A Legfelső Tanács szerdai ülésén elfogadta a törvényt, amely növeli az elesett katonák családjainak járó havi kifizetéseket, akik különleges érdemeket szereztek a haza védelmében – számolt be az rbc.ua hírportál a törvényre hivatkozva.
A jelentés szerint 2026. január 1-jétől az elesett katonák családjainak járó kifizetés összege a naptári év január 1-jén megállapított minimálbér 1-szereséről 1,5-szeresére emelkedik (havi alapon).
Ha két vagy több családtag kapja a kifizetést, akkor a pénzösszeget egyenlő részben osztják fel közöttük.
Háború körülményei között több százezer háztartás él „fizetésről fizetésre”, és állami támogatásra szorul. Ki és mire számíthat reálisan 2025–2026-ban?
Mit jelent az „alacsony jövedelmű család”?
Egy családot alacsony jövedelműnek tekintünk, ha az átlagos havi jövedelme alacsonyabb, mint az ilyen családok számára állam által garantált minimum. Az Ekonomicsna Pravda publikációja szerint a legfontosabb kritérium a jövedelem és a család létminimumának aránya. Ha az átlagos havi jövedelem alacsonyabb, a család havi támogatásra jogosult.
Manapság a kérelmeket többféleképpen is be lehet nyújtani: a Nyugdíjalapon vagy a központi adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központokban, valamint online – a Gyijában. Mindhárom csatorna párhuzamosan működik. Ahogyan a Gyija útmutatója is emlékeztet rá, a támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától számított hat hónapra állapítják meg; a hadiállapot idején a kifizetéseket még az újra regisztrálás határidejének átlépésekor sem állítják le – automatikusan meghosszabbítják.
Milyen összegű a támogatás és hogyan számolják ki?
A séma egyszerű: az állam társfinanszírozza a „családi küszöbérték” és az elmúlt hat hónap tényleges jövedelme közötti különbséget. Maga a „küszöbérték” minden családtag számára meghatározott alapértékekből áll (gyermekek – egy arány, munkaképes emberek – egy másik, fogyatékkal élők – a saját szabályaik szerint). Az Ekonomicsna Pravda közölte, a program logikája: nem egy fix összeg „mindenkinek”, hanem egyéni kiszámítás, amely a család összetételéhez és a kifizetés érvényességi idejére vonatkozó hivatalos szabványaihoz kötött.
Fontos részletek, amiket a kérelmezők gyakran elfelejtenek:
Nem csak a fizetést veszik figyelembe. Jövedelemnek számít a szociális juttatás, ösztöndíj, egyéni vállalkozók jövedelme, tartásdíj stb. A kiszámítás az állami nyilvántartásokból származó igazolások és adatok alapján történik – ezért érdemes előkészíteni egy dokumentumcsomagot, és nem eltitkolni az információkat: mindent automatikusan ellenőriznek, emlékeztetett az Ekonomicsna Pravda.
A vagyont „megszűrik”. Egy „extra” autó, lakás vagy nagy összegű bankbetét megléte is lehet az elutasítás oka. A pontos feltételek a kistérség társadalombiztosítása tartalmazza, de a logika ugyanaz: a célzott támogatás a rászorulóknak szól, nem a vagyonnal rendelkező háztartásoknak.
A Nyugdíjalap információja szerint a meghatározás időtartama hat hónap azzal a lehetőséggel, hogy automatikusan meghosszabbítható hasonló időtartamra (feltéve, hogy az indokok nem változtak). Ha a család jövedelme nőtt, vagy az összetétele megváltozott, az összeget újraszámolják.
