A Donald Trump-adminisztráció jóváhagyhatja az F-35-ös vadászgépek Szaúd-Arábiának való eladását Mohammed bin Szalmán koronaherceg keddre a Fehér Házba tervezett látogatása során, számolt be a Bloomberg egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A tisztviselő elmondása szerint Trump és Szalmán gazdasági és védelmi megállapodáscsomag aláírását tervezik, beleértve egy lehetséges F-35-ös szerződést és egy cseppfolyósított földgáz importjáról szóló megállapodást. A egyezmények részleteit nem hozták nyilvánosságra.
A vadászgépek esetleges eladása jelentős diplomáciai gesztus lenne Washington és Rijád erőfeszítései közepette, hogy elmélyítsék az együttműködést és ösztönözzék Szaúd-Arábiát az Ábrahám-megállapodáshoz való csatlakozásra. A szaúdiak régóta szeretnének F-35-ket, amelyek darabja körülbelül 100 millió dollár.
A megállapodás útjában azonban továbbra is akadályok állnak: Izrael, mint a Közel-Kelet egyetlen olyan országa, amely rendelkezik a repülőgéppel, elkötelezett a technológiai előnyének megőrzése iránt, a Pentagon pedig figyelmeztetett a technológia Kínába történő szivárgásának kockázatára Rijád Pekinggel fennálló védelmi kapcsolatai miatt.
A tárgyalások során Trump és bin Szalmán várhatóan megvitatják Szaúd-Arábia a mesterséges intelligencia chipjeihez és a nukleáris technológiákhoz való hozzáférését, a gázai helyzetet és a királyság jövőbeli kapcsolatát Izraellel.
A Fehér Ház nem kívánta kommentálni az információt a Bloombergnek.
Az elmúlt hónapban az OPEC napi 27,02 millió hordó olajat termelt ki, ami közel 270 ezer hordóval több, mint májusban.
Júniusban az Olajexportáló Országok Szervezete (OPEC) növelte kitermelését, elsősorban Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek révén – számolt be róla a Reuters pénteken, július 4-én.
A beszámoló szerint júniusban az OPEC 27,02 millió hordó olajat termelt ki naponta, ami csaknem 270 ezer hordóval több, mint az előző hónapban. A legnagyobb növekedést Szaúd-Arábia produkálta.
A nyolc OPEC+ tagállam közötti megállapodás értelmében – amely a júniusi termelésre vonatkozott – öt OPEC-tag (Algéria, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek) napi 313 ezer hordóval növelhette volna kitermelését, mielőtt az Irak, Kuvait és az Emírségek számára előírt kompenzációs korlátozások hatályba léptek volna.
A tényleges növekedés azonban csak napi 267 ezer hordó volt, ebből 200 ezer hordó Szaúd-Arábiára jutott, amely ennek ellenére még mindig a kvótája alatt termel.
Irak, amelyre nyomás nehezedik az OPEC+ kvóták betartása érdekében, eközben csökkentette a kitermelést.
Az Egyesült Arab Emírségek napi 100 ezer hordóval növelte a kitermelést, de még így is a kvótájuk alatt maradtak az OPEC+ megállapodás szerint.
A Világbank közölte, hogy Szaúd-Arábia és Katar 15,5 millió dollárt fizetett ki, amivel Szíria tartozott, számolt be az AP.
„Örömmel tölt el minket, hogy Szíria adósságának visszafizetése lehetővé teszi a Világbank Csoportja számára, hogy újra kapcsolatba lépjen az országgal, és kielégítse a szíriai nép fejlesztési szükségleteit”, áll a Világbank közleményében.
A Világbank arról is beszámolt, hogy a Szíriával való együttműködés helyreállításának első projektje az elektromos áramhoz való hozzáférésre összpontosít.
Az ENSZ becslései szerint a szíriaiak 90%-a szegénységben él. Ugyanakkor az állami áramszolgáltatás mindössze napi két órán át biztosít áramot. Így több millió szíriai nem engedheti meg magának, hogy magángenerátorokat vásároljon vagy napelemeket telepítsen.
