A svédek a németeket vádolják, amiért Svédországban megugrott az áram ára. Elemzők szerint valójában az elhibázott svéd energiapolitikának köszönhető a lakosságot sújtó árrobbanás.
A svéd energiaügyi miniszter szerinte azért szökött az egekbe az áram ára a skandináv országban, mert Németország drágán állítja elő és adja el azt Svédországnak. A tárcavezető többek között azért kritizálta a szövetségi országot, mert az bezárta az atomerőműveit, miközben Svédország részben pont ugyanazt tette az elmúlt években ‒ most éppen emiatt szorul rá jelentős mértékben az energiaimportra.
A liberalizált svéd energiapiacon a lakossági áramárak akár naponta többször is változhatnak. A tarifák igazodnak a kereslet-kínálat arányához, így amikor nagy az igény az energiahordozóra, a rendelkezésre álló kapacitás pedig alacsony, az árak hirtelen megugorhatnak. Így történt ez az elmúlt héten is, amikor a déli országrészben a korábbi kilowattóra tarifája a korábbi ár harmincszorosára ugrott, csütörtök délutánra elérve a nyolc koronát. Ezzel a 2022-es energiaválság árszínvonalára került ismét az áramár.
Az elmúlt évek sötétzöld politikájának következményeként két, még hosszú ideig üzemképes atomreaktort is leállított az akkori baloldali kormányzat, a Ringhals 2-t 2019-ben, míg az 1-es reaktort 2020 végén. A kieső kapacitást elsősorban megújuló energiaforrások fejlesztésével és importtal tervezték pótolni, ugyanakkor az elmúlt években kiderült, közel sem megbízható a hatalmas területű, gyakran szélsőséges időjárású ország energiakapacitása. Az ellátás biztonsága többször is veszélye került az elmúlt években, többek között a még működő atomreaktorok üzemzavara, illetve az orosz‒ukrán háború nyomán fellépő energiakereskedelmi nehézségek miatt. A helyzet odáig fajult, hogy 2022 decemberében, amikor különösen hideg tél köszöntött be, Ulf Kristersson miniszterelnök arra kérte a svédeket, hogy fogják vissza az áramfelhasználást annak érdekében, hogy ne lépjen föl ellátási zavar az országban.
A hideg beálltával idén decemberben ismét kemény árakkal találkoztak a dél-svédországi lakosok, mely december második hetében rekordmagasra szökött. Egyelőre a kormányfő nem adott egyértelmű tájékoztatást arról, hogy tervezi a kormány megfékezni az árakat. Ulf Kristersson saját bevallása szerint nehéz idők jönnek a svédekre. Az Aftonbladet napilapnak úgy fogalmazott, kénytelen kimondani, hogy „ha nem állítottuk volna le az atomenergiát, akkor nem lettek volna ilyen problémáink”. A szociáldemokraták lépését hibának nevezte, és közölte, hogy a kormánya mindent megtesz a villamosenergia-rendszer fejlesztése érdekében, de ez nem fog egyik napról a másikra eredménnyel járni.
Ebba Busch, energiaügyi miniszter az X-en borzalmasnak nevezete az áramárak hullámvasútját. Busch szerint a kormány ötven olyan intézkedésről döntött 2030-ig bezárólag, ami lehetővé teszi majd, hogy az ország energiafüggetlen legyen. Ezenkívül elutasította a sajtómegkereséseket a témával kapcsolatban, pedig a lakosság egyre dühösebb az elszabadult áramárak miatt. Egy csütörtöki kutatás-fejlesztési rendezvényen végül meg tudták kérdezni az energiaügyi minisztert, aki azonnal az országon kívülre mutogatott. Szerinte a magas árak egyik oka, hogy Németországban a kedvezőtlen időjárás miatt alacsony hatékonysággal készül a szél- és napenergia. „Hadd mondjam el: haragszom a németekre” ‒ mondta Busch, bírálva Németországot, amiért elhanyagolta az elektromos stratégia kialakítását, ami miatt most a svédek is magas áron kapják a villanyt.
Később a svéd köztévé, az SVT esti élő műsorában ismét Németországot kritizálta, ez alkalommal azért, mert leszerelte az atomerőműveit. Ugyanebben a műsorban a Balpárt vezetője bejelentette, feljelentik a kormányt a fogyasztók megtévesztése miatt.
Berlin nem hagyta válasz nélkül a svéd vádakat. Stefan Hauke, a német energiaügyi minisztérium szóvivője a svéd közrádiónak úgy nyilatkozott, a magas svéd áramárakért egyedül Svédország a felelős. „A svéd áramárak elsősorban a svéd feltételektől függenek, nem a németektől” – mondta, majd hozzátette, hogy Svédországnak túl alacsony az áramtermelési kapacitása az ország déli felében, és túl gyenge az átviteli kapacitás északról. A műsorban Olaf Scholz kancellár szóvivője is megszólalt, aki arra kérdésre, hogy megértik-e Busch haragját, úgy válaszolt, hogy éppen karácsony közeleg, akkor az ember mindent megért.
