Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja csökkentette részvételét több, az Oroszországgal szembeni szankciók betartását felügyelő csoport munkájában, tájékoztatták európai tisztviselők a Bloomberget.
Elmondásuk szerint az Egyesült Államok gyakorlatilag nem vett részt több olyan munkacsoport munkájában, amelyeket a szövetségesek hoztak létre, hogy megakadályozzák a Kreml elleni szankciók megkerülésére irányuló kísérleteket.
Az egyik csoport, amelyben az Egyesült Államok megszüntette részvételét, azt hivatott megakadályozni, hogy az oroszok fegyverekhez szükséges alkatrészekhez és felszerelésekhez jussanak. Egy másik csoport feladata az orosz olaj árplafonjának betartásának felügyelete és biztosítása volt.
A tisztviselők elmondása szerint nem egyértelmű, hogy az Egyesült Államok tudatos döntést hozott-e a részvétel csökkentése mellett, vagy egyszerűen nincs elég kulcsfontosságú személyzete – egyes találkozókon csekély felhatalmazással rendelkező fiatal tisztviselők vettek részt.
Februárban napi 969 000 hordóra esett vissza a Kínába szállított orosz kőolaj mennyisége – ez a minimális szint 2022 decembere óta. A kínai állami olajtársaságok márciusban csökkentették az orosz kőolaj importját az új amerikai szankciók miatt, számolt be a Reuters március 14-én, pénteken.
Közülük a legnagyobb, a Sinopec teljesen leállította a vásárlásokat, és a Zhenhua Oil is hasonló döntést hozott. Ugyanakkor a PetroChina és a CNOOC csökkentette a szállítás mennyiségét, bár folytatták a tengeri kiszállítást.
Iparág forrásai szerint a Sinopec jelenleg további szankciók betartásának ellenőrzését végzi, és „tiszta képet” vár Oroszország Ukrajna elleni háborújának lehetséges megoldásáról. A vállalat hangsúlyozta, hogy újraindíthatja a vásárlást, ha az Egyesült Államok enyhíti vagy feloldja a szankciókat.
A kínai vállalatok átmenetileg tartózkodnak attól, hogy olyan beszállítóktól vásároljanak, amelyekre az új korlátozások vonatkoznak, mérlegelve a kijátszásuk lehetséges módjait.
A Kpler elemzői szerint az orosz kőolaj Kínába való tengeri szállítása februárban napi 969 000 hordóra esett vissza – ez a minimális szint 2022 decembere óta.
Az orosz–ukrán háború három éve számos negatív gazdasági hatással járt, amelyek elsősorban a megtámadott felet, vagyis Ukrajnát érintették. Az ukrán gazdaság 2022-ben 29 százalékkal zuhant, és azóta sem tudott lendületet venni. Idén a legpesszimistább előrejelzések szerint mindössze 2 százalékkal nőhet az ukrán gazdaság, míg a legoptimistább szcenárió 4 százalék feletti bővülést vetít előre. Az infláció 10 százalék körül alakulhat 2025-ben, de ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az orosz támadások miatt folyamatos a villamosenergia-hiány, nagyjából 10 millióan elhagyták az országot, és jelentős mértékben a nyugati segélyektől függ az ország működőképessége.
Ukrajna mellett Oroszország is megérezte a háború okozta gazdasági visszaesést. 2022-ben 1,2 százalékos recesszióban volt az orosz gazdaság, ám ezt követően, a szankciók ellenére, tavaly már 4 százalék körül bővült a GDP. Idén lassulás, 1,6 százalékos növekedés várható. Még nagyobb gondot jelent azonban a meglóduló, 9,5 százalék fölötti infláció, ami nagyon magas, idén akár 25 százalékra is ugró jegybanki alapkamatot és mérséklődő reálbér-növekedést eredményezhet. Amennyiben az orosz–ukrán háború békekötéssel lezárulna, akkor az a magyar gazdaságnak is szárnyakat adhatna.
Az Európai Unió is veszített, a hadiipari cégek viszont lubickolnak
Az Európai Unió tagállamai a háború miatt megugró energiaáraktól és a magas inflációtól szenvedtek leginkább ebben a hároméves időszakban. A gazdasági növekedés mértéke is nagyon alacsony volt a térség egészében. Sőt, Németország két egymást követő évben is recesszióba került, miután a 2023-as 0,3 százalékos GDP-csökkenést 2024-ben 0,2 százalékos mínusz követte.
