Németország arra kérte az Egyesült Államokat, hogy három olyan olajfinomító mentesüljön a széleskörű orosz olajipari szankciók alól, amelyek orosz tulajdonban vannak, de Németország üzemelteti őket.
Washington szerdán büntetőintézkedéseket vezetett be a Rosznyeft és a Lukoil ellen, vagyis Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen. Ez része annak a törekvésnek, hogy gyengítsék azt a pénzügyi hátteret, amely Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúját finanszírozza – írja a TVP News.
A szankciók azt jelentik, hogy a nyugati országokban működő intézmények és ügyfelek gyakorlatilag nem üzletelhetnek ezekkel a cégekkel. Az ügyfeleknek november 21-ig van idejük megszakítani minden kapcsolatot olyan vállalatokkal, amelyekben az orosz olajipari óriásoknak legalább 50 százalékos tulajdonrészük van.
Ez a helyzet arra késztette a német kormányt, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen az Egyesült Államokkal azért, hogy
biztosítsanak kivételt három olyan Németországban működő olajfinomító számára, amelyek a Rosznyeft német leányvállalatának tulajdonában vannak. Ukrajna megtámadása után a Rosneft Deutschland (a Rosznyeft német leányvállalata) és az ahhoz tartozó vagyon ideiglenes állami felügyelet alá került Németországban. Ezt jelenleg a német szövetségi energiapiaci felügyelet irányítja.
Ennek ellenére az orosz Rosznyeft továbbra is 50 százalékos tulajdonrésszel bír a német leányvállalatban – ahogy azt Friedrich Merz német kancellár elmondta. Merz bizakodik abban, hogy az Egyesült Államok engedélyt fog adni, hogy ezek a német olajfinomítók továbbra is működhessenek, és kereskedhessenek – ugyanúgy, ahogy az Egyesült Királyság is kivételt engedélyezett a Rosznyeftre vonatkozó szankciók bejelentésekor a németeknek.
Merz így fogalmazott csütörtökön:
„Az amerikaiakkal tárgyalni fogunk erről. Úgy gondolom, hogy megkapjuk a megfelelő kivételt a Rosznyeft számára.” A kormány szóvivője hozzátette: a Rosznyeft németországi leányvállalatai „gyakorlatilag el vannak választva” az orosz anyavállalattól, és az amerikai szankcióknak „nem célja, hogy a Németországban működő leányvállalatokat sújtsa”.
A kapcsolatok megszakításával fenyegetnek Iparági források azt közölték, hogy fontos üzleti partnerek most azzal fenyegetik a Rosneft Deutschland-ot, hogy megszakítják az együttműködést az USA szerdán bejelentett szankciói miatt.
A Rosneft Deutschland három finomítóban rendelkezik részesedéssel: a MiRo és Bayernoil déli finomítókban, valamint az északkeleti Schwedt városában található PCK finomítóban. Ez a három üzem Németország teljes kőolaj-feldolgozási kapacitásának körülbelül 12%-át adja – a vállalat adatai szerint.
Ha a finomítók működése veszélybe kerülne, az tovább rontaná a már most is gyengélkedő német gazdaság helyzetét, amelyet a magas energiaárak sújtanak. A Financial Times arról számolt be, hogy különösen aggasztónak tartják a schwedti finomító helyzetét, mivel az a Barátság kőolajvezetékre van rákötve.
Németország, amely a háború előtt szorosan és nagy mértékben támaszkodott az olcsó orosz energiahordozókra, az elmúlt években éles irányváltást hajtott végre, és fokozatosan elfordult az orosz gáztól és olajtól. Ugyanakkor Berlin eddig tartózkodott attól, hogy teljesen államosítsa az orosz tulajdonú vállalatokat, például a Rosznyeft német leánycégét – attól tartva, hogy Moszkva viszonzásul hasonló lépéseket tenne, és átvenné német cégek irányítását Oroszországban.
Belarusz egyes országoktól vásárolhat szankcióval sújtott árukat a sajátjaikért cserébe. Nicaraguáról, Venezueláról és Kubáról van szó. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint Minszk eladhat nekik olyan árukat, amelyeket Belarusz és Oroszország a nyugati szankciók miatt nem tud önállóan megvásárolni – írta meg az Unian.