Svédország és Norvégia is újragondolja a készpénzmentes társadalomra vonatkozó terveit, ugyanis attól tartanak, hogy a civilek kiszolgáltatottá válnának a hibrid hadviseléssel szemben, ha csupán a digitális alapú fizetés lenne lehetséges. Az északi országok vezetői különösen azokért aggódnak, akik nem is tudják felelősségteljesen használni a különböző fizetési felületeket – írja a Guardian.
Az elmúlt években a skandináv társadalmak a technológiai fejlődése miatt rohamléptekben haladnak a készpénzmentes jövő felé, a svéd központi bank korábbi helyettes kormányzója 2018-ban azt jósolta, hogy Svédországban 2025-től nem fognak készpénzt használni.
Az orosz-ukrán háború kitörése után azonban fordult a kocka, és az oroszbarát csoportoknak tulajdonított kibertámadások növekedése miatt a skandináv vezetők is belátták, hogy újra kell gondolkodniuk a készpénz beszüntetésére vonatkozó elképzeléseket.
Ezért is küld a a svéd védelmi minisztérium jövő hónaptól minden háztartásnak egy „Ha válság vagy háború jön” c. brosúrát, amiben azt tanácsolják a lakosoknak, hogy mindig legyen kéznél legalább egy hétre elegendő készpénz tartalék. Emellett a svéd kormány azt is fontolgatja, hogy felülírja azt a jogszabályt, aminek értelmében bizonyos éttermekben és üzletekben csak digitális módokon lehet fizetni. Hasonlóan gondolkodnak Norvégiában is, a norvég kormány nyártól pénzbírsággal sújthatja azokat a kiskereskedőket, akiknél nem lehet készpénzzel fizetni.
A norvég igazságügyi és közbiztonsági minisztérium közleményében azt írta, „mindenkinek azt ajánlják, hogy tartson magánál némi készpénzt, mivel a digitális fizetés sebezhető a kibertámadásokkal szemben”, a minisztérium „komolyan veszi a felkészülést tekintettel a háborúkra, kibertámadásokra, és az éghajlatváltozás rohamléptékű romlására és az abból fakadó instabilitásra.” A norvég minisztérium szerint ezért is szükséges, hogy a készpénz, mint fizetési eszköz és „a készpénzes fizetés joga megerősödjön.”
Ahogy a hideg időjárás beköszönt ezen a télen, Göteborgban áramhiány léphet fel, és a lakástulajdonosok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, de az ipari létesítményeket is érintheti az áramszünet.
Attól tart a városvezetés, hogy ezen a télen nem lesz elég áram, és Göteborgot áramkimaradások fenyegetik majd. A Göteborg Energi áramszolgáltató ugyanis arra figyelmeztetett, hogy a villamosenergia-hálózatok 2035-ig nem lesznek képesek megbirkózni a megnövekedett igényekkel – írja a Samnytt svéd hírportál.
Jonas Attenius, a göteborgi önkormányzat elnöke most arra figyelmeztet, hogy magánszemélyek és háztartások is áram nélkül maradhatnak.
„A legnagyobb baj az, hogy nincs elég áram. Most értünk el arra a szintre, hogy ha nagyon hideg tél lesz, nagy nyomással és nagy fogyasztással, akkor itt komoly hiány fog kialakulni”
– mondta el a Göteborgs-Postennek.
Hozzáteszi, hogy a villamosenergia-csúcsoknál már most is hiány van, és ha előre tekintünk, nemcsak a csúcsidőszakokban fordulhat elő kimaradás.
A helyzet arra késztette a városi tanácsot, hogy két évvel ezelőtt tervet dolgozzon ki arra az esetre, ha áramhiány lépne fel, és a meglévő mennyiséget el kellene osztani.
Egy ilyen helyzetben a kórházak következnek elsőként, de „a háztulajdonosok számíthatnak arra, hogy komolyabb áramkimaradással kell számolniuk”.
A svéd kormány úgy döntött, hogy a Svenska kraftnät villamosenergia-átviteli rendszerirányító tartalék generátorokat biztosít Ukrajnának az energiaellátás támogatására, számolt be az Interfax-Ukrajna.
A döntés 13 készenléti dízelgenerátort érint, amelyeket a Svenska kraftnät karbantartási terve szerint 2024-ben kellett volna lecserélni. Ahelyett, hogy megsemmisítenék vagy alkatrészraktárban tárolnák, a tartalék generátorokat Ukrajnának adományozzák.
„Svédország addig támogatja Ukrajnát és népét, amíg szükséges. Az Ukrajna energiaellátását ért orosz támadások igen nagy léptékűek voltak, és a közelgő tél nehéz lesz. A Svenska kraftnät 13 készenléti dízelgenerátorának átadása jelentős változást jelent. Például képesek lesznek árammal ellátni egy kórházat, vagy magában az áramellátó rendszerben is felhasználhatók lesznek az áramkimaradások hatékonyabb kiküszöbölésére” – mondta Abba Bush energiaügyi és ipari miniszter.