Eközben az Európai Unió jelentős összegekkel, több mint 134 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. A segélyeket gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius célokra is folyósították. Emellett 2024 és 2027 között további 50 milliárd eurót hívhat le a háborúban álló ország, az Ukrajna-eszközökön keresztül.
Az Európai Unió a háború kirobbanása óta folyamatosan válik le az olcsó orosz energiáról. Ennek a folyamatnak az eredményei a kőolaj esetében nyilvánvalóak, a földgáznál viszont már bonyolultabb a helyzet. Tavaly ugyanis Oroszország volt a második fő beszállítója az EU-nak cseppfolyósított földgázból. A helyzet nyertese az Egyesült Államok mellett Norvégia lett, amely jelentősen növelte az unióba irányuló energiaexportját.
A háború nyertesei között meg kell még említenünk a védelmi ipari cégeket is. A német Rheinmetall részvényárfolyama például a háború három éve alatt 100 euróról 900 euró fölé ugrott. A további európai hadiipari társaságok közül a szintén német Thyssenkrupp, a brit BAE Systems, az olasz Leonardo és a francia Thales Group emelhető ki.
Az Európai Unió további 25 kínai vállalatot tervez felvenni az Oroszországgal szembeni kereskedelmi korlátozások megsértése miatt a szankciós listára, tájékoztatott a Liga.net a South China Morning Postra hivatkozva.
Források adatai szerint a kínai anyaországból és Hongkongból származó cégek is szerepelnek majd a listán. Ha az EU tagállamai beleegyeznek a szankciócsomagba, ezeknek a cégeknek megtiltják, hogy árukat vásároljanak az Európai Unióból. A cégeket azzal gyanúsítják, hogy európai termékeket szállítanak a már szankciók hatálya alatt álló orosz struktúráknak.
Szankciók sújtanak egy kínai állampolgárt is, akinek megtiltják az EU-ba való beutazást, a tömb 27 országában lévő vagyonát pedig befagyasztják.
A kínai hatóságok korábban nyomás alá kerültek egy hszincsiangi dróngyár állítólagos működése miatt, amely európai tisztviselők szerint drónokat gyártott az orosz hadsereg számára. Novemberben 15 európai ország, köztük az Egyesült Királyság is hivatalos levelet küldött Kínának az üggyel kapcsolatban. Peking azt állította, hogy „megoldotta a problémát”, ugyanakkor magát a tényt tagadta.
„Kína soha nem szállított halált okozó fegyvereket a konfliktusban részt vevő feleknek, és szigorúan ellenőrzi a katonai és kettős célú drónok exportját” – mondta Lin Jian, a kínai külügyminisztérium szóvivője.
Források szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európai vezetőket, köztük Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét és Kaja Kallas uniós főképviselőt, hogy kerüljék a Kínával szembeni túlságosan kemény retorikát. Zelenszkij környezete úgy véli, hogy Peking szerepet játszhat a békefolyamatban, és a Kínát ért kemény kritikák megnehezíthetik Ukrajna kapcsolatát a globális dél országaival.
A korábbi szankciók ellenére Kína továbbra is fő szállítója a kettős felhasználású termékeknek Oroszországba. Az EU becslései szerint az orosz hadiipari komplexumba bekerülő technológiai termékek 70%-a Kínából származik.
„Kína továbbra is a legnagyobb megsértője a szankcióknak, és az érzékeny áruk kereskedelme teljes sebességgel folytatódik”, mondta egy magas rangú forrás európai diplomáciai körökben.
Oroszország árnyékflottája – amely az olajexport árplafonjának kijátszására épült –, jelenleg 1000, többnyire elöregedett tartályhajóból áll. Az Egyesült Államok új szankciói hatására Moszkva rövid távon 15%-os exportcsökkenéssel néz szembe, de az árnyékkereskedelem teljes felszámolásához további intézkedésekre lenne szükség.
Oroszország árnyékflottája jelenleg mintegy 1000 elöregedett tartályhajóból áll, amelyek nyugati biztosítás nélkül, az árplafont megkerülve szállítják az orosz kőolajat – írja az RBC Ukraine ukrán titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva.
Az ukrán védelmi hírszerzés szerint Moszkva több mint 10 milliárd dollárt költött ezekre a hajókra, amelyek az orosz tengeri olajexport 70%-át biztosítják.
Az árnyékflotta mérete jelentősen nőtt, hiszen 2023-ban még csak 600 ilyen hajót regisztráltak.
