Svédország egy új, 17,5 milliárd svéd korona értékű (körülbelül 1,8 milliárd dollár) válságellenes csomagot készít elő a globális energiaválságra válaszul, amely a közel-keleti háború hátterében fokozódik, jelentette be Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter, írta az SVT, tájékoztatott Jevropejszka Pravda.
Amint megjegyezték, a kiegészítő költségvetésnek nincs külön finanszírozási forrása, így a kormány hitelfelvétellel tervezi fedezni a költségeket.
„Ott nyújtunk támogatást, ahol szükség van rá – a közel-keleti háború által sújtott háztartásoknak és iparágaknak” – hangsúlyozta Svantesson.
Az új költségvetést várhatóan hamarosan benyújtják a parlamentnek, és valószínűleg tartalmazni fogja a mezőgazdasági és a légi közlekedési ágazat támogatását, amelyeket a leginkább sújtott az emelkedő energiaárak.
Ulf Kristersson miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az intézkedések célja a globális válság hatásainak enyhítése, amely már most hatással van az ország gazdasági növekedésére.
Az ír kormány „nagylelkű” segélycsomagot kíván felajánlani az ukránoknak a hazatéréshez, mivel a külföldi menekültek befogadására vonatkozó szerződések megszüntetését tervezi, írta a Times.
Az ír tisztviselők azt vitatják, hogy teljesen eltöröljék-e a menekültekre vonatkozó ideiglenes védelmi szabályokat, vagy alternatívát kínáljanak – csak az „Ukrajna legsúlyosabban érintett területeiről” érkező menekültek támogatását illetően.
Colm Brophy migrációs miniszter kijelentette, hogy a kormány mintegy 16 000 ukrán menekült szerződését akarja felbontani, akik menedékjogot kaptak Írországban. Hozzátette, hogy a kormány 12 hónapon belül reméli, hogy ezt megteheti.
„Ezt mindenképpen meg akarjuk szüntetni. Mert egyetlen más uniós ország sem biztosítja ezt. Kénytelenek lesznek távozni, mert fel fogjuk bontani a szerződéseket” – mondta Brophy.
Jelenleg az Írországban tartózkodó ukrán menekültek személyenként 2500 euró, családonként pedig 10 000 euró kártérítést igényelhetnek, ha beleegyeznek a hazatérésbe. Arra a kérdésre, hogy mekkora lesz a támogatás az új szabályok szerint, Brophy azt mondta, hogy „ugyanolyan nagylelkű lesz, mint amilyen támogatást akkor ajánlottunk fel, amikor Írországba érkeztek.”
„Érthető, hogy nagylelkűen kell támogatnunk az embereket, hogy visszatérhessenek. Arányosan azzal a nagylelkűséggel, amellyel eredetileg lehetővé tettük számukra, hogy hozzánk jöjjenek” – mondta a miniszter.
A Times jelentése szerint 2022 februárja óta több mint 125 000, az ukrajnai háború elől menekült ember kapott ideiglenes védelmet Írországban. 2022 júliusa és 2026 márciusa között közel 28 000 ír polgár kapott több mint 438 millió eurót, hogy elszállásoljanak mintegy 64 000 ukrán menekültet. Az íreknek járó kifizetések összege kezdetben havi 400 euró volt, majd megduplázódott 800-ra, most pedig ismét havi 600 euróra csökkent. A kormány most ismét vissza akarja állítani a 400 eurós összeget.
„Mivel az adófizetők pénzéről van szó, azt akarom, hogy a pénzükért értéket kapjanak. Szerintem, ha egy közösség vagy egy egyén el tudja tartani magát, nem értem, miért kellene nekünk, adófizetőknek milliókat és milliókat fizetnünk. Ez nem így van más európai országokban” – mondta Brophy.
Az alpesi ország csaknem 1,6 milliárd eurót utal át az elkövetkező három évben újjáépítésre.
A genfi kormány által jóváhagyott segélycsomag a már tavaly bejelentett 5 milliárd frank értékű, 12 évre szóló segélyezési terv kezdete – áll a svájci szövetségi tanács közleményében. Ebben a szakaszban a forrásokat a nemzetközi együttműködési alapból biztosítják, 2029-től 2036-ig pedig egyéb finanszírozási forrásokat is mérlegelnek – közölte a svájci kormány.
A 2028-ig tartó program intézkedéseket tartalmaz az ukrán magánszektor támogatására, beleértve a mezőgazdasági, valamint a városi infrastruktúra újjáépítésén, az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások helyreállításán dolgozó vállalkozásokat.
