A május 11-i adatok szerint közel 200 000 ukrán család kapott segítséget kárt szenvedett lakása helyreállításához vagy új lakás vásárlásához az eVidnovlennya állami program három éve alatt, számolt be Julija Szviridenko miniszterelnök és Olekszij Kuleba közösségi és területfejlesztési miniszter.
Megjegyezték, az eVidnovlennya program keretében összesen közel 196 067 ezer ukrán család kapott már kártérítést a sérült lakások helyreállításáért, 89,7 milliárd hrivnya értékben.
„A legtöbb forrást a sérült lakásokért fizették ki. Ezen program keretében több mint 138 ezer család kapott kártérítést 13,5 milliárd hrivnya értékben. Az ukránok összesen több mint 215 ezer kérelmet nyújtottak be” – áll a jelentésben.
A miniszterek adatai szerint több mint 56 ezer család kapott összesen 74,9 milliárd hrivnya értékű lakhatási engedélyt új lakás vásárlására. Több mint 136 ezer kérelmet nyújtottak be ebbe az irányba. Május 11-ig több mint 31,3 ezer család vásárolt már új lakást, köztük több mint 11 ezer belső menekült. 2026 elején a kormány ezen felül 15 milliárd hrivnyát folyósított kifejezetten a belső menekültek kártalanítására.
A saját telkek újjáépítésére irányuló kifizetések is folyamatban vannak – 794 család kapta meg az első részletet, összesen 951,6 millió hrivnya értékben és 336 család már megkapta a második részletet, amire 420,6 millió hrivnyát különítettek el.
„Külön folytatjuk a belső menekültek, különösen az ideiglenesen megszállt területeken otthonukat elvesztők támogatásának bővítését. Jelenleg a programnak ez a része a belső menekültek, a harcokban részt vevők és a háború következtében fogyatékkal élők számára érhető el” – mondta a miniszterelnökasszony.
Megjegyezték, az eVidnovlennya keretében folytatódik „Az ideiglenesen megszállt területekről származó belső menekültek lakhatása” program egy részének végrehajtása.
„Jelenleg 3296 lakhatási utalvány iránti kérelmet hagytak jóvá, összesen 6,59 milliárd hrivnya értékben. Összesen több mint 38 000 kérelmet nyújtottak be ezen a területen” – írta Kuleba miniszter.
2026 áprilisában Ukrajna 40%-kal mérsékelte az importált villamos energia mennyiségét az előző hónaphoz képest, összesen 558,2 ezer MWh-ra – közölte a ExPro.
A jelentés szerint az import minden irányból csökkent, kivéve a lengyelországi szállításokat. A visszaesés egyik fő oka a Szlovákián keresztüli import leállása volt április elején, a nemzetközi vezeték karbantartása miatt. A munkálatok várhatóan május végéig tartanak.
Jelentősen, mintegy 70%-kal csökkent a moldovai import is, míg a legnagyobb részesedést továbbra is Magyarország adja, az összes behozatal 55%-ával.
A lengyelországi szállítások stabilak maradtak, nem mutattak csökkenést. Eközben az export 10%-kal nőtt, elérve a 33 ezer MWh-t, főként a Romániába irányuló szállítások duplázódtak meg.
Az ukrán autóbuszflotta márciusban 247 autóbusszal (beleértve a kisbuszokat is) bővült, ami 21%-kal több, mint tavaly márciusban, számolt be az Ukravtoprom.
Az új technika aránya idén az autóbuszparkban 52%, tavaly ez az arány 34% volt.
Leggyakrabban márciusban az alábbi új buszokat helyezték üzembe:
ISUZU – 29;
FORD – 23;
CITROEN – 15.
Használt járművek:
MERCEDES-BENZ – 57;
VOLKSWAGEN – 10;
VAN HOOL – 9.
Összesen az év eleje óta Ukrajna buszflottája 647 busszal bővült (+6% a 2025-ös év azonos időszakához képest). Ezek közül: új – 319 darab (+10%); használt – 328 darab (+2,5%).
2025 júliusában az ukrán állampolgárok a lengyel társadalombiztosítási rendszerben (ZUS) biztosított személyek mintegy 5%-át tették ki, és elsősorban a szolgáltatási szektorban, az oktatásban, valamint alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben dolgoznak. Ez jelentős növekedést jelent a 2015-ös 0,5%-os arányhoz képest – közölte a Lengyel Gazdasági Intézet.