A tartályhajók többsége Panama, Gabon, a Cook-szigetek, Libéria és a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózik, míg a tulajdonosok között kínai, indiai, egyesült arab emírségekbeli, görög és seychelle-szigeteki cégek is szerepelnek. A hajók gyakran változtatják regisztrációjukat és nevüket, hogy nehezebb legyen nyomon követni őket, továbbá a nyílt tengeren olajat rakodnak át más hajókra, illetve manipulálják az útvonaladatokat az automatizált azonosítási rendszer (AIS) kikapcsolásával. Az orosz eredet elrejtése érdekében az olajat más típusokkal keverik össze a tartályokban.
Az orosz olajra továbbra is jelentős a kereslet, különösen Kína, India és Törökország részéről, mivel az árplafon csak a nyersolajra vonatkozik, a feldolgozott olajtermékek exportja viszont nem esik korlátozás alá.
Az Egyesült Államok januárban új szankciókat vetett ki az árnyékflotta egy részére, 183 tartályhajót és több biztosítótársaságot érintve.
A büntetőintézkedések miatt India és Kína leállította az ilyen hajókról történő olajvásárlást, attól tartva, hogy másodlagos szankciókkal sújtják őket.
A DIU szerint az intézkedések hatására Oroszország rövid távon 15%-os exportcsökkenésre számíthat, valamint további árengedményekre kényszerülhet a vásárlók számára. Ugyanakkor a jelenlegi szankciók csak az árnyékflotta egy részét érintik, így az orosz olajkereskedelem teljes blokkolásához további lépésekre lenne szükség.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint az elöregedett orosz tankerflotta biztonsági kockázatot jelent az EU számára, és az európai kikötőkbe történő bejutásuk teljes tiltása lehetne az egyik hatékony megoldás.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Scott Bessent, a jövő héten hivatalba lépő Donald Trump pénzügyminiszter-jelöltje csütörtökön a szenátus pénzügyi bizottsága előtt mutatta be gazdasági elképzeléseit, és válaszolt a szenátorok kérdéseire – tudósított a CNBC.
Bessent arról beszélt többek között, hogy
teljes mértékben támogatná az orosz olajvállalatokkal szembeni szankciók szigorítását, ha Trump elnök ezt kérné az ukrajnai háború lezárása érdekében. „Ha az Oroszországi Föderáció bármelyik tisztviselője figyeli ezt a meghallgatást, tudniuk kell, hogy 100%-ban támogatni fogom a szankciókat olyan szintre emelését, amely az oroszokat tárgyalóasztalhoz ülteti.”
Trump gazdaságpolitikája szerinte segíteni fog az infláció visszaszorításában és a reálbérek növelésében. Úgy véli, az infláció közelebb kerül majd a Federal Reserve 2%-os céljához, ahogy az Trump első elnöksége idején is történt. Bessent nem lát olyan elemet Trump tervezett intézkedései között, ami azonnal növelné az árakat.
Nyitott a szén-dioxid-kibocsátásra kivetendő vámokra, amit egy átfogó vámprogram részeként képzel el.
Szó lehet emellett egy amerikai szuverén vagyonalap létrehozásáról is, bár szerinte ehhez előbb rendbe kell tenni a költségvetést.
Az Egyesült Államoknak szerinte nem bevételi, hanem kiadási problémája van. Az állami költekezés „kicsúszott az ellenőrzés alól” ami az egyik fő oka volt annak, hogy elvállalta a jelölést. Kiemelte, hogy Trump ígérete szerint nem nyúlnak hozzá a társadalombiztosításhoz és az egészségügyi ellátást finanszírozó Medicare-hez.
A Trump által bevezetett adócsökkentő intézkedések meghosszabbítását nevezte az új kormányzat egyik legfontosabb gazdasági prioritásának.
Figyelmeztetett, hogy ennek elmaradása „gazdasági katasztrófához” és a középosztály adóterheinek jelentős növekedéséhez vezetne.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a legutóbbi amerikai szankciók jelentősen megzavarhatják Oroszország energiaexportját. Az Egyesült Államok által feketelistára tett tankerflotta ugyanis az ország tengeri olajszállításának több mint egyötödét bonyolította – mutatott rá a Bloomberg.
A múlt héten amerikai szankciókkal sújtott 160 tartályhajó 2024-ben napi több mint 1,6 millió hordó orosz olajat szállított, ami Oroszország tengeri exportjának mintegy 22 százaléka – tudatta a párizsi székhelyű ügynökség szerdán közzétett havi jelentésében.