Finanszírozza továbbá az aknamentesítést, az eltűnt személyek felkutatását és az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban elkövetett jogsértésekre irányuló vizsgálatokat. A közlemény szerint az első szakaszból származó források egyharmadát olyan újjáépítési munkákra fordítják, amelyekben svájci cégek is részt fognak venni.
A 2025-ös évben az Európai Unió a tervek szerint 35 milliárd eurós pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a G7 ERA kezdeményezés és az Ukraine Facility program keretében. Ezt Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke és kereskedelmi biztosa jelentette be.
Közben Marco Rubio amerikai külügyminiszter rendelettel leállította a legtöbb külföldi segélytámogatás kiadásait, és ez, úgy tűnik, az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás finanszírozására vonatkozik. Az utasítás azonnal hatályba lépett.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) 60 millió dollárt utal ki az ukrán mezőgazdaság támogatására – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Szabadság Rádióra hivatkozva.
A USAID szerint a segélycsomag célja az új Harvest program megvalósítása, amely mérsékli az orosz agresszió hatását az ukrajnai mezőgazdasági termelésre. A program célja, hogy segítse az ukrán gazdálkodókat a termelés hatékonyságának növelésében, fenntarthatóbbá és versenyképesebbé tételében a háború alatt, és egyben megalapozza az ukrán mezőgazdasági szektor hosszú távú fenntartható fejlődését.
„A Harvest program részeként az ügynökség hozzájárul egy olyan szabályozási és üzleti környezet kialakításához Ukrajnában, amely feltárja az innovációs potenciált, és segít bevonzani a magánvállalkozási forrásokat, hogy segítse az ukrán mezőgazdasági termelőket továbbra is táplálni a saját és sok más országot szerte a világon” – közölte az USAID.
Isabelle Coleman, a USAID helyettes adminisztrátora jelezte, hogy az ukrán mezőgazdasági szektor továbbra is az ukrán gazdaság egyik fő mozgatórugója: 2023-ban az exportbevételek több mint 60%-át adta.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Ausztrália 100 millió dolláros új segélycsomagot biztosít Ukrajnának, amelyet hordozható légvédelmi rakétakomplexumokra, drónokra és egyéb katonai szükségletekre fordítanak.
Erről Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke és Richard Marles Ausztrália védelmi minisztere egyezett meg.
„Ennek az összegnek a felét egy nagy tétel hordozható légvédelmi rakétakomplexumra fordítják. Több mint 30 millió dollárt fordítanak drónokra a „drónkoalíción belül”, a fennmaradó összeget pedig egyéb katonai szükségletekre költik” – mondta Smihal.
Összességében Ausztrália Ukrajnának nyújtott támogatása már több mint 655 millió dollár, amelyből 540 millió dollár katonai segély.
„Nagyra értékeljük az ausztrál nép Ukrajnával való szolidaritását. Köszönöm Richard Marles úrnak az ukrán ügyekben való részvételét, a hatékony szolidaritást, a konkrét dolgokat, amelyeket Ausztrália tesz Ukrajnáért. Közel leszünk a győzelemhez. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a világban a törvény ereje legyőzze az erő törvényét” – tette hozzá Smihal.
2,3 milliárd dollárnyi segélyt utal Dél-Korea Ukrajnának – közölte az ország külügyminisztériumának vezetője, Cho Thae El a NATO-országok és partnereik külügyi vezetőinek találkozóján.
A támogatás egy közép- és hosszútávú segélycsomag, amelyet 2024-től nyújtanak Ukrajnának.
Emellett Dél-Korea 12 millió dollárt különít el a sebesült ukrán katonák rehabilitációs központjainak munkájára.
A miniszter kiemelte, hogy országa nem szállít Ukrajnának fegyvereket és lőszereket, de humanitárius és pénzügyi segítséget igen – írja az UNIAN.
A japán kormány forrásokat különített el a területek aknamentesítésére és az energetikai infrastruktúra helyreállítására.
Japán 470 millió dollár értékben új humanitárius segélycsomagot nyújt Ukrajnának. A forrásokat elsősorban a területek aknamentesítésére és az energiarendszer helyreállítására fordítják. A hírt a japán külügyminisztérium sajtószolgálata közölte március 30-án, csütörtökön.
Egyes tagállamok kezdeményezték, hogy Kijev számára a lőszereket az EU-n kívül szerezzék be abban az esetben, ha az unióban lehetetlen lesz azokat gyorsan és nagy mennyiségben legyártani.
Az Európai Unió fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy az USA-tól és Dél-Koreától szerezzen be lőszert Ukrajna számára – számolt be az Euractiv.