Hogyan kell benyújtani a kérelmet: lépések és gyakori hibák
A legrövidebb út az alábbi: jelentkezzen be a Gyijába → válassza ki az alacsony jövedelműeknek nyújtott támogatás odaítélésére szolgáló szolgáltatást → töltse ki az elektronikus űrlapot, mellékelve a hat hónapra vonatkozó jövedelemigazolásokat és a család összetételét igazoló dokumentumokat (gyermekek születési anyakönyvi kivonatai, igazolások fogyatékkal élők számára stb.). A Gyija emlékeztet arra: háború idején a hosszabbítások automatikusan történnek, de ne éljenek vissza vele – igazolják a jelenlegi jövedelmüket, különben a túlfizetést vissza kell téríteni.
Ha valaki offline nyújtja be a kérelmet, a dokumentumokat a társadalombiztosítási szervek helyett a Nyugdíjalapnak kell benyújtani – ez az új funkciójuk, amelyet a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése érdekében vezettek be. A Nyugdíjalap közölte, hogy a döntést rövid időn belül hozzák meg, és a kifizetéseket a jelentkezés hónapjától számítják fel.
Mi a helyzet a munkanélküliek támogatásával: alapvető szabályok
A hadi állapot idején a munkaerőpiac és a társadalombiztosítás szabályai többször is változtak, de a kifizetések „alapja” megmaradt. Az Ekonomicsna Pravda cikkében arra emlékeztet, hogy a munkanélküli státuszt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adja meg a regisztrációt követően; ezt követően a személy munkanélküli segélyben részesül – amelynek összege a biztosítási időtől, a korábbi keresetektől, az elbocsátás okaitól és bizonyos kategóriákba való tartozástól függ. A kifizetést a törvényben meghatározott időszakra állapítják meg, és megszüntethető a megfelelő álláshelyek elutasítása, az álláskeresési feltételek megsértése esetén.
A kiadvány felhívja a figyelmet: a hadiállapot idején speciális korlátozások és kivételek vannak érvényben – többek között a regisztráció feltételeire és módjaira, valamint a munkaügyi központok általi online szolgáltatásra vonatkozóan. Ha belső menekültként igényel támogatást, vagy külföldről tért vissza, készüljön fel a foglalkoztatási időszakok és a jövedelem igazolására – ez közvetlenül befolyásolja a támogatás kiszámítását.
Mi változik 2025–2026-ban?
Az állam egyidejűleg teszteli az alapvető szociális segély új formátumát (amely több célzott támogatási típust egyesít egyetlen kifizetésben, és a kiszámítás során egyetlen alapértéken alapul). Ez a kísérleti program nem szünteti meg az alacsony jövedelműeknek nyújtott „klasszikus” segélyt, és nem helyettesíti a munkanélküli segélyt, hanem egy eltérő technikai módot kínál azok odaítélésére, magasabb szintű automatizálással és ellenőrzéssel.
Tehát, ha a család jövedelme alacsonyabb, mint az annak összetételére vonatkozó garantált küszöbérték, igényeljen alacsony jövedelműeknek járó segélyt. Ha elvesztette az állását, regisztráljon a foglalkoztatási szolgálatnál, és igényeljen munkanélküli segélyt. Gyakorlati tanácsok, amelyek felgyorsítják a folyamatot: használjon online szolgáltatásokat, előre készítse el a dokumentumokat, és tartsa a kapcsolatot a Nyugdíjalappal és a foglalkoztatási központokkal.
Az új német kormány reformálni kívánja a társadalombiztosítási rendszert, amelyet Bürgergeld néven ismernek. Azok, akik teljes mértékben elutasítják a munkát, nem számíthatnak állami támogatásra. Erről a BILD számolt be.
A jövőbeli koalíció tervei szerint a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer neve, a Bürgergeld (Polgári jövedelem) megszűnik, és új rendszert vezetnek be „Segély a munkát keresők számára” néven.
A reform célja a „szakképzettség növelése és a munkába való elhelyezkedés segítése”.