Az Egyesült Államok múlt pénteken vezetett be komoly tilalmakat az orosz olajipar ellen, néhány nappal Joe Biden elnök távozása és Donald Trump beiktatása előtt. Az orosz árnyékflotta jelentős részének feketelistára helyezése mellett szankciókkal sújtották a Gazpromot és a Szurgutnyeftegaszt, számos orosz kereskedőt és vezető tengeri biztosítási szolgáltatót. Emellett megtiltották az amerikai olajszolgáltatóknak, hogy Oroszországban működjenek.
Az intézkedésekre reagálva a Kreml szóvivője közölte: Oroszország meg fogja keresni a módját annak, hogy folytassa globális olajellátását, és minimalizálja az új szankciócsomag hatásait.
Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott: „Ha valamit blokkolnak, máshol alternatív lehetőségek jelennek meg”.
Noha az új amerikai szankciók jelentősek, az IEA szerint egyelőre még nem világos, hogy milyen hatást gyakorolnak Oroszország olajkitermelésére és szállítására.
A párizsi székhelyű ügynökség egyelőre napi 9,4 millió hordóra prognosztizálja Oroszország idei nyersolaj kitermelését, szemben a tavalyi 9,3 millióval. Az IEA becslései szerint decemberben az ország napi 9,28 millió hordót termelt, ami napi 300 ezer hordóval haladta meg az OPEC+ megállapodásban rögzített célját.
Az amerikai szankciók hatásai az olajárakban már mindenesetre megmutatkoztak: hétfőn az olaj ára négyhavi csúcsra ugrott.
Az indiai és kínai olajfinomítóknak több olajat kell vásárolniuk a Közel-Keleten, Afrikában és Amerikában. Egy ilyen lépés az árak és a szállítási költségek növekedéséhez vezet az Oroszország elleni új szankciók miatt.
A Reuters jelentése szerint az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma január 10-én korlátozásokat vezetett be a Gazprom Nefty és a Szurgutnyeftyehaz orosz olajtársaságokkal, valamint 183 orosz olajszállító hajóval szemben – írta az UNIAN.
Ezen tartályhajók közül sok olajat szállított Indiába és Kínába, mivel a nyugati szankciók és árplafonok az orosz olajkereskedelmet Európából Ázsiába helyezték át. Egyes tankerek olajat szállítottak a szintén szankciók hatálya alá tartozó Iránból is.
Az orosz olajexportot súlyosan érintik az új szankciók, amelyek a feldolgozási volumen csökkentésére kényszerítik a kínai finomítókat.
Az új szankciók alá eső hajók között 143 tartályhajó van, amelyek tavaly több mint 530 millió hordó orosz olajat szállítottak, ami a teljes tengeri olajexport mintegy 42%-a. Ebből mintegy 300 millió hordót Kínába, a maradék olaj nagy részét Indiába szállították.
„Ezek a szankciók jelentősen csökkentik az oroszországi olajszállításra rendelkezésre álló hajók flottáját rövid távon, ami a fuvardíjak növekedéséhez vezet”, mondta Matt Wright, a Kpler társaság szállítmányozási elemzője. Egy szingapúri kereskedő elmondása szerint az elmúlt 12 hónapban ezek a tartályhajók körülbelül napi 900 000 hordó orosz olajat szállítottak Kínába.
2024 első 11 hónapjában az Indiába irányuló orosz olajimport 4,5%-kal nőtt az előző évhez képest, napi 1,764 millió hordót tett ki, ami a teljes indiai import 36%-a. A kínai import, beleértve a csővezetékes szállításokat is, 2%-kal nőtt ugyanebben az időszakban, 99,09 millió tonnára, ami a teljes import 20%-a.
Kína elsősorban orosz ESPO-olajat importál, amelyet plafon feletti áron adnak el, míg India nagyrészt Urals kőolajat vásárol.
A Vortexa elemzője, Emma Lee úgy véli, hogy a szankciók szigorú végrehajtása esetén leáll az orosz ESPO Blend olaj exportja, de ez attól függ, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök feloldja-e az embargót, valamint hogy Kína elismeri-e a szankciókat.
Az új korlátozások arra kényszerítik Kínát és Indiát, hogy további készleteket keressen a Közel-Keleten, Afrikában és Amerikában. Az ilyen típusú kőolajok azonnali árai már megemelkedtek az elmúlt hónapokban a megnövekedett kínai és indiai kereslet miatt, mivel csökkentek és megdrágultak az orosz és iráni olajkészletek.