A kiadvány szerint Európa nem biztos abban, hogy képesek lesznek gyorsan növelni az Ukrajnának szánt lőszerek gyártását.
Eddig 11 EU-s országban 15 vállalatot határoztak meg, amely 155 mm-es kaliberű tüzérségi lövedékeket tud gyártani, és öt olyan gyártót, amely 152 mm-es szovjet típusú lövedékeket tud gyártani. Emellett folytatódik azon cégek felkutatása, amelyek képesek ilyen fajta megrendeléseket átvenni.
„Ha ezt nem tudják gyorsan és nagy mennyiségben legyártani, engedélyt kell kérnünk arra, hogy harmadik országokhoz forduljunk” – mondta egy uniós diplomáciai körökből származó forrás.
Az uniós országok védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy az Európai Békealapból (EPF) 2 milliárd eurót fordítanak Ukrajna lőszerrel való ellátására az EU-országok fegyvertárából, valamint a 155 mm-es lőszer gyártásának növelése révén. Ugyanakkor az uniós diplomáciai körök három forrása elmondása szerint azonban még folynak a viták ezen pénzeszközök felhasználásáról.
Az a kérdés is nyitott marad még, hogy melyik országnak kell felelősséget vállalnia a külföldről történő lőszerbeszerzésekért.
A finn hatóságok csütörtökön jóváhagyták a döntést, miszerint egy újabb, nyolcadik katonai segélycsomagot nyújtanak Ukrajnának – áll a finn védelmi minisztériumközleményében, közölte az Interfax-Ukrajna.
„2022. szeptember 1-jén a köztársasági elnök a kormány javaslata alapján úgy döntött, hogy Finnország újabb, katonai felszerelést tartalmazó segélycsomagot küld Ukrajnának. Ez Finnország nyolcadik támogatási csomagja Ukrajnának” – áll a nyilatkozatban.
A támogatás a címzetthez való biztos eljuttatása érdekében a tartalommal, a kézbesítés módjával és a segítségnyújtás terminusával kapcsolatos további információk nem kerülnek nyilvánosságra.
„Finnország az újabb segélyszállítmány összeállításakor figyelembe vette Ukrajna igényeit és a honvédség erőforrásainak állapotát” – hangsúlyozta a minisztérium.
A finn védelmi minisztérium ugyanakkor nem határozta meg az Ukrajnának szánt új katonai segélycsomag teljes költségét, a Reuters információja szerint ez körülbelül 8,3 millió eurót tesz ki.
Mario Draghi olasz miniszterelnök hivatalából való távozása előtti utolsó lépései között szerepel egy 14,3 milliárd euró értékű segélycsomag jóváhagyása, amellyel további támogatást nyújtana a megugró infláció által sújtott családoknak és vállalkozásoknak.
A Bloomberg forrásai szerint az ügyvezető Draghi kabinetnek csütörtökön kell jóváhagynia az intézkedéscsomagot. Az összeg természetesen nem volt betervezve az idei büdzsé kiadási oldalára, de fedezetet nyújt rá a vártnál magasabb gazdasági növekedés és a terven felül befolyó adóbevételek. A támogatási csomag több pontból áll, tartalmaz adócsökkentő tételeket a megugró energiaszámlák ellensúlyozására, valamint az alacsonyabb jövedelmű háztartások energiaszámláinak már létező támogatását kiterjesztik a negyedik negyedévre. Az üzemanyagok jövedéki adótartalma is csökkentett marad szeptember 20-ig.
Draghi a szeptemberi előrehozott választásokig ügyvezető kormányfő, miután a múlt hónapban felbomlott a koalíciója. Számára most az a legfontosabb kihívás, hogy megpróbálja megvédeni a háztartásokat az infláció hatásaival szemben (júliusban 8,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak éves alapon), támogassa a gazdasági növekedést, de ügyelnie kell arra, hogy kordában tartsa az államadósságot.
A gazdaság a második negyedévben 1 százalékkal nőtt az első negyedévi kibocsátáshoz képest, a költségvetés deficitje pedig a GDP 5,6 százalékára rúghat idén. Az olasz kormány már eddig is elkülönített forrásokat (33 milliárd eurót), hogy intézkedéseket hozzon, segítve a háztartásoknak megbirkózni a kiadásaik durva növekedésével. Ilyen intézkedés volt a 2 százalékos éven belüli nyugdíjemelés, vagy az alacsony jövedelműeknek adott egyszeri 200 eurós egyszeri kifizetés.
A hírek szerint napirendre került az adóék, vagyis a bruttó bér + a munkáltatói terhek és a nettó jövedelem közti különbség csökkentése is.
