A schengeni csatlakozás elmaradása hatalmas hátrányokat okozott a Románia határait átlépő helyi kamionosokat. Mintegy 2,55 milliárd euró veszteség érte a román fuvarosokat.
A romániai teherfuvarozókat 2023-ban 2,55 milliárd euró kár érte a schengeni csatlakozás elmaradása miatt – közölte a közúti fuvarozók országos érdekvédelmi szervezete (UNTRR) hétfőn. A szakmai szervezet becslései szerint 2023-ban nőttek a fuvarozók veszteségei, egy évvel korábban még 2,41 milliárd lejt tettek ki.
Radu Dinescut, az UNTRR főtitkára szerint a román–bolgár határon 36 óra az átlagos várakozási idő, a román–moldáv határon 3-9 nap, a román–ukrán határon pedig 10-15 nap.
A fuvarozók 8–16 órát várnak a határátlépésre Magyarország felé, a történelmi csúcs pedig 5 nap volt, néhány évvel ezelőtt – mondta Dinescut. „2011 márciusában lett volna lehetőségünk első alkalommal csatlakozni a schengeni övezethez. A 2012 óta felhalmozott veszteségeink 19,1 milliárd eurót tesznek ki, ami egyenértékű a 2023-as romániai közúti teherfuvarozási piac teljes éves forgalmával” – mondta a főtitkár.
Tavaly Ausztria ellenállása miatt hiúsult meg Románia schengeni integrációja.
A román hadsereg az év első három hónapjában lebonyolított toborzás során a meghirdetett 5093 legénységi állásnak alig több mint a felét tudta betölteni, a legtöbb jelentkezőt fizikai alkalmatlansága miatt kellett elutasítania. A meghirdetett hivatásos közkatonai állásoknál csaknem 27 százalékos túljelentkezés volt, a pályázók 60 százaléka azonban alkalmatlannak bizonyult.
Több osztrák érdekeltségű román cég is bojkottot hirdetett, a kormány másképp vélekedik.
Komoly felháborodást váltott ki Romániában, amiért Ausztria megvétózta a schengeni övezethez történő csatlakozásukat. Leginkább a román nagyvállalatok körében jellemző a zúgolódás.
Voicu Vuscan, Románia egyik legnagyobb húsfeldolgozójának ügyvezetője, az „Elit” márkák forgalmazója az alábbit írta Facebook-bejegyzésében: „Harminc éven át jók voltunk arra, hogy kamatot fizessünk az osztrák bankoknak, hogy szinte ingyen kőolajat, földgázt és erdőket adjunk el nekik, hogy Parndorfban és ausztriai síeléssel költsük a pénzünket.”
„Január elsejétől nem hosszabbítok meg egyetlen szerződést sem osztrák tulajdonban levő céggel. Talán ez a pofon, amelyet kaptunk, felébreszt bennünket, nem leszünk többé a hülyék népe.”
A kormány nem bojkottál, tovább küzd a schengeni csatlakozásért
Románia egyik legjelentősebb agrárvállalkozója Dimitrie Musca pedig utasítást adott alkalmazottainak, hogy szüntessék meg az osztrák bankokhoz kötődő számláikat, hozzátéve, hogy nem vesznek többé üzemanyagot az OMV-től, bojkottjuk pedig nem csak Romániára, de Európa többi országaira is érvényes. Arra hivatkoztak, hogy a schengeni övezethez való csatlakozás vétója komoly anyagi kárral jár a román fuvarozók számára – írja a Magyar Nemzet.
A csaknem tízezer gazdát tömörítő Tara Mea mezőgazdasági szövetkezet – mely Romániában a legnagyobb, szintén felbont minden osztrák kötődésű szerződést. A közúti állami infrastruktúráért felelős CNAIR pedig az Erstéhez tartozó BCR-nél szünteti meg a számláit.
A kibontakozó botrány mellett a román kormány ugyanakkor leszögezte, hogy semmiféle bojkottra nem készülnek. Mindemellett a Raiffeisen Bank Romania is közleményben fejtette ki, hogy bár nem reagálnak politikai döntésekre, a vétó őket is meglepetésként érte.
Politikusok bojkottálják a két országból származó termékeket, egy kormánypárti parlamenti képviselő a két ország – legnagyobb külföldi befektetőnek számító – kereskedelmi társaságait büntető törvényekkel fenyegetőzik.
Nagy felháborodás övezi Romániában, hogy Hollandián kívül immár Ausztria is ellenzi az ország több mint egy évtizede halogatott schengeni csatlakozását. A hágai parlament októberben állásfoglalást fogadott el, amely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia, hogy Románia és Bulgária felvételt nyerjen a belső határőrizet nélküli övezetbe. Mark Rutte holland miniszterelnök közölte, elvileg semmi akadálya a két ország schengeni csatlakozásának, amely azonban akkor fog megtörténni, „amikor készen állnak rá”.
