Január 29-én, az észt szélerőművek országos rekordot döntöttek a termelt villamos energia mennyiségét illetően, számolt be az ERR, közölte a Jevropejszka Pravda.
Az észt szélerőművek összteljesítménye hétfőn délután 11 és 12 óra között 381 MW volt, ami az ország történelmi rekordja.
Ráadásul január a kitermelt szélerőmű mennyisége – 120 GW – tekintetében rekordhónap lett az országban.
Az elmúlt év során Észtországban 100 MW-tal, közel 30%-kal nőtt a szélerőművek teljesítménye.
Az Elering energiarendszer üzemeltetője arra számít, hogy a közeljövőben a „szeles” órák jelentősen befolyásolják majd a fogyasztók villamos energia tőzsdei árát.
2023-ban Észtországban a naperőművek valamivel több áramot termeltek, mint a szélerőművek.
Haakon norvég koronaherceg szerdán ünnepélyesen átadta a világ legnagyobb úszó tengeri szélparkját az északi-tengeri Gullfaks C olajfúrótornyon.
A trónörökös két kábel összekötésével adott jelképesen zöld utat a Hywind Tampen nevű létesítménynek.
A szélfarm öt olaj- és gázfúró platformot lát el villamosenergiával az Északi-tengeren, így csökkentve azok széndioxid-kibocsátását. A projektet vezető Equinor olaj- és gázipari vállalat szerint ezzel évente 200 ezer tonna széndioxidot spórolhatnak meg.
„Ma történelmet írunk” – jelentette ki Jonas Store norvég miniszterelnök a megnyitón.
A kormányfő hozzátette: bár a projekt költséges, valakinek a technológiai forradalom élére kell állnia.
„A két kábelt összekötve csatlakozunk a jövőhöz” – jegyezte meg Haakon.
A lebegő szélturbinák nincsenek a tengerfenékhez rögzítve, helyette úszó betonszerkezetekre vannak szerelve egy közös rögzítési rendszerrel.
A Hywind Tampen az első hasonló létesítmény Norvégiában, és 11 turbinából áll. A szélerőmű 7,4 milliárd koronába (695 millió dollár) került, és 2022 novemberében termelt először áramot. A maga 88 megawattos összkapacitásával a tervek szerint a Snorre A és B, valamint a Gullfaks A, B és C olaj- és gázfúrótornyok áramszükségletének harmadát fogja fedezni.
Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Németország és Svédország állam- és kormányfői a szélenergia nagy mértékű kiaknázásáról állapodtak meg kedden koppenhágai csúcstalálkozójukon az európai energiaválság közepette.
Koppenhágai csúcsként vonul be majd az ottani történelemkönyvekbe.
A Balti-tenger térségének országai nyilatkozatukban közölték, hogy 2030-ra a tengeri szélerőművekből nyert energiát meghétszereznék csaknem 20 gigawatt kapacitásra.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát, és ezzel Európát energiaválság szélére sodorta” – hangsúlyozta Mette Frederiksen dán kormányfő sajtótájékoztatóján. Az ukrajnai orosz hadművelet és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt „ambiciózus döntésekre” van szükség – mondta.
„Elszántak vagyunk energetikai együttműködésünk és ellenállóképességünk erősítésében” – olvasható a dokumentumban. A résztvevő országok ezért gyorsabb engedélyeztetési eljárásokra fognak törekedni a szélerőműprojektek ügyében. A tengeri szélerőművek potenciálját a Balti-tengeren összesen 93 gigawattra becsülik.
A csúcstalálkozón egyébként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „a szél erejét használva távolodunk el az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól”. A balti-tengeri szélerőművek 2030-ra mintegy hatmillió háztartást láthatnának el energiával.
Dánia májusban már tartott egy csúcstalálkozót az északi-tengeri szélenergia kiaknázásáról. Németország, Dánia, Belgium és Hollandia akkor a tengeri szélerőművek kapacitásának legalább 65 gigawattra történő emeléséről határoztak 2030-ig. A teljesítményt egyébként 2050-re 150 gigawattra tervezik növelni.
Az írországi elektromos hálózatot üzemeltető állami vállalat (EirGrid) már második alkalommal adott ki riasztást a szűkös energiaellátás miatt, egyre nő tehát az áramkimaradások kockázata – írja a Bloomberg az EirGrid Twitter bejegyzésére hivatkozva.
A gyenge szél, a korlátozott import és az erőművek kiesése szűkíti az ellátást, ezért a közeljövőben átmeneti zavarok léphetnek fel az áramellátásban – közölte az EirGrid.