Jelenleg mintegy 1,51 millió ukrán migráns tartózkodik legálisan Lengyelországban. Közülük 964,4 ezren ideiglenes védelemben részesülnek, 482,6 ezren ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, míg 57,7 ezren állandó tartózkodási engedélyt kaptak.
A lengyel óvodákban és iskolákban 295,5 ezer ukrán gyermek tanul, a felsőoktatási intézményekben pedig 47,5 ezer ukrán hallgató folytat tanulmányokat.
A felnőtt migránsok 39%-a egyszerű vagy közepes szakképzettséget igénylő munkát végez. További 30%-uk fiatal nő, akik az elmúlt négy évben érkeztek az országba, és főként a szolgáltatási szektorban és az oktatásban dolgoznak.
A felnőtt ukránok 16%-a nem dolgozik – ők munkanélküliek vagy gazdaságilag inaktívak, többségük nő, akik kevesebb mint négy éve élnek Lengyelországban. További 15% olyan fiatal, aki több mint négy éve tartózkodik Lengyelországban, és különböző munkakörökben dolgozik.
Összesen 854,2 ezer ukrán állampolgár van bejelentve a lengyel társadalombiztosítási rendszerbe (ZUS).
Márciusban több mint háromszorosára nőtt a Tesla elektromos autók új regisztrációinak száma Franciaországban, a skandináv országokban pedig szintén jelentős, akár kétszeres növekedést mértek. Ugyanakkor ez az adat kissé elmarad a kétéves rekordtól. Erről a Reuters számolt be különböző országok adataira hivatkozva.
Franciaországban márciusban 9569 új Tesla-autót regisztráltak, ami 203%-kal több, mint egy évvel korábban.
Ez az eredmény csak kevéssel marad el a történelmi csúcstól, amely 9572 autó volt 2023 decemberében.
Norvégiában, Svédországban és Dániában a Tesla-regisztrációk 178%-kal, 144%-kal és 96%-kal nőttek, így 6150, 1447 és 1784 autót helyeztek forgalomba.
Összességében az első negyedévben az autóregisztrációk Franciaországban 108%-kal, Norvégiában 95%-kal, Svédországban 48%-kal, Dániában pedig 50%-kal emelkedtek.
Az Ukrajna a világ fegyverszállításainak 9,7%-át kapta 2021–2025 között, ezzel a legnagyobb importőrré vált – derül ki a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adataiból. A jelentés szerint a globális fő fegyverek államok közötti szállítása 9,2%-kal nőtt az előző ötéves időszakhoz képest, Európa pedig megháromszorozta importját. A régió másik legnagyobb importőrei Lengyelország és az Egyesült Királyság voltak.
Az Egyesült Államok maradt a világ legnagyobb fegyverszállítója, a nemzetközi export 42%-át biztosítva 2021–2025 között, Európába szánt fegyverek közel fele innen érkezett. Németország 7,1%-kal, Franciaország pedig 6,2%-kal járult hozzá az európai ellátáshoz, egyes német exportok pedig Ukrajna részére katonai segélyként érkeztek. Eközben az orosz fegyverexport 64%-kal csökkent, míg Franciaország, Olaszország és Izrael növelte részesedését más régiókban.
SIPRI szerint a fegyverszállítások növekedése Ukrajnába és más európai országokba kulcsfontosságú tényezője volt a globális fegyveráramlás növekedésének. Az USA, Németország és Franciaország aktívan támogatja a régió országait a védelmi képességeik erősítése érdekében.
2026 februárjában rekordmennyiségű villamos energiát importált Ukrajna, a legnagyobb beszállító pedig Magyarország volt – derül ki az ukrán energetikai statisztikai adatokból.
Ukrajna kiszolgáltatott. Az erre vonatkozó adatokat az ExPro portál tette közzé. A jelentés szerint a teljes import közel felét, mintegy 49 százalékát Magyarországról vásárolta meg Ukrajna.
Egyetlen hónap alatt a Magyarországról érkező szállítások volumene majdnem 54 százalékkal nőtt, ami a legnagyobb bővülést jelenti az összes importirány közül, írta a Slovi i Dilo.
A második legfontosabb forrásnak Szlovákia számít, amely az ukrán áramimport mintegy 18 százalékát adta februárban.
