 10 percre van Ciszjordániától, ahonnan a rakétákat kilövik. Megállapították, hogy biztonságos a repülés, és meg tudják védeni a gépeket. Így nem látom okát, hogy miért ne állíthatnánk vissza a járatokat” – mondta el a Ryanair ügyvezető igazgatója. Azt is közölte, hogy az Újjáépítési Minisztérium jelenleg korlátozott számú kijevi és lembergi járat visszaállításán dolgozik. Ehhez Ukrajnának meg kell győznie az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget és a biztosítótársaságokat, hogy képes lesz a biztonságot garantálni – tette hozzá. Ha ez megléphető, akkor a Ryanair beindítja ezeket a járatokat – helyezte kilátásba Michael O’Leary.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajna teljesen lezárta a légterét a polgári repülőgépek előtt, miután 2022. február 24-én megkezdődött Oroszország teljes körű inváziója.
Európa legnagyobb diszkont légitársasága, a Ryanair hárommilliárd dollárt tervez befektetni Ukrajna légi közlekedésének újjáépítésébe a háború után, illetve azt követően, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) biztonságosnak ítéli az ország légterét – jelentette be csütörtökön Michael O’Leary vezérigazgató Kijevben.
Az ír légitársaság vezetője ígéretet tett arra is, hogy a háború végével gyorsan újraindítják majd a légijáratokat. Ukrán kormányzati tisztségviselőkkel tartott megbeszélésén O’Leary közölte, hogy a Ryanair nyolc héttel a légtér megnyitását követően újraindítja járatait.
Bejelentette: Kijev, Lemberg (Lviv) és Odessza repülőterein mintegy 30 repülőgépet állomásoztatnak majd, heti több száz járatot kínálva az Európai Unió tagországaiba, 20 fővárosba.
A vállalat tájékoztatása szerint új, Boeing 737 MAX típusú utasszállítókról van szó, amelyek összértéke meghaladja a hárommilliárd dollárt.
A Ryanair-vezérigazgató azon elképzeléséről is beszélt, hogy öt éven belül a kezdeti ötmillióról tízmillióra emelik az évi utasszámot az országban. Az Ukrajna elleni orosz háborút megelőzően a Ryanair volt a második legnagyobb légitársaság. O’Leary hozzátette, hogy Herszon és Harkiv repülőtereire is visszatérnek, amint az infrastruktúrát sikerül helyreállítani.
A vállalat közleményében tudatta, hogy a Ryanair menedzserei megbeszélést tartottak Olekszandr Kubrakov helyreállításért felelős miniszterelnök-helyettessel is. A tájékoztatás szerint Olekszij Dubrevszkij, a boriszpili nemzetközi repülőtér vezetőjének meghívására megvitatták az ország főbb légikikötőinek helyzetét.
A Ryanair szakemberei szemrevételezték egyebek között a terminálok állapotát, a csomagkiadás rendszerét, az utasregisztrációt, a beszállókapukat és a biztonsági ellenőrzőpontokat.
A Ryanair kész újraindítani a napi belföldi járatokat is Kijev, Lemberg és Odessza között, ahogy ismét működőképesek lesznek a repülőterek. „A leggyorsabb módja az ukrán gazdaság újjáépítésének, illetve helyreállításának a diszkont légiközlekedés lesz” – hangsúlyozta O’Leary.
