A szlovák állami gázművek (SPP) február elsejétől a Török Áramlat gázvezetéken keresztül kezdte importálni az orosz gázt, és az így behozott gáz mennyiségét áprilistól megduplázzák − jelentette be Vojtech Ferencz, az SPP igazgatótanácsának elnöke pozsonyi sajtótájékoztatóján csütörtökön.
A Török Áramlaton keresztül Szlovákiába behozott gáz mennyiségét a gázművek vezetője nem pontosította, ugyanakkor rámutatott: az SPP-nek érvényes szerződése van a Gazprom orosz gázvállalattal és a tőlük vásárolt gáz ára jelentősen alacsonyabb más forrásokénál.
Robert Fico szlovák miniszterelnök már januárban jelezte, hogy Oroszország le fogja szállítani Szlovákiának azt a gázt, amelyre a vonatkozó szerződésekben kötelezettséget vállalt, és erre az ukrajnai gáztranzit leállítása után alternatív útvonalakon, például Magyarországon keresztül kerül majd sor. A szlovák kormányfő akkor még nem tett említést arról, hogy ez az alternatív útvonalakon történő gázszállítás mikor indulhat meg.
A szlovák gázművek képviselői által csütörtökön tartott sajtótájékoztatón a cég kereskedelmi divíziójának vezetője, Michal Lalík a helyzetet ismertetve elmondta: a Török Áramlaton keresztül történő gázszállításról született megegyezés ellenére Szlovákiának valószínűleg más útvonalakra is szüksége lesz, mert a magyarországi gázvezeték kapacitása nem tudja lefedni a teljes szükségletet. Hozzátette: erre a célra a Németországon és Csehországon keresztüli útvonal tűnik valószínűnek, ahol az SPP-nek lekötött kapacitásai vannak.
Robert Fico szlovák kormányfő január 20-án, hétfőn tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel a Törökországon keresztül történő orosz gázszállítás biztosításának lehetőségéről – számolt be a Jevropejszka Pravda a Bloombergre hivatkozva.
A Ficóval folytatott találkozóját követő sajtótájékoztatón Erdogan megerősítette, hogy Törökország kész tárgyalni Szlovákiával és Oroszországgal, hogy megoldást találjanak az orosz gáztranzit ügyében.
„Teszünk egy lépést”, mondta a török elnök, hozzátéve, hogy külügyminisztere, Hakan Fidan orosz kollégájához fog fordulni, ő maga pedig Vlagyimir Putyinnal fog beszélni.
„Megtaláljuk a megoldást Szlovákia földgázszükségleteinek kielégítésére”, tette hozzá Erdogan.
A szlovák kormányfő pedig kijelentette, alternatív megoldást lehetett volna találni arra, hogy a Török Áramlat gázvezetéken keresztül Szlovákiába, majd tovább Bulgáriába, Romániába és Magyarországra szállítsanak orosz gázt.
„Az orosz partnereknek csatlakozniuk kell, és meg kell erősíteniük, hogy készek-e növelni ennek a gáznak a mennyiségét, hogy Szlovákia területére is eljuthasson”, mondta Fico a sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a szlovák gazdasági miniszter a jövő héten Törökországba utazik, hogy folytassák a kérdés megvitatását.
Egy javaslat nyomán ismét megnyílt a lehetőség arra, hogy radioaktív hulladékot importáljanak Szlovákiába. Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter igyekszik eltolni magától az ügyet, de azért szerinte is jó üzletről van szó.
Egy tavaly novemberi törvénymódosítás ismét lehetővé tette, hogy Szlovákiába radioaktív hulladékot hozzanak be külföldről.
Tomáš Taraba, az SNS kötelékében politizáló környezetvédelmi miniszter igyekszik az ügyet távol tartani magától. A TASR állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában hárította a felelősséget, hangsúlyozta, hogy képviselői kezdeményezésről volt szó. Ugyanakkor nem tartja rossz dolognak, hogy a parlament a radioaktív hulladék behozatalára való tilalmat feloldotta. Szerinte ez újra lehetővé teszi, hogy a feldolgozást végző állami cég ismét jelentős bevételt termeljen.
Nyilatkozatában Taraba is hangsúlyozta, a radioaktív hulladék kezelését végző JAVYS nevű állami cég rendelkezik az összes szükséges engedéllyel és a feldolgozáshoz szükséges technológiával, amely azonban a tilalom miatt az elmúlt időszakban kihasználatlan volt. A miniszter szerint a külföldről érkező hulladék feldolgozásával az állam milliós bevételekre tehet szert. A JAVYS a múltban elsősorban Olaszországból, Németországból és Csehországból származó hulladékot dolgozott fel. A tárcavezető szerint a jövőben az ún. kis aktivitású anyagoknak, lényegében az atomerőművekben használt védőruháknak az elégetéséről lesz szó. Taraba kiemelte, ennek következtében a környezetet semmiféle következmény nem éri. „Semmi nem jut ki a környezetbe” – tette hozzá.