Márciusban Katar megkezdte a földgáz szállítását Szíriába Jordánián keresztül, hogy enyhítse az elhúzódó áramkimaradásokat.
Az amerikai elnök és a szaúdi koronaherceg abban állapodott meg, hogy Szaúd-Arábia mintegy 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban. Donald Trump közel-keleti útja Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben folytatódik.
Donald Trump több százmilliárd dollárnyi új amerikai befektetésre szerzett kötelezettségvállalást Szaúd-Arábiában. Az amerikai elnök négynapos közel-keleti útjának első állomása Rijád volt, ahol Mohamed bin Szalmán koronaherceggel találkozott. Bár a teljhatalmú uralkodó formailag nem ő, hanem a király, de mivel Abdul-Aziz 89 éves, az ország tényleges vezetője a koronaherceg. Vele tárgyalt Trump, majd egy rijádi díszvacsorán ünnepelték meg az új üzleti együttműködést: 600 milliárd dollár értékben állapodtak meg amerikai befektetésekről és beszerzésekről.
Ennek részeként Szaúd-Arábia összesen 142 milliárd dollár értékben vásárol amerikai védelmi és hadipari eszközöket, fegyverzetet és védelmi szolgáltatásokat: a légierő, a légvédelem és a parti védelem céljaira, valamint a világűr katonai vonatkozásaira.
Az üzleti megállapodások között szerepel 20 milliárd dollárból mesterséges intelligenciát közvetítő adatközpontok kialakítása, valamint energetikai fejlesztések az Egyesült Államokban: amerikai gázturbinák és technológia beszerzése a GE Vernova cégtől több mint 14 milliárd dollár értékben. Szaúd-Arábia közel ötmilliárd dollárért vásárolna Boeing 737-8 típusú utasszállító repülőgépeket is.
Az USA-ban megvalósítandó szaúdi fejlesztések jelentős része az egészségiparhoz kapcsolódók.
A két ország több technológiai cége vállalta – köztük a Google, az Oracle, az AMD és az Uber – hogy együttvéve 80 milliárd dollárt fektetnek be vezető technológiai megoldásokba az Egyesült Államokban és Szaúd-Arábiában.
A találkozón számos amerikai cég képviselője is részt vett, többek között Elon Musk üzletember is, aki az Optimus névre hallgató humanoid robotot is bemutatta a két vezetőnek.
Donald Trump kedden kezdte meg a három országot, Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket érintő közel-keleti hivatalos útját.
Az amerikai elnök négynapos közel-keleti útitervében Izrael nem szerepel. Szaúd-Arábiába látogatott Donald Trump, szakítva az amerikai diplomáciai hagyományokkal, miszerint egy új elnöki ciklus első hivatalos útja az Egyesült Királyságba, Kanadába vagy Mexikóba vezet.
A közel-keleti útnak gazdasági célja van: Trump jelentős új amerikai befektetéseket akar előkészíteni. Kedden Mohamed bin Szalmán koronaherceggel találkozott.
A következő négy napban kétoldalú tárgyalásokat folytat Szaúd-Arábiában, Katarban és az Egyesült Arab Emírségelben. Trump a gazdaságot élénkítő eredményeket akar felmutatni választóinak és az üzleti élet szereplőinek azzal, hogy új amerikai befektetéseket készít elő a Perzsa-öböl államaiban, mivel új importvámjai jelentős visszaesést okoztak a kereskedelemben.
Trump közel-keleti útitervében Izrael nem szerepel.
A Sky News úgy tudja, a megállapodáscsomag több területet is érint, köztük kiemelten szerepel egy szándéknyilatkozat, melyet az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia védelmi minisztériumai között kötöttek. Ennek célja a szaúdi fegyveres erők korszerűsítése és katonai képességeinek fejlesztése.