Az állami cég honlapja szerint a riasztásnak nincs azonnali hatása az áramfelhasználókra, inkább csak arra figyelmeztet, hogy a közeljövőben kimaradások lehetnek. Ebben az esetben a villamosenergia-ágazatban dolgozóknak meg kell védeniük hálózat integritást, bár azt nem részletezik, hogy milyen intézkedésekkel történne ez.
Az állami vállalat jelzése a téli ellátással kapcsolatos aggodalmak közepette érkezett, mivel az öreg kontinens az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával néz szembe. Például az Egyesült Királyságban a tél folyamán több olyan napra készülnek, amikor a hideg időjárás gázhiánnyal párosulhat. Ez pedig áramkimaradásokhoz vezethet a brit iparban és a háztartásokban is.
Írország 2020-ban energiaszükségletének 70 százalékát importálta, ami magasabb az uniós átlagnál. Viszont az északnyugat-európai ország semennyire sem függ az orosz földgáztól, az energiahordozó mintegy háromnegyedét az Egyesült Királyságból szerzi be. A megújuló energiaforrások (szél-, nap- és vízenergia) júliusban Írországban a villamosenergia-termelés ötödét tették ki.
A nagy multinacionális vállalatok és a techóriások számtalan adatközpontot, szerverparkot és irodát üzemeltetnek az országban, s ezek nagy energiafogyasztók. Ez fokozza az áramellátással kapcsolatos feszültségeket Írországban, a szabályozó hatóság például azt javasolta, hogy a cégek csökkentsék a fogyasztásukat. Az Írországban befektető multinacionális vállalatokat segítő és képviselő, félállami Ipari Fejlesztési Ügynökség (IDA) szerint a szabályozó hatóság javaslatai, amelyek a csúcskereslet idején a fogyasztás csökkentését írnák elő, aggodalmat keltettek.
Az energia, különösen a villamos energia rendelkezésre állásának helyzete súlyos, és különösen a nagy energiafelhasználókat aggasztja – közölte az IDA. Elengedhetetlen, hogy az érdekelt felek minden intézkedést megtegyenek, hogy mindig elegendő, versenyképes árú energia álljon rendelkezésre – tette hozzá a vállalat a Bloombergnek küldött közleményében.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
A szél helyett a szén volt Németország legfontosabb energiaforrása az év első felében, miközben heves viták dúltak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a szeptemberi parlamenti választásokra készülődve.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn közölte, hogy a Németországban megtermelt 258,9 milliárd kilowattóra villamos energia több mint felét, 56 százalékát hagyományos forrásokból, például szén, földgáz vagy atomenergia felhasználásával állították elő. Az ily módon megtermelt 144,9 milliárd kilowattóra 20,9 százalékkal haladja meg a 2020 első fél évében mért 119,8 milliárd kilowattórát. Utóbbi százalékos arányban kifejezve a teljes mennyiség 48,1 százaléka volt. A megújuló energiák, mint a szél- és a napenergia, valamint a biogáz részaránya a teljes termelésben a tavalyi 51,9 százalékról (129,1 milliárd kilowattóra) 44,0 százalékra (114 milliárd kilowattóra) csökkent idén.
A jelentős visszaesés alapvetően arra vezethető vissza, hogy tavasszal szélcsendes volt az időjárás. Emiatt a szélenergiából származó áram mennyisége csak 57,1 milliárd kilowattóra volt, 21 százalékkal kevesebb a tavaly első félévi 72,3 milliárd kilowattórájánál. A hiányt elsősorban a széntüzelésű erőművekből származó energiával pótolták: a tavalyi 51,8 milliárd kilowattóra után idén január-júniusban 70,2 milliárd kilowattóra származott ebből a forrásból. A szélenergia részaránya 29,1 százalékról 22,1 százalékra csökkent, míg a széné 20,8 százalékról 27,1 százalékra ugrott az idei első fél évben az energiamixben.
A szén és a szélenergia után a földgáz volt a harmadik legfontosabb energiaforrás a villamosenergia-termelésben, 14,4 százalékos részesedéssel. A negyedik helyre az atomenergia került, 12,4 százalékkal.
A jelenleg érvényes törvények értelmében Németországban 2038-ra teljes egészében be kell szüntetni a szénerőművek működtetését, 2022-re pedig ki kellene vezetni az atomenergiát. Környezetvédelmi aktivisták és a zöld párt azt szorgalmazza, hogy 2038-nál előbb állítsák le a szénerőműveket az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyorsabb csökkentése érdekében.
