Az idei évben az ukrán újévi fenyőfapiac tartós csökkenő tendenciát mutat: mérséklődik mind a kitermelt fák száma, mind a vásárlói kereslet. A háború és a megváltozott környezetvédelmi szemlélet hátterében az ukránok egyre ritkábban vásárolnak élő karácsonyfát. Erről az Opendatabot számolt be.
Ebben a szezonban az erdőgazdaságok 991 ezer újévi fa értékesítését tervezték, ami 8%-kal kevesebb a tavalyinál. A tényleges kereslet azonban még látványosabban esik vissza: 2025. december közepéig mindössze 39,9 ezer fenyőt adtak el, ami 11%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.
Összehasonlításképpen az elmúlt évek piaci visszaesésének dinamikája a következő:
a 2024–2025-ös szezonban az értékesítés 38%-kal esett vissza az azt megelőző évhez képest;
a 2022–2023-as szezonhoz viszonyítva az eladások közel egynegyedével csökkentek.
Hagyományosan a legnagyobb mennyiségű fenyőt két megyében termelik ki:
A Szociálpolitikai Minisztérium összefoglalta a „Téli támogatás 6500” program keretében benyújtott egyszeri állami támogatási kérelmek számát. Összesen 414 295 kérelmet nyújtottak be a polgárok. Az erre vonatkozó információkat a minisztérium honlapján tették közzé.
Megjegyezték, hogy az igénylések befogadása december 17-én véget ért. A kérelmek többségét, 350 866-ot már jóváhagytak. Azok a személyek, akiknek a kérelmét jóváhagyták, de a pénzeszközöket még nem kapták meg, a következő 10 napon belül megkapják a kifizetést.
„Az állam már több mint 272 544 kérelmet finanszírozott, több mint 1,7 milliárd hrivnya értékben, a 6500 hrivnya összegű egyszeri téli támogatás kifizetésére. Ezek között már szerepelnek az első kiadások is. Például 67 829 tranzakciót bonyolítottak le ruházat és lábbeli vásárlására. További 13 711 vásárlás történt gyógyszertárláncokban” – közölte a Szociálpolitikai Minisztérium.
A november 27-i, csütörtök adatok szerint több mint 13 millió ukrán állampolgár nyújtotta be az 1000 hrivnyás támogatásra vonatkozó kérelmet a „Téli támogatás” program keretében, jelentette be Tetyana Kirijenko, a szociálpolitikáért, családért és egységért felelős miniszterhelyettes a telemaraton adásában.
Elmondta, hogy a minisztérium adatai szerint 4 millió ukrán állampolgár már megkapta a kifizetéseket.
„A várakozásoknak megfelelően az ukránok többsége az online formátumot választotta: több mint 11 millió kérelmet dolgoztak fel már a „Gyija” alkalmazáson keresztül. Ezenkívül közel 2 millió állampolgár kap automatikusan támogatást a nyugdíjak és a szociális juttatások mellett az Ukrpostán keresztül” – mondta Kirijenko.
A miniszterhelyettes azt is megjegyezte, hogy az ukránok leggyakrabban a védelmi erők és más jótékonysági kezdeményezések támogatására utalják át a kapott összegeket.
2025 január–október között az adófizetők 131,7 milliárd hrivnyát utaltak a katonai járulékként az állami költségvetésbe. Ez, szemben a tavalyi azonos időszak 36,6 milliárd hrivnyájával, 95,1 milliárd hrivnyás növekedést jelent – majdnem négyszeres emelkedést.
A hírt az Állami Adószolgálat jelentette.
A legnagyobb befizetések régiók szerint:
Kijev — 42,4 milliárd hrivnya,
Dnyipropetrovszk megye — 14,8 milliárd hrivnya,
Lemberg megye — 10,2 milliárd hrivnya,
Harkiv megye — 8,3 milliárd hrivnya.
Minden régióban növekedés tapasztalható.
A növekedés fő okai:
A járulék mértékének 5%-ra emelése 2024. december 1-jétől
A béralap és a hivatalos foglalkoztatás növekedése
Általános rendszerű vállalkozók: 5% a nettó jövedelemből
Kedvezmények:
A mozgósított és szerződéses katonák automatikusan mentesülnek a járulék fizetése alól a szolgálat idejére (a mozgósítás hónapjának első napjától, de legkorábban 2022. február 24-től).
Január–október között Ukrajna 67,8 milliárd dollár értékben importált, míg exportja 33,2 milliárd dollár volt. A teljes áruforgalom így 101 milliárd dollárt tett ki – közölte a Állami Vámhivatal 2025. november 11-én.
A 67,8 milliárd dolláros importból 51,8 milliárd volt adóköteles, ami az összes behozott áru 76%-át jelenti. Az adóteher január–szeptember között 0,52 USD/kg volt az adóköteles importnál.
Legnagyobb behozatal országonként:
Kína: 15,1 milliárd USD
Lengyelország: 6,4 milliárd USD
Németország: 5,4 milliárd USD
Legnagyobb exportcélországok:
Lengyelország: 4,2 milliárd USD
Törökország: 2,2 milliárd USD
Németország: 2 milliárd USD
Az import összetétele:
Gépek, berendezések, járművek: 27 milliárd USD (az importált áruk vámbevétele a költségvetésbe 168 milliárd hrivnya, 29%)
Vegyipari termékek: 10,4 milliárd USD (81,1 milliárd hrivnya, 14%)
Energia- és üzemanyagok: 8,5 milliárd USD (167,9 milliárd hrivnya, 29%)
Az export élmezőnye:
Élelmiszeripari termékek: 18,2 milliárd USD
Fémek és fémtárgyak: 3,9 milliárd USD
Gépek, berendezések, járművek: 3,1 milliárd USD
Az árukivitel vámkezelése során 950,7 millió hrivnya bevétel folyt be a költségvetésbe azon termékek után, amelyeknél exportvámot alkalmaznak.