A JAVYS-nak Jászlóapátszentmihályon (Jaslovské Bohunice), az ottani atomerőműnél van egy szemétégetője, minden bizonnyal itt történne a külföldről érkező radioaktív hulladék feldolgozása. Zagyvai Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technika Tanszékének docense elmondta, radioaktív hulladéknak minősül minden, ami akár csak kicsit is jobban sugároz, mint a természetes háttérsugárzás. Ez utóbbi az emberi tevékenységtől függetlenül állandóan körülvesz minket.
Zagyvai elmondta, a nukleáris energetikára nagyon szigorú nemzetközi szabályok vonatkoznak, amelyet világszinten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ vagy IAEA), illetve Európában ezen felül még az Euratom uniós szerv is felügyel, de az egyes országok illetékes hivatalai további szigorúbb feltételeket is megszabhatnak az iparág számára. A szakértő szerint, a radioaktív hulladékot nem tilos az egyes országok között mozgatni, de az minden államnak természetes célja, hogy ne növekedjen a területén az ilyen anyagok mennyisége.
„Azt tehát meg lehet csinálni, hogy kezelési, feldolgozási célból egyik országból a másikba szállítják az ilyen hulladékot, de az így kezelt radioaktív anyagot ezután visszafogadja az az ország, ahonnan az származik” – mondta. Nyilatkozatában egyébként erről a környezetvédelmi miniszter is beszélt, ő úgy fogalmazott, hogy a Szlovákiába belépő radioaktív anyagnak a mennyisége meg kell egyezzen az országot elhagyó ilyen anyagnak a mennyiségével. A JAVYS pontosan ezen elvek mentén dolgozta fel 2021-ig az Olaszországból származó radioaktív hulladékot. Lényegében az onnan származó hulladék térfogatcsökkentésére szerződtek.
A szakértő azonban arról is beszélt, hogy a kis aktivitású radioaktív hulladék feldolgozása elsősorban az ilyen létesítményekben dolgozó emberekre lehet veszélyes. Az őket érő sugárdózist ugyanakkor nagyon szigorúan ellenőrzik. Hangsúlyozta, a környezetbe kilépő anyagoknak, így például az égetésből származó füstnek sugárzásmentesnek kell lennie. „A lényeg, hogy ami radioaktív, az bent marad a dobozban” – tette hozzá. Az égetés után visszamaradó salaknak a halmazállapotát megszilárdítják, hogy könnyebben kezelhető legyen.
Zagyvai elmondta, a kiégett urán fűtőelemeket, vagyis a magas aktivitású hulladékot, az erőművek területén először évekig pihentetik, majd 50‒60 évre átmeneti tárolóba helyezik. Csak ezt követően döntenek arról, mit kezdjenek velük. Szlovákiából a rendszerváltás előtt ezeket rendszeresen visszaszállították a származási helyükre, az akkori Szovjetunióba.
Az ukrajnai gáztranzit leállításából eredő fő probléma nem az, hogy hiány lesz gázból, hanem az, hogy magas lesz az ára – hangsúlyozta Juraj Blanár szlovák külügyminiszter a tárca honlapján megjelent közleményben.
A szlovák tárcavezető közleménye szerint a gáztranzit leállításának következtében főként a közép-európai végfelhasználók kerülnek nehéz helyzetbe. Ez a jelenség nem csak Szlovákiát érinti, hanem más országokat is, hiszen a gáz Szlovákia területén át más országokba is áramlott.
Megmutatkozik, hogy a legfőbb probléma jelenleg nem a gáz hiánya lesz, hanem annak emelkedő ára. És ezt az államnak kell majd kompenzálnia, viszont az államnak ugyancsak bevételkiesései lesznek a tranzitdíj elmaradásából, ami legkevesebb 500 millió eurót tesz majd ki, és ez az összeg fog hiányozni ahhoz, hogy a megemelkedő árak ne gyűrűzzenek be a háztartásokba – mutatott rá Juraj Blanár a közleményben.
