A kormány befejezte a Téli e-Pidtrimka támogatás kifizetését a Gyija alkalmazásban a partnerbankokon keresztül. A lakosság február 13. és 28. között 703 millió hrivnya támogatást kapott a benyújtott kérelmek alapján, számolt be a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata március 24-én, hétfőn.
„A program elérte a célját – a nehéz időszakban támogatta az ukrán lakosságot. Közel 14 és fél millió állampolgár vette igénybe a segítséget. Az ukránok a források mintegy 60%-át a rezsi kifizetésére fordították. Ukrajnában gyártott gyógyszereket is vásároltak, támogatták az ukrán könyvkiadást, és az ukrán fegyveres erőket is támogatták. A pénzeszközöket 2025 végéig lehet felhasználni”, jelentette be Julija Szviridenko gazdasági miniszter.
A kérelmeket 2025. február 28-ig lehetett benyújtani. Az Ukrpostán keresztül benyújtott kérvényeket április végéig feldolgozzák.
A lakosság az alábbiakra költötte a pénzt: közüzemi, egészségügyi, oktatási, szállítási, biztosítási szolgáltatások kifizetésére. A jövőben a programban regisztrált kiskereskedelmi üzletekben vásárolhatnak ukrán könyveket és egyéb nyomdatermék, gyógyszereket, orvosi eszközöket. 1000 hrivnyát fordíthatnak jótékony célra, vagy az ukrán fegyveres erőknek adományozhat.
A Téli e-Pidtrimka program keretén belül 14,4 millió polgár élt azzal a lehetőséggel, hogy a három téli hónapban 1000 hrivnya segélyben részesüljön a Gyiján, a partnerbankok és az Ukrpostán keresztül.
Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta folyamatos a vita arról, hogy ki nyújtott több pénzügyi és katonai támogatást Ukrajnának a háború kezdete óta: az Egyesült Államok vagy az Európai Unió? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből kiderült, hogy valójában mennyi pénzt nyelt el eddig az ukrán hadigépezet.
2022 óta a nyugati országok rendkívüli mértékben megnövelték a támogatásukat, hogy segíthessék Ukrajnát a védekezésben és a gazdaság fenntartásában:
az Egyesült Államok eddig több mint 114 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát;
míg az Európai Unió tagállamai összesen több mint 113 milliárd eurót biztosítottak.
Az eddigi összes kiosztott támogatás 267,18 milliárd euróra rúg, három év alatt.
A katonai támogatás az adományok legnagyobb részét teszi ki, de emellett a gazdasági és humanitárius segítség is jelentős.
Az Európai Unió a pénzügyi hozzájárulás 90 százalékát hitel formájában biztosítja, míg az Egyesült Államok esetében ez az arány mindössze 39 százalék.
Magyarország is részt vett Ukrajna támogatásában, de a segítség kizárólag humanitárius célú volt. Három év alatt összesen körülbelül 560 millió eurót biztosított, ami több mint 223 milliárd forintnak felel meg.
Így is a csőd szélén billeg az ukrán állam
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint 2024. december 31-én az ukrán államadósság 158 milliárd euró volt, 2024 végén GDP-hez viszonyított aránya elérte a 92 százalékot. Az adósság visszafizetése Ukrajnának nem megy egyszerűen, de államcsődről nem beszélhetünk.
Az uniós kölcsönök kedvezményesek és hosszú futamidejűek, a legnagyobb probléma az IMF-hitelekkel és az eurókötvényekkel kapcsolatban lehet.
Lengyelországban a decemberi 5,1 százalékról 5,4 százalékra nőtt a munkanélküliség januárban – derült ki a lengyelországi statisztikai hivatal (GUS) gyorsjelentéséből.
A PAP lengyel hírügynökség által megkérdezett elemzők véleményének átlagában is 5,4 százalékos munkanélküliség szerepelt a múlt hónapra. Januárban a munkanélküliek száma 837 600 volt, 51 400-zal több, mint decemberben.
Lengyelországban tavaly januárban is 5,4 százalék volt a munkanélküliség, a ráta egy év alatt 5,4 százalék és 4,9 százalék között mozgott.
A Gyija e-Oszelja programja keretében több mint 15 ezer ukrán család kapott lakáshitelt több mint 25 milliárd hrivnya értékben.