[type] => post
[excerpt] => Az indiai és kínai olajfinomítóknak több olajat kell vásárolniuk a Közel-Keleten, Afrikában és Amerikában. Egy ilyen lépés az árak és a szállítási költségek növekedéséhez vezet az Oroszország elleni új szankciók miatt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1737038640
[modified] => 1737031431
)
[title] => Reuters: Indiának és Kínának az újabb amerikai szankciók miatt az orosz olaj pótlását kell keresnie
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=56407&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 56407
[uk] => 56327
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 56328
[image] => Array
(
[id] => 56328
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106.png
[original_lng] => 1033211
[original_w] => 1200
[original_h] => 700
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106-300x175.png
[width] => 300
[height] => 175
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106-768x448.png
[width] => 768
[height] => 448
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106-1024x597.png
[width] => 1024
[height] => 597
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/01/image-106.png
[width] => 1200
[height] => 700
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1737024234:5
[_thumbnail_id] => 56328
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1106
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6c7a0480ec5b9680b902a05b30fb9ac3] =>
Az Egyesült Államok tavaly növelte a repülőgép-alkatrészek importját Oroszországból, azonban más cégeket szankciókkal sújt, ha Moszkvával üzletelnek. Washington legutóbb a szerbiai állami olajtársaság ellen hozott büntetőintézkedést.
Az Egyesült Államok novemberben az elmúlt három év legmagasabb szintjére növelte az Oroszországból származó repülőgép-alkatrészek importját: az amerikai behozatal értéke 7,6 millió dollárt tett ki, amely a legmagasabb havi érték 2022 februárja óta. Az előző év novemberéhez képest az import 1,6-szorosára nőtt – írja a Magyar Nemzet.
A 2024-es év első tizenegy hónapjában az alkatrészek beszerzése összesen 31,4 millió dollárt tett ki, szemben az egy évvel korábbi 30,6 millió dollárral. Novemberben az amerikaiak leginkább a repülőgépek futóművei és azok részei iránt érdeklődtek, melyek értéke 6,97 millió dollár volt, valamint egyéb repülőgépek, helikopterek vagy drónok alkatrészei iránt, melyek 586,1 ezer dollárt tettek ki.
Érdemes megemlíteni, hogy az előző előtti hónapban az Egyesült Államok fő alkatrész-beszállítói az Egyesült Királyság (281 millió dollár), Franciaország (195 millió dollár) és Kanada (146 millió dollár) voltak.
Mint a lap megjegyzi: Washington jelentős üzleteket bonyolít le Moszkvával, miközben másokat szankciókkal sújt. Az Egyesült Államok legutóbb a szerb nemzeti olajtársaság (NIS) ellen hozott büntetőintézkedést: a NIS 50 százaléka az orosz Gazpromnyefté, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
A lépés negatívan érinti az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalatot is, amely a szerbiai állami olajtársaság legnagyobb partnere. Aleksandar Vucic szerb elnök mindenesetre közölte, hogy országa kész kivásárolni az oroszokat, ha erre kerül a sor.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Marad a három százalék feletti gazdasági növekedés a harmadik negyedévben is, de az előző negyedévekhez képest visszaesést mutatott ki az orosz statisztikai hivatal az ország GDP bővülésében.
Elmaradt az orosz gazdaság növekedése a harmadik negyedévben éves szinten a második és az első negyedévhez képest az orosz statisztikai hivatal adatai szerint.
A hazai össztermék (GDP) 3,1 százalékkal bővült a harmadik negyedévben éves összevetésben. A GDP a második negyedévben 4,1 százalékkal, az első negyedévben 5,4 százalékkal nőtt. A statisztikai hivatal számításai szerint az idei első háromnegyed évben a GDP 4,2 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben egyebek között a feldolgozóipar 5,9 százalékkal, a kis- és nagykereskedelem 4,8 százalékkal bővült, miközben a termelés a bányaiparban 1,1 százalékkal, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és halászatban pedig együttesen 5,2 százalékkal esett.
Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium az idei évre 3,9 százalékos, jövőre 2,5 százalékos GDP-növekedést vár. Az orosz jegybank ugyanakkor az idei évre 3,5-4 százalékos, jövőre pedig 0,5–1,5 százalékos gazdasági bővüléssel számol.