Az együttműködés nem csupán a védelmi szférát öleli fel: energetikai és bányászati projektekről szóló megállapodások is a részét képezik, melyek az elkövetkező években tovább mélyíthetik a két ország gazdasági kapcsolatait. – számol be róla a liner.hu.
Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg ezt azután közölte, hogy telefonon beszélt az amerikai elnökkel.
A trónörökös közlése szerint Donald Trump felvetette neki, hogy első külföldi útja esetleg Szaúd-Arábiába vezethet.
A Fehér Ház egyelőre nem kommentálta a rijádi közleményt. Az sem világos, hogy a koronaherceg volt-e az első külföldi vezető, akivel Trump telefonon beszélt beiktatása óta.
A 600 milliárd dolláros beruházási terv vélhetőleg azzal áll összefüggésben, hogy az arab királyság próbálja diverzifikálni gazdaságát, hogy ne csak az olajbevételektől függjön. Az olaj világpiaci ára még évekkel a koronavírus-járvány tetőzése után is nyomott, ami kihat a királyság bevételeire, az ország jelenleg 2 százalékos költségvetési hiánnyal küzd.
Washington és Rijád kapcsolata korábban nagy mértékben az olajexporton alapult, ám az elmúlt években az USA egyre kevesebb olajat vett Szaúd-Arábiától.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az nem világos, hogy Rijád az Oroszországgal való szolidaritásból vagy önérdekből cselekedett-e. Az utóbbi esetben a közel-keleti ország attól tarthatott, hogy a lefoglalás precedenst teremtene, amelyet a jövőben más országokkal szemben szintén fel lehetne használni.
Szaúd-Arábia az év elején bizalmasan utalt arra, hogy megszabadulna az európai állampapírok és kötvények egy részétől, ha a G7 úgy dönt, hogy lefoglalja Oroszország mintegy 280 milliárd dollárnyi befagyasztott vagyonát – árulták el névtelenségüket kérő források a Bloombergnek. A szaúdiak egész konkrétan a francia államkincstár által kibocsátott adósságot említették.
A sivatagi királyság álláspontja valószínűleg befolyásolta az országok vonakodását. A közel-keleti olajmonarchia euró- és francia kötvényekből álló állománya több tízmilliárd euróra tehető, de az európai tisztviselők főleg amiatt aggódtak, hogy más államok is követnék Szaúd-Arábia példáját. Az nem világos, hogy Rijád az Oroszországgal való szolidaritásból vagy önérdekből cselekedett-e.
Ha az utóbbiról van szó, akkor a közel-keleti ország attól tarthatott, hogy a lefoglalás precedenst teremtene, amelyet a jövőben más országokkal szemben szintén fel lehetne használni, így például Szaúd-Arábia ellen is. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a szaúdi kormány Ukrajnával és Oroszországgal is kapcsolatban áll, a háborúban pedig közvetítőként lépett fel, például Rijád több fogolycserében is szerepet játszott.
Mint ismert, a hét legfejlettebb ipari állam vezetői júniusban megállapodtak arról a hitelstruktúráról, amellyel felhasználják a befagyasztott orosz vagyonból származó profitot Ukrajna támogatására, de magához az eszközökhöz nem nyúlnak. A mintegy 280 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon becslések szerint évi 3-5 milliárd dollár nyereséget termel.
Bármi legyen is az olajmonarchia indítéka, Szaúd-Arábia lépése aláhúzza növekvő befolyását a nemzetközi politikában, egyben rámutat arra, hogy Washington és az európai országok nehezen tudják megszerezni az úgynevezett globális dél – a tágabb értelemben Latin-Amerika, Afrika, Ázsia és Óceánia kevésbé fejlett államai – támogatását Ukrajnának, ahogy Kína, India és a közel-keleti országok is vonakodnak.
Szaúd-Arábia első olyan boltjának megnyitására készülnek Rijádban, amelyben szeszes italok is kaphatók – írja az MTI. Alkoholos termékeket mindazonáltal kizárólag nem muszlim diplomaták számára árusítanak szigorú feltételek mellett.