A program legaktívabb felhasználói a honvédség (54,1%), a tanárok (8,3%) és az egészségügyi dolgozók (8,2%) – közölte Mihajlo Fedorov, az innovációért, az oktatás fejlesztéséért, a tudományért és a technológiaért felelős miniszterelnök-helyettes, digitális átalakításért felelős miniszter.
Megjegyezte, hogy az e-Oszeljának köszönhetően az ukránok gyorsan és kedvező feltételekkel vásárolhatnak saját lakást.
„A Gyija alkalmazáson keresztül beküldi a kérelmet a bankoknak, megkapja az előzetes döntést a hitel kiadásáról, és rendezi a jelzáloghitelt. Minden egyszerű és gyors, bankok közötti utazás és hosszú várakozási idő nélkül”
Ukrajna a 20. helyet foglalja el a Worldsteel nemzetközi egyesület rangsorában az acéltermelés volumene alapján 2024-ben. Erről az Ukrmetalurgprom vállalat számolt be.
A közlemény szerint 2024-ben Ukrajna 71 acéltermelő ország közül a 20. helyen végzett, 7,58 millió tonna acéltermeléssel, ami 21,64%-os növekedést jelent a 2023-as évhez képest.
A 2024-es évben a világ acéltermelése 0,91%-kal csökkent, 1 839,45 millió tonnára az előző évi 1 856,26 millió tonnáról.
Az első helyen hagyományosan Kína áll: a kínai acélgyártók 2024-ben 1 005,09 millió tonna acélt termeltek, ami 1,70%-os csökkenés az előző évhez képest.
A második helyet India foglalja el (a termelés 6,27%-kal nőtt 149,6 millió tonnára), a harmadik helyen Japán áll (a termelés 3,44%-kal csökkent 84 millió tonnára), a negyedik helyen az Egyesült Államok (2,38%-os csökkenés 79,5 millió tonnára), az ötödik helyen Oroszország (7,02%-os csökkenés 70,7 millió tonnára), a hatodik helyen Dél-Korea (4,73%-os csökkenés 63,5 millió tonnára), a hetedik helyen Németország (5,20%-os növekedés 37,2 millió tonnára), a nyolcadik helyen Törökország (9,43%-os növekedés 36,9 millió tonnára), a kilencedik helyen Brazília (5,34%-os növekedés 33,7 millió tonnára), és a tizedik helyen Irán (0,83%-os csökkenés 31 millió tonnára).
Másfél hónap alatt már 10 millió ukrán állampolgár nyújtott be kérelmet a téli támogatási program keretében az Gyija alkalmazásban. Közülük majdnem 2,5 millió kérelem a gyermekek számára szóló támogatásra érkezett.
Erről csütörtökön, január 16-án tájékoztatott Ukrajna első miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere, Julia Szviridenko.
A program a legnagyobbá vált az összes szociális kezdeményezés között, amelyet a Gyija alkalmazáson keresztül valósítottunk meg. Másfél hónap alatt 10 millió kérelmet kaptunk, ebből majdnem 2,5 milliót a gyermekek számára
2024-ben az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a termékek közül leginkább a borscskészlet hozzávalói drágultak meg.Ugyanakkor a sertéshús és a szalonna olcsóbb lett, közölte Danyilo Hetymancev, a Legfelső Tanács pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának elnöke.
Mennyibe kerülnek az élelmiszerek?
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2024-ben az 54 élelmiszerből és szolgáltatásból álló termékkosár esetében az alábbiak esetében volt a legnagyobb mértékű áremelkedés:
káposzta (+204%);
sárgarépa (+150%);
burgonya (+96,6%);
alma (+71,9%);
cékla (+71,3%);
vaj (+40%);
import antibiotikumok (+25,9%);
búzaliszt (+25,7%);
tejföl (+25,5%);
szűrővel ellátott cigaretta (+25,1%).
Ugyanakkor vannak termékek, amelyek olcsóbbak lettek:
sertéshús (-4,6%);
köles (-4,4%);
disznózsír (-4,2%);
vodka (-1,6%);
gázolaj (-0,8%);
cukor (-0,4%).