Korábban Robert Fico szlovák miniszterelnök is többször bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon egyoldalú döntését, amely alapján január elsejétől leállt az ukrán gáztranzit. Robert Fico akkor hangsúlyozta:
„Volodimir Zelenszkij döntése a tranzitbevételek kiesése miatt évente 500 millió eurós közvetlen veszteséget okoz Szlovákiának, az Európai Unió tagállamainak pedig csak a gázárak növekedése következtében 60-70 milliárd eurós többletkiadást eredményez, miközben a döntés Oroszországnak gyakorlatilag semmilyen kárt sem okoz.”
Az ukrajnai gáztranzit leállítása után kialakult helyzetről keddre háromoldalú egyeztetést terveztek Brüsszelben az Európai Bizottság (EB), a szlovák kormány és Ukrajna küldöttségeinek részvételével, ezt azonban hétfőn az EB lemondta, tekintettel arra, hogy a találkozón az ukrán fél nem készült részt venni.
Kedden a pozsonyi kormányhivatal sajtóközleményben tudatta: a találkozónak új időpontot találtak, arra január 9-én Brüsszelben kerül sor. Az ezúttal bilaterálisnak tervezett találkozón Robert Fico miniszterelnök és Denisa Saková gazdasági miniszter, illetve az EB küldöttsége vesz majd részt.
Paulina Hennig-Kloska lengyel klíma- és környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy országa készen áll Ukrajna áramellátásának a pótlására, ha Szlovákia beváltja a fenyegetéseit – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Reutersbrit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a miniszter elmondta, hogy Lengyelország növelheti majd az Ukrajna felé irányuló árameladást, de csak akkor, ha Ukrajna kéri. „Az üzemeltetőnk készen áll, csak az a kérdés, hogy Ukrajna akarja-e, vagy kell-e használnia. Fico magatartása Európa ellen irányul” – állította Paulina Hennig-Kloska.
Ez év január 1-je óta Ukrajna leállította az orosz gáz tranzitját Európába és Moldovába. Robert Fico szlovák kormányfő erre reagálva bejelentette, hogy leállítja Ukrajna áramellátását. Többször is panaszkodott Ukrajna azon döntése miatt, hogy leállítja az orosz gáz tranzitját.
Németország úgy döntött, hogy áthelyezi Ukrajna nagy katonai járműveinek javítására létrehozott központját, amely eddig Szlovákiában működött, saját területére. Erről a német ntv hírportál számolt be, hivatkozva a német védelmi minisztérium közleményére.
A döntést a szlovákiai központtal kapcsolatos szervezési és operatív problémák indokolták. Az áthelyezés folyamata 2024. december 31-ig befejeződik.
A központ áthelyezésének okaként az európai vámjogszabályok értelmezésében fellépő eltéréseket és a sérült technika nagyszabású javításának nehézségeit nevezték meg.
A javítóközpont 2022 vége óta működik Szlovákiában, és az ukrán fegyveres erők kulcsfontosságú katonai járműveit szolgálta ki, beleértve a Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackokat, a Dingo páncélozott járműveket, a MARS II rakétarendszereket és a Gepard légvédelmi ágyúkat.
Robert Fico szlovák miniszterelnök közölte, hogy a jövő héten tárgyalásokat kezdeményez a gázszállítások, valamint az üzemanyag Ukrajnán keresztüli tranzitjáról. Szlovákia nem akar geopolitikai okokból többet fizetni a gázért, mint amennyit szükséges – jelentette ki.
Szlovákia rendkívül intenzív nemzetközi tárgyalásokat folytat a 2025-ös gázszállításokról – mondta Fico.
„Ezek a döntések rengeteg buktatót rejtenek magukban, mert ukrán részről politikai nyilatkozatok hangzanak el, és nyomás nehezedik a keletről nyugatra irányuló szállítások megszakítására” – idézi a Bloomberg a szlovák kormányfőt.
Szlovákia az Ukrajnán keresztül áramló orosz gáz egyik legfontosabb vásárlója. A Kreml közel három éve tartó háborúja miatt Ukrajna világossá tette, hogy nem hosszabbítja meg az év végén lejáró gáztranzit-megállapodást. Szlovákia azonban folytatja a tárgyalásokat arról, hogy a gáz január 1-jétől továbbra érkezzen.
Szlovákia elutasítja a nyomást, hogy csak nyugati gázt fogadjon el. Nem látjuk okát annak, hogy geopolitikai okokból többet fizessünk a gázért, mint amennyit szükséges – mondta Fico. „Ezért az elkövetkező napokban, beleértve a karácsonyi ünnepeket is, kivételesen intenzív tárgyalásoknak lehetnek tanúi különböző szinteken és különböző országokban, már a jövő héttől kezdve”.