A szakértők szerint ezt bizonyítja Raman Halovcsenka belorusz miniszterelnök fellépése, aki a közelmúltban több kétoldalú gazdasági és kereskedelmi megállapodást is aláírt az említett országokban tett látogatásain.
A miniszterelnök július 14. és 16. között Venezuelába látogatott, és találkozott venezuelai tisztviselőkkel, köztük Nicolas Maduro venezuelai elnökkel. Halovcsenka elmondta, hogy látogatásának célja a kereskedelem és a gazdasági szféra megvitatása volt.
Ezután, július 16–17. között a belorusz miniszterelnök Kubába látogatott, ahol „dollármilliós” értékű szerződéseket írt alá nem részletezett belorusz árukról, kubai exportért cserébe.
Végül július 18–19-én Nicaraguában tartózkodott, ahol 85 millió dollár összértékű szerződéseket írt alá. A megállapodások a kétoldalú gazdasági együttműködésre irányulnak, beleértve a Belorusz Fejlesztési Bank megállapodását több mint 700 darab, nem részletezett felszerelés Nicaraguába történő szállításának finanszírozásáról.
Az ISW megjegyezte, hogy az említett megállapodások aláírására olyan orosz rendszerek részeként kerülhetett sor, amelyeket Belarusz arra használ, hogy segítsen Oroszországnak kijátszani a nyugati szankciókat.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az észak-koreai hajók éveken át egy brit cég, a DGS Marine biztosítási szerződései segítségével szállíthattak gond nélkül árut külföldi kikötőkbe. Úgy tűnik, a cég más szankciók alatt álló országokat is segített ebben.
Egy brit cég biztosításai révén kerülték meg éveken át a nemzetközi szankciókat Észak-Korea hajói – mondta az Information című dán napilap újságírója csütörtökön az AFP hírügynökségnek nyilatkozva.
Amint az Information-ban megjelent oknyomozó írásból kiderül, 2011 és 2016 között egy brit cég, a DGS Marine adott el olyan biztosítási szerződéseket észak-koreai hajóknak, amelyek így gond nélkül szállíthattak árut a külföldi kikötőkbe.
Az oknyomozó cikk egyik szerzője, Lasse Skou Andersen az AFP hírügynökségnek azt mondta: a DGS Marine-t David Skinner brit üzletember alapította, és a cégnek nem volt jogosultsága ilyen biztosítások szolgáltatására. A dán lapnak eddig 29 olyan, a cég által kibocsátott biztosítási szerződésmásolat jutott birtokába, amelyek révén Észak-Korea megsértette az ellene életbe léptetett nemzetközi szankciókat. Andersen hozzátette, „a megkötött szerződések száma akár a 100-at is elérhette, ami azt jelenti, csaknem az egész észak-koreai kereskedelmi hajóflotta ezek segítségével közlekedett éveken át; és úgy tűnik, nem Észak-Korea volt a cég egyetlen ügyfele, hanem más szankciók alatt álló országok is”.
Hugh Griffiths korábbi ENSZ-szakértő ezzel kapcsolatban úgy véli, David Skinnernek kulcsszerepe volt az Észak-Koreát sújtó nemzetközi szankciók megkerülésében és a szankciók alá eső termékek szállításában; az így eladott szénből, vasáruból és olajból származó bevételekből finanszírozhatták az ország nukleáris- és rakétaprogramját.
A Telegraph című angol újság 2012-ben írta meg Skinnerről, hogy már akkor is olyan iráni tankereket biztosított, amelyek szíriai olajat szállítottak.
Az Information újságírói azután kezdtek öt évig tartó oknyomozásukba, miután felfigyeltek egy 2017-es ENSZ-jelentésre; a jelentést az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik szakértői tanácsa állította össze két olyan észak-koreai hajóról, amelyeknek a DGS Marine volt a biztosítója.
A dán lap írásából az is kiderül, hogy David Skinner 2016-ban meghalt, a DGS Marine pedig nem sokkal később csődbe ment.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