A klímavédelmi törvény értelmében az olyan üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid kibocsátását 2030-ig 65 százalékkal, 2040-re pedig legalább 88 százalékkal kell csökkenteni az 1990-es szinthez képest. Európa legnagyobb gazdaságának 2045-re klímasemlegessé kell válnia, azaz csak annyi üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint amennyit vissza tud nyerni.
A következő kormány számára az egyik legfontosabb kihívás az lesz, hogy miként, milyen intézkedésekkel valósítsa meg a jogszabályban rögzített célokat. Például hogyan tudják nagy mértékben növelni a szélerőműparkok területét anélkül, hogy túl nagy ellenállást váltanának ki a lakosság részéről.
Aki eddig kizárólag a szenes erőműveivel küzdő, lemaradó európai szereplőt látta Lengyelországban, igencsak meglepődhet: az Európai Unió legmozgalmasabb zöldenergiás beruházásainak helyszínévé válik a balti tengeri terület. És ebből a hódításból az Iberdola biztosan nem akar kimaradni.
A spanyol multinacionális energetikai társaság, az Iberdola bejelentette: megállapodást kötött Lengyelországgal, hogy a legnagyobb tengeri szél (offshore) áramtermelő projektjének válik központi szereplőjévé. A hírt a napokban a Power Engineering International tette közzé. E szerint a spanyolok 50 százalékos részesedést szereztek abban a Sea Wind nevű fejlesztői projektben, melynek végén akár 7300 MW szélenergiatermelő potenciált is a lengyel áramhálózathoz csatlakoztathatnak majd.
Az elképzelés összesen hét építési tervet tartalmaz, és a végleges formája még – ahogy mondani szokás – „alakulóban van”, de az Iberdola nem akart kimaradni belőle. A német, a brit, az amerikai, a francia, a japán és a svéd offshore hódításainak sorába így azonban már a lengyel partvidéket is felvette. Amellett, hogy a cég a további növekedésének is kellően nagy területű, és jelentős növekedési lehetőséggel kecsegtető területre talált, Lengyelország éppen azt reméli a spanyoloktól, hogy a beruházásaikkal belátható időn belül, drámai módon elősegítik majd a zöldenergiás üzletágak erősödését az országban.
Lengyelország, ahol hagyományosan arról szóltak eddig az energetikai-energiapolitikai hírek, hogy az ország a végsőkig kitart-e a szénbányái és szénerőművei mellett, hogy lehe-e minden előzmény nélkül Lengyelországban akár hat reaktroblokkból álló atomerőművet építeni, az utóbbi fél évben az is kiderült, hogy a 40 milliós lakosú országban is felrobbant a napelempiac olyannyira, hogy tavaly év végén, hónapok alatt képessé váltak arra is, hogy az egész éves magyaroroszági napelemes termelési potenciálnövekedést felülmúlják. A napelemek terjedése mellett azonban – éppen a méret, a teljesítmény és a diverzifikáltság okán – a szél munkára fogása is központi témává vált. Az EU által megkívánt károsanyag kibocsátási szintek elérése, és az áramtermelési technológiaváltás szükségessége ugyanis a szélenergia negligálását nem is teszi lehetővé.
Lengyelország energetikai dekarbonizációs stratégiája 2030-ig legfeljebb 8 GW offshore szélkapacitás megépítését tartalmazza, ám az utóbbi időben a lengyeleknél is előfordult, hogy korábbi céldátumokat és célszámokat is felülvizsgáltak. Ahogyan az tavaly év végén kiderült: akár öt évvel közelebb húzhatják magukhoz a napelemes céldátumukat, úgy a befogott szélkapacitások nagysága is változhat. Pláne, hogy a 93 gigawattnyi Balti-tenger tengeri szélenergia-potenciálból 28 GW a lengyel vizeken található.
Az Iberdrola, mely éppen azon dolgozik, hogy 2022-re megépítse az első 10 MW teljesítményű tengeri szélturbináját, és ezzel megnyithassák az utat a 40 eurós egységárnál olcsóbban termelni képes konstrukciók előtt, a nemzeközi vizeken jelenleg összesen több mint 20 GW offshore „flottát” birtokol és üzemeltet. A lengyel megállapodás ezt jelentősen megnöveli majd, ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a Balti-tengeren létrehozzanak egy tengeri szélcsomópontot, amely a cég német, lengyel és svéd területen működő offshore projektjeit hangolja össze az optimálisabb szolgáltatás érdekében.
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
