Az állami intézményekben aktívan vitatják a szabad gazdasági övezetek létrehozását Kelet- és Nyugat-Ukrajnában. Egyes képviselők már elő is terjesztették javaslataikat a speciális gazdasági övezetek létrehozására, többek között Kárpátalján is.
Lényegében a Szabad Gazdasági Övezet az ország olyan része, amely ki van emelve a közös vámhatártól, és ezen belül külön szabályozás, adókedvezmények és előnyök vannak érvényben a helyi vállalkozók és külföldi vállalatok számára, valamint kedvezményes feltételek a tevékenység folytatására.
A Szlovo i Gyilo portál adatai szerint a képviselők az ország alábbi régióiban javasolták szabad gazdasági övezetek létrehozását: Donbász, Odessza és Herszon megyék, valamint Kárpátalja.
Szabad gazdasági övezet – nem újdonság Ukrajnában
Ukrajnában korábban több mint tíz szabad gazdasági övezetet hoztak létre: „Krím”, „Azov”, „Kárpátalja”, „Interport Kovel”, „Porto-Franco”, „Mikolajev” és mások. Tarasz Kovalcsuk, a Leideni Egyetem jogi magisztere, kereskedelmi jogi szakértője a VoxUkraine-ban azt írta, hogy amikor a szabad gazdasági övezetek létrehozták, a vállalkozások számos kedvezményt kaptak.
De amikor kiderült, hogy a szabad gazdasági övezetek nem feleltek meg létrehozóik elvárásainak, megszüntették őket. Az ukrán adófizetőknek szabad gazdasági övezetek a GDP körülbelül 1%-ába került évente, és eltorzították a piacokat. Emiatt 2005-ben a szabad gazdasági övezetekben minden vám- és adókedvezményt megszüntettek.
Az Ukrinform honlapja szerint Ukrajnában a szabad gazdasági övezetek, a számos törvénysértés miatt nem bizonyultak hatékonynak, mivel a vám- és adókedvezményeket illegálisan alkalmazták: megsértették a versenyfeltételeket, a szellemi tulajdonjogokat és az árképzés mechanizmusát is. Ezen kívül a szabad gazdasági övezetekkel kapcsolatos kormányzati politika következetlen és érthetetlen volt nemcsak a befektetők, hanem a helyi hatóságok számára is.
Az IMF bírálta Ukrajnát a szabad gazdasági övezetek miatt, mivel a speciális adórendszer ellentmondott Ukrajna és az IMF közötti együttműködési memorandumnak.
A kivételes kedvezmények bevezetését nem támogatja az EU. Így az új szabad gazdasági övezetek létrehozása akadályozhatja a Társulási megállapodás Ukrajna számára kedvező feltételekkel történő felülvizsgálatát – írta Vlagyiszlav Obuh az Ukrinformban.
A szabad gazdasági övezet aktivizálja a gazdaságot
A szabad gazdasági zónák bevezetésének gyakorlata a világon az 1950-es évekig nyúlik vissza. A kínai tapasztalatot tekintik a legjelentősebbnek és példaértékűnek ebben a tekintetben. 1980-ban Kína 4 speciális gazdasági övezetet hozott létre, egy évvel később az országba való magánbefektetések beáramlásának több mint felét tették ki.
Vlagyiszlav Obuh megjegyezte, ez az eredményt infrastruktúrába történő állami beruházások és új vállalkozások létrehozása hozta meg. Ugyanezen rendszer szerint működnek a speciális gazdasági övezetek más országokban, például Lengyelországban.
Mi lesz Kárpátaljával?
Olekszij Usztyenko, a Nép szolgája párt tagja tavaly júniusban 3701-es szám alatt regisztrálta be a „Turisztikai Kárpátalja” turisztikai-rekreációs típusú különleges szabad gazdasági övezetről szóló törvényjavaslatot. A törvénytervezet egy különleges „Turisztikai Kárpátalja” gazdasági övezet létrehozására utal a Kárpátalja határain belül, 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó 10 éves időtartamra.
Usztyenko azt állítja, hogy a megye ezen státusza befektetéseket vonz a szabadidő, az idegenforgalom és az egészségügy ágazataiba, valamint lehetővé teszi a régió természeti erőforrásainak és rekreációs potenciáljának hatékony felhasználását. Ezen kívül egy ilyen speciális gazdasági övezet kísérleti projekt lesz a falusi turizmus, mint új ágazat Ukrajna gazdaságának fejlesztésében – jegyezte meg a törvényjavaslat szerzője.
A falusi turizmus kísérleti projektje különleges feltételek megteremtését írja elő a vidéki vendéglátás területén, nevezetesen a turisták elhelyezése lakóépületekben, étkezés, kikapcsolódás és a helyi hagyományokhoz és szokásokhoz kapcsolódó tevékenységek szervezése. A szolgáltatásokat a falusi gazdaság tagjai nyújtják.
A kezdeményezés a beruházási tevékenységek speciális rendszerének bevezetését is előírja, amelyet azok a turisztikai és szabadidős tevékenységek szervezők használhatnak, akik legalább félmillió dollár értékű beruházási projekteket valósítanak meg.
Ezen projektek közé tartoznak az ásványvíz-lelőhelyek, a terápiás iszapok és egyéb természeti erőforrások fejlesztése, a szanatóriumi-üdülési létesítmények építése és rekonstrukciója. 200 ezer dollár érték fölött a történelmi és természeti örökség megőrzését célzó projektek.
A különleges gazdasági övezetről szóló törvényjavaslattal együtt a parlamenti képviselő bejegyezte a vám- és adótörvénykönyv módosításaira vonatkozó javaslatot is. Ennek megfelelően a speciális gazdasági övezetek vállalkozásai három évre mentesülnek a jövedelemadó befizetése alól, az önkormányzatok pedig kedvezményes tarifákat határozhatnak meg az ingatlanadó vagy a földadó kapcsán.
Az ukrán kormány szabad gazdasági övezetet akar létrehozni nemcsak a Donyec-medencében, hanem Nyugat-Ukrajna egyik megyéjében is – jelentette ki Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője az 1+1 tévécsatorna egyik műsorában – írta a Kárpátalja hetilap.