Az inflációt befolyásoló tényezők
2024-ben a termények árai nagymértékben függtek a betakarítástól és az időjárási viszonyoktól, amelyek rosszabbak voltak az előző évhez képest. Emellett a piacra hatással volt a raktározás kapacitása, a vetőmagok minősége, valamint az export-import lehetőségei és árfeltételei, amelyek általában negatív hatással voltak, jegyezte meg Hetymancev.
Ami a húst, többek között a sertéshúst és a szalonnát illeti, a takarmányköltségek növekedése ellenére a termelők árcsökkentésre kényszerültek a belföldi kereslet csökkenése miatt. Ezen termékek exportlehetőségei azonban – a csirkehússal ellentétben – korlátozottak.
A legtöbb fogyasztási cikket és szolgáltatást érintő alapvető inflációt elősegítő tényezők között szerepelt az energiaköltségek, a munkaerőköltségek növekedése, valamint a hrivnya árfolyama gyengülésének hatásai, hangsúlyozta.
A cigarettaárak 2024-ben 25%-kal emelkedtek, de az alkohol nem drágul olyan gyorsan, sőt a vodka még olcsóbb is lett – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Állami Statisztikai Szolgálat weboldalára hivatkozva.
A statisztikai hivatal 2024-es adatai szerint a vodka ára 1,6%-kal 116,5 hrivnyára csökkent egy 0,5 literes palackért, az ukrán márkájú asztali borok 4,4%-kal drágultak 113,9 hrivnyára egy 0,7 literes palackért, a sör 7,0%-kal drágult, 34,0 hrivnyára került egy 0,5 literes palack, a prémium cigaretták ára 23,4%-kal 118,7 hrivnyára drágult csomagonként.
Ukrajna vállalta, hogy 2028-ra eléri az EU-ban megállapított cigarettaadó-szintet. Ebben a tekintetben a cigarettaárak évente 15-25%-kal emelkednek.
Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint 2023-ra a vodka 1,1%-kal drágult 118,3 hrivnyára 0,5 literes palackonként, az ukrán márkájú asztali borok 14,1%-kal drágultak, 109,1 hrivnyára 0,7 literes üvegenként, a sör 11,4%-kal drágult 31,8 hrivnyára 0,5 literes üvegenként, cigaretta a prémium osztályú termékek ára 16,4%-kal 96,2 hrivnyára emelkedett csomagonként.
2024 tizenegy hónapjában az ukrán bankok összesen 44,52 milliárd hrivnyát fizettek profitadóként, ami 1,7-szer több, mint 2023 azonos időszakában. Ezt az Opendatabot platform közölte, hivatkozva az Ukrán Nemzeti Bank adataira.
A közlemény szerint a fenti összegből rekordmagas, 7,05 milliárd hrivnya adókötelezettség esik novemberre, miután a banki adókulcs 25%-ról 50%-ra emelkedett.
A teljes összegből több mint a fele, 4,47 milliárd hrivnya (63%) az idegen tőkével rendelkező bankoké.
Összességében a bankok adófizetés előtti nyeresége 175,6 milliárd hrivnyát tett ki, ami 12%-kal több, mint 2023 hasonló időszakában.
Ugyanakkor 11 bank 388 millió hrivnya veszteséget könyvelt el. Jelenleg az ukrán bankok 18%-a veszteséges.
Ukrajna mezőgazdasági exportja 2024-ben várhatóan 24,5 milliárd dollárra emelkedik, ami az ország teljes exportjának 59 százalékát teszi ki – közölte a mezőgazdasági minisztérium, írja az Index.
Ez jelentős fellendülést jelent, megközelíti a háború előtti szintet, és a 2021-es 27,7 milliárd dollár után a második legmagasabb rekordot éri el.
Ukrajna, a globális mezőgazdasági erőmű, 2024-ben 78,3 millió tonna terméket exportált, beleértve az Afrika és Ázsia piacaira kritikus gabonaféléket és napraforgómagot.
A napraforgóolaj 21 százalékkal vezette az exportot, közel 6 millió tonnával, 5,1 milliárd dollár értékben. A kukorica elérte ezt az arányt, 29,6 millió tonnával, 5 milliárd dollár értékben exportálták. Ezt követte a búza 15 százalékkal, összesen 20,6 millió tonnával, 3,7 milliárd dollár értékben.