Míg Hollandia ellenkezése régóta köztudott, a napokban Ausztria is belengette a vétóját. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy Bécs nem támogatja Bulgária, Horvátország és Románia csatlakozását a Schengeni egyezményhez. A tárcavezető szerint „a külső határok rendszere nem működik”, ennek következtében alkalmatlannak tartja a schengeni övezet megnyitását új országok előtt.
Pedig a bukaresti kormány illetékesei, valamint Románia európai parlamenti képviselői az elmúlt hetek során erőteljes lobbitevékenységbe fogtak Brüsszelben, valamint az ország schengeni felvételét ellenző tagállamok kormányainál a csatlakozás támogatása érdekében. E téren fontos részsikernek számít, hogy az Európai Bizottság a múlt héten közölte: számba vette a schengeni szabályok alkalmazása terén elért eredményeket, és megállapította, hogy
Bulgária, Románia és Horvátország készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, szabad uniós mozgást biztosító övezetnek.
Bojkott
A hollandok és az osztrákok merev álláspontja hideg zuhanyként érte a romániai politikusokat, akik közül többen bojkottra szólítanak.
Adrian Nastase volt szociáldemokrata miniszterelnök, egykori külügyminiszter például közölte, nem vásárol többé holland termékeket, be se teszi a lábát holland tulajdonú üzletbe, és holland pénzintézeten keresztül sem bonyolít tranzakciót – itt egyértelműen az ING Bankra utalt.
A holland termékek bojkottjára szólított Sorbán Levente, a román–magyar határ mentén fekvő, Bihar megyei Alsólugas község polgármestere, aki így bírná rá Hollandiát arra, hogy támogassa Románia schengeni csatlakozását.
„Hollandia szisztematikusan megtagadja csatlakozásunkat a schengeni övezethez, anélkül, hogy erre egyértelmű okot adna. Azt javaslom, hogy kezdeményezzünk közösen bojkottakciót minden romániai tevékenységet folytató holland cég ellen. Ne fogyasszuk termékeiket!” – írta közösségi oldalán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elöljárója, konkrétan megnevezve a Heineken, a Philips, az ING, a Mega Image és az AkzoNobel társaság termékeit.
Noha a számos fórumon megfogalmazott elégedetlenség hatására Nicolae Ciuca román miniszterelnök arra kérte hazája politikusait, ne támadják Hollandiát ebben az időszakban, mert kontraproduktív lehet,
éppen az általa vezetett nemzeti liberális párt (PNL) egyik magas rangú politikusa járatta csúcsra a tiltakozási akciót. Pavel Popescu parlamenti képviselő egyenesen az osztrák és a holland cégeket büntető törvényeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha a két ország megvétózza Románia schengeni integrációját.
„Ha – Isten őrizz – Románia az év végéig nem csatlakozik a schengeni övezethez, egyszerű törvényhozóként mandátumom hátralevő két évét olyan törvényeknek és politikai tevékenységnek szentelem, amelyek közvetlenül érintik majd a Romániában jelen levő osztrák (alapvetően orosz) és holland cégeket és érdekeket” – fenyegetőzött Popescu. A román honatya azt is megengedte magának, hogy
olyan államoknak nevezze Ausztriát és Hollandiát, amelyek „elvonási tüneteket produkálnának az orosz gáz és a kolumbiai kokain túladagolása nélkül”.
Fél százalékpontnyi GDP esik ki
Bukarest csalódottsága érthető, hiszen a határellenőrzés eltörlése (a román–bolgár és a román–magyar szakaszon) mellett a schengeni csatlakozás tetemes gazdasági haszonnal járna Románia számára, mindenekelőtt az export volumenének, az exportőrök versenyképességének növekedése révén. Adrian Caciu román pénzügyminiszter nemrég úgy becsülte, hogy az integráció 0,5 százalékponttal dobná meg hazája GDP-bővülését.
A román fuvarozók arra panaszkodnak, hogy a határátkelőknél való várakozás 800–1000 euró közötti veszteséget okoz számukra kamiononként naponta.
Másrészt a holland és az osztrák cégekkel szembeni bojkott, valamint az esetleges büntetőintézkedések visszaütnének, hiszen a két ország a legnagyobb befektetők közé tartozik Romániában.
Klaus Iohannis román államfő Mark Rutte holland miniszterelnök októberi romániai látogatása során hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetők toplistáját éppen Hollandia vezeti több mint 9 milliárd euróval, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok pedig tavaly közel 6,5 milliárd euróra bővültek.
A bukaresti jegybank (BNR) legfrissebb jelentése szerint 2020-ban a legtöbb, 19,9 milliárd euró külföldi működő tőke Hollandiából származott, és a romániai külföldi működő tőke állományának 22 százalékát teszi ki. A második helyen Németország áll 11 milliárd euróval (12,7 százalékos FDI-állománnyal), míg a harmadik helyen Ausztria szerepel 10,8 milliárd euróval (12 százalék). A romániai cégbíróság szeptemberi adatai szerint a legnagyobb értékű összalaptőkéjük a holland cégeknek volt az országban, az 5833 kereskedelmi vállalat 12,574 milliárd dollár alaptőkével rendelkezett.