Ukrajna ki van szolgáltatva áramimportnak
Összességében az ukrán villamosenergia-import látványosan megugrott: a 2025 februárjában mért mennyiséghez képest az idei adatok már ötszörös növekedést mutatnak. Az is figyelemre méltó, hogy 2026-ban Ukrajna eddig egyáltalán nem exportált villamos energiát – miközben korábban rendszeresen szállított áramot az európai piacokra.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy február 23-án Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette: Szlovákia leállítja az Ukrajnába irányuló sürgősségi villamosenergia-szállításokat. A döntést azzal indokolta, hogy leállt az orosz kőolaj tranzitja a Barátság kőolajvezeték szlovákiai irányába.
Az ukrán rendszerirányító, az Ukrenerho ugyanakkor közölte: a szlovák döntés nem veszélyezteti az ország energiarendszerének stabilitását. Az adatok mindenesetre azt mutatják, hogy az ukrán villamosenergia-rendszer jelenleg jelentős mértékben az európai importra támaszkodik, és ebben a folyamatban Magyarország kulcsszereplővé vált.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy 2026-ban a partnerállamok már 584 millió dollárral járultak hozzá a PURL programhoz. Az államfő ezt X közösségi oldalán közölte.
„Hálás vagyok mindenkinek, aki hozzájárul a PURL-hoz. 2026-ban már kaptunk pénzügyi hozzájárulást az Egyesült Királyságtól, Norvégiától, Hollandiától, Svédországtól, Izlandtól és Lettországtól, összesen 584 millió dollár értékben” – jegyezte meg az elnök.
Az államfő elmondása szerint a program teljes igénye 2026-ban 15 milliárd dollár. Zelenszkij megjegyezte, hogy a PURL segít megfosztani Oroszországot a légi terror eszközétől, és biztosítja a légvédelmi rakéták beszerzését Ukrajna kritikus infrastruktúrájának védelme érdekében.
„Oroszország folytatja Ukrajna kritikus infrastruktúrájának megsemmisítését, és a PURL továbbra is megbízható mechanizmus az orosz ballisztikus rakéták ellensúlyozására. Ez lehetőséget ad nekünk az energiarendszer védelmére a téli időszakban” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az elnök háláját fejezte ki minden országnak, amely segít megvédeni az ukránok életét. „Arra számítunk, hogy a program továbbra is hatékonyan fog működni, mert valóban segít.”
Januárban Ukrajna napi rekordot döntött az országba importált villamos energia mennyiségében, hogy csökkentse az energiarendszer hiányát – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál az Energetikai Minisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint a minisztérium közölte: „41,987 GWh rekordmennyiségű napi import villamosenergia érkezett Ukrajnába januárban. Ez segített fenntartani a rendszert és csökkenteni a hiányt az orosz támadások és a kemény fagyok közepette.”
A szomszédos európai országokból származó áram segít kiegyensúlyozni az energiarendszert, amely az orosz támadások és a súlyos fagyok után károkat szenvedett. „Ez lehetővé teszi számunkra, hogy csökkentsük az általános hiányt és a kényszerű áramkimaradások mennyiségét” – hangsúlyozta a jelentés.
Az Energetikai Minisztérium hangsúlyozta, hogy az ilyen támogatást a kapacitásbővítés tette lehetővé. Januárban az EU-ból érkező import kapacitáskorlátját 2450 MW-ban határozták meg, ami abszolút rekord Ukrajna ENTSO-E hálózathoz való csatlakozása óta.
A kárpátaljai megyeszékhely kiemelkedik azon városok sorából, ahol a havi jövedelem legnagyobb részét viszi el egy lakás vagy ház bérlése.
Az ukrajnai lakosok többsége a fizetésének legalább egyharmadát költi lakásbérlésre. Az megyeszékhelyek felében egy egyszobás lakás bérleti díja a jövedelem felét vagy annál is többet tesz ki – közölte az OLX.
Ungvár az első helyen áll azon ukrajnai városok rangsorában, ahol a lakhatás a legnagyobb terhet jelenti a fizetésekhez képest. A kárpátaljai megyeszékhelyen az átlagos bérleti díj 19 674 hrivnya, ami a havi átlagfizetés 83 százalékát emészti fel.
Ungvár mögött Lemberg (72%), Kijev (68%), Ivano-Frankivszk (64%) és Vinnicja (60%) áll. Több mint a jövedelem felét kell lakbérre fordítani Luckban, Rivnében, Poltavában és Csernyivciben is.
Ezzel szemben a legkisebb arányt a frontközeli megyeszékhelyeken teszi ki a lakásbérlés költsége. Herszonban például az átlagfizetés mindössze 15 százalékát kell bérleti díjra fordítani.