A legszigorúbb újdonság a teljes szociális juttatások megszüntetése azok számára, akik dolgozhatnának, de többször elutasították a felajánlott állásokat. Ez körülbelül 200 000 embert érint majd, akiknek nincs egészségi problémájuk vagy nyelvi akadályuk.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) évtizedek óta az amerikai külpolitika egyik kulcsfontosságú eszköze, amely gazdasági és humanitárius támogatást nyújtott számos ország számára. Az USA kormányának januári döntése az ügynökség működésének felfüggesztéséről Ukrajna számára is jelentős következményekkel jár, hiszen az elmúlt években az ország az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt ezeknek a támogatásoknak.
A USAID finanszírozásának megszüntetése nem csupán a politikai döntéshozatal következménye, hanem egy szélesebb geopolitikai diskurzus része, amelyben az amerikai költségvetési prioritások és a támogatási programok hatékonysága kerül előtérbe.
Ukrajna számára a USAID az egyik legfontosabb fejlesztési és segélyezési forrás volt. Az ügynökség az elmúlt három évben több mint 30 milliárd dollár értékben biztosított támogatást, amely elsősorban az alábbi területeket érintette:
Államigazgatás és közszolgáltatások fejlesztése – több mint 4,2 milliárd dollár a közigazgatási reformok és az e-kormányzati szolgáltatások (például a Diia-platform) bővítésére.
Humanitárius segélyezés – 637 millió dollár belső menekültek és rászoruló csoportok támogatására.
Energiaellátás és infrastruktúra – 250 millió dollár az energiahálózat fenntartására, különösen a háborús károk enyhítésére.
Kis- és középvállalkozások támogatása – 118 millió dollár közvetlen vagy közvetett gazdaságélénkítő programokra.
Mezőgazdasági szektor stabilizálása – 34 millió dollár az agrártermelés fenntartására és a háborús kockázatok csökkentésére.
A USAID 6,05 milliárd dollárt adott Ukrajnának
Az amerikai állami adatbázis, a Foreign Assistance szerint 2024-ben a USAID összesen 6,05 milliárd dollár támogatást irányzott elő Ukrajnának, amelyből 5,5 milliárdot sikerült felhasználni.
A támogatások volumene különösen 2022–2023 során volt jelentős, amikor a háború legintenzívebb szakasza zajlott:
2022-ben 8,9 milliárd,
2023-ban 16,02 milliárd dollárt irányoztak elő Ukrajna számára.
A USAID támogatási szerkezete dinamikusan alkalmazkodott az ukrán szükségletekhez, például a tengeri blokád alatt az agrárszektorra, majd a kritikus infrastrukturális károk után az energiaszektorra helyezve a hangsúlyt.
A támogatás felfüggesztésének következményei
A USAID finanszírozásának megszüntetése különösen súlyosan érinti azokat a régiókat, amelyek a frontvonalhoz közel vagy a háború során felszabadított területeken helyezkednek el. Ezeknek a térségeknek a gazdasági működése nagymértékben függött a külföldi támogatásoktól, így a pénzügyi források hirtelen kiesése súlyos visszaesést eredményezhet.
Oleh Csumak, a Magánvállalkozók Szövetségének elnöke szerint a USAID megszűnése leginkább azokat a szektorokat érinti, amelyek eddig kiemelt támogatásban részesültek.
A mezőgazdaság esetében ez különösen a földművelés helyreállítását és az aknamentesítési folyamatok folytatását veszélyezteti.
Az infrastrukturális fejlesztések terén az úthálózatok és közművek helyreállítására szánt források elapadása komoly problémát jelenthet, mivel ezek a beruházások kulcsszerepet játszottak a háború által sújtott területek újjáépítésében.
A kis- és középvállalkozások számára a finanszírozás megszűnése szintén nagy kihívás, hiszen ezek a cégek az egyik legérzékenyebb gazdasági szereplők a háborús környezetben. A támogatások nélkül számos gyártó és szolgáltató szektorban működő vállalkozás kerülhet fenntarthatatlan helyzetbe. Emellett a USAID egyik kiemelt területe volt a veteránvállalkozások támogatása is, amelynek keretében számos program biztosított finanszírozást a háborús veteránok által indított üzleti kezdeményezések számára.