Az egyik legnagyobb osztrák érdekeltségű romániai vállalat az OMV, amelynek vezetőitől Klaus Iohannis éppen a hét elején kérte a fekete-tengeri földgáz kitermelésének mielőbbi elkezdését a Neptun Deep gázmezőből.
A bukaresti államelnöki hivatal tájékoztatása szerint az OMV vállalta, hogy a jövő év közepéig meghozza a kitermelés sorsáról szóló döntést.
Az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége irányításával a bel- és igazságügyi tanács december 8-án fog szavazni Bulgária, Románia és Horvátország teljes körű részvételéről a belső határellenőrzések nélküli schengeni térségben. A schengeni övezetnek 22 uniós ország, valamint négy nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.
Bár a bukaresti kormány arra számít, hogy Románia január 1-jétől a schengeni övezet tagja lesz, ez távolról sem biztos, Hollandia ugyanis továbbra sem támogatja feltétel nélkül a csatlakozást – írja a Maszol. Romániának „szerkezetileg erősebb jogállammá kell vállnia”, mondta Mark Rutte holland miniszterelnök októberi bukaresti látogatása alkalmával.
Az is egyértelmű jelzés, hogy a holland kormánypártok képviselői kedden nem szavazták meg az Európai Parlamentnek Románia schengeni csatlakozását támogató állásfoglalását.
Hollandia évekkel korábban egyszer már megakadályozta, Franciaországgal egyetemben, Románia csatlakozását a schengeni övezethez, és azóta is erősen tartja magát a közvéleményben a vélekedés, mely szerint a németalföldiek önös gazdasági érdekből tettek keresztbe, a rotterdami kikötő forgalmát féltve. Jelenleg a rotterdami kikötő Európa első számú kapuja a kelet-ázsiai piacok felé, azonban Románia csatlakozásával a konstancai elszipkázná forgalmának egy részét – állítják az elmélet hívei.
Hollandia távol van
Tagadhatatlan, hogy ha Románia a schengeni övezet része lenne, az ország fekete-tengeri kikötőinek a jelentősége némileg felértékelődne, a jelenleginél valamivel több áru érkezne oda az EU-n kívülről. Az adatok fényében azonban eléggé kétséges, hogy Konstanca érdemi fenyegetést jelentene a holland tengeri kereskedelemre.
A shipafreight.com portál adatai szerint a rotterdami kikötő éves áruforgalmi kapacitása 14,8 millió TEU. A TEU egy mértékegység, mely 20 láb (6,09 méter) hosszúságú, általában 8 láb (2,43 méter) széles fém konténert jelöl. Egy TEU kapacitás maximum 21 600 kg rakománynak felel meg. A kontinens második legnagyobb kikötője a 11,8 millió TEU-s antwerpeni, a harmadik pedig a hamburgi (9,25 millió TEU). A negyedik helyen álló pireuszi kikötő kapacitása már csak 5,65 millió TEU.
Messze lemaradva
A konstancai kikötő nemhogy nem szerepel az első tízben, de még látótávolságban sincs. A hivatalos adatok szerint 2021-ben a konstancai kikötő forgalma 631 946 TEU volt, ami 4,31 százaléka a rotterdami kapacitásának. Konstanca még az európai Top 10 utolsó helyén álló Le Havre kikötőjével sincs egy súlycsoportban, annak ugyanis 2,78 millió TEU az áruforgalmi kapacitása.
A konstancai kikötő fejlesztése hatalmas befektetést feltételezne, ilyesmire a közeljövőben nincs kilátás. Ugyanakkor, ha egyik napról a másikra többszörösére nőne az áruforgalmi kapacitása, a tényleges forgalom valószínűleg akkor sem változna lényegesen, aminek az oka a romániai szállítási infrastruktúra katasztrofális állapota.
Mindezek alapján azt feltételezni, hogy a hágai kormány Rotterdamot félti Konstancától, olyan, mintha azt állítanánk, a Kolozsvári CFR-t azért nem hívták meg a tervezett Európai Szuperligába, mert a Real Madridot féltik tőle.
(maszol.ro)
[type] => post
[excerpt] => Bár a bukaresti kormány arra számít, hogy Románia január 1-jétől a schengeni övezet tagja lesz, ez távolról sem biztos, Hollandia ugyanis továbbra sem támogatja feltétel nélkül a csatlakozást – írja a Maszol.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1666443720
[modified] => 1666422317
)
[title] => A hollandokon múlhat, hogy Románia a schengeni övezet tagja legyen
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30739&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30739
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30740
[image] => Array
(
[id] => 30740
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[original_lng] => 1009032
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-300x225.png
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely-768x576.png
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/erdely.png
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1666411518:12
[_thumbnail_id] => 30740
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2371
[translation_required_done] => 1
[_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] =>
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