Annak ellenére, hogy jelenleg Ukrajnában Lembergben a legdrágábbak lakások, Ungváron a legmagasabbak a lakásbérlés költségei, jelentette ki Olena Unanyan, a LUN társaság a kivitelezőkkel való kapcsolatokért felelős osztályának vezetője tájékoztatóján, írta az UNN.
Elmondása szerint az elmúlt évben az ország nyugati régióiban emelkedtek a lakásárak, Lemberg még Kijevet is megelőzte.
„Az elmúlt évben az elsődleges piacon a négyzetméterenkénti árnövekedés tekintetében a városok 5-ös ranglistáján Luck az ötödik helyen áll, ahol az árak négyzetméterenként 8%-kal nőttek. A negyedik helyen Ivano-Frankivszk áll, ahol 9%-kal emelkedtek az árak. A harmadik helyen Odessza áll – az áremelkedés 13%, Hmelnickij – 13% és Ternopil – 15% ”, mondta Unanyan. Ugyanakkor a teljes körű invázió kezdete óta az árak Hmelnickijben – 38%-kal, Csernyihivben – 40%-kal, Lembergben – 41%-kal emelkedtek a legnagyobb mértékben, a vitathatatlan vezető Ivano-Frankivszk, ahol az ár 75%-kal nőtt.
A legdrágább lakások jelenleg Lembergben vannak, a négyzetméterenkénti költségek tekintetében a második helyen Kijev áll. Ezenkívül Kijevben a lakhatás költségei nem változtak az elmúlt évben. Lembergben vannak a legdrágább lakások a másodlagos piacon is. Egy egyszobás lakás ára 67 ezer dollártól kezdődik. Ugyanekkor Kijevben egy egyszobás lakás ára 65 ezer dollár. Ungváron egy ilyen lakás 63-ért vásárolható meg.
Unanyan megjegyezte, hogy Kijevben és Lembergben az elmúlt évben 3%-kal emelkedtek a bérleti díjak.
„Ungvár áll az első helyen a bérleti díjakat illetően. Ott egy egyszobás lakásért körülbelül 20 ezer hrivnyát kell fizetni havonta. Ugyanakkor Lembergben és Kijevben ez a költség 17 ezer hrivnya körül lesz” – mondta.
2025 első 9 hónapjában a Kárpátaljai Vámhivatal 416 ügyet küldött bíróságra a vámjogszabályok megsértése miatt, összesen 185,5 millió hrivnya értékben.
Ennek eredményeként 447 ügyben (beleértve a 2024-es előző időszakból áthozott ügyeket is) született döntés, amelyekből:
a lefoglalt vagyontárgyak értékét majdnem 79 millió hrivnyában elkobozták;
75,7 millió hrivnya bírságot szabtak ki;
a bírósági határozatok alapján 8,3 millió hrivnya bírságot hajtottak be.
A lefoglalt vagyonból a költségvetésbe eddig 4,7 millió hrivnya folyt be.
Ezen felül a vizsgált időszakban a Kárpátaljai Vámhivatal 117 ügyet bírált el a vámeljárási szabályok megsértése miatt, és közigazgatási bírságot szabott ki 5,5 millió hrivnya értékben, amelyből már 2,7 millió hrivnyát átutaltak a költségvetésbe.
Ugyanakkor 109 ügyben kötöttek egyezséget a vámeljárási szabályok megsértésével kapcsolatban, amelyekből több mint 7,8 millió hrivnya folyt be a költségvetésbe.
Összességében a vámeljárási ügyek alapján hozott döntések végrehajtásából eddig 23,5 millió hrivnya folyt be az állami költségvetésbe.
Továbbá, a megyei katonai adminisztráció döntése alapján a lefoglalt, illetve az állam tulajdonába került vagyonból, amelyet a vámeljárási szabályok megsértésével kapcsolatban vontak be, 12,2 millió hrivnya került átadásra az Ukrán Fegyveres Erők részére.
A tájékoztatást a Kárpátaljai Vámhivatal tette közzé.
A mai adatok szerint 7655 külföldi gazdasági tevékenységet folytató szervezet van akkreditálva a Kárpátaljai Vámhivatalnál. Tavaly 469-el kevesebb vállalkozás volt. Idén közel másfél ezer vállalkozás végzett aktív külkereskedelmi műveleteket.
2025 9 hónapja alatt a kárpátaljai vámtisztviselők több mint 93,2 ezer vám-nyilatkozatot állítottak ki. Az Ukrajnába a legnagyobb mennyiségben importált áruk közé tartoznak: személygépkocsik és egyéb gépjárművek; telefonok; monitorok és projektorok; televízió-vevőberendezések; automatikus adatfeldolgozó gépek; elektromos fűtőberendezések; szerszámgépek, mosógépek stb.
A legtöbb árut Ukrajnába importáló országok – Szlovákia, Csehország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Németország. Ukrán termékekre azonban elsősorban olyan EU-s országoknak volt szükségük, mint Németország, Olaszország, Magyarország, Csehország, Románia és Ausztria. Az alábbi termékeket exportálták ezekbe az országokba: gabonafélék (kukorica, szójabab, repce, búza); fa és faipari termékek, szén; üdítőitalok; mosószerek, jelentette a Kárpátaljai Vámhivatal.
