Denisz Smihal miniszterelnök találkozott Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel.
Smihal elmondása szerint ez a látogatás „megerősíti Trump elnök kormányának azon szándékát, hogy pragmatikus és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat alakítson ki országaink között”.
A kormányfő megjegyezte, hogy Bessent megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna további támogatása mellett. A felek megvitatták a gazdasági együttműködés lehetőségeit.
„Az Egyesült Államok egy békés és erős Ukrajnában érdekelt, és kész segíteni államunk helyreállításának felgyorsításában”, tette hozzá Smihal.
A miniszterelnök közölte, hogy a Bessent-tel folytatott megbeszélésen felvetette a szankciók szigorításának szükségességét, többek között a Roszatommal és az orosz atomiparral szemben hangsúlyozta, hogy minden orosz bankot le kell választani a SWIFT-rendszerről, és fokozni kell az orosz „árnyékflotta” elleni küzdelmet. Ez magában foglalta az Oroszországi Föderáció teljes olaj- és gázszektorát sújtó szigorú szankciókat, valamint a befagyasztott orosz vagyon elkobzását, hogy ezeket a forrásokat a jövőben Ukrajna helyreállítására fordíthassák.
Czeslaw Sekerski lengyel mezőgazdasági miniszter találkozik a gazdálkodók egy csoportjával, akik blokkolják a Medika–Segini átkelőhelyet az ukrán–lengyel határon.
A lengyel gazdák november 23-án újra blokkolták a kamionok forgalmát a Medika–Segini ellenőrző ponton, ugyanakkor a blokkolás okai nem érintik közvetlenül Ukrajnát.
Az első ok – a lengyel hatóságok általi nem teljesítették adóra vonatkozó kötelezettségeiket, a második – az aggodalom, hogy az EU megállapodást ír alá Dél-Amerika országaival (Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay).
Sekerski elmondta, a lengyel mezőgazdasági minisztérium ellenzi a MERCOSUR országokkal való megállapodás megkötését. Emlékeztetett arra, hogy Varsó és Párizs azt tervezi, hogy blokkolja az európai biztonsági előírásoknak nem megfelelő termékek uniós piacra történő behozatalát.
A földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: a lengyel kormány hivatalos álláspontot alakít ki ebben a kérdésben. A tervek szerint november 26-án, kedden terjesztik elő megvitatásra.
A török elnök részt vesz a BRICS-csúcstalálkozón Oroszországban. A török médiában heves vita alakult ki Erdogan döntéséről, amellyel felvételét kérte az Oroszország és Kína által dominált szervezetbe.
Recep Tayyip Erdogan török elnök részt vesz a feltörekvő piaci országokat tömörítő BRICS csoport október 22–24-én az oroszországi Kazanyban tartandó 16. csúcstalálkozóján – Ankara szorosabb kapcsolatokat szorgalmaz a csoport tagjaival.
Erdogan ezúttal másodszor vesz részt BRICS-csúcson, korábban Ankara hivatalosan is kérelmezte a szervezethez való csatlakozást. Erdogan egy szeptember közepi nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy Törökország alkalmazkodik az új „hatalmi központokhoz”. Hozzátette, hogy a BRICS (amelynek tagjai között van Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika), valamint a Kína által dominált Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) számára nem a nyugati intézmények alternatívájaként, hanem „a már meglévő partnerségek kiegészítéseként” jelenik meg. Ugyanakkor a török külügyminiszter nemrég annak a véleményének adott hangot, amely szerint Ankara nem adta volna be csatlakozási kérelmét a BRICS-hez, ha felvették volna az EU-ba.
Erdogan – irány a többpólusú világ
A kormánypárti török média a globális hatalomváltás jeleként üdvözölte, hogy Ankara a BRICS felé fordul, mondván, hogy ez növelheti Ankara nemzetközi befolyását, és kedvező lehet a török gazdaság számára. A témával foglalkozó cikkek közül talán a leginkább figyelemre méltó a Sabah című lapban megjelent gondolat, amely szerint egy BRICS-csatlakozás aduász lehet az Egyesült Államokkal és az EU-val való viszonyban. A lap kolumnistája azzal érvelt, hogy az USA és a NATO legnagyobb félelme, hogy a BRICS a következő szakaszban katonai partnerséggé alakul.
Egy másik vélemény szerint Erdogan lépése nyomásgyakorlás az EU-ra, miután a vízumliberalizációról és a vámunió megerősítéséről folytatott tárgyalásokra tett legutóbbi kísérletek „nem vezettek eredményre”.
A lengyel gazdák üres kézzel mentek haza a Donald Tuskkal való három órás találkozóról. A lengyel államfő elmondta: támogatja, hogy az Európai Unió finanszírozza a gabona felvásárlását és továbbszállítását az európai piacokról.
Megállapodás nélkül zárult csütörtökön az a találkozó, amelyen Donald Tusk lengyel kormányfő kezdeményezésére részt vettek a gazdatiltakozásokat szervező agrárszervezetek – közölték a megbeszélésről távozó gazdák. A három órán át folytatott megbeszélések „normális légkörben” zajlottak, de a résztvevők semmi konkrétumra nem jutottak – mondta el újságíróknak Krzysztof Chmiel, a gazdák küldöttségének egyik tagja.
Megerősítették: a tiltakozások országszerte folytatódni fognak, Varsóban március 6-án tartanak újból tüntetést.
A megbeszélésről már annak elején távoztak a Szolidaritás szakszervezet agrártagozatának képviselői. Újságíróknak ezt azzal indokolták meg, hogy a kormányoldal a gazdák egyes képviselőit nem engedte be a tárgyalóterembe. Tusk a megbeszélést követő sajtótájékoztatóján elmondta: bár a gazdák különféle nézeteket képviseltek, a találkozó résztvevői „talán elhitték, hogy akárhogy is van, a barikád egy oldalán vagyunk”. A kormánynak és a tiltakozóknak egy a céljuk, mégpedig a lengyel mezőgazdaság és piac védelme, valamint az európai piac védelme is – szögezte le.
Bejelentette: előkészítik a gazdák és a kormány közös, az európai zöld megállapodásra vonatkozó követelményeit, és Brüsszelbe továbbítják őket. „Nem arról van szó, hogy megdöntsük a zöld megállapodást”, de az ukrajnai háború idején a mezőgazdaságot érintő előírásait „fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni” – fejtette ki Tusk. Közölte: támogatja, hogy az Európai Unió finanszírozza a gabona felvásárlását és továbbszállítását az európai piacokról.
Elmondta továbbá: Denisz Smihal ukrán kormányfő a vele folytatott megbeszélésen jelezte, hogy az agrárexport uniós szintű megoldásáig Ukrajna kész lenne a (lengyel–ukrán) határ lezárására. „Az ilyen döntésnek viszont kétoldalú következményei lennének, ez nem egy megálmodott forgatókönyv, de sajnos szem előtt kell tartani” – fűzte hozzá Donald Tusk.
Tusk már szerdán közölte, hogy kormánya a kereskedelmet érintő átmeneti határzárról egyeztet Kijevvel. Olekszandr Kubrakov ukrán miniszterelnök-helyettes viszont erre reagálva kijelentette: Ukrajna nem zárja le a lengyel határt, és nem is tárgyal erről.
Pierwszy odcinek Tarczy Wschód na granicy z Rosją gotowy! W trakcie mojego spotkania z żołnierzami 200 metrów od granicy czułem się naprawdę bezpieczny. pic.twitter.com/HXW87WZBhX