Az egyik leginkább érintett térség Harkiv megye, ahol a USAID több mint 50 civil szervezetet finanszírozott, amelyek alapvető szerepet játszottak a vállalkozások újraindításában és a társadalmi stabilitás fenntartásában. Ezek az alapok nemcsak a gazdaság újraélesztését segítették elő, hanem hozzájárultak a közösségek hosszú távú fejlődéséhez is. A támogatás megszűnésével azonban ezek a programok leállhatnak, veszélyeztetve a helyi gazdaság újraépítését és a munkahelyek megőrzését.
Léteznek alternatív források?
Borisz Emeldes, a Vállalkozók Országos Egyesületének elnöke szerint
Ukrajna a USAID nélkül is fennmarad, de a támogatások megszűnése a gazdasági stabilitásra és a vállalkozások működésére egyaránt hatással lesz. Az ügynökség támogatása nem csupán pénzügyi segítséget jelentett, hanem rendszerszintű reformokat is elősegített, például az adórendszer egyszerűsítésében vagy a vállalkozások szabályozási környezetének javításában.
Szakértők szerint a kieső források más nemzetközi támogatási mechanizmusokkal részben pótolhatók.
Az EU4Business például az Európai Unió kis- és középvállalkozásokat támogató programja,
az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) humanitárius és gazdasági stabilizációs kezdeményezéseket kínál.
A Horizon Europe kutatási és fejlesztési projektek finanszírozására nyújt lehetőséget,
az Európai Beruházási Bank (EIB) pedig különböző hitel- és támogatási konstrukciókat biztosít gazdasági növekedést elősegítő beruházásokra.
Ezenkívül Németország, Franciaország és Japán kormányai is működtetnek olyan támogatási programokat, amelyek hozzájárulhatnak az ország gazdasági újjáépítéséhez és a vállalkozói szektor megerősítéséhez.
Az ENSZ 2025-ben több mint 2,6 milliárd dollárt tervez elkülöníteni az ukránok megsegítésére. Ezt az ENSZ Ukrajna humanitárius szükségleteire elkészített terve írja elő, jelentette be Denisz Smihal Ukrajna miniszterelnöke a közösségi hálókon.
Smihal megvitatta ezen terv végrehajtását Tom Fletcher humanitárius ügyekért és vészhelyzeti segélyezési koordinátorral, valamint az ENSZ menekültügyi főbiztosával, Filippo Grandival.
A már folyamatban lévő és új támogatási programokról is beszéltünk. Többek között olyan kiemelt projektekre hívta fel a figyelmet, mint a dél-ukrajnai közösségek ivóvízellátása, aknamentesítés, alternatív hő- és energiaforrások, lakásfelújítás és menedékházak építése, valamint üzletfejlesztési programok”, írta Smihal.
Elmondása szerint Ukrajna arra számít, hogy a lakosságot támogató programok folytatódnak, és számít az ENSZ jelentős hozzájárulására is az ország humanitárius aknamentesítéséhez ebben az évben, többek között új programok és projektek elindításával.
„Köszönetet mondtam az ukrán kormánnyal közösen végrehajtott humanitárius programokért, amelyek célja a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek támogatása és a téli időszak átvészelése. Az ENSZ 492 millió dollár bevonását tervezte erre a fűtési szezonra”, részletezte az ukrán kormányfő.
2024-ben 8,5 millió ukrán részesült különféle típusú ENSZ-segélyben.
Ukrajna 2024-ben 41,7 milliárd dollár nemzetközi segélyben részesült, ez nagyjából ugyanannyi, mint tavaly – jelentette ki hétfőn Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a miniszter közölte: „Idén már 41,7 milliárd dollárnyi támogatást hívtunk le a partnereinktől.” Szerinte ez lehetővé tette a nyugdíjak, a fizetések teljes finanszírozását az oktatásban és az egészségügyben. „A humanitárius és szociális ellátás teljes rendszere finanszírozva volt” – tette hozzá.