Volodimir Zelenszkij elnök találkozott Svédország fejlesztési és külkereskedelmi együttműködési miniszterével, Johan Forssellel és a svéd üzleti élet képviselőivel. A hírt az Elnöki Hivatal közölte.
Zelenszkij köszönetet mondott Svédországnak, a miniszterelnöknek és az egész svéd népnek Ukrajna támogatásáért és az igazságos béke megteremtése felé tett lépéseikért.
„Köszönöm a segélycsomagokat, a biztonsági megállapodást, amelyet a közelmúltban kötöttünk államaink között stockholmi látogatásom során, valamint azért, hogy Svédország részt vett a békecsúcson, és csatlakozott a közös közleményhez. Ez nagyon fontos” – mondta az elnök.
Zelenszkij felkérte a svéd kormányt és az üzleti életet, hogy vállaljanak védnökséget Ukrajna egyik érintett régiójának újjáépítésében.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Május 28-án, kedden vált ismertté, hogy Svédország több mint 56 millió eurót különített el Ukrajna energiarendszerének megsegítésére. Erről a svéd kormány sajtószolgálata számolt be.
Ez az új pénzügyi támogatás hozzájárul Ukrajna energiaellátásának biztosításához, hogy a kulcsfontosságú kormányzati intézmények továbbra is működhessenek.
Meg kell jegyezni, hogy Svédország pénzügyi támogatása két részből áll:
500 millió svéd korona az Energiaközösség szervezetének Ukrajna Energiatámogatási Alapján keresztül,
150 millió svéd korona az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programján (UNDP) keresztül.
„Az UNDP-n keresztül nyújtott támogatás az ukrajnai energiainfrastruktúra sürgős kiépítésének finanszírozását célozza” – tette hozzá a kormány.
Az energiatermeléshez szükséges műszaki berendezések és egyéb erőforrások, például generátorok, transzformátorok, berendezések és a személyzet képzése iránti igény nagy. Elsőbbséget élvez majd Harkiv, de Ukrajna más régiói, például Odessza, Kijev és Mikolajiv is kaphatnak majd támogatást.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az ukrajnai háború kezdete óta Kijev mintegy 45 millió euró közvetlen költségvetési támogatást kapott Svédországtól − számolt be az ukrán pénzügyminisztérium.
A svéd kormány támogatása és szolidaritása a teljes körű invázió első napjai óta rendkívül fontos Ukrajna számára. Ez vonatkozik a pénzügyi, katonai és humanitárius segélyre − mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a svéd parlamenti képviselőkkel folytatott találkozón.
Hozzátette: meggyőződése, hogy partnerségük további fejlesztése segít Ukrajna pénzügyi fenntarthatóságának megerősítésében és makrogazdasági stabilitásának fenntartásában, „Svédország tapasztalata az európai integrációs folyamatban pedig jelentősen hozzájárul Ukrajna EU-hoz vezető útjához”.
A svéd kormány csütörtökön bejelentette, hogy 385 millió koronát (36 millió dollárt) fektet be a óvóhelyek, a segélyszolgálatok és a polgári védelem megerősítésébe, miután figyelmeztette az országot a háborúra való felkészülés szükségességére. A hírt a Jevropejszka pravda közölte.
Karl-Oscar Bolin polgári védelmi miniszter elmondta, hogy Svédország a pénzeszközöket a mentőszolgálatok konfliktusok alatti működési képességének megerősítésére, a kiberbiztonság erősítésére, valamint az egészségügyi ellátásának fejlesztésére fogja használni.
A pénzt óvóhelyek, ivóvízforrások és közlekedési infrastruktúra helyreállítására is felhasználják.
„A biztonsági helyzet már régóta romlik” – mondta Bolin az újságíróknak.
A svéd kormány mintegy 40 millió svéd koronát (3,7 millió dollárt) különített el Ukrajnának humanitárius segélyre, közölte a Jevropejszka Pravda Ukrajna reintegrációs minisztériumáraés a svéd kormány sajtószolgálatára hivatkozva.
Stockholm ezt a támogatást az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) élelmiszerprogramján keresztül biztosítja.
Decemberben Svédország 1,4 milliárd koronát utalt ki Ukrajnának, amelyet többek között az ország lakossága téli támogatására fordítottak.
A múlt héten Paul Jonsson svéd védelmi miniszter megerősítette, hogy az észak-atlanti szövetséghez való végleges csatlakozás után az ország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Gripen vadászgépeket szállítson Ukrajnának.
Külön hangsúlyozta Jonsson, hogy Európának növelnie kell Ukrajna katonai támogatását, és „kompenzálni kell a támogatás csökkenő részét”, az USA-ra utalva.
Svédország kormánya 26,4 millió eurót különített el a kelet-európai energiahatékonysági és környezetvédelmi partnerség (E5P) alapjából az Ukrajnában zajló energiahatékonysági projektek támogatására – számolt be az Index az Epravda nyomán.
Hozzátették, Svédország decemberben szintén támogatta az alapból Ukrajnát, akkor 18,1 millió euróval.
Az ukrán infrastrukturális minisztérium hozzátette, az E5P alap támogatásával már tíz nagy infrastrukturális projekt valósult meg az országban.