A jövőbeli ügyfelek mobilalkalmazás segítségével regisztrálhatnak a vásárláshoz, ahol egy jóváhagyási kódot kapnak a külügyminisztériumtól havi vásárlási kvóták feltüntetésével. A BBC szerint a jogosultak havonta legfeljebb 240 pontot érő alkoholt fogyaszthatnak majd. Egy liter bor három pontot, míg ugyanennyi sör egy pontot ér majd.
Az üzlet várhatóan már a következő hetekben megnyílik a főváros diplomáciai negyedében. A szaúdi kormány hivatalosan még nem jelentette be az üzlet létrehozását.
Szaúd-Arábiában jelenleg szigorú törvények tiltják az alkoholfogyasztást, a vétkeseket kitoloncolással, pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel is sújthatják. Alkoholhoz eddig kizárólag diplomáciai küldeményekkel vagy a feketepiacon lehetett hozzájutni. A héten bevezetett új intézkedésekkel ráadásul korlátozták az alkoholtartalmú árucikkek diplomáciai úton való behozatalát – jelentette be a kormány szerdán.
A szaúdi szesztilalom 1952 óta van érvényben, miután Abdulaziz király egyik fia részegen lelőtt egy brit diplomatát.
A szaúdi királyságban az elmúlt években több szigorú társadalmi normán is enyhítettek. Mohamed bin Szalmán koronaherceg irányításával néhány éve egymást követik az intézkedések a turizmus és az üzleti élet felé nyitás jegyében. Az alkoholos termékeket áruló első bolt megnyitása a Vision 2030 nevű programhoz tartozik, amelynek célja a nyitás mellett az ország kőolajtól való kizárólagos függőségének megszüntetése is.
Németország újraindítja a fegyverexportot Szaúd-Arábiába, 150 IRIS-T rakéta eladását hagyták jóvá – Írja a Reuters
Németország 150 IRIS-T levegő-levegő rakéta eladásának jóváhagyásával újraindította a fegyverexportot Szaúd-Arábiába, jelentette be Steffen Hebestreit német kormányszóvivő. Berlin Dzsamál Hasgodzsi szaúd-arábiai újságíró 2018-as meggyilkolását követően függesztette fel a fegyverexportot Rijádba.
A fegyverüzletre az engedélyt decemberben adta meg a német szövetségi biztonsági tanács. A rakétákat, amelyeket a német Diehl cég gyárt, Szaúd-Arábia Eurofighter vadászgépeihez szánják, amelyek szintén Németországból fognak érkezni.
A közelgő szállítás célja Szaúd-Arábia rakétakészletének feltöltése, amely az elmúlt években csökkent, mivel azokkal a jemeni húszi lázadók drónjait lövöldözte le a légierő.
Szaúd-Arábia Riyadh Air néven új állami légitársaságot hoz létre – jelentette be vasárnap Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös, a konzervatív szunnita királyság miniszterelnöke, de facto államfője. A tájékoztatás szerint a légitársaság vezérigazgatója, az iparági veteránnak számító Tony Douglas lesz.
Az SPA szaúdi hírügynökség szerint a Riyadh Air 2030-ig világszerte több mint száz célállomást fog kiszolgálni, kihasználva a királyság földrajzi elhelyezkedését Ázsia, Afrika és Európa között. A várakozások szerint a légitársaság elindítása további 20 milliárd dollárral fog hozzájárulni Szaúd-Arábia nem olaj alapú GDP-növekedéséhez, illetve több mint 200 ezer új munkahelyet teremt.
A Riyadh Air a szaúdi szuverén vagyonalap (PIF) kizárólagos tulajdonában áll. A 600 milliárd dolláros vagyon felett rendelkező PIF a szunnita királyság olajexporton alapuló gazdasága diverzifikálásának legfőbb hajtóereje.