Szlovákia legnagyobb állami gázvásárlója, az SPP november 13-án, szerdán bejelentette, hogy rövid távú szerződést ír alá Azerbajdzsánból származó földgáz vásárlására az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésére tett erőfeszítések részeként.
Az SPP szerződését, amelynek feltételeit nem hozták nyilvánosságra, az azerbajdzsáni SOCAR céggel kötötték, a dokumentum rövid távú.
Az együttműködés sikeres értékelése után a társaság mérlegeli a hosszabb távú gázszállítási szerződés megkötésének lehetőségét
– áll a jelentésben.
A lépés része Szlovákia gázellátási forrásainak diverzifikálására tett erőfeszítéseinek, tekintettel arra, hogy 2024 végén lejár a gáztranzit-megállapodás Ukrajna és Oroszország, a szlovák fogyasztók legnagyobb gázszolgáltatója között.
Az európai vállalatok nem állnak közel egy olyan megállapodáshoz, amely az Ukrajnán keresztül történő orosz gázimportot Azerbajdzsánból származó szállítással helyettesítené – közölte pénteken a szlovák állami gázcég, az SPP, elutasítva azokat a médiaértesüléseket, amelyek szerint közel volt a megállapodás.
A Moszkva és Kijev közötti, az Ukrajnán keresztül Európába irányuló orosz gázexportról szóló, öt évre szóló jelenlegi megállapodás az év végén lejár, ami arra kényszeríti az Európai Uniót, hogy alternatív gázforrások után kutasson, többek között Azerbajdzsánból, miközben tárgyalásokat folytat az ukrán útvonal nyitva tartásáról.
Oroszország kijelentette, hogy a szomszédjával vívott háború ellenére hajlandó folytatni az Ukrajnán keresztül történő szállítást, Kijev azonban elutasította, hogy tárgyalásokat folytasson Moszkvával a gázexportról.
A Bloomberg csütörtökön az ügyet ismerő személyekre hivatkozva arról számolt be, hogy magyar és szlovák vállalatok közel állnak ahhoz, hogy szerződést írjanak alá akár évi 12-14 milliárd köbméter gázra Azerbajdzsánból.
Rendszeresen tárgyalunk a témáról partnereinkkel, de az SPP részvételével készülő gázszállítási szerződés közelgő megkötéséről szóló információ nem igaz – közölte az SPP a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Az SPP vezető szerepet játszott abban, hogy Oroszország és Ukrajna háborúja ellenére is megpróbálja nyitva tartani a tranzitot, mivel az alternatív útvonalak költségesebbek.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szintén szkeptikusan nyilatkozott az egyezségről, amikor pénteken újságírók kérdezték.
Arról, hogyan fognak alakulni az események, hogyan lesz továbbra is biztosított az ellátás, figyelembe véve azt a tényt, hogy Ukrajna már bejelentette, hogy nem hajlandó meghosszabbítani ezt a megállapodást, most nem tudok semmit mondani – mondta.
Az idén várhatóan összesen 14 milliárd köbméter orosz gázt exportáltak Ukrajnán keresztül, ami töredéke a háború előtti szintnek.
Több mint negyedével nőtt egy év alatt Szlovákiában a szupergazdagok vagyona, megközelítve a 19 milliárd eurót – derült ki a Forbes magazin szlovákiai kiadása által kiadott listából, amelynek számait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség is ismertette szerdán.
A Forbes 45 leggazdagabb szlovákiait rangsoroló listáján szereplők összvagyona egy éve 14,8 milliárd euró volt.
A listán 6 eurómilliárdos van, az ő összesített vagyonuk értéke meghaladja a 8 milliárd eurót.
A listán szereplők közül hatan több mint 100 millió euróval növelték vagyonukat.
A szlovákiai Forbes listájának első helyén az idén Tomás Chrenek végzett 2 milliárd eurósra becsült vagyonnal. Chrenek egyebek mellett a különböző acélipari érdekeltségekkel rendelkező Moravia Steel csoport társtulajdonosa, de hozzá tartozik a több tucat kórházat és sok száz orvosi rendelőt üzemeltető Agel egészségügyi hálózat is.
A lista következő helyén a J and T befektetői és pénzügyi társaság nagy részét tulajdonló Patrik és Jozef Tkác áll, az apa és fia alkotta duó vagyonát az idén 1,89 milliárd euróra becsülte a Forbes.
A listán a harmadik helyet az idén Jaroslav Hascák szerezte meg, aki ugyancsak egy befektetői és pénzügyi társaság, a Penta többségi tulajdonosa, vagyonát ezúttal 1,8 milliárd euróra becsülték.