„A nemzetközi támogatás továbbra is fontos eszköze marad a makroszintű pénzügyi stabilitásnak Ukrajnában a teljes körű háború körülményei között, és lehetővé teszi az állam számára, hogy eleget tegyen az állampolgárokkal szembeni társadalmi kötelezettségeinek” – szögezte le Szerhij Marcsenko.
Ukrajna 2023-ban 42,9 milliárd dollár nemzetközi támogatást kapott vissza nem térítendő juttatások és kölcsönök formájában.
Az ukrajnai háború kezdete óta Kijev mintegy 45 millió euró közvetlen költségvetési támogatást kapott Svédországtól − számolt be az ukrán pénzügyminisztérium.
A svéd kormány támogatása és szolidaritása a teljes körű invázió első napjai óta rendkívül fontos Ukrajna számára. Ez vonatkozik a pénzügyi, katonai és humanitárius segélyre − mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a svéd parlamenti képviselőkkel folytatott találkozón.
Hozzátette: meggyőződése, hogy partnerségük további fejlesztése segít Ukrajna pénzügyi fenntarthatóságának megerősítésében és makrogazdasági stabilitásának fenntartásában, „Svédország tapasztalata az európai integrációs folyamatban pedig jelentősen hozzájárul Ukrajna EU-hoz vezető útjához”.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése jelentős külső pénzügyi támogatás fenntartását feltételezi, de a segélyek mennyiségének megfelelőségével és beérkezésének ütemével továbbra is fennállnak kockázatok, különösen a következő években – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU 2024 áprilisi Inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna nemzetközi finanszírozása 2024-ben várhatóan eléri a 37,9 milliárd dollárt, 2025-ben a 25,1 milliárd dollárt, 2026-ban pedig a 12,6 milliárd dollárt. „Bár 2024-ben a finanszírozás csökkenésének kockázata jelentősen gyengült, a következő években továbbra is jelentős marad. A külföldi segélyek beérkezésének a késedelme esetén fennáll annak a veszélye, hogy az NBU megújítja a költségvetés emissziós finanszírozását. A hazai pénzügyi piac korlátozott kapacitása miatt növekedni fog” – áll a beszámolóban.
Az NBU szerint a kisebb összegű nemzetközi támogatás ráadásul a nemzetközi tartalékok csökkenéséhez vezetnek, ami gyengíti az állam külső stabilitását. Ilyen forgatókönyv esetén az árfolyam- és inflációs várakozások romlanak, az NBU pedig az alapforgatókönyvnél szigorúbb monetáris politikát folytat.
A dél-koreai kormány 70 mentőautót adott át az Ukrán Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a háború alatt sürgősségi orvosi ellátást biztosítsanak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az ukrán kormány sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint korábban 30 autót szállítottak Ukrajnába Szöulból. Dél-Korea az elmúlt hónapokban összesen 100 mentőautót adott át Ukrajnának humanitárius segélyként. A járműveket olyan betegek létfontosságú ellátására használják majd, akiknek életben tartásra van szükségük a kórházakba és a kórházak közötti szállítás során. A mentőautók olyan berendezésekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik a betegek életmentő támogatását a szállítás során.
Szeptemberben vált ismeretessé, hogy Dél-Korea pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának az újjáépítéshez. A mértéke 2,3 milliárd dollár. Később Ukrajna gazdasági minisztere, Julija Szviridenko azt mondta, hogy az első szakaszban a Dél-Koreától felvett hiteleket felszerelések szállítására, 2025-től pedig helyreállításra lehet felhasználni.
Ezenkívül Szöul hamarosan 12 millió dollárt biztosít katonai rehabilitációra a NATO Ukrajnának szánt vagyonkezelői alapján keresztül. A NATO Katonai Orvosi Klinikai Rehabilitációs Központ sebészeti beavatkozást, pszichológiai kezelést, kutatást, oktatást és képzést biztosít a sebesült ukrán katonák számára.
